Franja

blagovoliti glagol
1. ironično (odločiti se narediti) ▸ méltóztatik
Že pol ure čakam, kdaj mi boste blagovolili vročiti paketno pošiljko! ▸ Már fél órája várom, mikor méltóztatik kézbesíteni a csomagomat.
In kadar smo se končno blagovolili ustaviti v kakem kraju, ki je premogel trafiko, so bili časopisi že razprodani. ▸ És amikor végre méltóztattunk megállni egy olyan helyen, ahol volt trafik, az újságok már elfogytak.

2. (milostno privoliti) ▸ méltóztatik, kegyeskedik
Cesarico je ponižno prosil, naj mu blagovoli zapor spremeniti v hišni pripor. ▸ kontrastivno zanimivo Alázattal kérte a császárnőt, hogy legyen olyan kegyes és a börtönbüntetését módosítsa házi őrizetre.

blagovóliti to deign, to condescend

blagovóliti sprejeti to be pleased (to receive)
Njeno Veličanstvo je blagovolilo odgovoriti Her Majesty was graciously pleased to make reply
blagovolite me obvestiti kindly let me know
blagovolite vstopiti! step in, please!

blagrovati glagol
1. literarno (imeti za srečnega) ▸ szerencsésnek tart, áldja a szerencséjét
Po svoje se prav blagruje, da nima avtomobila. ▸ A maga módján szinte áldja a szerencséjét, hogy nincs autója.
Bolni pogosto blagrujemo zdrave, a pri tem pozabljamo, da se ti ne morejo veseliti zdravja, ker ga premalo cenijo. ▸ Betegként gyakran tartjuk szerencsésnek az egészségeseket, de megfeledkezünk arról, hogy ők nem örülnek annak, hogy egészségesek, mivel ezt nem értékelik eléggé

2. literarno (slaviti; hvaliti) ▸ áld, megáld, hálát ad
Kmalu so odpustile možem in blagrovale boga, da jim jih je vrnil žive in zdrave. ▸ Hamarosan megbocsátottak a férjüknek, és áldották az istent, amiért élve és egészségesen visszaadta őket.

3. religija (blagoslavljati) ▸ áld, megáld
V blagrih Jezus blagruje vse, ki se v življenju srečujejo s trpljenjem. ▸ Hegyi beszédében Jézus megáldja mindazokat, akik szenvedéssel találkoznak életükben.
Šele po tem srečanju je dospel do globlje vere tistih, ki jih Jezus blagruje: "Blagor tistim, ki niso videli, a so verovali" (Jn 20,29). ▸ Csak ezután a találkozó után jutott el azok mélyebb hitéhez, akiket Jézus megáld: „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek” (Jn 20,29).

blamáža (-e) f ekspr.

1. vergogna, onta; umiliazione:
doživeti blamažo subire un'onta

2. situazione spiacevole:
spraviti koga v blamažo mettere uno in una situazione spiacevole

blanc [blɑ̃] masculin belina, bela barva; belo vino; typographie razmik med vrstami; vmesni prostor, prazno mesto; beljak; botanique plesen; commerce belo blago

blanche féminin, musique polovična nota; bela biljardna krogla
blanc de blancs belo vino iz belega grozdja
blanc de ceruse svinčena belina
blanc de chaux apníca, belilo
blanc de fard bela šminka
blanc de poulet belo piščančevo meso
blanc d'œuf beljak
blanc des yeux beločnica
chèque masculin en blanc blanko ček
mets masculin au blanc jed z belo omako
magasin masculin de blanc trgovina s perilom
quittance féminin en blanc neizpolnjena pobotnica
signature féminin en blanc blanko podpis
aborder quelqu'un de but en blanc koga meni nič tebi nič nagovoriti
battre des blancs en neige delati sneg iz beljakov
chauffer à blanc razbeliti, figuré koga do besnosti razdražiti
écrire noir sur blanc napisati črno na belo
être vêtu de blanc biti belo oblečen
se manger le blanc des yeux izpraskati si oči, spreti se
regarder quelqu'un dans le blanc des yeux komu ostro v oči pogledati
rougir jusqu'au blanc des yeux zardeti do ušes
saigner quelqu'un à blanc (figuré) komu kri izsesati, uničiti ga
signer en blanc un chèque podpisati ček in bianco
tirer à blanc slepo streljati, dati svarilen strel

blanchi, e [blɑ̃ši] adjectif pobeljen, osivel (lasje)

