Franja

brevir samostalnik
1. religija (molitev) ▸ breviárium, zsolozsmáskönyv
2. religija (molitvenik) ▸ breviárium, zsolozsmáskönyv
3. (temeljna literatura) ▸ breviárium, približek prevedka ▸ alapvető olvasmány
Vidmarjeve knjige so se prodajale za med ter so postale obvezen brevir za mlajše slovenske šahiste. ▸ Vidmar könyveit úgy vitték, mint a cukrot, és a fiatalabb szlovén sakkozók kötelező breviáriumává váltak.

brew¹ [bru:]

1. prehodni glagol
(s)kuhati, (z)variti
figurativno pripraviti, povzročiti; (s)kovati

2. neprehodni glagol
kuhati, variti se
figurativno pripravljati se

a mischief is brewing nesreča grozi
a storm is brewing nevihta se pripravlja
as you have brewed, so you must drink kakor si postelješ, tako boš spal

brezbarven pridevnik
1. (ki nima barve) ▸ színtelenČez popolnoma suho barvo nanesemo še plast brezbarvnega laka. ▸ A porszáraz festett felületet színtelen lakkal kezeljük.
Sopomenke: prozoren

2. (bled) ▸ színtelen, sápadt, fakóNjen brezbarvni obraz je še bolj prebledel. ▸ Színtelen arca még sápadtabb lett.

3. (neizrazit; enoličen) ▸ jellegtelen, sivár, színtelen"Ste za skodelico kave ali čaja?" je vprašal s povsem brezbarvnim glasom. ▸ Egy csésze kávét vagy teát? – kérdezte teljesen színtelen hangon.

4. (politično neopredeljen) ▸ elkötelezetlen, el nem kötelezettTežko bi trdili, da so bili prejšnji direktorji Telekoma politično brezbarvni. ▸ Nehezen mondhatnánk, hogy a Telekom korábbi igazgatói nem kötelezték el magukat a politikának.

brezglavo prislov
(nepremišljeno) ▸ fejetlenül, hanyatt-homlok, összevisszaLjudi je zajela panika, zato so začeli brezglavo bežati. ▸ Az emberek pánikba estek, és hanyatt-homlok menekültek.
Ne smemo brezglavo napadati, ampak moramo biti potrpežljivi. ▸ Legyünk türelmesek, nem szabad meggondolatlanul támadásba lendülni!
Sopomenke: lahkomiselno

brezmôčno adv. con impotenza; inerme; vanamente:
brezmočno groziti fare vane minacce
roke so mu brezmočno visele ob telesu le braccia pendevano inermi lungo il corpo

brezposeln pridevnik
(ki je brez zaposlitve) ▸ munkanélküli, állástalanV klubu si brezposelne osebe tudi med seboj pomagajo in izmenjujejo informacije. ▸ A klubban a munkanélküli személyek egymást segítik és információkat cserélnek.
Odkar je mama brezposelna, živijo le od socialnih pomoči. ▸ Mióta az édesanya munkanélküli, csak a szociális támogatásból élnek.
Zaposlili so nekdanjega odvisnika in brezposelno žensko, starejšo od 50 let. ▸ Egy 50 év feletti, volt drogfüggő és munkanélküli nőt vettek fel.
V podobnem napadu je brezposeln Irec, William Hamilton, sprožil s smodnikom napolnjeno pištolo proti Viktorijini kočiji, ko se je vozila po cesti Constitution Hill v Londonu. ▸ Egy hasonló támadás során egy munkanélküli ír, William Hamilton egy lőporral töltött pisztollyal rálőtt Viktória hintójára, amikor az a londoni Constitution Hill úton hajtott.

brezposelni samostalnik
pogosto v množini (kdor je brez zaposlitve) ▸ munkanélküliPogledali smo, kakšne pravice ima brezposelni in kakšne so njegove obveznosti. ▸ Megnéztük, milyen jogai és kötelezettségei vannak egy munkanélkülinek.
Na ptujskem območju brezposelni čaka na delo povprečno dve leti in deset mesecev. ▸ Ptuj környékén egy munkanélküli átlagosan két évet és kilenc hónapot vár arra, hogy munkát kapjon.
Manj izobraženi, brezposelni in revnejši umirajo prej kakor drugi. ▸ A kevésbé képzett, munkanélküli és szegényebb emberek korábban halnak meg, mint mások.
Brezposelni, ki se pripravljajo na samozaposlitev, na začetku pogosto nimajo mnogo denarja. ▸ Azoknak a munkanélkülieknek, akik arra készülnek, hogy önfoglalkoztatóvá váljanak, eleinte gyakran nincs sok pénzük.
Povezane iztočnice: dolgotrajno brezposelni

brezvetrje samostalnik
1. (odsotnost vetra) ▸ szélcsendPonavadi je vladalo popolno brezvetrje ali pa so pihali tako šibki, muhasti in bežni vetrovi, da se zaradi njih ni splačalo dvigati jader. ▸ Általában teljes szélcsend uralkodott, vagy annyira gyenge, szeszélyes és tünékeny szelek fújtak, hogy nem volt érdemes felhúzni a vitorlát.
2. (stanje neaktivnosti) ▸ nyugalmi időszak, nyugalmi helyzet
Nastalo je obdobje brezvetrja v palestinsko-izraelskih odnosih. ▸ A palesztin–izraeli kapcsolatokban nyugalmi időszak köszöntött be.
Tudi torkov borzni sestanek ni postregel s kakšnim večjim presenečenjem in na trgu je še naprej brezvetrje. ▸ A keddi tőzsdei ülés sem hozott nagyobb meglepetéseket, és a piacon továbbra is nyugalmi helyzet uralkodik.

