speljáti (proč) to lead away, to draw off
dati se speljáti (figurativno) to swallow the bait
ne se dati speljáti (ne iti v past) not to let oneself be taken in (ali cheated), pogovorno to be up to someone's little game
speljáti koga na led to take someone in, to lead someone up the garden path
Zadetki iskanja
- speljáti emmener, emporter, transporter ; (o avtu, vlaku) partir, démarrer
speljati koga donner le change à quelqu'un, mystifier quelqu'un, tromper, abuser, leurrer quelqu'un
speljati koga na led entraîner quelqu'un sur un terrain glissant, tendre un piège à quelqu'un
speljati koga na napačno pot égarer, fourvoyer quelqu'un
speljati pod čim faire passer au-dessous de quelque chose
speljati v stran dévier, détourner - speljáti (spéljem) | speljávati (-am)
A) perf., imperf.
1. far partire; partire:
voznik je prižgal motor in speljal il conducente accese il motore e partì
2. nareč. (zvoziti, voziti) trasportare
3. deviare, sviare; girare; portare; depistare:
speljati promet po obvozni cesti deviare il traffico su una circonvallazione
speljati pogovor na drugo temo cambiare discorso
speljati elektriko do zadnje vasi portare l'elettricità fino all'ultimo paese
speljati policijo na napačno sled depistare la polizia
4. indurre; pejor. traviare:
fant je pošten, pa so ga drugi speljali è un ragazzo perbene, ma lo hanno traviato
5. pren. soffiare; sedurre:
speljati komu dekle soffiare la ragazza a qcn.
6. (ukrasti) soffiare, rubare, sgraffignare:
speljati komu denarnico iz žepa soffiare il portafoglio dalla tasca a qcn.
speljati koga na led, v past trarre in inganno qcn.
speljati vodo na svoj mlin tirare l'acqua al proprio mulino
hidr. speljati reko v korito, iz korita inalveare, disalveare un fiume
B) speljáti se (spéljem se) | spéljávati se (-am se) perf., imperf. refl.
1. scivolare, slittare
2. passare con forza, a stento - spénjati1 (-am) imperf. attaccare, agganciare, accoppiare, connettere; imbastire:
spenjati hlode s penjami accoppiare, agganciare i tronchi con le zanche
spenjati lase v čop fermare i capelli in crocchia - spéven cantable
spevna igra (spevoigra) opereta f, (v Španiji) zarzuela f - spis1 moški spol (-a …)
1. (sestavek) die Schrift (hujskaški Hetzschrift, polemični Kampfschrift, Streitschrift, v odgovor Gegenschrift, Erwiderungsschrift, propagandni Propagandaschrift, Schimpfschrift, sramotilni Schmähschrift, zasmehovalni Spottschrift)
2. literarno delo: die Schrift (mladinski Jugendschrift, nabožni Erbauungsschrift, posamični Einzelschrift, spominski Erinnerungsschrift)
zbrani spisi gesammelte Schriften
izbrani spisi ausgewählte Schriften
3. (šolski sestavek) der Aufsatz, Schulaufsatz (na dano temo Problemaufsatz)
tema za spis das Aufsatzthema
zvezek za spise das Aufsatzheft - spis2 moški spol (-a …) die Akte (osebni die Personalakte); das Schriftstück, das Aktenstück, v upravi: der Vorgang; pravo der Schriftsatz (pripravljalni vorbereitender Schriftsatz)
sodni spis die Gerichtsakte
tožbeni spis die Klageschrift
zbirni spis die Sammelakte
… za spise Akten-
(omara der Aktenschrank, ovitek der Aktendeckel)
viseča mapa za spise der Hängeordner
vpogled v spise die Akteneinsicht - spis samostalnik
1. (uradna listina) ▸ irat, ügyirat, iratanyagsodni spis ▸ bírósági iratupravni spis ▸ közigazgatási irattožilski spis ▸ ügyészi iratkazenski spis ▸ bűnügyi iratanyagpregledati spis ▸ ügyiratot áttekint, iratot átnézdostaviti spis ▸ iratot kézbesítpreučiti spis ▸ ügyiratot áttanulmányozSodišče iz spisa ni ugotovilo, da bi bila zadeva nujna. ▸ A bíróság az iratból nem úgy ítélte meg, hogy sürgős lenne az ügy.
2. (literarno ali strokovno besedilo) ▸ írásfilozofski spis ▸ filozófiai írásteoretski spis ▸ elméleti írásteološki spis ▸ teológiai írássveti spis ▸ szentíráspisati spise ▸ írást fogalmaz, írást írobjaviti spis ▸ írást közzéteszPiše tudi likovne strokovne spise, kritike in knjige. ▸ Képzőművészeti szakcikkeket, kritikákat és könyveket is ír.
