Franja

slàb (slába -o)

A) adj.

1. cattivo; brutto:
slab človek uomo cattivo
slab spomin cattiva memoria
slab zrak aria cattiva
slabo vreme tempo brutto, cattivo
slaba navada brutto vizio
slaba vest cattiva coscienza
slaba roba merce cattiva, scadente
slab posel un cattivo affare
slabo obnašanje cattive maniere
biti slabe volje essere di cattivo umore
pren. biti na slabi poti essere su una cattiva strada
zahajati v slabo družbo frequentare cattive compagnie

2. scarso, modesto, brutto:
slabe novice brutte notizie
slabo znamenje brutto segno
slaba vidljivost scarsa visibilità
slaba letina raccolto scarso
v slabi uri bo delo končano il lavoro sarà finito in un'ora scarsa

3. (onemogel, slaboten, nebogljen) debole, malaticcio, cagionevole:
bolnik je še slab il malato è ancora debole

4. (ki ne ustreza, ki dosega nizko stopnjo) debole, scarso:
slaba luč luce debole, scarsa
pihal je slab veter soffiava un vento debole
kuhati na slabem ognju cuocere su fuoco debole

5. pren. (z nikalnico, ki mu določa pozitivno lastnost) cattivo, male:
po naravi ni slab človek di natura non è cattivo
to ni slab predlog la proposta non è male
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. poznati koga kot slab denar conoscere uno come le proprie tasche
pren. priti na slab glas acquisire cattiva fama; venire in discredito
biti na slabem glasu (v tisku) godere di cattiva fama, di cattiva reputazione, avere una cattiva stampa
pren. imeti slabo glavo studiare con difficoltà
pren. biti v slabi koži stare, sentirsi male
med. imeti slabo kri essere anemico
imeti slabo vest sentirsi rimordere la coscienza
pren. stati na slabih nogah stare su basi fragili
bibl. duh je sicer voljan, ali meso je slabo lo spirito è forte ma la carne è debole
igre slaba karta scartina
slaba izgovorjava storpiatura; cattiva pronuncia
med. slaba prebava dispepsia
slaba razvitost rachitismo
slaba roba paccottiglia
pren. slaba stran il debole
slaba vzgoja diseducazione
slab okus malgusto; cattivo gusto
slaba ocena voto di demerito; cattivo voto
slab slikar imbrattatele
lov. slab strelec spadellatore
slabo delovanje, funkcioniranje disservizio; cattivo funzionamento
muz. slabo igranje strimpellamento
PREGOVORI:
petek, slab začetek né di Venere né di Marte né si sposa, né si parte
po slabi družbi rada glava boli la mala compagnia fa cattivo sangue

B) slábi (-a -o) m, f, n
pomagal je dobrim in slabim soccorse i buoni e i cattivi
pren. slaba mu kaže le prospettive non sono rosee
slaba mu prede è nei guai, in difficoltà
storil je več dobrega kot slabega fece più bene che male
če si brez dela, si na slabem se non hai lavoro, la ti va male
bolezen se mu je obrnila na slabše la malattia è peggiorata

slab glas moški spol ein schlechter Ruf, der [Mißkredit] Misskredit, der Verruf
priti na slab glas in [Mißkredit] Misskredit geraten, in Verruf kommen/geraten
spraviti/spravljati na slab glas in Verruf bringen, in [Mißkredit] Misskredit bringen
na slabem glasu verrufen

slabič samostalnik
1. izraža negativen odnos (psihično šibka oseba) ▸ puhányČe je moški skrben in čustven, ga okolica hitro označi za slabiča. ▸ Ha egy férfi gondoskodó és érzelmes, a környezete rögvest puhánynak titulálja.
Sopomenke: mevža

2. (o fizični zmogljivosti) ▸ puhány
Glede telesne bolečine sem pravi slabič. ▸ Ami a testi fájdalmakat illeti, igazi puhány vagyok.

slabó adv.

