Franja

figurírati (-am) imperf., perf. (pojavljati se, nastopati) figurare, apparire, risultare:
na zavitku je figuriralo njegovo ime sull'involto figurava il suo nome
figurira kot porok, dejansko pa je glavni dolžnik figura come garante e invece è il principale debitore

fiktiven pridevnik
1. (neobstoječ; izmišljen) ▸ fiktív, képzeletbeli, kitaláltRazkritje, da so bile reporterjeve zgodbe dejansko fiktivne, je ameriško javnost šokiralo. ▸ Sokkolta az amerikai közvéleményt az a felismerés, hogy a riporter történetei valójában kitaláltak voltak.
Z vlogo šerifa v fiktivnem mestecu Mayberry pa je postal eden izmed najbolj priljubljenih igralcev tistega časa. ▸ Egy fiktív város, Mayberry seriffjeként eljátszott szerepe a kor egyik legnépszerűbb színészévé tette.
Denar v tej hiši je bolj fiktivna zadeva. ▸ A pénz ennél a háznál inkább fiktív dolog.

2. (o goljufanju) ▸ fiktív, kamuSklepal je razne fiktivne posle in navidezne pogodbe ter jih celo overjal pri notarju. ▸ Különböző fiktív ügyleteket és látszatszerződéseket kötött, amelyeket még közjegyzővel is hitelesíttetett.Mafijci so ustanavljali fiktivna podjetja in izigravali davčne predpise. ▸ A maffiózók fiktív vállalatokat hoztak létre és kijátszották az adószabályokat.Marsikateri fiktivni študent bi bil prijavljen na zavodu za zaposlovanje, če si ne bi s pridobitvijo statusa omogočil dela prek študentske napotnice. ▸ Jó néhány fiktív hallgató a munkaügyi központban lenne bejelentve, ha a hallgatói státusz megszerzésével nem lett volna lehetősége dolgozni diákstátuszban.Dodajajo, da so leta dobivali fiktivne račune za dimnikarske preglede, saj dimnikarjev k njim ni bilo. ▸ Hozzáteszik, hogy évek óta fiktív számlákat kapnak kéményellenőrzésről, hiszen kéményseprőknek nyomát sem látták.

filmski pridevnik
1. (o filmu) ▸ film-, filmes, filmbéliBlestel je v gledaliških in filmskih vlogah. ▸ Színházi és filmszerepekben brillírozott.
Njena doživetja imajo res filmsko-domišljijski prizvok. ▸ Az élményeinek valóban filmbéli, meseszerű hangulata van.
Rojeni v tem znaku so zelo strastni, hkrati pa sanjajo o filmski ljubezni, v kateri bodo našli vse, kar si želijo. ▸ Az ebben a jegyben születettek nagyon szenvedélyesek, ugyanakkor filmbéli szerelemről álmodoznak, melyben megkapnak mindent, amire csak vágynak.
Povezane iztočnice: filmski producent, filmska producentka, filmsko platno, filmski kritik, filmska kritičarka, filmska industrija, filmska zvezda, filmski trak, filmski ustvarjalec, filmska ustvarjalka, filmski režiser, filmska režiserka

2. (zelo lep) ▸ filmbéli, filmbe illő
Taverna pričara romantično vzdušje ob sončnem zahodu, saj ima terasa filmski razgled. ▸ A taverna romantikus hangulatot varázsol a naplementében, hiszen a teraszáról filmbe illő kilátás nyílik.

3. (nerealen) ▸ filmbéli
Njena doživetja imajo res filmsko-domišljijski prizvok. ▸ Az élményeinek valóban filmbéli, meseszerű hangulata van.
Rojeni v tem znaku so zelo strastni, hkrati pa sanjajo o filmski ljubezni, v kateri bodo našli vse, kar si želijo. ▸ Az ebben a jegyben születettek nagyon szenvedélyesek, ugyanakkor egy filmbéli szerelmről álmodoznak, melyben megkapnak mindent, amire csak vágynak.

filozof samostalnik
1. (strokovnjak) ▸ filozófusV starosti 84 let je umrl italijanski filozof in pisatelj Umberto Eco. ▸ 84 éves korában elhunyt Umberto Eco olasz filozófus és író.

