Franja

nevólja reluctance, reluctancy; unwillingness; disgust

z nevóljo unwillingly
z nevóljo privoliti to give (a) reluctant consent
z nevóljo kaj napraviti to show reluctance to do something, to be loath (ali loth) to do something
ne (po)kazati nevólje (= molče požreti) to make the best of a bad job, to grin and bear it

nevtral|en (-na, -no) neutral; strankarsko: parteilos; -neutral (po okusu geschmacksneutral, po spolu geschlechtsneutral, vrednostno wertneutral); Neutral- (os die Neutralachse, sol das Neutralsalz)
nevtralna točka elektrika der Nullpunkt, der Sternpunkt
nevtralni vodnik elektrika der Null-Leiter
nevtralni element matematika neutrales Element
nevtralen z leve matematika linksneutral
nevtralen z desne rechtsneutral

new¹ [nju:] pridevnik
nov; svež (kruh, mleko), mlad (krompir, vino); neizkušen, nevajen; neznan (to komu)
jezikoslovje moderen

avstralsko new chum nov naseljenec
New England Nova Anglija, šest vzhodnih držav v ZDA (Connecticut, Massachusetts, Rhode Island, Vermont, New Hampshire, Maine)
New Egyptian koptovščina (jezik)
New Deal Rooseveltov progresivni program za ekonomsko in socialno obnovo ZDA po veliki krizi l.1929.
the New World novi svet, Amerika
New Testament nova zaveza
figurativno new blood sveža kri, življenjska sila
new departure popolna sprememba starih navad
as good as new skoraj nov
to lead a new life živeti drugačno življenje
astronomija new moon mladi mesec
figurativno new man prerojen človek
to put on the new man; ali to turn over a new leaf začeti novo življenje, poboljšati se
new woman moderna žena
an old dog can't learn new tricks star človek ne spremeni svojih navad

newspaper [njú:speipə] samostalnik
časopis

commercial newspaper gospodarski vestnik
ameriško newspaper clipping, britanska angleščina newspaper cutting izrezek iz časopisa
newspaper file po letnikih urejeni časopisi
newspaper hoax časopisna raca

nez [ne] n nos, figuré voh; familier obraz; kljun (ladje, letala); rtič

nez droit, aquilin, retroussé, de betterave, busqué, camus (ali: camard) raven, orlovski, zavihan, gomoljast, zakrivljen, potlačen nos
ce chien a du nez ta pes ima dober voh
nez à nez iz oči v oči
à vue de nez od daleč, na oko, približno
mon nez coule iz nosa mi teče
saignement masculin de nez krvavenje iz nosa
ce n'est pas pour ton nez to ni zaradi tebe
le nez en l'air z dvignjeno glavo, ne da bi pazili
ça sent le gaz à plein nez to pošteno diši po plinu
la moutarde me monte au nez (figuré) pobesnim
l'avion piqua du nez vers la mer avion se je usmeril proti morju
avoir un pied de nez oditi z dolgim nosom
avoir le nez fin, avoir du nez, avoir le nez creux imeti dober nos, dobro predvideti, prav slutiti
avoir quelqu'un dans le nez (figuré) imeti koga v želodcu, koga ne trpeti
(populaire) avoir un verre dans le nez biti pijan
tu as le nez dessus imaš pred nosom (stvar, ki jo iščeš)
avoir toujours le nez sur quelque chose, ne pas lever le nez de dessus quelque chose vedno tičati v nečem, vedno biti zaposlen s čim
(populaire) se bouffer le nez, se manger le nez biti si v laseh, (s)pričkati se
se casser le nez à la porte de quelqu'un naleteti na zaprta vrata, prste si opeči, ne uspeti
donner à quelqu'un sur le nez komu pošteno svoje mnenje povedati
faire un pied de nez à quelqu'un osle komu pokazati
faire un drôle de nez allonger le nez (figuré) napraviti dolg obraz
fermer la porte au nez de quelqu'un komu pred nosom vrata zapreti, ne sprejeti (obiska)
gagner les doigts dans le nez zmagati brez težave, z veliko prednostjo
mener quelqu'un par le bout du nez koga na vrvici imeti, početi z njim, kar hočemo
mettre, fourrer son nez dans vtikati svoj nos v, vmešavati se v
jeter quelque chose à quelqu'un au nez komu kaj pod nos dati
monter, prendre au nez v nos iti
montrer le bout du nez pokazati se, dati videti svoje skrivne namene
moucher son nez obrisati si nos
parler du nez govoriti skozi nos, nosljati
porter le nez au vent nos visoko nositi
se piquer le nez (familier) opiti se, napiti se ga
prendre son nez pour ses fesses (familier) pošteno se zmotiti
passer sous le nez de quelqu'un uiti izpred nosa
prenez-vous par le bout du nez (figuré) pometajte pred svojim pragom
regarder quelqu'un sous le nez koga nesramno gledati, meriti ga z očmi
saigner du nez krvaveti iz nosa
rire au nez de quelqu'un smejati se komu v obraz
tirer les vers du nez à quelqu'un s spretnim izpraševanjem izvabiti skrivnost iz koga
ne pas voir plus loin que (le bout de) son nez (figuré) ne videti ped pred nosom, videti le bližnje posledice