être blanchi et nourri imeti perilo in hrano

blanco bel, beljen (platno); svetel; bled; bojazljiv, strahopeten; preprost; neškodljiv

blanco de leche mlečnobel
blanco (de) nieve snežnobel
carta blanca blanket, golica, nepopisan list; pooblastilo
cerveza blanca svetlo pivo
firma en blanco podpis na neizpolnjenem papirju (pobotnici ipd.)
ropa blanca belo perilo
verso blanco blankverz
vino blanco belo vino
como de lo blanco a lo negro kot dan in noč različen
se le conoce en lo blanco de los ojos vidi se, da nima niti najmanjšega pojma o tem

blandear omahovati, kolebati

blandearse majati se, sem in tja se premikati; popustiti

blandidicus 3 (blandus in dīcere) priliznjeno govoreč, priliznjen: Pl.

blandificus 3 (blandus in facere) priliznjen: M.

blandifluus 3 (blandus in fluere) lahno, rahlo se razširjajoč (razprostirajoč): odor, uvae Ven.

blandiloquēns -entis (blandus in loquī) priliznjeno govoreč, priliznjen: oratio Laberius ap. Macr.

blandiloquus 3 (blandus in loquī) priliznjeno govoreč, priliznjen: Pl., Sen. tr.

blandior -īrī -ītus sum (blandus)

1. prilizovati, laskati, dobrikati se komu, milovati, ljubkovati koga; abs.: quippe qui (callidus adulator) etiam adversando saepe adsentetur et litigare se simulans blandiatur Ci., modo blanditur, modo... terret O., pavidum (poniglavo) blandita O.; blandiri inter se Plin. (o golobih); pogosto z dat.: cur matri blanditur? Ci., cessit... tibi blandienti ianitor aulae H. tvojemu dobrikanju, Venus... sic patruo blandita est O., blandiri votis suis T. verjeti temu, kar si kdo želi, blandiebatur coeptis fortuna T. „se je smehljala“, blandiri auribus alicuius Plin. iun., blandiri sibi Ulp. (Dig.) laskati samemu sebi, domišljati si, varati samega sebe, blandiri sibi inepta spe Sen. ph., blandiri sibi de ipsius indulgentia Aug.; s finalnim stavkom: fama est... Hannibalem... pueriliter blandientem patri Hamilcari, ut duceretur in Hispaniam,... iure iurando adactum se... hostem fore populo Romano L. dobrikajoče proseč; blandientes oculi Iust. milo pogledujoče.

2. pren. goditi, ugajati, prijati, mikati, vabiti: video, quam suaviter voluptas sensibus nostris blandiatur Ci., suā blanditur pōpulus umbrā O., blandiente inertiā T.; adj. pt. pf. blandītus 3 (= blandus 3) mičen, prijeten: rosae Pr., peregrinatio Plin. — Soobl. v act. blandiō -īre; od tod: blandirem Ap. (v najboljših rokopisih blandirer), blanditus (pt. pf.) labor Verr. ap. Prisc., blandiendo (pt. fut. pass.) duce Sen. tr.

blanditia -ae, f (blandus)

1. v sg. prikupljivost, dobrikanje, prilizovanje, laskanje v dobrem ali slabem pomenu: sic habendum est nullam in amicitiis pestem esse maiorem quam adulationem, blanditiam, adsentationem Ci., blanditia popularis (ljudstvu) Ci., argutā referens carmina blanditiā Pr.

2. v pl. dobrikave (laskave, sladke, vljudne, dvorljive) besede, laskavice, ljubkovanje: quam (benivolentiam civium) blanditiis et adsentando colligere turpe est Ci., accedebant blanditiae virorum factum purgantium L., blanditiae pueriles O., blanditias adhibere, admovere O., blanditias adhibere puellae L., illi blanditias dicimus O., dicere cano blanditias capiti Tib., odium velare vernilibus blanditiis T.