2. (o pronicljivem razmišljanju) ▸ filozófus
Bil pa je nekakšen glavni filozof republikanske stranke. ▸ De ő volt a Republikánus Párt egyfajta főfilozófusa.
Morda se je vrli poslanec le okorno izrazil in je v resnici hotel povedati le to, da ni filozof, česar sicer ni bilo težko opaziti. ▸ Lehet, hogy a tisztelt képviselő úr csak sután fejezte ki magát, és valójában csak azt akarta mondani, hogy nem filozófus, amit amúgy nem volt nehéz észrevenni.

3. neformalno, izraža negativen odnos (kdor veliko prazno govori) ▸ filozófus
Meni se gabijo "filozofi", ki se nahajajo v parlamentu. ▸ Undorodom a parlamentben lévő „filozófusoktól”.

fin [fɛ̃] féminin konec, zaključek; smrt; cilj, namen, smoter; juridique ugovor, tožba; grammaire izglas

fin d'alerte konec alarma
fin d'année, de l'année konec leta
fin d'investissement investicijski cilj
fin du monde konec sveta
fins pluriel de série ostanki (končna razprodaja)
fin de non-recevoir kategorična odklonitev, zavrnitev
la fin justifie les moyens namen posvečuje sredstva
aux fins de zaradi, v namen, zato (da ...)
à cette fin, à ces fins v ta namen
à seule fin de z namenom, da bi
c'est le commencement de la fin to je začetek konca
c'est la fin de tout (familier) to je pa že višek! tu se pa vse neha!
à la fin na koncu, končno
à la fin des fins nazadnje, končno
à la fin de mai konec maja
à telle fin que de raison za vsak primer
à toutes fins utiles za poljubno uporabo
en fin de compte konec koncev
sans fin brez konca, brezkončen
sauf bonne fin z običajnim pridržkom
fin courant, prochain (commerce) konec tekočega; prihodnjega meseca
fin janvier (commerce) konec januarja
avoir, faire une belle fin imeti lepo smrt, lepo umreti
n'avoir ni fin ni cesse ne imeti ne konca ne kraja; ne se poleči
approcher de la fin bližati se koncu, iti h kraju, bližati se smrti
arriver, en venir à ses fins doseči svoj cilj, uveljaviti svojo voljo
être en fin de liste biti na koncu seznama
être en fin de course biti izčrpan po hudem naporu, po težkem delu
être sur ses fins (sport) biti na koncu svojih moči
faire une fin spremeniti svoje življenje, poročiti se
mener une chose à bonne fin stvar zadovoljivo, dobro, srečno izpeljati
mettre fin à quelque chose napraviti čemu konec
mettre fin à ses jours napraviti samomor
parvenir à ses fins doseči svoj cilj
prendre fin končati se
la réunion a pris fin à quatre heures zborovanje (shod, seja) se je končalo ob štirih
renvoyer quelqu'un des fins de la plainte (juridique) koga oprostiti
répondre par une fin de non-recevoir odgovoriti odklonilno, odbiti, zavrniti (à quelqu'un koga)
tirer, toucher à sa fin iti h koncu, h kraju, končavati se

finesa samostalnik
1. (podrobnost; dodelava) ▸ részlet, fineszNekaj rezerve ima še pri piljenju fines, na čemer bo delal do olimpijskega nastopa, največjo zalogo pa skriva v adrenalinu. ▸ A részleteken még van mit csiszolnia, ezen az olimpiai fellépéséig még dolgozni fog, de a legnagyobb tartaléka az adrenalin.Večer pa je potekal v znamenju uigranega dueta, ki do potankosti obvlada finese obeh inštrumentov. ▸ Az estet egy alaposan egymáshoz szokott duó játéka jellemezte, akik ismerték a hangszeres játék legapróbb finomságait.
V veliko pomoč mi je seveda računalnik, ki opravi težaško delo, sam pa se lotevam fines. ▸ A számítógép természetesen nagy segítségemre van, elvégzi a nehéz munkát, míg én a finomhangolást végzem.

