Franja

efferō², starejše ecferō, -ferre extulī ēlātum

I.

1. ven nesti, nesti iz, odnesti (odnašati), prinesti (prinašati), spraviti (spravljati) iz … , izvesti (izvajati), izpeljati: litteras C., iubet efferri sine thecis vasa Ci., sua effere N. svoj denar s seboj vzeti, pater clipeum efferri iussit V.; pesn.: nisi laborem summa cum cura ecferas Acc. ap. Ci. če se ne potrudiš, mene efferre pedem posse sperasti? V. oditi. Od kod? s samim abl.: cistellam domo efferre Ter., signa portis efferri vidit L., rem adytis efferre V., caput antro efferre O. glavo pomoliti iz … , simulac pedem limine extulerat Enn. ap. Ci. je bil stopil čez prag, pedem aedibus efferre Pl., pedem portā non efferre Ci. ne ganiti se iz hiše, corripuit sese et tectis citus extulit altis V. je odhitel, je zapustil hišo, molita cibaria domo efferre C. s seboj vzeti; pesn.: quā gressum extuleram V. od koder sem bil prišel; s praep.: ex navi quae imperavi omnia efferre Pl., efferre tela ex aedibus Ci., honestatem secum ex hoc loco Ci., ex acie semivivus elatus N., semianimis de templo elatus N., efferre frumentum ab Ilerda C. iz okolice, penates a Troia mediisque ignibus V., vexilla e castris, arma extra fines efferre L. z zastavami, z orožjem oditi, odriniti. Kam?: puerum extra aedes usquam efferre Ter., aurum foras Pl., huc nassiternam cum aqua Pl., deam in terram L.; pesn.: quos in lucem natura extulit Ph. je na svet spravila; occ.: odnesti na pokopališče, pokopati, zagrebsti (prim. gr. ἐκφέρειν): eum amplo funere (amplissime Ci.) extulit N. ga je dal (kaj) svečano pokopati, elatus est in lecticula N., elatus publice (na državne stroške) N., unde efferretur, vix reliquerat N. je bil zapustil komaj dovolj za pogrebščino, ex testamento sic est elata H; pren.: tua rogatione funere elatam rem publicam esse Ci.

2. pren.:
a) izreči (izrekati), povedati, izgovoriti, izraziti (izražati): Varr., Q., verbum de verbo expressum extulit Ter., graves sententiae inconditis verbis efferuntur Ci., post effert animi motus interprete lingua H.
b) (skrivnosti) raznašati, širiti, razširjati, objaviti (objavljati): efferre clandestina consilia C., in vulgum disciplinam C., res elata defertur ad eius uxorem N. izblebetana, efferre has meas ineptias Ci., hoc foras Ci., aliquid sub auras efferre O. na dan spraviti, izblebetati, vocem eius in vulgus T.; z odvisnim vprašanjem: in vulgus militum elatum est, quā arrogantia usus interdixisset C.
c) roditi (o zemlji), sad prinašati: cum ager cum decumo extulisset Ci., agri fertiles multo plus efferunt quam acceperunt Ci.; pren.: ea, quae efferant aliquid ex sese, perfectiores habere naturas quam ea, quae ex iis efferantur Ci., vivida tellus tuto res teneras effert in luminis oras Lucr.; pren.: virtus fructum effert Ci., Italia effert genus acre virûm V.

II.

1. čez določeno mejo, predaleč voditi, zavesti: Furium longius extulit cursus L., Furij je predaleč zajezdil, Messium impetus extulit ad castra Volscorum L.

2. pren.: prevze(ma)ti, zanesti (zanašati); med. da(ja)ti se čemu prevzeti, zanesti (v sl. bolje akt.: strast, žalost idr. koga prevzame [prevzema], zanese [zanaša], prevlada, obvlada): si me efferret dolor, laetitia Ci., animum prospera fortuna effert L., dolore elatus et iracundiā Ci., efferri incredibili gaudio Ci., vi naturae atque ingenii Ci., irati efferuntur Ci., gloriae cupiditate efferebantur Ci., efferor studio videndi Ci., elati spe, iracundiā, laetitiā C., multitudo mobili impetu effertur Cu., voluptate canendi ac saltandi efferri Suet.

III.