3. pren. dražest, mik, vabljivost, prijetno uživanje: blanditiis voluptatum delenitus Ci., rerum talium blanditiā Q. — Soobl. blanditiēs -ēī, f: Ap., Aug.

blandus 3, adv. -e (blanditer: Pl., Tit. ap. Non., Prisc. ) (najbrž sor. z blaterāre, balbus, babulus; prvotno blandus = prijazno bebljajoč komu)

1. v dobrem in slabem pomenu laskav, dobrikav, priliznjen, prikupljiv, prijazen, ljubkujoč: blandus amicus (naspr. verus) Ci., catulorum blanda propago Lucr., amator Pr., puella, puer, columba O., blandi doctores H., canibus blandis rabies venit V., blande rogare Ci., blandius petere Ci., blandissime appellare aliquem Ci., blande colendo (fructūs) Lucr. s skrbno nego, excipere aliquem hospitio blande ac benigne L., blandius moderari fidem H., blande flectere cardinem Ps.-Q. rahlo; s praep.: unum te puto minus blandum esse quam me, et, si uterque nostrum est aliquando adversus aliquem, inter nos certe numquam sumus Ci. ep.; z dat.: an blandiores in publico quam in privato, et alienis quam vestris estis? L.; z abl. instrumenti: doctā prece blandus H., non sumptuosā blandior hostiā H. manj ugajajoč, blanda precatu Stat.; z abl. limitationis: blandissimus ingenio Aur. = preveč prijaznega značaja; pesn. z gen. ali grškim acc. (glede na): blandus precum, blanda genas vocemque Stat.; pesn. z inf.: Stat., (Orphea) blandum et auritas fidibus canoris ducere quercus H. ki je z blagozvočnimi strunami prikupljivo privabljal hraste.

2. pren. (o stvareh)
a) laskav, prijazen, ljubkujoč, vljuden, dvorljiv: vox Enn. ap. Ci., Lucr., voces V., Plin. iun., soni, dicta, verba O., oratio, litterae Ci., laudes V., affabilis, blandus (erat Alcibiades) N. vljuden, blandis lacertis colla tenere O., blandi oculi Plin.
b) vabljiv, dražesten, mičen, prikupen, prijeten: alea, ars, aquae, quies, soles O., gaudia, labor V., otium consuetudine in dies blandius L., voluptates blandissimae dominae Ci.; z dat.: res blanda legentibus Plin., blandae superûm mortalibus irae Stat.; subst. neutr. pl.: animus asperis blandisque pariter invictus Sen. ph.

blank² [blæŋk] samostalnik
srečka, ki ni dobila; blanket, obrazec; praznina

to draw a blank zgubiti na loteriji; figurativno imeti neuspeh
my mind is a complete blank ničesar se ne spominjam
drawn in blank neizpolnjen
pogovorno what the (blankety) blank kaj za vraga

blanket¹ [blǽŋkit] samostalnik
odeja; prevleka; zgornja plast

to get between the blankets iti v posteljo
wet blanket kvarilec zabave; črnogled, sitnež; figurativno mrzla prha
to put a wet blanket on s.o., to throw a wet blanket over s.o. zmanjšati komu vnemo, gorečnost (kot mrzla prha)
born on the wrong side of the blanket nezakonski otrok
to toss in a blanket metati kvišku z napete odeje

blasen (blies, geblasen) pihati, Blasinstrumente: igrati na (pihala); figurativ, zum Angriff: trobiti; jemandem den Marsch blasen napoditi (koga); blasen in Technik vpihovati (v); (bei) jemandem einen blasen fafati (komu)

blast¹ [bla:st] samostalnik
sunek vetra, piš; pok, detonacija; trobljenje; količina razstreliva; razstrelitev
botanika rastlinska rja, snet
figurativno poguba

at (ali in) a full blast s polno paro
to be out of blast stati, ne delati (plavž)
sleng to take a blast kaditi pipo