2. (o prefinjenost) ▸ finomság
Naša vina so imela fineso. ▸ A borainkban benne volt a finomság.
Priporočamo nakup temne obleke iz finega volnenega blaga, tanke vertikalne črte pa vam bodo dodale še kanček finese. ▸ Javasoljuk a sötét, finom gyapjúszövetből készült ruha megvásárlását, a függőleges vékony csíkok egy csipetnyi finomságot kölcsönöznek neki.

finēstra f

1. okno:
finestra cieca slepo okno
la finestra guarda sulla piazza okno gleda na trg
affacciarsi, farsi alla finestra stopiti k oknu
donna da finestra spogledljivka, koketa
buttare il denaro dalla finestra pren. metati denar skoz okno
uscito dalla porta e rientrato dalla finestra pren. nagnali so ga (s položaja), pa se je vrnil skozi stranska vrata

2. odprtina, rana:
fare larga finestra napraviti veliko odprtino

3. okence:
busta con finestra, a finestra kuverta z okencem

4. publ. članek v okvirčku

fīnis -is, abl. sg. -e, starejše -ī, m redko f (najbrž iz *fīg-snis: fīgere)

I.

1. meja; v sg.: Cu., Sen. ph., Val. Fl., T., Sil., Suet., Iust., Amm., intra finem eius loci Ci., Rubico finis est Galliae Ci., quem ad finem … loca aperta pertinebant C. do koder, Oceani finem iuxta V. ob obali, finis Campanus L., vagantes per utrumque finem L., fine trium zonarum contentus O.; pogosteje v pl.: Ter., Val. Fl., Suet., Cl., fines agrorum Ci., usque ad agri finīs prosequi Ci., certi fines Macedoniae erant Ci. fines imperii propagare Ci., N., fines regere (določiti) Ci.

2. pl. meton. ozemlje, zemlja, dežela, pokrajina: fines angusti, lati C., in mediis Eburonum finibus C. sredi eburonskega ozemlja, se in fines Ubiorum recipere, iter facere in fines Santonum, fines (de)populari, fines vastare C., fines primi Eburonum Ci. skrajni del eburonskega ozemlja, in primis finibus praesto erat Ci. tik ob meji, in finibus Cyrenaeorum Africam accessit N. ob kirenski obali, nos Gallis partem finium concedere L., patriae fines … linquimus V., positaeque Italis in finibus urbes O., fines Germanorum Suet., pro finibus arma corripere Fl.; occ. (o zasebnikih) zemljišče, posestvo: fines habere proprios C., sibi latos fines parare C., dominos finibus pellere C.

3. metaf. meja: in indicando finem aequitatis et legis transire Ci., eum ex finibus humanae naturae exterminandum puto Ci., finīs officiorum paulo longius protulisse, quam natura vellet Ci., f. ingenii Ci., f. cottidiani officii Ci., mihi finīs constituam, extra quos egredi non possim Ci. iuris fines transcendere Lucr., intra naturae fines vivere H., finem et modum habere Q., f. senectae Stat., finis aequi iuris (občega prava) T.

4. cilj: superest in fine Cloanthus V. pri cilju dirkališča, fessique sub ipsam finem adventabant V., certum finem noscere Lucan., sitne virtus finis Q.; metaf. namen, namera, smoter: si nemo audet se credere pugnae, quae finis standi? V. čemu stojim tu? domūs finis est usus Ci., eā fini facere velle aliquid, uti … Lucil., voluptas finis animalibus Q.; hoc ad eum finem memoravimus, ut … T. s tem namenom … ; occ. abl. fine z gen.: (tja) do kolen: fine inguinum mare ingredi S., fine genūs vestem succincta O., umbilici fine Auct. b. Afr. do popka.

