Franja

bivira -ae, f (bi in vir) drugič omožena ženska, ženska, ki ima ali je imela drugega moža (naspr. univira): Varr. ap. Non., Aug.

bivius 3 (bi in via) dvopoten, razpoten: fauces V. vhodi v soteske z obeh strani, calles Val. Fl.; subst. bivium -iī, n

1. dvopotje, razpotje, razkrižje: Plin., Fl., cum ad bivia consisteres L., in bivio portae V. (ena pot vodi do obale, druga stran od morja).

2. pren.
a) dvojna pot = dvojen način, dvojno sredstvo: bivium... nobis ad culturam dedit natura: experientiam et imitationem Varr., in bivio distineatur amor O. (o ljubezni do dveh deklet).
b) bivium Pythagorae Aus. Pitagorovo razkrižje, t.j. črka Y (littera Pythagorae), s katero je Pitagora baje primerjal dvojno pot življenja: pot kreposti in pot pregreh.

bivša samostalnik
(nekdanja partnerica) ▸ ex, ex-barátnő, volt barátnő, excsajNeki fant mi je na primer ves čas govoril, da je bila pa njegova bivša res prava. ▸ Az egyik srác például állandóan arról beszélt, hogy az exe tényleg az igazi volt.
Če reče moški, da je bil seks z bivšo slab, zanesljivo laže. ▸ Ha egy férfi azt mondja, hogy az ex-barátnőjével rossz volt a szex, biztosan hazudik.
Videti svojega dragega med neobveznim in čisto prijateljskim pogovorom z njegovo bivšo je lahko izredno pomirjujoče. ▸ Látni a kedvesedet egy kötetlen és teljesen baráti beszélgetés közben a volt barátnőjével rendkívül megnyugtató tud lenni.

bivši samostalnik
(nekdanji partner) ▸ ex, ex-barát, volt barát, expasiTudi moj bivši me je poklical in sem ga ostro zavrnila. ▸ Az exem is felhívott, de szigorúan visszautasítottam.
Igralka pa je celo najela telesnega stražarja, ki pazi na varno razdaljo med njo in njenim bivšim. ▸ A színésznő még testőrt is fogadott, aki ügyel a biztonságos távolságra közte és exe között.
Njen bivši si je nato precej hitro našel novo partnerico. ▸ Az expasija azután elég gyorsan talált új barátnőt.

bivši pridevnik
1. (o nekdanjem partnerju) ▸ volt, exSem ločen, zaradi dveh otrok sem stanovanje pustil bivši ženi. ▸ Elváltam, és a két gyermekünk miatt a lakást otthagytam a volt feleségemnek.
2. (o preteklem statusu osebe) ▸ volt, korábbi Bivši predsednik ima tudi pravico do uporabe pisarne in službenega vozila z voznikom. ▸ A volt elnök egy iroda és egy sofőr vezette hivatali gépjármű használatára is jogosult.Svojih bivših sodelavcev se tudi spomnim ne več. ▸ A volt munkatársaimra már nem is emlékszem.Potem so prišle počitnice in srečal sem bivšega učenca, ki je osnovno šolo končal že pred leti. ▸ Aztán jött a vakáció, és találkoztam egy volt tanítványommal, aki már évekkel ezelőtt befejezte az általános iskolát.

3. (kar ne obstaja več) ▸ egykori, korábbi, volt, régiV bivši državi so mnogi uredniki, predvsem glavni uredniki velikih medijev, odhajali v politiko. ▸ A korábbi országban sok szerkesztő, különösen a nagy médiumok főszerkesztői mentek el politikusnak.V krajevni skupnosti so se po dolgih letih pričela obnovitvena dela v objektu bivše osnovne šole. ▸ A helyi önkormányzat hosszú idő után megkezdte a felújítási munkálatokat az egykori általános iskola épületében.

