Franja

zagovoríti (duhove) conjurar

zagovoriti se equivocarse al hablar, cometer un lapsus linguae, fam trabucarse
zagovoril se je se le ha trabado la lengua

zahtévati (-am) imperf., perf.

1. chiedere, richiedere; esigere, pretendere, reclamare, rivendicare:
zahtevati primerno ceno chiedere un prezzo equo
zahtevati odgovor esigere una risposta
zahtevati svoje pravice reclamare i propri diritti
zahtevati državljanske pravice rivendicare i diritti civili

2. volere, richiedere; implicare:
delo, ki zahteva veliko pozornost un lavoro che richiede la massima attenzione
raziskava bo zahtevala veliko dela in časa una ricerca che richiederà molto lavoro e molto tempo
gradnja ceste zahteva velike stroške la costruzione della strada implica forti spese
nesreča je zahtevala deset smrtnih žrtev la disgrazia ha fatto dieci vittime
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. zahtevati nemogoče volere l'impossibile, voler cavar sangue da una rapa
muz. zahtevati ponovitev bissare
jur. zahtevati povračilo ripetere; rivendicare
vztrajno zahtevati razne ugodnosti postulare dei benefici

zajémati (-am) | zajéti (-jámem) imperf., perf.

1. attingere (udi pren. ); prendere:
zajemati iz vodnjaka attingere al pozzo, dal pozzo
zajemati z žlico prendere col cucchiaio
čoln zajema vodo il peschereccio imbarca (acqua)

2. catturare:
zajemati odpadno vodo catturare acque di scolo

3. aspirare, inspirare (aria)

4. coprire; abbracciare:
oddajnik ne zajema celotnega območja l'emittente non copre tutto il territorio
s pogledom zajeti mesto abbracciare con lo sguardo la città

5. coinvolgere, comprendere; interessare; servire:
organizacija zajema tisoč članov l'organizzazione comprende mille soci
zavarovanje zajema vso populacijo l'assicurazione interessa tutta la popolazione
zdravstveni dom zajema 20.000 prebivalcev il poliambulatorio serve un'area di 20.000 abitanti

6. catturare, far prigioniero:
rokovnjači so v tem predelu zajemali popotnike qui i briganti catturavano i viandanti

7. trarre, ricavare, ricevere:
zajemati besede iz živega govora ricavare le parole dalla lingua viva

8. cogliere; colpire; estendersi, allargarsi:
požar je zajel ves gozd l'incendio si è esteso su tutto il bosco
pren. zajema ga malodušje è stato colto da scoraggiamento
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. zajemati znanje z veliko žlico studiare con grande impegno
pren. ob novici globoko zajeti sapo rimanere sbalorditi alla notizia
pren. pisatelj je v svoj objektiv zajel več pomembnih zgodovinskih dogodkov lo scrittore ha colto col suo obiettivo vari importanti eventi storici
hidr. zajeti izvir catturare la sorgente

zajezíti (-ím) | zajezováti (-újem)

A) perf., imperf.

1. hidr. arginare, cingere di argini:
zajeziti reko v zgornjem toku arginare il fiume nel suo corso superiore

2. pren. arrestare, contenere, frenare; reprimere, domare:
zajeziti požar domare l'incendio
zajeziti rast prebivalstva contenere l'aumento della popolazione

B) zajezíti se (-ím se) perf. refl. ostruirsi, intasarsi, ingorgarsi; creare ingorghi:
voda se je zajezila in vdrla v hiše l'acqua si è ingorgata penetrando nelle case
množica se je zajezila pred vrati la folla ha ostruito la porta

zakasníti (-ím)

A) perf.