II.

1. konec, zaključek: f. fugae Pl., vitae Ci., Suet. intra finem anni Ci., sit discordiarum finis aliquando Ci., f. lucis O. konec dneva, f. laborum C., V., labor in fine est O. bliža se koncu, f. malorum O., bellum non ante cepit finem, quam … L. se ni končala prej, f. poenarum Lucr., episculae Plin. iun. Pogosto z glag. esse; operi Victoria finis O. zaključek dela je podoba (boginje) Zmage, finis erat dictis O. Pomni poseb. reklo: finem facere čemu konec storiti, kaj končati, nav. z gen.: ille dies victoribus imperii et victis vitae finem fecit Ci., finem f. tyrannidis, belli N., operis O., fine proelii facto Cl.; z gen. gerundii: finem facere loquendi, orandi, pugnandi, bellandi C. končati pogovor, molitev, boj, vojno, dicundi finem fecit S., libri facere finem N.; z dat.: finem facere sermoni suo Pl., finem facere orationi, libidini Ci., iniuriis C.; z ret. premeno: finem adferre vitae Ci., finem imponere labori, bello O., armis T., finem dare malis V. — vitae Iuv., — caedibus Fl., bello, proelio Eutr.; za izražanje neskončnosti kakor: finis abest, fine dempto, exempto O., zlasti pa (za V.): sine fine = brez konca, neprenehoma: his imperium sine fine dedi V. neskončno, brezmejno, pigetque actorum sine fine mihi O., sine fine iacebat sopitus O.; s pesn. premeno: nullo fine, nullā cum fine O., lux caritura fine O.

2. occ.
a) konec življenja, smrt: mortem naturae finem esse, pravi Ci.; po tem: ad finem servati amores O. do smrti, ubi aderat finis T., septem menses a fine Neronis T. od smrti, f. hominis Q.
b) pogin, prepad, razpad, izguba: finis adest rerum (Romanarum) Lucan., longissimae libertatis finis Vell.

3. metaf.
a) višek, vrhunec: finis (fines) bonorum, et malorum Ci., honorum populi finis est consulatus Ci., licebit … finem pro extremo aut ultimo dicere Ci., pudoris finis expletus Stat.
b) opredelitev, definicija, razlaga: Q.
c) (kot jur. t. t.) mera, kakovost, način: fini qua Icti. ali in fini qua Col. ali quo fini Gell. kolikor, hac fini Gell. na ta način.

firma f

1. podpis:
apporre, mettere la firma podpisati
firma chiara, illeggibile čitljiv, nečitljiv podpis
firma per esteso podpis s polnim imenom
raccogliere le firme zbirati podpise
registro delle firme knjiga obiskovalcev
far onore alla propria firma spoštovati sprejete obveznosti
ci metterei la firma! pog. to bi pa rad videl!, srečen bi bil!

2. veliko, ugledno ime:
essere una grande firma biti veliko, priznano ime

3. podpisovanje

4. pooblastilo:
avere la firma per qcn. biti podpisnik za koga

5. pren. potrdilo; pristanek:
per partire aspettiamo la vostra firma čakamo na vaš pristanek za odhod

6. redko podjetje

fit⁵ [fit] pridevnik (fitly prislov) (for)
primeren, ustrezen, uporaben, zmožen, sposoben; zdrav; vreden

to feel (ali keep) fit dobro se počutiti
fit to eat užiten
I was fit to die of shame najraje bi se bil v tla udrl od sramu
as fit as a fiddle zdrav ko riba
more than is fit čezmerno, pretirano
I was fit to malo je manjkalo, da nisem
to think fit to odločiti se; raje narediti
to run to be fit to burst teči, dokler nam ne zmanjka sape
pogovorno I laughed fit to burst malo je manjkalo, pa bi bil počil od smeha
not to be fit to ne moči

flectō -ere, flexī, flexum

I.