Bīzanthē (N.) in Bīsantē (Mel., Plin.) -ēs, f (Βισάνϑη) Bizanta, Bisanta, traško mesto ob Propontidi, pozneje Rhaidestos.

bizantinski pridevnik
v zgodovinskem kontekstu (o Bizancu in Bizantincih) ▸ bizánciPovezane iztočnice: Bizantinsko cesarstvo

bizmutov subsalicitat stalna zveza
farmacija (zdravilo) ▸ bizmut-szubszalicilát
Bizmutov subsalicilat, netopen kompleks trivalentnega bizmuta in salicilata, se lahko uporablja pri blagih do zmernih primerih, vendar pa teoretično lahko pride do zastrupitve s salicilatom. ▸ A bizmut-szubszalicilát a háromértékű bizmut és a szalicilát oldhatatlan komplexe. Enyhe vagy közepesen súlyos esetekben alkalmazható, de elméletileg előfordulhat szalicilátmérgezés.

bižuterija samostalnik
1. (cenen nakit) ▸ bizsu, csecsebecseSopomenke: kič

2. (trgovina) ▸ bizsubolt, kiegészítők [üzlet]
Bižuterije so naslonjene ob banke in butike. ▸ A kiegészitőket áruló üzletek a bankok és butikok mellett találhatók.

black¹ [blæk] pridevnik
črn; temen, mračen; jezen, srdit; obupan, žalosten

black art magija
black ball črna kroglica (volitve)
to beat black and blue pošteno naklestiti
to be in s.o.'s black books biti pri kom slabo zapisan, v nemilosti
black death kuga
the devil is not so black as he is painted stvar ni tako huda, kakor je videti
to have a black dog on one's head biti zelo potrt
black drops opijeve kapljice
to get off with a black eye poceni jo odnesti
to be black in the face biti besen
as black as ink (ali soot, your hat) črn ko smola
black friar dominikanec
black frost suh mraz
black heart hudobno srce
the kettle calls the saucepan black sova sinici glavana pravi
a black letter day nesrečni dan; delavnik
black look čemeren, preteči pogled
to get a black mark priti na slab glas
Black Mary (ali Maria) zeleni Henrik
Black Monday nesrečen, kritični dan; prvi dan pouka v šoli
the black ox has trodden on his foot potrt, zaskrbljen je
black peper poper
the pot calls the kettle black sova sinici glavana pravi
black pudding krvavica
Black Rod najvišji uradnik Gornjega doma
black rust botanika pšenična snet
a black sheep in the family črna ovca v družini
Black & Tans vzdevek britanskih čet na Irskem
to swear the black is white prisegati, da je črno belo
as black as thunder skrajno razdražen, besen
Black Watch 42. škotski polk

black² [blæk] samostalnik
črna barva, črnota, črnina; črnec; loščilo

old gentleman in black vrag
to have in black and white imeti črno na belem
to wear black v črno se obleči

black-face [blǽkfeis] samostalnik
črnoglava ovca ali druga žival
ameriško, pogovorno črnec

to appear in black-face igrati vlogo črnca

blade [bleid] samostalnik
botanika list, steblo; rezilo; platica; meč
anatomija lopatica

a knowing blade navihanec
a jolly old blade veseljak
in the blade še brez klasja
pogovorno saucy blade predrznež

blaesus 3 (gr. βλαισός) čebljav, bebljav, jec(lj)av: balbus et blaesus Icti. jecljavec in bebljavec, madidi et blaesi Iuv. (o pijancih). — Kot priimek Blaesus -ī, m Blez: conditor tardae Blaesus cognomine Cyrrhae (= Aristaeus) O.; poseb. ime Junijevega, Pedijevega in Sempronijevega rodu, npr. Iunius Blaesus Junij Blez, legat v Panoniji, ko je ces. Tiberij nastopil vladarstvo: T. Od tod adj. Blaesiānus 3 Blezov, blezovski: facis ipse Blaesianum Mart. po Blezovo, kakor Blez.

blagajn|a ženski spol (-e …)

1. die Kasse (kina Kinokasse, za prodajo vstopnic pred predstavo Abendkasse, dnevna Tageskasse)

