Franja

Britannus, pozn. Brittānus, 3 (prim. Βρεταννός, Βρεττᾱνός, Βρετᾱνός) britanski: esseda Pr., rex Stat., causidici Iuv., canes, Oceanus, litus Cl.; večinoma kot subst. Britannī (Brittānī) -ōrum, m
a) Britanci, preb. britanskega otoka: C., V., H., O. idr.; sg. (kolekt.) Britannus -ī, m Britanec: catenatus H.
b) gal. Bretonci: Sid. — Od tod subst. Britannia (Brittānia) -ae, f (Velika) Britanija, t.j. (nav. v ožjem pomenu) Anglija in Škotska: Ci., C., T. idr.; met.: modo mihi date Britanniam Ci. ep. = Cezarjeva dejanja v Britaniji; v širšem pomenu je Britannia = Anglija, Škotska in Irska, zato tudi pl. Britanniae: Cat., Plin., Amm. Adj. Britannis -idis, f britanska: insulae Prisc., Britannicus (Brittānicus) 3 britanski, iz Britanije, v Britaniji: aestūs Ci., litterae Ci. ep., bellum Ci. ep., C., mare Mel., Oceanus Mel., Plin., herba Plin., Ap. h. vodna kislica, balaena Iuv., legiones, lingua T.; subst. Britannicus -ī, m Britanik, Britanski = zmagovalec nad Britanci, rim. priimek, npr.: Tiberius Claudius Britannicus Tiberij Klavdij Britanik, sin ces. Klavdija in Mesaline: T., Suet.

britanski pridevnik
(o Združenem kraljestvu in Britancih) ▸ britPovezane iztočnice: britanski funt

briti glagol
1. (o dlakah na obrazu) ▸ borotvál, borotválkozikSkoraj 97 odstotkov moških se redno brije. ▸ A férfiak 97 százaléka rendszeresen borotválkozik.

2. (o dlakah drugod po telesu) ▸ borotvál, borotválkozikZdaj se brijejo ali se skušajo na kak drug način znebiti dlak že najstnice. ▸ A tinédzserlányok most borotválkoznak, vagy máshogy próbálnak megszabadulni a szőrszálaktól.

3. (o vetru) ▸ süvítBilo je mraz in hud veter je bril. ▸ kontrastivno zanimivo Hideg volt, és rettentő szél fújt.

britje norcev frazem
(norčevanje) ▸ kifigurázásNa srečo je bil predsednik zbora tokrat prisebnejši in je vsaj začasno državni zbor rešil pred nadaljnjim britjem norcev iz samega sebe. ▸ kontrastivno zanimivo Szerencsére a testület elnöke most magánál volt, és legalább átmenetileg megakadályozta, hogy önmagukból bohócot csináljanak.

Britomartis -is, voc. -i, f (Βριτόμαρτις = Sladka devica: kret. βριτός sladek, in *μάρτις devica) Britomarta, sprva blaga kret. boginja, kot Nimfa v Dianinem spremstvu tudi Aphaea in Dictynna: Ps.-V. (Ciris); pozneje so jo enačili s kret. Artemido: Cl.

brk samostalnik
(posamezna kocina ali podoben izrastek) ▸ bajusz [állatoknál, főleg némely halaknál]
Sekretar je zelo mršav maček, ki ima le še dva brka, na vsaki strani smrčka po enega. ▸ A titkár egy szikár macska, akinek már csak két szál bajsza van, a pofácskája mindkét oldalán egy-egy.
Na dnu je ležalo nekaj velikih rib, med njimi som z dolgimi brki, sivim telesom in rjavimi progami. ▸ A tófenéken több nagy hal feküdt, köztük egy hosszú bajuszú, szürke testű, barna csíkos harcsa.
Povezane iztočnice: brčica

bŕk

v bŕk (naravnost) (straight) from the shoulder
v bŕk reči, povedati to tell someone to his (ali her) face, to tell someone openly (ali without reserve)
v bŕk sem mu povedal I told him point-blank
laže mi v bŕk he lies in my face (ali without batting an eyelid)
smejati se komu v bŕk to laugh in someone's face

bŕk (-a) m

1. baffo:
dolgi brki mustacchi
sukati, vihati si brke arricciarsi i mustacchi
briti, nositi brke radersi, portare i baffi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
brki so se mu povesili si sente offeso, scoraggiato
smejati se v brk ridere sotto i baffi
v brk kaj povedati cantarla chiara a qcn.
v brk se komu smejati, lagati ridere in faccia a qcn., mentire a qcn. sfacciatamente, spudoratamente, per la gola

2. pl. brki baffi (del topo, del gatto ecc.)