1. tr. ritardare:
slabo vreme je zakasnilo žetev il maltempo ha ritardato la mietitura

2. intr. fare tardi, ritardare

B) zakasníti se (-ím se) perf. refl. ritardarsi; trattenersi

zákon¹ (postava) ley f

v duhu zakona en el espíritu de la ley, en el sentido de la ley
v imenu zakona en nombre de la ley
po zakonu según la ley, de acuerdo con la ley
naravni zakon ley natural
(ne)pisani zakon ley (no) escrita
zakon ponudbe in povpraševanja la ley de la oferta y la demanda
okvirni zakon ley básica
zakon močnejšega ley del más fuerte
zakon džungle (fig) ley de la jungla
Mojzesov zakon la ley antigua
kazenski zakon ley penal
tiskovni zakon ley de imprenta
zakon o prostem padu ley de caída
dati, postaviti zakone legislar
zakon je sprejet la ley ha sido aprobada
zakon odreja ... la ley dispone...
pasti pod zakon caer bajo el rigor de una ley
predlagati (sprejeti, razglasiti, razveljaviti, obiti) zakon proponer (aprobar, promulgar, derogar, eludir) una ley
postati zakon hacerse ley; entrar en vigor; convertirse en ley
prekršiti zakon contravenir (ali infringir) una ley
ravnati se po zakonu cumplir la ley
vsak zakon ima svoja vratca hecha la ley, hecha la trampa

zaléči¹ (-léžem) perf.

1. bastare, esser sufficiente; servire:
zdravila niso zalegla le medicine non sono servite

2. valere:
on zaleže za dva delavca equivale a due lavoratori, fa quanto due lavoratori
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
nekdaj je denar kaj zalegel una volta il denaro serviva a qcs., aveva un valore
denar mu nič ne zaleže è bravo solo a spendere e spandere, ha le tasche bucate

zaletéti se lanzarse

zaleteti (se) v entrar en colisión con; (vzeti zalet) tomar impulso
zaleteti se komu atragantarse
zaletelo se mu je se le ha ido la lengua

zaman prislov
1. (brez uspeha) ▸ hiába, hiábavalóanNajboljši šahist na svetu pa si je zaman prizadeval, da bi prišlo do povratnega srečanja. ▸ A világ legjobb sakkmestere hiába törekedett arra, hogy létrejöjjön egy újabb találkozó.
Ne odnehajte, četudi si boste domišljali, da je ves trud zaman, saj je rešitev vašega problema prav presenetljiva. ▸ Ne adja fel akkor sem, ha úgy tűnik, hogy minden igyekezet hiábavaló, hiszen a gondjára valójában meglepő a megoldás.

2. (brez razloga) ▸ nemhiába
Nismo zaman ponosni na vas, le da vam vse preredko to tudi povemo. ▸ Nemhiába vagyunk magukra büszkék, csak túl ritkán hangoztatjuk.
To so bile dobro zgrajene ceste; Rimljani ne slovijo zaman kot najboljši gradbeniki antike. ▸ Ezek jól megépített utak; nemhiába számítanak a rómaiak az ókor legjobb építészeinek.

zaméra (-e) f

1. offesa, rancore, risentimento, ruggine:
povzročiti zamero pri kom causare risentimento in qcn.

2. brez zamere:
nasvidenje, pa brez zamere arrivederci, e scusate tanto
brez zamere, ampak tokrat nimate prav mi scuserà, ma questa volta non ha ragione
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. zamera gor, zamera dol, to mu moraš povedati anche a costo di offenderlo, devi dirglielo

zamêsti (-mêtem) perf.

1. impers. (prekriti s snegom) coprire di neve, innevare:
zametlo jih je la zona è innevata

2. coprire (di neve):
burja je zametla njihove sledi la bora ha coperto le loro tracce

zamolčáti (-ím) | zamolčeváti (-újem) perf., imperf.

1. sottacere, passare sotto silenzio, tener nascosto, tacere:
pren. časopisi so dogodek zamolčali la stampa ha taciuto il fatto

2. knjiž. (obmolkniti) tacere

zamorka samostalnik
1. (temnopolta ženska) ▸ szerecsen
Babica je dolgo mislila, da je zamorka, ker je imela tako temno polt. ▸ A nagymamám sokáig azt hitte, hogy fekete, mert annyira sötét volt a bőre.
Pred kolibo je na starem lesenem gugalniku sedela stara zamorka. ▸ A kaliba előtt álló régi fahintán egy öreg feketebőrű asszony ült.