1. pripogniti, upogniti, prikloniti, ukloniti, skloniti, ukriviti, usločiti: acanthum V., ulmum in burim V., salignas cratīs V. plesti, ramos manu O., cera flectitur in multas facies O. se da gnesti, iuvenis, … cereus in vitium flecti H. se da kakor vosek nagniti k zlemu, fl. arcum V., napeti, flectens cornua nervo O., radices capilli retro fl. Petr.; o upogibanju udov: membra fl. Ci., quascumque partes sedendo flectimus Ci.; s prolept. obj.: (anguis) flectit sinūs O. se vije v zavojih, se zvija; med.: flector in anguem O. sem (= fio) vijoča se kača. Pogosto pt. pf. flexus 3 pripognjen, upognjen, zakrivljen, kriv, sključen, zvit: aes, cornu, lacerti O., flexi motus Ci. kolebavo gibanje; (o laseh) skodran: comae O., Ap., capilli Petr., crines Mart.

2. metaf.
a) zavijati (spreminjati) glas: vocem Ci., flexus sonus Ci. tresoči se glas, otožni glas.
b) zategniti, z dolžino zaznamovati: syllabam Q.
c) tvoriti: verba Q., hoc vocabulum quoque de Gracco flexum est Gell.
č) kot gram. t. t. = sklanjati, spregati: Varr.
d) tako rekoč drugače ukloniti = spremeniti: vitam Ci., ut eam (sc. istorum viam) flectas, te rogo Ci. ep., in melius adversa, in deterius optata flectuntur Sen. ph.; od tod ganiti, omehčati, omečiti, preprositi, pregovoriti: facile Achivos flexeris Enn. ap. Gell., nisi di inmortales … suo nomine prope fata ipsa flexissent Ci., uti ingenium … avorsum flecterent S., flectere si nequeo superos, Acheronta movebo V., fl. aliquem precibus, lacrimis V., donis L., mollibus iam durum imperiis H., animum Ci., V., O., mentes hominum L., duram mentem O., huic concitare indices, illi flectere convenit Q.; v pass.: dictis nostris sententia flexa est Enn., desine fata (nespremenljiv sklep) deûm flecti sperare precando V., haudquaquam dictis violentia Turni flectitur V. se ne da preprositi, ira deorum flectitur O.; za zanikanim glag. nastopa quin: nihil … flexerunt animos, quin … collem … defeuderent L., neque fletu … flexus est, quin daret profectionis signum T.; pesn.: fl. labores Stat. (o)lajšati.

II.

1.
a) obrniti, zasukati, okreniti, naravnati, zavrteti: de foro in Capitolium currūs Ci., carpentum dextrā in … clivum L., plaustrum O., regimen carinae O., navem Auct. b. Alx., equum H., equos (pri jahanju) C.; pri vožnji: iuga habenis V., quā flectat habenas O. kam naj pelje, fl. geminas acies (= oculos) huc V., oculos O., lumina (oči) V., lumina a gurgite in nullam partem O. ab Hesperia lumina O., ora retro O., vultus suos ad illum O.; o teku, poti: vestigia O., cursum ad puerilem vagitum L. (o volkulji) ali cursūs in laevum O. ali iter ad Privernum, iter Demetriadem L. pot ubrati, napotiti se, certum in orbem quadrupedis cursus O. voditi konja v določenem krogu, iter suum N. ali viam L. spremeniti smer pohoda, flecte viam velis V. jadraj kam drugam; refl.: acies oculorum se flexerat O., se in Daphnona fl. Petr.; med.: volucris … flectitur in gyrum O. leta v krogu, kroži; metaf. o rečeh: hinc se flectit (Hercynia silva) sinistrorsus C. se obrača na levo, unde in meridiem flecti eum (Euphratem) diximus Plin., sol ipse ad aquilonem scandens … ab ea meta incipit flecti Plin. — Kot mornarski t. t. zaviti okoli česa, objadrati kaj: Leucaten flectere molestum videbatur Ci. ep., in flectendis promunturiis Ci.
b) redko časovno: flexo in vesperum die T. ko se je bil dan (k večeru) nagnil, proti večeru.

