Franja

ékstra

1. prislov extra, separately, apart; as a supplement

vino se plača ékstra wine is not included, there is an extra charge for wine, wine is extra

2. pridevnik superfine, extra-special, first-rate; pogovorno tip-top

ékstra (»prima«) slanina prime bacon

ekstremizem samostalnik
1. (fanatizem) ▸ extremitás, szélsőségesség, szélsőséges irányzatPripravili so tudi kazenske, disciplinske in delovnopravno ukrepe za boj proti desnemu ekstremizmu in ksenofobiji. ▸ Büntetőjogi, fegyelmi és munkajogi intézkedéseket is előkészítettek a jobboldali szélsőségesség és az idegengyűlölet megfékezésére.

2. (v športu) ▸ extremitás, extrémZa ekstremizem nisem bil rojen, zase sem čutil, da naj obvladam toliko alpinistične spretnosti, da bom kos klasičnim vzponom na klasične alpske vrhove. ▸ Nem születtem bele az extrém sportba, éreztem, hogy úgy kell elsajátítanom az alpinista készségeket, hogy képes legyek klasszikus módon meghódítani a klasszikus alpesi csúcsokat.

elder¹ [éldə] pridevnik
starejši

my elder brother is older than you moj starejši brat je starejši od tebe
elder statesman upokojeni državnik, ki ima funkcijo svetnika

elegánten elegant; (po modi) stylish, fashionable, smart; well-dressed

elegántna družba the smart set
elegántno je oblečena she is smartly dressed
videti je zelo elegántna she looks very smart

elektrokardiograf samostalnik
medicina (naprava) ▸ elektrokardiográf
Tudi tam vas klinično pregledajo, opravijo nekaj laboratorijskih preiskav krvi, z elektrokardiografom preverijo delovanje srca. ▸ Elvégeznek önön egy klinikai vizsgálatot és néhány laboratóriumi vérvizsgálatot, elektrokardiográfiás vizsgálatnak is alávetik, hogy ellenőrizzék a szívműködését.
Elektrode, ki jih zdravnik namesti na kožo, zaznavajo električno dejavnost srca in jo posredujejo elektrokardiografu. ▸ Az orvos által a bőrre helyezett elektródák érzékelik a szív elektromos aktivitását, és továbbítják azt az elektrokardiográfhoz.
Sopomenke: EKG

ēloquor -loquī -locūtus (-loquūtus) sum

1. izreči (izrekati), izgovoriti, spregovoriti, govoriti, povedati, naštevati: Kom., Acc. fr. idr., eloquar an sileam? V., eloqui … hoc est, omnia, quae mente conceperis, promere atque ad audientes perferre Q.; z obj.: eloqui argumentum huius tragoediae Pl., unum eloqui C., unum elocutus, ut … Ci., pretium non plus quam semel eloqui Ci., defendendi causa haec eloquor Ci., gratum eloqui H., eloqui Graecis verbis T. grško govoriti, in hunc modum T. Pt. pf. elocutus v pass. pomenu: Ulp. (Dig.)

2. occ. predavati, kot govornik govoriti: oratoris vis est composite, copiose, ornate eloqui Ci., eloquendi facultas Cu., Q., Suet., eloquendi varietas Plin. iun. — Od tod adj. pt. pr. ēloquēns -entis, adv. ēloquenter,

1. z govorom obdarjen, govoreč: res multae et eloquentes Corn.

2. zgovoren, lepobeseden, kot subst. masc. izvrsten govornik, lepobesednik: Q., T., Suet., Aug., ab eloquendo eloquens dictus est Ci., is est eloquens, qui et humilia subtiliter et magna graviter et mediocre temperate potest dicere Ci., Antonius disertos multos ait se vidisse, eloquentem neminem Ci., qui sibi eloquentiores videntur, quam ut causas agant Q., oratio hominis eloquentissimi Ci.; adv.: eloquenter Aug., eloquentius quam prius scribitur Plin. iun., eloquentissime respondere, eloquentissime scribere Plin. iun.