2. sovražno (pripadnica črne rase) ▸ szerecsen, fekete bőrű
Ena od sorodnic je rekla, da bi vse družinske člane pometala iz hiše, če bi se kdo iz njene hiše spečal z zamorko. ▸ Az egyik rokonom azt mondta, hogy minden családtagot kipenderítene a házból, ha összejönnének egy fekete lánnyal.
"Ne plešem z zamorkami!" jo je na neki šolski zabavi zavrnil beli deček. ▸ „Nem táncolok feketékkel” – utasította el egy iskolai buliban egy fehér fiú.

zamŕzniti congelarse; helarse

ribnik je zamrznil el estanque se ha helado en la superficie (ali se ha cubierto de hielo)

zanesljívo adv. fermamente, sicuramente, indubbiamente:
zanesljivo na kaj računati poter contare su qcs.
njej zanesljivo ne bo verjel a lei non crederà affatto
domače moštvo je zanesljivo zmagalo la squadra di casa ha stravinto

zaníkati (-am) | zanikováti (-újem)

A) perf., imperf.

1. negare, smentire:
zanikati govorice o čem smentire certe voci
odločno kaj zanikati negare decisamente qcs.
zanikati obstoj Boga, duhovnega sveta negare l'esistenza di Dio, il mondo ultraterreno

2. invalidare, impugnare; contrastare, contestare:
zanikati avtoriteto koga contestare l'autorevolezza di qcn.
zanikati kako teorijo impugnare una teoria
nekateri pojavi zanikajo pravilnost ugotovitev vi sono fenomeni che invalidano la correttezza di certe constatazioni

3. (z besedo izraziti, da osebek ni storilec tega, česar je obdolžen) negare:
zanikati krivdo, odgovornost za kaj negare la colpa, la responsabilità di qcs.

4. pregiudicare, compromettere; invalidare:
s tem dejanjem je zanikal svoj sloves con questo atto ha compromesso la propria reputazione

B) zanikováti se (-újem se) imperf. refl. escludersi

zanositi glagol
(o ženski) ▸ teherbe esikMorda je zanosila zaradi nezanesljive kontracepcije. ▸ Lehet, hogy a megbízhatatlan védekezés miatt esett teherbe.
Če ne morete zanositi, včasih traja kar precej časa, preden zdravniki lahko ugotovijo vzrok. ▸ Ha nem tud teherbe esni, néha eltarthat egy ideig, amíg az orvosok meg tudják állapítani az okát.
Zelo si želim zanositi, toda ne morem. ▸ Nagyon szeretnék teherbe esni, de nem tudok.

zapírati (-am) | zapréti (-prèm)

A) imperf., perf.

1. chiudere:
neprodušno zapirati chiudere ermeticamente
zapirati z zamaški tappare
zapirati pipe, vodo chiudere i rubinetti, l'acqua
gore zapirajo dolino i monti chiudono la valle

2. precludere, impedire:
sovražniku zapreti prehod čez reko precludere al nemico il passaggio del fiume
zapirati komu vrata do izobrazbe precludere a qcn. la possibilità di studiare

3. rinchiudere:
zapirati divje živali v živalske vrtove rinchiudere gli animali selvatici negli zoo
zapirati znanost v kabinete rinchiudere la scienza nei laboratori

4. imprigionare, incarcerare:
zapirati ljudi imprigionare la gente

5. pog. med. costipare, astringere:
ta jed bo bolnika zaprla un cibo che costiperà il malato
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
prometni policist odpira in zapira cesto il vigile urbano libera e blocca la viabilità (della strada)
kar sapo mu je zaprlo ob teh besedah al sentire le parole, si sentì mozzare il fiato
pren. zapirati svoje srce pred kom non voler confessare i propri sentimenti a qcn.; non voler aiutare qcn.
šport. zapreti igro praticare un gioco chiuso, marcare strettamente l'avversario
pren. zapreti trudne oči spirare
pren. pog. zapreti štacuno chiudere, serrare baracca e burattini
zapreti usta tacere
zapreti komu usta chiudere il becco a qcn.
zapreti komu vrata pred nosom chiudere la porta in faccia a qcn.
zapreti s pregradami transennare

B) zapírati si (-am si) imperf. refl. pren. chiudere:
zapirati si ušesa pred resnico chiudere gli occhi davanti alla realtà, fare come lo struzzo

C) zapírati se (-am se) | zapreti se (-prèm se) imperf., perf. refl.