2. metaf.
a) qui (versūs) in Tiberium flecterentur T. ki jih je bilo mogoče aplicirati (nanašati) na Tiberija.
b) α) kaj od koga: quod procul a nobis flectat fortuna gubernans Lucr. β) koga od česa: aliquem a studio ad imperium Ci., si quem a proposito spes … flexisset L., ubi animus iudicis ab aliqua … opinione flectendus est Q.

3. intr. v med. pomenu
a) (za)obrniti se, kreniti kam: Hasdrubal … ad Oceanum flectit L., ex Gabino in Tusculanos flexere colles L., cum procul hos laevo flectentīs limite cernunt V., inde Vitellius Cremonam flexit T., priusquam in Capitolium flecteret Suet.; pren. obrniti se k čemu, poprijeti se česa, podati se na kaj, odločiti se za kaj: postquam ad providentiam sapientiamque flexit T. ko pa je začel govoriti o … , arguebatur in ambitionem flexisse T.

flexus² -ūs, m (flectere)

I. med.

1. ovinek, zavoj, krivina, zavinek, obrat, pregib: Plin., Q., fluminis, cervicis O., labyrinthei flexūs Cat., (aures) … duros habent introitus multisque cum flexibus Ci., fl. viae, flexūs vallium L., fl. oculorum Sen. ph., flexu modico (litus) sinum facit Cu., Rhenus modico flexu in occidentem versus T.; pesn.: flexu sinuoso elabitur Anguis V. zakrivljena (vijoča se) v mnogih vijugah.

2. metaf.
a) preobrat: flexūs rerum publicarum (v ustavi) Ci.
b) kot ret. t. t. α) menjava, spreminjanje glasu (modulacija): vocis Q., qui flexus deceat miserationem Q., citharoedi simul et sono vocis et plurimis flexibus serviunt Q. β) zahod, oddaljitev, odstop od glavne stvari: haec recta (prosti stavki) et in nullos flexus recedentia Q. ki nič ne zaidejo.

3. occ.
a) nagib na stran, izogib(anje) telesa: qui cursu parum valent, flexu eludunt Q.
b) ovinek poti (ceste), stranska pot, okljuk(a), okoliš, zapotje: in quo flexus est ad iter Arpinas Ci., notis flexibus praecurrit ad alium xystum Ph., flexu Armeniam petivit T., eo flexu itineris ire iubet, quo Viennam vitarent T.
c) obračališče = lok, v katerem so morali dirkači v cirkusu voziti okrog cilja (meta); od tod pesn. pren. (o stremljenju za nravno dovršenostjo): metae qua mollis flexus et unde Pers. kod je rahli obrat okrog cilja in odkod.

4. meton. preobrat: fl. aetatis (mladosti, življenja) Ci., brumales flexūs Lucr., autumni flexu T. ko se je jesen že koncu bližala, v pozni jeseni. —

II. pass.

1. upognjenost, krivost, zakrivljenost, kodranje, skodranost: fl. fistulae Cels., ossa patiuntur flexūs O. se dajo upogniti (kriviti), centum flexibus apti (capilli) O., fl. capillorum Q.