nezakonit priseljenec stalna zveza
(o statusu posameznika) ▸ illegális bevándorló
Po različnih ocenah naj bi bilo v EU od 4,5 do osem milijonov nezakonitih priseljencev. ▸ Különböző becslések szerint az EU-ban 4,5–8 millió illegális bevándorló él.
Sopomenke: ilegalen priseljenec

nezavesten pridevnik
1. (v nezavesti) ▸ eszméletlen, ájult, eszméletét vesztettČe je pomoč dovolj hitra, je treba nezavestnega ponesrečenca prenesti na svež zrak in vzpodbujati dihanje. ▸ Ha a segítség elég gyors, az eszméletlen sérültet friss levegőre kell vinni és segíteni kell a légzést.
Metoda je primerna za nezavestnega ponesrečenca, ki ne diha in nima pulza. ▸ Ez a módszer eszméletlen, pulzus nélküli, nem lélegző sérült esetében alkalmazható.Pri nezavestnem poškodovancu je treba preveriti dihanje in srčni utrip; v primeru zastoja srca ali prenehanja dihanja lahko rešimo življenje le z znanjem tehnike oživljanja. ▸ A balesetet szenvedett eszméletlen személynél meg kell vizsgálni, hogy lélegzik-e, van-e szívverése; szívmegállás esetén vagy ha leállt a légzése, csak az újraélesztési technika ismeretében tudjuk megmenteni az életét.V stabilni bočni položaj namestimo nezavestnega bolnika, ki normalno diha in nima poškodovane hrbtenice. ▸ Az eszméletlen beteget, aki normálisan lélegzik és nem sérült a gerince, stabil oldalfekvésbe helyezzük.Hudo ranjeno in nezavestno žensko je malo kasneje našel sin, ki je takoj poklical reševalce in policiste. ▸ A súlyosan sérült és eszméletlen nőre nem sokkal később a fia talált rá, aki azonnal hívta a mentőket és a rendőrséget.Nekega dne, tik po zajtrku, se je zgrudila nezavestna. ▸ Egy nap, közvetlenül reggeli után ájultan esett össze.
2. (nezaveden; nenameren) ▸ tudattalan, öntudatlan, nem tudatos
Danes velja, da je približno 75 % zdravja odvisnih od našega zavestnega ali nezavestnega ravnanja. ▸ Napjainkban a becslések szerint az egészségünk mintegy 75 százaléka a tudatos vagy tudattalan viselkedésünktől függ.

nezgóda accident; misadventure; mishap, mischance, mischief; ill luck

brez nezgóde without mishap
po nezgódi accidentally
težka nezgóda disaster
prometna nezgóda traffic accident
smrtna nezgóda accidental death
vrsta nezgód a chapter of accidents
zavarovanje proti nezgódam accident insurance
doživeti nezgódo to meet with an accident
doživeti prometno nezgódo to be involved in a trafric accident

neznanec samostalnik
1. (oseba, ki je ne poznamo) ▸ ismeretlenDo njega sta stopila neznanca in ga prosila za vžigalnik. ▸ Két ismeretlen lépett oda hozzá, és öngyújtót kértek tőle.
Verjetno ste že kdaj po pomoti popolnemu neznancu poslali kratko sporočilo. ▸ Valószínűleg már megesett önökkel, hogy egy vadidegennek küldtek rövid üzenetet.