ēmicō -āre -micuī, toda ēmicatūrus,

I. (za)svetiti se, žareti, švigati: Q., Suet. idr., ab omni parte caeli emicare fulgura Cu., flammae monte emicant Plin.; Sol … super terras emicuit, emicuit dies Val. Fl.; pren.: flamma emicat ex oculis O., inter quae verbum si forte emicuit H. se blešči, se odlikuje; pesn.: aër in superos emicat ignes O. se dviga in postaja žareč, švigajoč ogenj.

— II. pren.

1.
a) (o tekočinah): sikniti (sikati): sanguis emicat Lucr., Cu., scaturigines emicant L., cruor emicat alte, in altum O.
b) (o strelah, puščicah) bliskoma odleteti (odletavati), odvršeti: emicuit nervo telum O., telum excussum … emicabat L., saxa tormento emicantia L.
c) bliskoma planiti, šiniti, poskočiti, skakati, leteti, letati, hiteti, prodreti, α) (o osebah): longeque ante omnia corpora Nisus emicat V., tum Pandarus ingens emicat V., hostem rati emicant Fl. Od kod? z abl.: cum carcere pronus uterque emicat O., emicare solo V. Kam? z in in acc.: emicare in currum V., iuvenum manus emicat in litus V. hiti na breg, emicare in scopulos Val. Fl., in agros Sil. β) (o živalih): emicuit taurus Val. Fl., tigris si … emicet Sil.
č) (o raznih konkr. in abstr. stvareh) meum cor coepit … in pectus emicare Pl. utripati v prsih (prim. Vell. II, 70); (o rastlinah) poganjati, (vz)kliti: Col., multis calamis ex una radice emicantibus Plin.; (o duhu): vznesti (vznašati) se, vzpe(nja)ti se: animus in cogitationes divinas emicat Sen. ph., animus ad summa emicaturus Sen. ph.; pesn.: scopulus brevis emicat alto gurgite O. mol í, štrli.

2.
a) izkaz(ov)ati se, odlikovati se, sloveti (o osebah in stvareh): Lamp., Vop., magnitudine animi et claritudine rerum longe emicuisse Cu., aspicis, ut Minyas inter proceres Cytaeos emicet Val. Fl., virtus emicuit Fl., inter ceteros … Themistoclis adulescentis gloria emicuit Iust.
b) prodreti (prodirati), bruhniti: Agrippinae is pavor … emicuit, ut … T., quae (mala) diversis orbis oris emicabant Fl.

Opomba: Nenavaden pf. act.: emicavi Q., emicarunt Ap., emicasse Aug., Paul. Nol.

emšo samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi (enotna matična številka občana) [személyi azonosító szám]
2. neformalno (starost) približek prevedka ▸ életkor
Sem že v takih letih, da tudi meni že malo nagaja emšo. ▸ kontrastivno zanimivo Olyan korban vagyok, hogy már a személyi számom is fáj.

EMŠO samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi (enotna matična številka občana) [személyi azonosító szám]
2. neformalno (starost) približek prevedka ▸ életkor
Daje nas sapa oz. dihanje; poleg drugih težav, ki jih imamo ljudje z določenim EMŠO-jem. ▸ Az egyéb életkorral járó bajok mellett levegő után kapkodunk.
Zadnji mesec me je nekaj trgalo po sklepih, sem zašel med revmatike izgleda (mi EMŠO nagaja). ▸ A múlt hónapban hasogattak az izületeim, úgy néz ki, én is reumás lettem, ez az életkorral jár.