2. metaf.
a) kot gram. t. t. pregibanje besed ali pa njih (etim.) izvajanje: Q. (1, 6, 15).
b) kot ret. t. t. obrat v govoru: Q. (5, 13, 2).

flora samostalnik
1. (rastlinstvo) ▸ flóraV zgodnjem poletju nam pot popestri bujna flora, v jeseni pa obilica robid in šipka. ▸ Kora tavasszal a buja flóra, ősszel pedig rengeteg szeder és csipkebogyó teszi változatossá az utunkat.Ob otoku si je moč ogledati čarobno podmorje, izredno bogato s floro in favno. ▸ A sziget mellett megtekinthető a kivételesen gazdag flórával és faunával rendelkező varázslatos tengerfenék.
2. (skupek mikroorganizmov) ▸ flóraNa normalno floro v nožnici neugodno vpliva tudi pretirana intimna nega z agresivnimi mili in pršili. ▸ A normál hüvelyflórára károsan hatnak az agresszív szappanok és az intimspré túlzott használata.Povezane iztočnice: črevesna flora

forīs² adv. abl. subst. *forae -ārum, f dveri, vrata (sorod. s foris -is, f, gl. foris in prim. forās)

I. abl. „od vrat sem“ (gr. θύραθεν), od tod = od zunaj, iz tujine: Pl., Vop., hi consilium peterent foris potius quam domo Ci., non quaeram exemplum foris Ci., assumi f. Ci., inermes telum f. flagitabant N., f. venire Lucr., petita verba foris H.; a foris Plin. odzunaj. —

II. loc. „pred vrati“ (gr. θύρασι) =

1. zunaj: aliquid quaerere f. Pl., Ci., domi ille relictus intus, exspectatus foris Ci., cum et intra vallum et foris caederentur N., utrum foris habeat exemplum an intus Sen. ph. ali je pralik (pravzor) zunaj njega samega ali v njem samem.

2. occ.
a) zunaj = zunaj hiše, ne doma: animus f. est. (naspr. domi est) Pl., f. sunt Ter. pri drugih, f. sapere Ter. drugim pametno svetovati (sebi pa ne), f. cenare Pl., Ci. ep., Petr., Mart., f. cenitare Ci. ep., f. valde plauditur Ci. pri ljudeh, f. esse Gabinium Ci. v rokah (pesteh) ljudi = zadolžen, foris victores, domi trucidamur Sen. rh.
b) zunaj zbornice, zunaj senata: Ci. ep.
c) zunaj mesta, zunaj Rima, zunaj države, v tujini, v inozemstvu: parvi sunt f. arma, nisi est consilium domi Ci., quibus incolumibus et domi dignitas et f. auctoritas retineretur Ci., fuit enim ille vir … cum f. clarus, tum domi admirandus Ci., domi forisque omnia curare S., bellum f … , seditio domi L., f. bellum gerere Iust.

3. = forās, ven, navzven: mortuum foris ferre, f. emittere saturitatem Plin., f. ponere Iuv.

forma f

1. oblika:
la forma del naso oblika nosu
a forma di, in forma di kot, podoben

2. (zlasti pl.) postava, obline, forma:
forma snella vitka postava
l'abito attillato faceva risaltare le sue forme tesno prilegajoča se obleka je poudarjala njene obline

3. zunanjost, videz:
la forma è scadente, ma la materia è buona zunanjost je povprečna, vsebina pa je dobra

4. šport forma:
essere in forma biti v formi
essere giù di forma, in cattiva forma biti v slabi formi, ne biti v formi (tudi pren.)

5. kalup, kopito, model:
forma per calzature kopito za obutev
una forma di formaggio hlebec sira

6. način (kako se kaj dela):
in forma privata, ufficiale privatno, službeno
vizio di forma proceduralna napaka

7. formalnost, formalizem, videz, konvencije, ustaljen način vedenja:
badare molto alla forma skrbno paziti na formo, videz
esprimersi nelle debite forme izražati se, kot se spodobi