1. male; poco:
slabo spati dormire male
slabo videti in slišati vedere e sentire male
slabo govoriti angleško masticare un po' di inglese
slabo končati finire malamente; male
slabo zaslužiti guadagnare poco
slabo poznati conoscere poco

2. (v povedni rabi izraža neprimernost, nezadovoljnost; v nikalnih stavkih precejšnjo zadovoljnost):
slabo je bilo, da se nisi z nikomer posvetoval hai fatto male a non consultarti con qcn.
z očetom je slabo il padre sta male
v avtobusu ji je vedno slabo in autobus si sente sempre male
slabo mu gre gli affari vanno male
pijača mi slabo dene il bere mi fa male
pren. slabo kaže le cose si mettono male
pren. slabo se mu piše le cose gli si mettono (proprio) male
pren. imeti koga slabo zapisanega avere una cattiva reputazione
ni slabo, nič se ne pritožujem non c'è male, non ho da lamentarmi
ne bi bilo slabo, če bi mi kdo pomagal non sarebbe male, se qualcuno mi desse una mano

slabo razpoloženje srednji spol eine schlechte Stimmung
spraviti v slabo razpoloženje in schlechte Stimmung versetzen

slabóst (-i) f

1. debolezza, malore, male; languore; indebolimento; accasciamento:
čutiti slabost v želodcu aver male allo stomaco

2. ekst. debolezza; imperfezione:
odstraniti organizacijske slabosti eliminare le debolezze nell'organizzazione

3. (moralna, značajska, negativna lastnost) debolezza, pecca, difetto:
slabosti in vrline difetti e virtù

4. pren. (v povedni rabi) debole:
ženske so njegova slabost ha un debole per le donne

5. pren. (onemoglost) esaurimento; med.
živčna slabost nevrastenia

slábše prislov worse

slábše kot prej worse than before
vedno slábše from bad to worse
nič slábše none the worse
na, v slábše for the worse
toliko slábše zanj so much the worse for him
lahkó bi nam bilo še slábše we could do worse
slábše ne moreš napraviti you can't do worse
obrniti se na slábše to take a turn for the worse
stvari gredo vse slábše matters go from bad to worse
sprememba na slábše a change for the worse
spremeniti se na slábše to change for the worse
izgubil je službo in je na slabšem kot kdajkoli prej he has lost his job and is worse off than ever
toliko slábše! more's the pity!

slábši (-a -e) adj.

1. komp. od slab peggiore, più cattivo, più brutto:
podjetje je v slabšem položaju kot lani l'impresa è in una situazione peggiore dell'anno scorso
predstava je bila slabša od včerajšnje l'odierno spettacolo è stato più brutto di quello di ieri

2. (ki je manj kakovostne vrste) peggiore, più scadente; meno sviluppato:
izdelek je poceni, ker je iz slabšega materiala il prodotto costa poco perché di materiale più scadente

sládek (-dka -o) adj.

1. dolce; zuccherato; saporito:
sladek kot med dolce come il mele
sladka kava caffè zuccherato, dolce

2. di acqua dolce (non salata)

3. pren. dolce, tenero; caro:
sladke oči, sladka usta occhi dolci, labbra dolci, tenere

4. pren. (pretirano prijazen) untuoso, mellifluo, caramelloso:
nagovoriti s sladkim glasom fare un discorso mellifluo, untuoso

5. pren. (prijeten, dobrodejen) dolce, piacevole, grato:
sladki spomini grati ricordi
pogrezniti se v sladke sanje sprofondare in, abbandonarsi a dolci sogni
imeti sladko življenje fare la dolce vita
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
bot. sladka koreninica felce dolce, polipodio (Polypodium vulgare)
gastr. sladka repa rape lesse
sladki koren liquirizia (Glycyrrhiza glabra)

sládkor (-órja) m

1. zucchero:
posuti, potresti sadje s sladkorjem cospargere la frutta di zucchero
kristalni sladkor zucchero in cristalli
sladkor v kockah, v prahu zucchero in zollette, a velo
spreminjanje sladkorja v mlečno kislino trasformazione dello zucchero in acido lattico
enostavni sladkor monosaccaride
grozdni sladkor glucosio
invertni sladkor zucchero invertito
lesni sladkor xilosio
mlečni sladkor lattosio
sadni sladkor fruttosio
škrobni sladkor amilosio
trsni sladkor, sladkor iz sladkorme pese zucchero di canna, di barbabietola
karamelni, praženi, vaniljin sladkor zucchero caramellato, bruciato, vanigliato