1. vznesti (vznašati), vzgnati: pennis sublime elatus V., L., pulvis elatus L. vzvet; pren. speljati: Aurora mortalibus almam extulerat lucem V., si nona (devetič) diem aurora extulerit V., enalaga: ubi primos crastinus ortūs extulerit Titan V.

2. dvigniti (dvigati), (po)vzdigniti ([po]vzdig[ov]ati), poviš(ev)ati: caput altius extulit V., eff. alte dextram, clipeum sinistrā V., flammas … regia puppis extulerat V. je bila dala znamenje z ognjem, unum latus aggere extulerant T. — Smer z dat. smeri: os caelo, palmas caelo (proti, k nebu) V.; s praep.: ipse rursus singulos in murum extulit C., in altitudinem turris elata C., efferre dextram in iugulum V., bracchia ad superas auras (proti nebu) V., se ad sidera Ci., nubes ad caelum efferebatur (med.) Cu. se je dvigal, super capita scuta efferre T., supra humeri altitudinem manus efferre Q. Od kod? z abl.: caput undā (iz vode) V., piger Nilus cunctanter alveo sese ac languide extulerat Plin. Pren.: te … tam mature ad summum imperium per omnes honorum gradus extulit Ci., quorum animi altius se extulerunt Ci. so se povzdignili, povzpeli, patriam demersam extuli Ci., fortuna quem extulerat demergere est adorta N., contemptam gentem bellis efferre Cu., eum pecunia et honore efferre S. nagraditi in odlikovati, eum supra leges extulerat T. je postavil nad zakone, id eum in summum odium extulerat T. mu je nakopalo … sovraštvo, Agrippam ignobilem loco geminatis consulatibus extulit T.

3. pren.
a) (z besedami) vznesti (vznašati), hvaliti, častiti, slaviti, proslaviti (proslavljati), povelič(ev)ati: multi pavonum pretia efferunt Varr. hvalijo, Pompei consilium summis laudibus efferre C., nemo extulit eum verbis Ci., quis est, qui id non maximis efferat laudibus Ci., poëtica quadam facultate versibus Aratum extulisse Ci., hunc … tres gravissimi historici summis laudibus extulerunt N. quorum laudibus in caelum fuerat elatus N. v zvezde kovan.
b) α) (v dobrem pomenu) se efferre izkaz(ov)ati se, odlikovati se: volo se efferat in adulescente fecunditas Ci., quasi lucent Athenae tuae, qua in urbe primum se orator extulit Ci., quae (virtus) cum se extulit Ci. β) pogosteje v slabem pomenu aliquem efferre koga ošabnega, prevzetnega storiti, poošabiti quae res extulit eum? Ci. quos fortuna extulit Ci. res gestae meae me nimis extulerunt Ci.; refl. in med. ošaben, prevzeten posta(ja)ti, prevze(ma)ti se, (po)ošabiti se, ponašati se s čim, postavljati se: hic me magnifice effero Ter., quod adeptus efferas te insolenter Ci., quos recenti victoria efferri sciret C., scelere atque superbia se ecferens S., exsultabit atque efferet sese L. Pogosto pt. pf. ēlātus 3, tudi kot adj. z adv. -ē,

1. ponašajoč se s čim, ponosen na kaj, ohol, ošaben, prevzeten: insolentiā elatus Ci., honoribus nostris elatus Ci., elati spe celeris victoriae C. barbarā arrogantiā elati dpiciebant nostros C. insula opibus elata N. Lysander hac victoria elatus N. elatius se gessit N., vane Ligus frustraque animis elate superbis V., hoc casu elatior Iulianus Amm.,

2. vzvišen, visok: gestus elatior sit Q. roke naj se bolj navzgor kretajo, rupes in immensum elata Amm. elati cadaverum aggeres Amm., animalia elatiora Aug., elatissimae lucernae Tert.; subst. neutr. pl.: elatiora clivi Col. višja mesta; pren.: animus magnus elatusque Ci., verba Ci., elate loqui, dicere Ci., elatior ingenii vis Q., supra modum elatus M. Tullius Q., elati modi Q., res elatior quam pressa et civilis oratio recipit Sen. ph.

effluō, starejše ecfluō, -ere -flūxī (—)

1. teči iz … , liti iz … , izteči (iztekati): Lucr., Cels., Plin., Veg., cum una cum sanguine vitam effluere sentiret Ci.; (o rekah) iztekati se, izlivati se: Mel., Plin., in mare effluit amnis V.; od tod pren. in o zračnih tokovih: effluens huc et illuc ventos efficit Ci. premikajoč se, krožeč sem ter tja, ne qua levis effluat aura O. da ne uide; tudi: effluunt multa ex vestra disciplina Ci. se izve.