8. jezik način:
le forme del verbo: attiva, pronominale, passiva glagolski načini: tvorni, srednji, trpni

formidable [-dabl] adjectif kolosalen, orjaški, ogromen; populaire grozen, strašen; familier izreden, nenavaden, prvovrsten, senzacionalen, fenomenalen, neverjeten

colère féminin formidable strašna jeza
coup masculin formidable strahovit udarec
(populaire) vous êtes formidable, que puis-je faire de plus? vi ste pa čudni, kaj naj pa še naredim?
un film formidable kolosalen, sijajen film

formulirati glagol
1. (izraziti; ubesediti) ▸ megfogalmazOdgovor lahko formuliram drugače, ne smem pa spremeniti bistva. ▸ A választ másképp is megfogalmazhatom, de a lényegen nem változtathatok.
V medijih so te kar nekaj časa kritizirali, ker nisi gladko formuliral vprašanj, deloval si rahlo zmedeno, premalo avtoritativno. ▸ A médiában egy ideig bíráltak téged, hogy nem fogalmazod meg világosan a kérdéseket, hogy kissé zavarodottan, nem eléggé tekintélyt parancsolóan viselkedsz.
Svoja opažanja in misli zna formulirati z lasersko natančnostjo, modro in brez leporečenja in okolišenja. ▸ Megfigyeléseit és gondolatait lézerpontosan, bölcsen, tartalmasan és egyenesen képes megfogalmazni.

2. (oblikovati; definirati) ▸ megfogalmazVemo, da Evropi do zdaj ni uspelo formulirati enotne politike. ▸ Tudjuk, hogy Európának eddig nem sikerült egységes politikát megfogalmaznia.
Skupaj so poskusili formulirati standarde, ki naj bi urejali delovanje podjetij. ▸ Közösen igyekeztek megfogalmazni a vállalatok működését szabályozó szabványokat .
Že prejšnje leto smo formulirali našo idejo, da vzporedno s festivalom začnemo našo ekološko akcijo čiščenja vode v svetu. ▸ Már tavaly megfogalmaztuk az ötletünket, hogy a fesztivállal párhuzamosan elindítjuk a világ vizeinek a megtisztítására irányuló ökológiai kampányunkat.

fornācālis -e (fornāx) ki sodi k peči, od peči, péčen: Fornācālis dea O. Fornakális, pečna boginja, boginja krušne peči = Fornāx (gl. fornāx); od tod subst. Fornācālia -ium, n fornakalije, praznik boginje peči, ki ga je ustanovil Numa in so ga obhajali, kadar so iz novega žita pekli prvi kruh; praznik je bil premakljiv, napovedoval pa ga je curio maximus, najvišji predstojnik kurij: Varr., O., Plin., Lact., Fest., P. F.

forse

A) avv.

1. mogoče, morda, morebiti, nemara:
forse ho fatto male a dirglielo morda nisem storil prav, da sem mu povedal
forse ce l'abbiamo fatta morda nam je pa le uspelo

2. približno:
saranno forse le cinque ura bo približno pet

3.
forse (non) morda, slučajno, mogoče (v retoričnih vprašanjih)
non è forse vero? ali morda ni res?

B) m invar. dvom, negotovost:
essere, stare in forse biti v dvomih
metteresti in forse la mia buona fede? mar dvomiš o moji dobronamernosti?
senza forse zagotovo:
arriverò giovedì senza forse zagotovo pridem v četrtek
mettere in forse la propria vita ogrožati lastno življenje

forsirati glagol
1. neformalno (dajati prednost) ▸ forszíroz
V resnici se izvaja aktivna kadrovska politika tako, da vsak forsira svoje ljudi. ▸ Valójában az aktív személyzeti politikát úgy valósítják meg,hogy mindenki a saját embereit forszírozza.

2. neformalno (siliti) ▸ forszíroz, erőltet
Vedno mi dvigne tlak, ko vidim otroke, ki jih starši forsirajo, da postanejo tisto, kar so si oni vedno želeli pa jim v mladosti ni uspelo. ▸ Mindig felmegy a vérnyomásom, amikor látom, hogy erőltetik a szülők a gyerekeket, hogy megvalósítsák az ő fiatalkori álmaikat.

3. neformalno (pretiravati) ▸ forszíroz, erőltet
Če naletite na odpor telesa, ne forsirajte, ampak začnite znova. ▸ Ha szervezete ellenkezik, ne erőltesse, hanem kezdje újra.