2. med. zuccheri:
zmanjšana količina sladkorja v krvi caduta degli zuccheri, ipoglicemia

sladkosned samostalnik
1. (kdor ima rad sladko) ▸ édesszájúSem velik sladkosned, tako da se sladicam težko uprem. ▸ Nagy édesszájú vagyok, így nehezen tudok ellenállni a desszerteknek.
Tomaž je velik sladkosned in rad eksperimentira s pripravo slaščic, sploh čokoladnih. ▸ Tomaž nagy édesszájú, és szeret kísérletezni, főleg csokoládés desszertek készítésével.

2. (entuziast; navdušenec) ▸ ínyencFilmski sladkosnedi bodo med 11. in 24. novembrom lahko potešili svojo strast v Cankarjevem domu. ▸ November 11. és 24. között a filmínyencek a Cankar Művelődési Központban hódolhatnak szenvedélyüknek.

sladkosneden pridevnik
1. (ki ima rad sladko) ▸ édesszájú
Sem zelo sladkosnedna, sladkarije so moj veliki greh. ▸ Nagyon édesszájú vagyok, az édességek az én nagy bűnöm.
Sladkosnednim obiskovalcem so pokazali torte, druge sladice in pecivo. ▸ Az édesszájú látogatóknak megmutatták a tortákat és más édességeket, süteményeket.
Sladico so razrezali na tisoč kosov in jih razdelili sladkosnednim radovednežem. ▸ A desszertet ezer darabra vágták és szétosztották az édesszájú kíváncsiskodók között.
Sopomenke: sladkosned

2. (navdušen; zagnan) ▸ ínyenc
Skriti viri pravijo, da je gospa zelo glasbeno sladkosnedna. ▸ Titkos források azt állítják, hogy a hölgy nagy zenei ínyenc.

slalomirati glagol
1. (vijugati) ▸ szlalomozik
Najin rikšar uspešno slalomira med stojnicami in besno trobi. ▸ A riksánk sikeresen szlalomozik a bódék között, dühösen dudálgatva.
Steza je vedno zaparkirana, med drogovi ulične razsvetljave je treba slalomirati. ▸ A kerékpárútra mindig ráparkolnak, a lámpaoszlopok között kell szlalomozni.

2. (usklajevati) ▸ szlalomozik, približek prevedka ▸ egyensúlyt megőriz
Občudujem vse uspešne in inteligentne direktorice, ki uspešno slalomirajo med službo in družino. ▸ Csodálok minden sikeres és intelligens igazgatónőt, akiknek sikerül a munkahely és a család között szlalomozni.
Kako naj ljudje slalomiramo med lastnim okusom in modnimi zapovedmi? ▸ Miként őrizzük meg az egyensúlyt a saját ízlésünk és a divattrendek között?

3. v športu (voziti slalom) ▸ szlalomozik [műlesiklás]
Na pokalu Vitranc je v karieri slalomiral devetkrat, točke si je prismučal enkrat (v prejšnji zimi). ▸ A Vitranc-kupán pályafutása során kilenc alkalommal szlalomozott, pontokat egyszer (tavaly télen) sikerült szereznie.

slalomist samostalnik
1. (o smučarju) ▸ műlesikló, szlalomos, szlalomversenyzőNajboljša slalomista v tej zimi sta bila tokrat v ozadju. ▸ A tél két legjobb műlesiklója ezúttal háttérbe szorult.

2. (o vodnem športu) ▸ szlalomos, szlalomversenyző
Dobrih 8 mesecev je namreč do OI, slalomiste in kajakaše na mirnih vodah pa čaka še lov za olimpijskimi kvotami. ▸ Az olimpiai játékok alig több mint nyolc hónap múlva kezdődnek, így a szlalomosok és a síkvízi kajakosok még mindig küzdenek az olimpiai kvótákért.