2. pren.
a) (iz rok) pasti (padati): manibus nitidum teneris opus effluit ei Lucr., effluxere urnae manibus O., effluit telum Cu.
b) izpasti (izpadati), (o laseh): polzeti, z glave spolzeti: tomentum per sarturas veteris lintei effluens Sen. ph., si (capilli) effluxerint, reparat Plin.; pren.: (iz)giniti, miniti: vires lassitudine effluunt L. ginejo, odpovedo, ictu fulminis ex inscriptione … prima nominis littera effluxit Suet.; (o osebah) iz kake družbe izginiti, odtegniti se ji: Ci. (Ep. VI, 19, 2); occ. miniti = preteči, preiti: pars diei effluxerat Ci., ne effluat aetas Ci., illa praevelox memoria fere cito effluit Q.
c) iz glave izpasti, iz spomina uiti, pozabiti (pozabljati): O., Q., Sil., me commonuit Pisonis anulus, quod totum effluxerat Ci., eff. ex animo Ci. ep., praeteritas voluptates eff. Ci.

égarer [egare] verbe transitif zavesti na napačno pot, zapeljati; zbegati, zmesti; založiti (izgubiti)

s'égarer zaiti, zabloditi, izgubiti se, zgrešiti pot; zaiti na stranska, kriva pota; figuré zmedeno govoriti, motiti se, postati zmeden, zmesti se
j'ai égaré mon stylo založil sem (nekam) svoje nalivno pero
cette lecture égare les jeunes gens to čtivo kvari mladino

ēhi inter. hej:
ehi, venga qui hej, pridite sem!

EKG samostalnik
1. (pregled delovanja srca) ▸ EKGFebruarja 2006 sem šel na slikanje pljuč in EKG. ▸ 2006 februárjában mellkasröntgenre és EKG-re mentem.
Medicinska sestra ji je na prsni koš pritrdila elektrode za EKG. ▸ A nővér EKG-elektródákat erősített a mellkasára.
Sopomenke: elektrokardiografija
Povezane iztočnice: EKG v mirovanju, EKG z obremenitvijo, EKG pod obremenitvijo

2. (grafični zapis) ▸ EKGZanima me, ali je ta EKG v redu in ali je potrebno kakšno zdravljenje. ▸ Kíváncsi vagyok, hogy ez az EKG rendben van-e, és szükség van-e valamilyen kezelésre.
Ko srce kot črpalka popusti, se na EKG-ju pokažejo spremembe v delovanju srca. ▸ Amikor a szív elégtelenül pumpálja a vért, az EKG megmutatja a szívműködésben bekövetkező változásokat.

3. (naprava) ▸ EKGSopomenke: elektrokardiograf

ekspliciten pridevnik
1. (jasno izražen) ▸ explicit, egyértelmű, kifejezettPonujeni odgovori so zelo eksplicitni, v njih ni sprenevedanja, ni olepševanja. ▸ A felajánlott válaszok nagyon egyértelműek, nincs bennük színlelés, sem szépítés.Razpisni pogoji so bili zelo eksplicitni. ▸ A pályázati feltételek nagyon egyértelműek voltak.
Tokrat so prejeli eksplicitne grožnje s smrtjo na družbenih omrežjih. ▸ Ezúttal explicit halálos fenyegetéseket kaptak a közösségi médiában.

