Franja

burnus samostalnik
(tradicionalno oblačilo) ▸ burnusz

Burundi samostalnik
(država) ▸ Burundi

búšiti

v smeh to burst out laughing

búšiti glej búhniti pousser, heurter; entrer brusquement dans

v smeh bušiti éclater de rire, s'esclaffer

búšiti (-im) perf.

1. proprompere (tudi pren.); scoppiare:
bušiti v smeh scoppiare a ridere, in una risata

2. pren. (zelo hitro priti, oditi) piombare; sparire

3. sbattere contro; investire

4. pren. scagliare, scaraventare:
bušiti vase tracannare

búškniti (-em) perf.

1. sbattere contro

2. pren. piombare; sparire

3. scagliare, scaraventare

4. pren.
buškniti v smeh scoppiare a ridere

bútati (-am) | bútniti (-em) imperf., perf.

1. frangersi, battere contro

2. battere, picchiare

3. rombare, rintronare (tuono, cannone)

4. tr. pog. (dregati) spingere
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
srce buta il cuore batte forte
pren. butati v glavi avere delle fitte nella testa
butati z vrati sbattere la porta

butíca (-e) f

1. pren. testa, zucca:
butica me boli ho mal di testa, mi duole la testa
trmasta butica testa dura
pren. pog. ne gre mu v butico non gli va in testa, non capisce
pren. pog. v butici se mu je posvetilo ci è arrivato
pren. pog. biti trde butice avera la testa dura, la testa di legno, essere duro di comprendonio

2. pomello (di bastone)

bútniti (-em) perf.

1. frangersi, battere contro

2. pren. piombare, sparire

3. prorompere; fuoriuscire, sprigionarsi

4. tr. scagliare

5. tr. pog. spingere, urtare
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. pog. nič ne pomisli, kar butne non pensa niente, sbotta!
butniti v smeh scoppiare a ridere
butniti po tleh cadere lungo disteso
butniti po vratih picchiare, battere alla porta

Canoss|a [kanósa] ženski spol
figurativno pot v Canosso der Kanossagang

Canossa [kanósa] (-e) f ital. pren.
iti v Canosso andare a Canossa, fare atto di umiliante sottomissione

cap|a ženski spol (-e …) der Lumpen; figurativno človek: der Waschlappen
cape množina Lumpen množina
v capah zerlumpt

capa samostalnik
1. ponavadi v množini (ponošeno oblačilo) ▸ rongy, göncNa ulicah je videti ljudi, oblečene v raztrgane cape in pokrite s polivinilom. ▸ Az embereket szakadt göncökben, és polivinilbe burkolózva lehet látni az utcán.Za maturo je potrebovala obleko, pa sem prodala svojo, dve zimi sem hodila okrog v capah. ▸ Szüksége volt egy ruhára az érettségire, és én eladtam az enyémet, két télen át rongyokban jártam.

2. ponavadi v množini, izraža negativen odnos (oblačilo) ▸ gönc, rongy
Najbrž je hotela reči, da njene trendovske cape niso primerne zame. ▸ Minden bizonnyal azt akarta mondani, hogy a trendi göncei nem valók nekem.
Ona izdaja denar za cape in kozmetiko in leta za mlajšim moškim. ▸ Göncökre és kozmetikára költi a pénzt, és fiatalabb férfiak után rohangál.
Najbolj nas razžalosti, kadar ujamemo v cenene cape odete lepotice, ki bi morale s svojimi atributi osupniti naše oko. ▸ A leginkább az az elszomorító, amikor silány rongyokba öltözött szépségeket kapunk lencsevégre, akik amúgy ámulatba ejthetnének bennünket.

3. (kos blaga) ▸ rongy
Veliki spinaker se kot stara capa pobesi z jambora. ▸ A nagy spinnaker régi rongyként lógott alá az árbocról.
Polovica obleke je v capah visela z nje, iz levice pa ji je kapljala kri, kjer jo je ogrebel medved. ▸ A fél öltözéke rongyként lógott róla, a bal karjából pedig, ahol a medve belevájta karmait, csöpögött a vér.

4. izraža negativen odnos (neodločen človek) ▸ rongy [ember] ▸ senkiházi
Žena ga vpričo drugih ozmerja s šlevo ali capo. ▸ A felesége mások előtt anyámasszony katonájának és rongy embernek nevezi.

cápa rag; tatter; shred

cápe pl old clothes, rags and tatters pl
v cápah torn to shreds, in tatters

cápa harapo m ; andrajo m ; pingajo m

oblečen v cape vestido de harapos; andrajoso, harapiento

capljanj|e srednji spol (-a …) das Tappen (v temi im Dunkeln)
capljanje na mestu das Auf-der-Stelle-Treten
capljanje za das Nachhinken, das Hinterherhinken

caplja|ti (-m) trotteln; tappen; otrok: tappeln; slabšalno: (hoditi) trotten; (stopicati) trippeln; (počasi iti) trollen
figurativno capljati v temi im Dunkeln tappen
figurativno capljati na mestu auf der Stelle treten
figurativno capljati za kom/čim (jemandem/einer Sache) nachhinken/hinterherhinken

capljáti (-ám) imperf.

1. sgambettare, trottare

2. camminare (con passo pesante):
pren. capljati za kom, čim scimmiottare, imitare qcn., qcs.
pren. capljati v temi brancicare nel buio
pren. capljati na mestu segnare il passo

Carigrad samostalnik
geografija (mesto v Turčiji) ▸ Isztambul, nekdaj ▸ Konstantinápoly

carina samostalnik
1. (dajatev) ▸ vámKo izdelek uvozimo v domačo državo, seveda tej plačamo ustrezen davek in carino. ▸ Ha egy terméket belföldre importálunk, akkor természetesen megfizetjük utána a megfelelő adót és vámot.

2. (organizacija) ▸ vámhatóság, vámos, vámtisztPotem ko je policist pri mejnem pregledu posumil, da v vozilu prevaža prepovedano blago, je o tem seznanil delavca na carini. ▸ Amikor a határellenőrzés során a rendőr gyanút fogott, hogy a jármű tiltott árut szállít, felhívta erre a vámos figyelmét.

3. (zgradba; območje) ▸ vám, vámhivatalZaradi zapletov na carini so se morali nastopu odpovedati gostje iz Avstrije in Hrvaške. ▸ A vámon előálló problémák miatt az osztrák és horvát vendégek kénytelenek voltak lemondani a fellépést.Bolgarsko carino sem mirno prevozil, na jugoslovanski strani pa se je začelo. ▸ A bolgár vámon simán átmentem a kocsival, de a jugoszláv oldalon megkezdődtek a bonyodalmak.
"Kamion se bo moral prebiti do carine in če bodo kolone, ne bo mogel preko vrste!" je dejal. ▸ „A kamionnak el kell jutnia a vámig, és ha torlódás lesz, akkor nem engedik át soron kívül a határon!", mondta.