2. (neuveljavljena oseba) ▸ ismeretlen
Slovenski pisci sicer niso popolni neznanci na peti celini. ▸ A szlovén írók nem teljesen ismeretlenek az ötödik kontinensen.
Prvi nosilec moškega dela turnirja Roger Federer se bo v prvem krogu srečal z neznancem, 195. igralcem sveta Uzbekistancem Denisom Istominom. ▸ A férfitorna listavezetője, Roger Federer egy ismeretlennel, a világranglista 195. helyén álló üzbég Denis Istominnal találkozik az első fordulóban.

nežnost [é] ženski spol (-i …) die Zärtlichkeit
nežnosti množina Zärtlichkeiten, figurativno Streicheleinheiten
potreba po nežnosti das Zärtlichkeitsbedürfnis
potreben nežnosti zärtlichkeitsbedürftig

Nīcaea -ae, f (Νίκαια) Nikája, Nicéja

I.

1. Nicéja, znamenito mesto v Bitiniji, ob jezeru Askanij, sprva imenovano Ancōra, potem Antigonia (po ustanovitelju Antigonu), novo ime (Νίκαια) pa ji je dal Lizimah po svoji zmagi (νίκη) pri Ipsu l. 301 (zdaj Isnik = εἰς Νίκαιαν): Ci., Cat., Plin. iun. Od tod adj.
a) Nicaeēnsis -e nicéjski, iz Nicéje: Ci. ep., Diophanes Varr., Isigonus Plin., Gell.; Nicaeēnsēs -ium, m Nicéjci, preb. Niceje: Ci., Traianus ap. Plin. iun.
b) Nicaenus 3 nicéjski: fides Cod. Th. na nicejskem koncilu (cerkvenem zboru) sprejeta veroizpoved.

2. Nikája, mesto ali gradišče v Lokridi ali ob vznožju gore Ojta (Oeta) blizu Termopil: L.

3. mesto v Indiji ob Hidaspu; ustanovil ga je Aleksander Veliki (zdaj najbrž razvaline pri vasi Darapur): Cu., Iust.

4. mesto v Liguriji, kolonija Masilijcev (zdaj Nizza): Plin., Mel. —

II. žensko ime, npr. ime Kraterove soproge: L.

Nicentius -iī, m Nicéncij, tribun in notarius, ki ga je l. 397 po Kr. Ambrozij čudežno ozdravil: Ambr., Cod. Th. (?).

nīcophoros -ī, m (gr. νικόφορος) bot. nikófor, vrsta bodičja: milax quoque, quae nicophoros (po nekaterih izdajah anthophoros) cognominatur, similitudinem hederae habet, tenuioribus foliis Plin.

nictō² -ere (po drugih nictiō -īre) vohljati (o lovskih psih): veluti si quando vinclis venatica velox apta solet, si forte feras ex nare sagaci sensit, voce sua nictit ululatque ibi acute Enn. fr., nictit canis in odorandis ferarum vestigis leviter ganniens, ut Ennius in lib. X: „Veluti si quando vinclis venatica velox apta solet, si forte ex nare sagaci sensit, voce sua nictit ululatque ibi acute,“ unde ipsa gannitio Fest.

níčev (-a -o) adj. pren.

1. minimo, infimo, piccolissimo:
prodati po ničevi ceni vendere per un niente

2. privo di valore, senza valore

3. infondato, non convincente

4. inutile, vano, futile

niēnte

A) pron.

1. nič:
di niente! ni za kaj!, prosim! (vljudnostni izraz ob zahvali)
meno di niente prav nič
niente di niente prav nič
niente e poi niente prav nič
fare finta di niente delati se neumnega
fare qcs. per niente delati kaj zastonj, zaman
finire in niente pren. splavati po vodi
non avere niente a che fare con qcn., con qcs. ne imeti opraviti s kom, s čim
non essere buono a niente ne biti za nobeno rabo
non fa niente nič ne de, nič zato
non se ne fa niente iz te moke ne bo kruha
non farsi niente ne poškodovati, ne raniti se
non mancare di niente imeti vsega v izobilju
non poterci fare niente biti brezmočen

2. malenkost:
cosa da niente malenkost, ničvredna stvar
uomo da niente slabič, nesposobnež, ničla
contare, essere niente ne veljati, ne šteti nič (oseba)

3. kaj (v vprašalnih in dubitativnih stavkih):
hai saputo niente? ali si kaj zvedel?