2. (preveč podroben) ▸ explicitVideo vsebuje eksplicitne prizore nasilja in nekaj golote. ▸ A videó explicit erőszakos jeleneteket és némi meztelenséget tartalmaz.Oglas naj ne vsebuje eksplicitnih erotičnih vsebin. ▸ A reklám ne tartalmazzon explicit szexuális tartalmat!Opozarjamo, da je vsebina posnetka zelo eksplicitna. ▸ Felhívjuk a figyelmét, hogy a videó tartalma nagyon explicit.

ekstremizem samostalnik
1. (fanatizem) ▸ extremitás, szélsőségesség, szélsőséges irányzatPripravili so tudi kazenske, disciplinske in delovnopravno ukrepe za boj proti desnemu ekstremizmu in ksenofobiji. ▸ Büntetőjogi, fegyelmi és munkajogi intézkedéseket is előkészítettek a jobboldali szélsőségesség és az idegengyűlölet megfékezésére.

2. (v športu) ▸ extremitás, extrémZa ekstremizem nisem bil rojen, zase sem čutil, da naj obvladam toliko alpinistične spretnosti, da bom kos klasičnim vzponom na klasične alpske vrhove. ▸ Nem születtem bele az extrém sportba, éreztem, hogy úgy kell elsajátítanom az alpinista készségeket, hogy képes legyek klasszikus módon meghódítani a klasszikus alpesi csúcsokat.

elán mettle; spirit; pogovorno dash; élan; impetus, momentum, figurativno impulse; vitality, vim, verve; eagerness, dash, go, pluck; ZDA pep, zip; (zagon, zalet) spring, bound; (navdušenja itd.) transports pl

danes sem poln elána I feel full of vim today
biti v elánu to be on one's mettle
dati nov elán to give a fresh impetus (to)
to mu bo dalo elána that will put him on his mettle

embouteillage [ɑ̃butɛjaž] masculin zastoj v prometu, zatrpanost ulice z vozili; ustekleničenje

j'ai été pris dans un embouteillage zašel sem prometni zastoj

empoisonner [ɑ̃pwazɔne] verbe transitif zastrupiti (tudi figuré); figuré zasmraditi; figuré nadlegovati, zelo dolgočasiti, jeziti, zagreniti (življenje); vieilli moralno (po)kvariti

s'empoisonner zastrupiti se; figuré dolgočasiti se
je suis empoisonné (familier) besen sem (avec na)
ça m'empoisonne to me jezi

emšo samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi (enotna matična številka občana) [személyi azonosító szám]
2. neformalno (starost) približek prevedka ▸ életkor
Sem že v takih letih, da tudi meni že malo nagaja emšo. ▸ kontrastivno zanimivo Olyan korban vagyok, hogy már a személyi számom is fáj.

EMŠO samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi (enotna matična številka občana) [személyi azonosító szám]
2. neformalno (starost) približek prevedka ▸ életkor
Daje nas sapa oz. dihanje; poleg drugih težav, ki jih imamo ljudje z določenim EMŠO-jem. ▸ Az egyéb életkorral járó bajok mellett levegő után kapkodunk.
Zadnji mesec me je nekaj trgalo po sklepih, sem zašel med revmatike izgleda (mi EMŠO nagaja). ▸ A múlt hónapban hasogattak az izületeim, úgy néz ki, én is reumás lettem, ez az életkorral jár.

en² [ɑ̃] adverbe (pronominal)

1. (krajevno) od tam

j'en viens prihajam od tam

2. (nadomešča stvarno dopolnilo s predlogom "de")

je lui en (= de cela) ai parlé govoril sem z njim o tem
Des lettres? Je n'en (= des lettres) ai pas reçu. Pisma? Nisem jih dobil.

3. (v raznih izrazih):

s'en aller oditi
il en va de même pour enako je, isto velja za
en vouloir à quelqu'un zameriti komu, jeziti se na koga
je n'en crois pas mes oreilles lastnim ušesom ne verjamem

en v, na, pri, ob; od; za; proti; iz; z

en la calle na ulici
en casa doma
en otro lugar (kje) drugje
en Madrid v Madridu
en todas partes vsepovsod
la comida está en la mesa obed je na mizi
beber en un vaso piti iz kozarca
fumar en pipa kaditi iz pipe
en verano poleti
en breve v kratkem
en fin končno
de día en día od dneva do dneva
de cuando en cuando od časa do časa
besar en la frente poljubiti na čelo
vender en 10 pesetas prodati za 10 peset
apreciar en mucho visoko ceniti
en broma v šali, za šalo
en serio resno
en favor de v korist, na ljubo
en voz alta glasno
en voz baja tiho
le conocí en el andar spoznal sem ga po hoji
terminar en un vocal končati se na samoglasnik
fértil en granos bogat z žitom
creer en Dios verovati v boga
en efecto dejansko
en particular posebno, zlasti
en secreto skrivaj
en silencio molče
en vano zaman