3. (šolska naloga) ▸ fogalmazásdoživljajski spis ▸ kontrastivno zanimivo élménybeszámolóprosti spis ▸ szabad fogalmazásV šoli smo dobili nalogo napisati prosti spis o tem, kaj bomo, ko bomo veliki. ▸ Az iskolában azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk egy szabad fogalmazást arról, hogy mik leszünk, ha nagyok leszünk.spis učencev ▸ tanulók fogalmazásanapisati spis ▸ fogalmazást ír - spítati to fatten; to feed (up)
v hlevu spitani voli stall-fed oxen - splavar samostalnik
1. nekdaj (v transportni dejavnosti) ▸ tutajos, faúsztatópristanišče splavarjev ▸ kontrastivno zanimivo tutajkikötőLesna obrt je nekoč preživljala večino prebivalcev, ki so se izurili za furmane, mizarje, žagarje ali splavarje. ▸ Egykor a faipar tartotta el a lakosok zömét, akik a kocsis, asztalos, fűrészes és faúsztató szakmákat tanulták ki.
2. (kdor vozi splav) ▸ tutajos
Splav redno vozi v poletnih mesecih in splavarji vas radi popeljejo v svet starih splavarskih običajev. ▸ A tutaj a nyári hónapokban rendszeresen közlekedik, és a tutajosok szívesen bevezetik önöket a régi tutajoshagyományokba. - splavariti glagol
1. nekdaj (o transportni dejavnosti) ▸ tutajoz, úsztatsplavariti les ▸ fát úsztatOb rekah, po katerih so splavarili, so flosarji iskali dobro in izdatno hrano, pa še prenočišče povrhu. ▸ A folyók mentén, ahol fát úsztattak, a tutajosok jó és kiadós ételt, valamint szálláslehetőséget kerestek.
2. (voziti se s splavom) ▸ tutajoz
Za skupine je na voljo splavarjenje po dogovoru, posamezniki pa lahko splavarite vsako zadnjo soboto v mesecu. ▸ Csoportok számára megbeszélés alapján kínálunk tutajozást, az egyéni látogatók pedig minden hónap utolsó szombatján tutajozhatnak. - splavarstvo samostalnik
nekdaj (transportna dejavnost) ▸ tutajozás, úsztatástradicija splavarstva ▸ tutajozás hagyományazgodovina splavarstva ▸ úsztatás történetedravsko splavarstvo ▸ úsztatás a DrávánSplavarstvo je v preteklosti pomenilo pomembno gospodarsko in trgovsko dejavnost, saj so poleg lesa na splavih prevažali tudi vino, železo, železne izdelke itd. ▸ A tutajozás a múltban fontos gazdasági és kereskedelmi tevékenységnek számított, hiszen a fa mellett a tutajokon bort, vasat, vastermékeket stb. szállítottak. - splavnic|a ženski spol (-e …) die Schleuse, komora: die Schleusenkammer
prehod plovila v splavnici die Durchschleusung - splazíti se se glisser secrètement (à travers), se couler
splaziti iz s'échapper de
splaziti v se glisser, se faufiler dans quelque chose - splazi|ti se (-m se) plaziti se po vseh štirih: kriechen, čisto potiho: schleichen (nazaj zurückkriechen, zurückschleichen, v kaj hineinkriechen, hineinschleichen, skozi kaj durchkriechen, hindurchkriechen)
- spláziti se
splaziti se proč deslizarse, colarse (skozi por)
splaziti se v hišo (skrivaj) introducirse furtivamente (ali a hurtadillas) en la casa - sple|sti [ê] (-tem) plesti kito, košaro: flechten (v zu); pletenje: stricken, na novo: umstricken
- splêsti, splétati tresser, entrelacer
splesti (lase) v kite tresser (les cheveux) en nattes, natter (les cheveux), faire des nattes - splêsti (splêtem) | splétati (-am)
A) perf., imperf.
1. fare a maglia:
splesti pulover, rokavice fare (a maglia) un pullover, un paio di guanti
splesti ročno, strojno fare a mano, a macchina
2. intrecciare; intessere:
splesti košaro, venec intrecciare un cesto, una corona
splesti lase v kito intrecciare i capelli
splesti v leso aggraticciare
3. pren. intrecciare, ordire, tramare:
splesti zaroto intrecciare le fila di una congiura, ordire una congiura
4. pren. (narediti, delati; snovati, zasnovati, povezati, povezovati) creare; intrecciare; unire:
ljudska domišljija je o kralju Matjažu spletla nešteto bajk la fantasia popolare creò innumerevoli leggende attorno al personaggio di re Matteo (Corvino)
B) splêsti se (splêtem se) | splétati se (-am se) perf., imperf. refl.
1. intrecciarsi:
splesti se z žensko invischiarsi in una relazione con una donna
2. pren. (nastati, razširiti se) crearsi; diffondersi
3. accadere; manifestarsi, mostrarsi, comparire - splêsti, splétati trenzar
splesti v kite trenzar, hacer trenzas; entretejer, entrelazar