2. prostor: der Kassenraum; die Zahlstelle

3. bolniška, podporna, društvena: die Kasse (podporna Unterstützungskasse, pokojninska Pensionskasse, posmrtninska Sterbekasse, društvena Vereinskasse)

4. (železna blagajna) der Kassenschrank, der Geldschrank, der Panzerschrank

5.
državna blagajn der Ärar, der Fiskus
občinska blagajn die Gemeindekasse

6.
registrirna blagajn die Registrierkasse
|
kontrola blagajne die Kassenprüfung
stanje blagajne der Kassenbestand, der Kassenstand
zaključiti blagajno [Kassenabschluß] Kassenabschluss machen
poseči v blagajno/ vzeti iz blagajne einen Griff in die Kasse tun
vlomilec v blagajne der Panzerknacker

blagó (roba) goods pl, merchandise; ZDA wares pl; commodity, commodities pl; article; (tekstil) material, textile, cloth, stuff

blagó v carinskem skladišču bonded goods
blagó za damsko obleko dress material
luksuzno blagó luxury goods
lončarsko blagó hollow ware
kolonijalno blagó groceries
mešano blagó assorted goods
najboljše blagó prime goods
neprodajno blagó a drug on the market
prvovrstno (drugovrstno) blagó firsts (seconds) pl
slabo blagó inferior goods
subvencionírano blagó subsidized goods
tekstilno blagó textiles pl
tkano blagó fabric, tissue
volneno blagó woollen goods
vozno blagó freight
blagó na poti goods in transit
dobava blaga supply, purveyance
dostava, izročitev blaga delivery
pošiljka blaga (z vlakom) consignment, (z ladjo) shipment
skladišče blaga warehouse
zaloga blaga stock
dobro blagó se samo hvali good wine needs no bush

blagó (-á) n

1. trg. merce; prodotti, articoli:
dobaviti, prodajati blago fornire, vendere la merce
plačevati v blagu pagare in natura
industrjsko blago prodotti industriali
blago za široko potrošnjo prodotti di largo consumo
izvozno blago merce da esportazione, prodotti per l'esportazione

2. (tekstilni izdelki, tkanina) roba, tessuto; materiale:
volneno blago tessuto di lana
črtasto, enobarvno blago tessuto a quadretti, a tinta unita
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
trg kosovno, razsuto blago merce venduta a pezzi, merce sciolta
ekon. potrošno blago merce di consumo
trgovina z belim blagom la tratta delle bianche
blago gre dobro, nima cene la merce va a ruba, si vende a prezzi stracciati
zbirati narodopisno blago raccogliere materiale etnografico
PREGOVORI:
dobro blago se samo hvali il buon vino non vuole frasca

blagodejen pridevnik
1. (koristen ali prijeten) ▸ jótékony, kedvezőPsihološki blagodejni vplivi vadbe se zmanjšajo, če vadbo spremljajo pritisk, stres in pretirana tekmovalnost. ▸ A testmozgás kedvező pszichológiai hatásai csökkennek, ha azt presszionálás, stressz és túlzott rivalizálás kíséri.

2. (o izboljšanju stanja) ▸ jótékony, kedvező
Znižanje obrestne mere je imelo blagodejni učinek na delniške trge, pa čeprav za kratek čas. ▸ A kamatcsökkentés, ha rövid időre is, de kedvezően hatott a részvénypiacokra.

blágor (-gra)

A) m bene; benessere:
telesni in duhovni blagor il benessere fisico e spirituale
javni blagor il bene comune
narodov blagor il bene del popolo
rel. osmero blagrov le otto beatitudini

B) adv.
blagor ti (tebi), blagor mu, njej, jim beato te, lui, beata lei, beati loro

blagoslovljen [ê] (-a, -o) gesegnet; geweiht, Weih- (voda das Weihwasser); figurativno (nadarjen) begnadet
biti v blagoslovljenem stanju in anderen Umständen sein