Briare͡us -eī, m (Βριαρεύς) Briarej, storoki velikan, Uranov sin, ki so ga ljudje imenovali tudi Agaeon: O., Lucan., Sen. tr., Stat., centumgeminus V. Od tod adj. Briarēius 3 Briarejev, briarejski: turba Cl.

bring up prehodni glagol & neprehodni glagol
bruhati; vzgojiti, vzgajati, (vz)rediti; obtožiti
navtika usidrati
figurativno opozoriti; besedo dati (poslancu v parlamentu); oživiti, osvežiti (se); pohiteti, prihrumeti

bring up the rear ščititi umik; figurativno biti zadnji
bring up short naglo ustaviti
navtika bring up standing usidrati se, preden so jadra spuščena
bring up to date naznaniti, vpeljati v stvar; modernizirati

Britanija samostalnik
1. (Velika Britanija) ▸ Nagy-Britannia, Britannia
Se bodo odnosi med Britanijo in ZDA spremenili? ▸ Megváltoznak-e a brit–amerikai kapcsolatok?
Vsako leto v Britaniji izdajo uradno statistiko o kriminaliteti. ▸ Nagy-Britanniában minden évben kiadják a hivatalos bűnügyi statisztikákat.
Sopomenke: Velika Britanija

2. zgodovina (rimska provinca) ▸ Britannia
V severni provinci Britaniji se staroselska plemena, med katerimi so najbolj divji in neustrašni bojevniki Pikti, vse bolj upirajo zavojevalcem. ▸ Britannia északi tartományában az őslakos törzsek, köztük a legvadabb és legbátrabb harcosok, a piktek egyre nagyobb ellenállást tanúsítanak a betolakodókkal szemben.

Britomartis -is, voc. -i, f (Βριτόμαρτις = Sladka devica: kret. βριτός sladek, in *μάρτις devica) Britomarta, sprva blaga kret. boginja, kot Nimfa v Dianinem spremstvu tudi Aphaea in Dictynna: Ps.-V. (Ciris); pozneje so jo enačili s kret. Artemido: Cl.

brizgalka samostalnik
1. (v zdravstvu) ▸ fecskendőLani so razdelili okoli 70.000 igel, dobro polovico uporabljenih brizgalk pa so jim uporabniki tudi vrnili. ▸ Tavaly mintegy 70.000 tűt osztottak ki, a használt fecskendők több mint felét vissza is szolgáltatták a felhasználók.

2. (naprava za brizganje vode) ▸ fecskendő
3. (slaščičarski pripomoček) ▸ fecskendő

bríždati bríždī
1. brizgati, kipeti: sve to briždi smijehom, smehom kraj mene
2. skeleti: još me briždi što me upecala osica
3. močiti: vranovi na bačvama još svježi brižde čepi sodov močijo, čeprav so novi
4. briti: vjetar briždi

bŕk (-a) m

1. baffo:
dolgi brki mustacchi
sukati, vihati si brke arricciarsi i mustacchi
briti, nositi brke radersi, portare i baffi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
brki so se mu povesili si sente offeso, scoraggiato
smejati se v brk ridere sotto i baffi
v brk kaj povedati cantarla chiara a qcn.
v brk se komu smejati, lagati ridere in faccia a qcn., mentire a qcn. sfacciatamente, spudoratamente, per la gola

2. pl. brki baffi (del topo, del gatto ecc.)

3. bot.
mačkov brk (vrtna črnika) fanciullaccia (Nigella damascena)

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

brodolom samostalnik
1. (potop ladje) ▸ hajótörésNa ladji doživi brodolom ter kot edini preživeli pristane na samotnem tropskem otoku. ▸ Hajója hajótörést szenved, és ő egyedüli túlélőként partra vetődik egy lakatlan trópusi szigeten

2. (o neuspešni aktivnosti) ▸ hajótörés, csőd, hatalmas vereségPozneje se je poročil, a zakon je doživel brodolom. ▸ Később megnősült, de a házassága hajótörést szenvedett.
Poklicna pot, ki jo je izbral, se je izjalovila, njegovo osebno življenje se je končalo s čustvenim brodolomom. ▸ Az általa választott pálya semmivé foszlott, a magánélete érzelmi csődbe jutott.
Pravi brodolom so v Saporu doživeli slovenski skakalci. ▸ A szlovén síugrók hatalmas vereséget szenvedtek Szapporóban.

brôj brȍja m
1. število: decimalni, astronomski, negativni, neparni, parni broj; svi na bròju vsi so na mestu
2. številka: dvocifreni, višecifreni broj; arapski bròjevi; današnji broj novina
3. števnik: osnovni ili glavni brojevi; redni brojevi vrstnilni števniki; zbirni brojevi skupni števniki
4. lingv. število v slovnici: jednina, dvojina, množina su gramatički brojevi

Brundisium, po najboljših rokopisih tudi Brindisium, -iī, n (Βρεντέσιον, Βρεντήσιον, zdaj Brindisi) Brundizij, Brindizij, kalabrijsko mesto z odličnim pristaniščem, od koder so vozili v Grčijo in Azijo: Ci., C., L., H. idr. Od tod adj. Brundisīnus (Brindisīnus) 3 brundizijski, brindizijski: Plin., ager Varr., colonia Ci., portus L., pax Vell., foedus T.; subst. neutr. in Brundisīno Varr. na Brundizijskem; Brundisīnī -ōrum, m Brundizijci, preb. Brundizija: Enn. fr., Ci., C., L. — Soobl. Brentēsium -iī, n Brentezij: Dig.

brusiti pete frazem
(plesati) ▸ táncra perdül, táncot jár
Proti poldnevu, ko so prenekateri začeli brusiti pete na plesišču, pa je zasijalo celo sonce. ▸ Dél körül, amikor a tánctéren már többen táncra perdültek, még a nap is kisütött.