ēn,

1. interj. (iz *estne? ali je tako? ali res tako?), le pred vprašalnimi stavki = ali pač? ali?: en umquam adspiciam te? Pl., en ibi quidquam nasci putas posse? Varr., en hoc illud est, quod antea dixi? Ci., en quid ago? V., en erit umquam ille dies? V., en haec promissa fides est? V., en umquam aliquot, mea regna videns, mirabor aristas V., en quid agis? Pers., en umquam liberi militaturi essent L.

2. demonstr. (= gr. ἤν) glej! evo! tu imaš (imate)! z nom.: en illae aedes Pl., en ego Pl. tu sem, en crimen, en causa, cur regem fugitivus accuset Ci., en illa, illa, quam saepe optastis, libertas S., en Priamus V., en vester Ascanius V., en dextra fidesque V., ipse en ille nostris decoratus insignibus … incedit L., en ego vestra parens O., en Varus T.; iron.: en ego victa situ V.; z acc.: en causam, cur lex ferretur Ci., en quattuor aras V.; z ACI: en thalamos ardere iugales Val. Fl.; pred povednim stavkom: en habes virum dignum te S., en, ait, en adsum O., en, ait, en adsum praereptae coniugis ultor O., en quantum Tiberis … ambit Lucan.; z etičnim dat.: en perfecta tibi discordia V.; z odvisnim vprašanjem: en quo fretus sim Ter., en ad quem legatos mittamus Ci., en cur magister eius ex oratore arator factus sit Ci.

3. pri imp. (menda iz *eisne ali greš?) daj! dajte! hajdi! hajdite!: en accipe V., tostos en adspice crines O., adspicite en O., en age Pr., Sil., en incipe, en perage Sen. ph.

enchanté, e [ɑ̃šɑ̃te] adjectif očaran; začaran; zelo zadovoljen, navdušen; (enchanté de vous connaître) me veseli (da vas spoznam) (pri seznanitvi s kom)

parole féminin 'enchantée čarovna beseda
je suis enchanté de ma voiture zelo sem zadovoljen s svojim avtom

encombrement [-brəmɑ̃] masculin prenatrpanost; (prometni) zastoj vozil (v cestnem prometu); gneča; figuré nasičenost (du marché tržišča); velike dimenzije kakega predmeta (ki več ali manj dela napóto); potreben prostor (za kak predmet); radio motnja

les encombrements m'ont retardé pozen sem zaradi zastojev v prometu
j'ai été pris dans un encombrement (figuré) padel sem v zastoj v cestnem prometu

encore [ɑ̃kɔr] adverbe še, še vedno; povrhu, razen tega; zopet; vsaj; vsekakor, pa vendar; interjection že spet!

encore une fois še enkrat
mais encore? (no) in (kaj še)?
non seulement ... mais encore ne samo ... temveč tudi
pas encore še ne
si encore, encore si če vsaj
et encore in vendar, in celó, pa še
encore que četudi, čeprav
je ne suis pas encore prêt nisem še pripravljen
j'ai encore perdu au jeu spet sem izgubil pri igri
réfléchissez encore plus! pomislite še bolj!
si encore j'avais eu le temps! ko bi le bil utegnil!
encore si, si encore il était beau! Mais il est laid! Če bi vsaj bil lep! Pa je grd!
tout ceci est terrible; encore ne sait-on pas tout vse to je strašno; in še ne vemo vsega
trois millions, ce n'est pas cher, encore faut-il les avoir tri milijone ni dragó, pa še te je treba imeti

energúmeno moški spol obsedenec

correr como un energúmeno kot nor sem in tja tekati

English [íŋgliš]

1. pridevnik
angleški

I am English sem Anglež

2. samostalnik
angleščina

Basic English moderna umetna angleščina z omejenim številom besed
King's, Queen's English lepa, pravilna angleščina
to abuse, mishandle, murder the King's English kvariti jezik, slabo govoriti
in plain English preprosto in jasno (povedano)