B) agg. pog. noben; nič:
niente paura brez strahu!
non avere niente voglia ne biti razpoložen, ne biti komu do česa

C) m

1. nič; ničla, niče:
un bel niente prav nič; ne, sploh ne
essere un niente biti niče
ridursi al niente izgubiti vse, propasti, priti na boben
venire su dal niente priti iz niča

2. malenkost:
basta un niente per essere felici za srečo zadostuje malenkost

Č) avv.

1. sploh ne:
non m'importa niente di lei zanjo mi sploh ni mar
niente affatto, niente del tutto sploh ne (okrepljeno v nikalnih izrazih)

2. prav malo
PREGOVORI: con niente si fa niente preg. iz niča se ne naredi nič

nikotin samostalnik
1. (snov) ▸ nikotinTobak vsebuje nikotin, ki ima poživljajoč učinek in lahko kadilca zasvoji. ▸ A dohány nikotint tartalmaz, melynek élénkítő hatása van és függővé teheti a dohányzót.

2. neformalno (cigarete) ▸ nikotinVse več je takih, ki zahtevajo, da njihove sobe ne smrdijo po nikotinu. ▸ Egyre többen vannak, akik igénylik, hogy a szobák ne bűzölögjenek a nikotintól.
Stanovanje, kjer je mnogo kadilcev, ima vonj po nikotinu. ▸ A lakásnak, ahol sok a dohányos, nikotinszaga van.

Nīlus -ī, m (Νεῖλος) Níl

1. reka v Egiptu: Lucr., Vitr., Sen. ph., Lucan., Plin., Iuv., M., Amm. idr., Aegyptum Nilus irrigat et, cum tota aestate obrutam oppletamque tenuit, tum recedit mollitosque et oblimatos ad serendum agros relinquit Ci., septemfluus, septemplex O. po sedmerem ustju, sedemrokavni delti; pooseb. kot rečni bog: V. — Od tod
a) adj. α) Nīliacus 3 αα) nílski: gurges, fontes Lucan., crocodilus Mart., fera (= crocodilus) Mart., olus (= colocasia) Mart., navicularii Aurelianus ap. Vop. αβ) pesn. meton. egíptovski, egipčánski: Niliacis carmina lusa modis O., amor Lucan. = ljubezen do Kleopatre, tyrannus Lucan., acetum Plin., iuvenca (= Io ali Isis) Mart., plebs Iuv., pecus (= Apis) Stat. β) Nīlōticus 3 (Νειλωτικός) Nílov, nílski: aqua Sen. ph., rura Lucan., tellus Mart. γ) Nīlōtis -idis, f (Νειλῶτις) nílska, pesn. = egíptovska: acus Lucan., tunica Mart., aqua Sid.
b) subst. α) Nīli-cola -ae, m (Nīlus in colere) prebivalec ob Nilu = Ponilovec, Egipčan: Prud. β) Nīli-gena -ae, m (Nīlus in genere = gīgnere) = Νειλογενής ob Nilu rojen = Egipčan: Macr.; gen. pl. Niligenûm deûm (po novejših izdajah omnigenûm deûm).

2. metaf. Nīlus -i, m kot nom. apel. struga, korito, rója, jarek, prekop: ductus vero aquarum, quos isti Nilos et Euripos vocant Ci.

ningulus 3 (iz ni (= ne) analogno po singulus) nobe(de)n: qui ferro minitere atque in te ningulus Enn. fr. (ap. Fest.), ningulus, nullus, ut Ennius lib. II: „qui ferro minitere atque in te ningulus [ … Marcius vates: „ne ningulus] mederi queat“ Fest.

Nī̆nivē (Ninevē) -ēs, f (Νινευή, za poznejše pisce običajna, po hebr. Niniveh tvorjena obl.) Nínive, prastara naselbina ob reki Tigris s pomembnim templjem boginje Ištar, od 8. stol pr. Kr. glavno mesto Asirije, porušeno l. 606. Predvsem Senaherib in Asurbanipal (znan kot ustanovitelj knjižnice) sta v mestu zgradila razkošne palače in templje: Aug., Paul. Nol., Vulg. (sicer gr. pisci mesto imenujejo Νίνος, rim. pa Ninus; gl. Ninos). Od tod

1. subst. Nīnivītae (Ninevītae) -ārum, m Ninivíti (Ninevíti), Ninivljáni (Ninevljáni), Nínivci, preb. Niniv: Prud., Aug., Vulg.

2. adj. Nīnivīticus 3 nínivski, iz Níniv: puer Hier.