1. chiudersi, rinchiudersi:
vrata se ne zapirajo dobro la porta non si chiude bene
oči se mu zapirajo gli si chiudono le palpebre
zapirati se v sobo rinchiudersi nella stanza

2. pren. chiudersi, isolarsi, diventare scontrosi, diffidenti
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. med. voda se mu zapira soffre di ritenzione dell'urina
rana se zapira la ferita si sta rimarginando
vrata razstave so se zaprla la mostra ha chiuso
zapirati se med štiri stene seppellirsi, tapparsi in casa

zapitek samostalnik
1. (plačilo za pijačo) ▸ cechOb popivanju sta se potem sprla in skupaj zapustila lokal, ne da bi plačala zapitek. ▸ Ivóvitába keveredtek, és együtt távoztak a kocsmából anélkül, hogy kifizették volna a cechet.
Koliko je družba zapravila za kosilo in zapitek, ni hotel izdati. ▸ Azt, hogy mennyit költött a társaság az ebédre és az italokra, nem akarta elárulni.

2. (o posledicah dejanja) ▸ ár, számla
Moja zla sreča je združila moči z napačnimi odločitvami, h katerim sem nagnjen, in zdaj plačujem zapitek. ▸ A balszerencsém kombinálódott a rossz döntésekkel, amelyekre hajlamos vagyok, és most ennek fizetem az árát.
Minister tako politiko razglaša za uspešno, ne pove pa, kdo bo plačal zapitek. ▸ A miniszter eredményesnek hirdeti ezt a politikát, de nem árulja el, ki fogja megfizetni az árát.
Globalna kriza je torej čas plačevanja zapitka. ▸ A globális válság tehát az az idő, amikor megfizetjük a számlát.

3. neformalno, izraža negativen odnos (pijanec) ▸ részeges, iszákos
Tip je zapitek, ki se mu že fuzla od oblasti. ▸ A hapsi egy iszákos, aki már megzakkant a hatalomtól.
Torej, če se mi lokalni zapitki in zapohanci naselijo v mojo nepremičnino, si v bistvu ne morem nič kaj dosti pomagat. ▸ Tehát ez azt jelenti, hogy ha a helyi részegesek és füvesek beköltöznek az ingatlanomba, nem igazán tudok mit tenni.

zapiti se povratni glagol
1. (postati alkoholik) ▸ elissza az eszét, elissza az agyát
Če so ljudje v resni in stalni krizi, znorijo, se zapijejo ali pa se obesijo. ▸ Ha az emberek komoly és állandó válságban vannak, megbolondulnak, elisszák az agyukat vagy felakasztják magukat.
Ko žena naredi samomor, se mož zapije, sina pa da v rejo. ▸ Amikor a feleség öngyilkosságot követ el, a férj elissza az eszét, a fiúkat pedig nevelőszülőkhöz adja.

2. (postati pijan) ▸ leissza magát, lerészegedik, berúgČlovek bi se po ogledu filma najraje zapil! ▸ Az ember a film után a legszívesebben leinná magát!
Najbolj mi je zamerila, ker sem se ob rojstvu sina do konca zapil in je nisem prišel obiskat niti v porodnišnico. ▸ Leginkább azt vette zokon, hogy a fiunk születésekor teljesen berúgtam és nem látogattam meg a szülészeten.
Film govori o alkoholiku, ki se odloči, da se bo zapil do smrti. ▸ A film egy olyan alkoholistáról szól, aki eldönti, hogy halálra issza magát.