3. bot.
mačkov brk (vrtna črnika) fanciullaccia (Nigella damascena)

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

brlog [ò] moški spol (-a …) die Höhle (pokvarjenosti Lasterhöhle, razbojniški Räuberhöhle, levji Höhle des Löwen); živalstvo, zoologija die Höhle, der Bau, die Erdhöhle
podati se v levji brlog sich in die Höhle des Löwen wagen/begeben
iti v brlog živalstvo, zoologija schliefen

broad¹ [brɔ:d] pridevnik
širok, obsežen, (ob)širen, prostoren
figurativno brez predsodkov, širokogruden, svobodomiseln; glaven, osnoven; jasen; splošen; biten; surov, nespodoben

in broad daylight pri belem dnevu
it's as broad as it is long oba razloga sta enako tehtna, eno ni nič boljše od drugega
ameriško, pogovorno broad place in the road mestece
britanska angleščina, pogovorno broad mob goljufivi kvartopirci
broad hint migljaj s kolom
broad stare predrzen pogled
broad views strpni nazori

brocchus (brochus, broccus, bronchus, broncus) 3 (najbrž kelt.)

1. (ven) moleč, štrleč (o živalskih zobeh): dentes brocchi ali samo brocchi Varr.

2. pren. (o živalih in ljudeh) s štrlečimi zobmi: filius Pl. ap. Fest., rhinoceros Luc. ap. Non. — Kot subst. Brocchus -ī, m Brokh, priimek Furijevega in Anejevega rodu: Ci.; prim.: labra, a quibus Brocchi, Labeones dicti Plin.

brōdo m

1. juha:
brodo di pesce ribja juha
brodo di pollo kokošja juha
brodo di dadi juha iz kocke
brodo lungo redka juha
brodo ristretto krepka juha
brodo di verdura zelenjavna juha
pastina in brodo juha s testeninami

2. pren.
lasciare cuocere qcn. nel suo brodo prepustiti koga samemu sebi
andare in brodo di giuggiole topiti se od zadovoljstva, biti ves blažen
tutto fa brodo vse prav pride

3. biol.
brodo di coltura umetno gojišče, kultura
PREGOVORI: gallina vecchia fa buon brodo preg. stara kokoš, dobra juha

brom samostalnik
kemija (kemijski element) ▸ bróm Brom je na voljo v tabletah, ki se počasi topijo in dezinficirajo vodo. ▸ A bróm lassan oldódó tabletta formájában kapható, ami fertőtleníti a vizet.
Sopomenke: Br

Brønsted-Lowryjeva teorija stalna zveza
kemija (o temelju delitve) ▸ Brönsted–Lowry-féle elmélet
Sopomenke: Brønsted-Lowryjeva teorija kislin in baz

brontolare

A) v. intr. (pres. brontolo)

1. godrnjati:
quando è in casa non fa che brontolare ko je doma, samo godrnja

2. grmeti, bobneti

B) v. tr. momljati, mrmrati

brosse [brɔs] féminin krtača, ščetka; čopič

brosse à chapeaux, à chaussures, à cheveux, à dents, à habits, à ongles ščet za klobuke, obutev, lase, zobe, obleko, nohte
brosse à cirer, à reluire, à décrotter (ali: à poussière, à épousseter) ščet za namazanje z loščilom, za loščenje, blatarica
brosse à barbe čopič za britje
brosse à étriller čohalo
brosse à parquet ščet za parket
brosse métallique, en nylon žičnata, najlonska krtača
épreuve féminin à brosse krtačni odtis
donner un coup de brosse à quelque chose okrtačiti kaj
porter les cheveux en brosse, porter la brosse nositi, imeti kratke in pokončne lase (frizuro)
passer la brosse zbrisati; pozabiti
(figuré) une belle brosse skrbna izdelava (slike)

brossura f tisk brošura:
libro in brossura broširana knjiga

Broteās -ae, m (Βροτέας) Broteja, gr. moško ime. Poseb.

1. Vulkanov in Minervin sin: O.

2. Perzejev tovariš: O.

3. neki Lapit: O.

brown¹ [braun] pridevnik
rjav, zagorel, temen, mračen

brown bread črn kruh
brown cloth surovo, nebeljeno platno
brown coal lignit
sleng to do brown slepariti, ugnati
brown George lončena posoda
in a brown study zamaknjen, zamišljen
brown shirt nacist
brown sugar nerafiniran sladkor
brown ware kamenina