sláma straw

sláma za streho thatch, thatching
pokrit s slámo straw-covered
ležišče iz sláme straw mattress, palliasse
napolniti, nastlati s slámo to straw
kup sláme heap of straw
kopa, stog sláme stack of straw
pletenje sláme straw-plaiting
pletilec sláme straw-plaiter
snop sláme bundle, truss of straw
prazna sláma (figurativno) trash, rubbish, nonsense, nonsensical talk
mlatiti prazno slámo to talk nonsense, to talk bunkum (ali hot air)
staro slámo mlatiti (figurativno) to thresh (over old) straw
imeti slámo v glavi (figurativno) to be empty-headed, pogovorno to be dead from the neck up
spati na slámi to sleep on straw
iskati šivanko v kupu sláme to look for a needle in a haystack

sláma (-e) f paglia:
s slamo krito poslopje casa con tetto di paglia
bala, otep slame una balla, un fascio di paglia
slama za steljo paglia da strame
pšenična, koruzna slama paglia di grano, di granturco
pren. imeti slamo v glavi avere stoppa nel cervello, avere la testa vuota
pren. mlatiti, otepati prazno slamo parlare a vanvera, vendere fumo
PREGOVORI:
malo zrnja, mnogo slame molto fumo, poco arrosto
slama se pri ognju vname stoppa e fuoco non stan bene in un loco

slaščičarstvo samostalnik
(obrt izdelave in prodaje slaščic) ▸ cukrászat

slav|a ženski spol (-e …) der Ruhm (pesniška Dichterruhm, posmrtna Nachruhm, svetovna Weltruhm)
čast in slava Ruhm und Ehren
hlepeč po slavi ruhmbegierig
hlepenje po slavi die Ruhmbegierde
ki je komu v slavo dejanje: rühmlich
peti slavo komu (jemanden) rühmen, (jemandem etwas) nachrühmen

sláva (-e) f

1. gloria; rinomanza, prestigio, lustro:
biti željan slave essere bramoso di gloria
izkazovati komu čast in slavo magnificare, esaltare, osannare qcn.
ovenčan s slavo coperto di gloria

2. (v medm. rabi) gloria; rel. gloria, osanna

3. rel. (molitev pri maši) gloria

slavolok samostalnik
1. (spomenik) ▸ diadalív, diadalkapuCesar Konstantin je leta 315 v čast zmage nad tekmecem dal zgraditi slavolok, okrašen z reliefi. ▸ 315-ben Constantinus császár domborművekkel díszített diadalívet építtetett a riválisa felett aratott győzelmének tiszteletére.

2. (praznična konstrukcija) ▸ diadalív, diadalkapu, díszkapuPri Alenki je bilo veselo že v soboto, ko so okraševali njen dom z baloni in postavljali slavolok. ▸ Alenkánál már szombaton nagy volt a vigadalom, amikor lufikkal díszítették fel az otthonát és díszkaput állítottak.
Dan pred poroko sovaščana spletajo venec iz listja bele omele, s katerim okrasijo slavolok. ▸ Egy falubéli esküvője előtt fagyöngylevélből koszorút fonnak, amellyel a díszkaput díszítik.

3. (del cerkve) ▸ diadalívV loku slavoloka so najpogosteje upodobili Kristusov rodovnik. ▸ A diadalív ívében a legtöbbször Krisztus családfáját ábrázolták.Z deli v cerkvi bomo letos nadaljevali, saj je treba restavrirati poslikavo na steni slavoloka in v prezbiteriju. ▸ A templomban a munkálatok idén folytatódnak, hiszen restaurálni kell a diadalív és a kórus falfestéseit.

4. (o obliki) ▸ diadalív
Tudi balustrade je premišljeno razvrstil po mostu in dal postaviti topole ob mostu, ti naj bi oblikovali nekakšen slavolok pred vstopom v staro mesto. ▸ Gondosan elrendezte a mellvédeket is a hídon és nyárfákat állíttatott a híd mentén, hogy diadalívet alkossanak az óváros bejárata előtt.
Za konec se nam je kot slavolok zarisala mavrica, oblaki so se razkadili, veter okrepil, Ahab je prevzel krmilo. ▸ Végül diadalívként szivárvány jelent meg az égen, a felhők szertefoszlottak, a szél felerősödött, és Ahab átvette a kormányt.
Oznaka 800 metrov do cilja je bila na balonu v obliki slavoloka nad cesto. ▸ A „800 méter a célig” jelzés egy diadalív alakú légballonon volt az út felett.