en ena, eno one; (neki -a -o) a, a certain, some

ene škarje a pair or scissors
ob eni(h) at one o'clock
vlak ob enih the one o'clock train
eno leto stara žival yearling
soba z eno posteljo a single room
vsi do enega one and all, (složno) unanimously, as (ali like) one man
en kos za drugim (trganje) (by) piecemeal
to je eno in isto it amounts to the same thing
eni pravijo... some say...
z eno besedo in a (ali one) word, briefly, to sum up
on je z eno nogo že v grobu he has one foot in the grave, he is near death
vstali so kot en mož they rose as (ali like) one man
eno leto ali dve one or two years
stran ena page one, first page
številka ena number one
Tisoč in ena noč the Arabian Nights' Entertainments, pogovorno the Arabian Nights, the Thousand and One Nights
eni ga imajo radi, drugi ga sovražijo some like him, others hate him
to moramo napraviti, eni ali drugi some of us have got to do it
to mi je vseeno it is all the same to me, it makes no difference, I don't care, I don't mind
vsi so bili enega (= istega) mnenja all were of one mind
en (sam) človek tega ne bi zmogel no one man could do it

enák equal, even, (vrednost) equivalent, (isti) same, identical; (podoben) like, alike, similar; (enoličen) uniform; equable

dve enáki števili two equal numbers
enáka razdalja equidistance
enáka temperatura an even temperature
biti enák to equal, to be the equal of, to be equal, to be on a par with
ni mu enákega he has no equal, there is no one to match him, he is without an equal, he is unrivalled
ni ti enák he is not your equal
to ni bil enák boj it was not an equal fight
boj med enakima nasprotnikoma equal fight
boriti se ob enákih pogojih to fight on equal terms
naleteti, najti sebi enákega to meet one's match
imeti enáke deleže to have equal shares
vsi državljani so enáki pred zakonom all citizens are equal before the law
skušati biti enák to emulate, to vie with
sta kar enáka (= imata iste napake) they are tarred with the same brush!
plačati (vrniti) enáko z enákim (figurativno) to give someone tit for tat, to pay someone back in his own coin
enako se z enákim druži birds of a feather flock together

enim, adv. in conj. (po i-jevski sklanjatvi tvorjen acc. indoev. osnove no-, eno-, ono- = oni; prim. umbr. inim, lat. et, eine, lat. et, enem, lat. tum, gr. ἔνη „oni dan“ = tretji dan). Pri Kom. stoji ta veznik še sam zase in lahko stopi tudi na čelo stavka; poznejši pisci ga nav. zapostavljajo eni ali več (soodvisnim) besedam. Služi kot razlaga, pojasnilo ali potrdilo prejšnjega stavka, t.j. izrečene misli ali prepričanja; pomen je torej predvsem

1. vzročen = zakaj, kajti: non in vos quaeritur; Sextus enim Roscius reus est Ci., signum Cereris viri ne esse quidem (ibi) sciebant; aditus enim in id sacrarium non est viris Ci.; na tretjem ali četrtem mestu stoji enim za soodvisnimi besedami, npr. za predlogom in samostalnikom: cum homine enim … Ci., ab omnibus enim Ci., quam ob rem enim Ci.; v stalnih reklih: quousque enim Ci., meo iure enim Ci.; pri enklitični kopuli: difficile est enim Ci.; parendum est enim Ci.; opus erat enim Ci.; ret.: in illorum enim numero Ci., ab huius enim scelere Ci.; pesn.: tibi fabor enim V.

2. pojasnjujoč = namreč: primum mihi dicendum est de genere belli; genus est enim eius modi Ci.; v vrinjenem stavku: de corpusculorum (ita enim appellant atomos) concursione loqui Ci.; elipt. (pravi stavek je treba šele dopolniti): incolumi capite es? quid enim? Ci. (= τί γὰρ) kako namreč (bi moglo biti drugače?), quid enim? (kaj pa?) fortemne possumus dicere … Torquatum? Ci.

3. v pritrdilnem pomenu = seveda, kajpada, (za)res, resnično, v resnici, gotovo: Quid tute tecum? Nil enim Pl., zares, nič, enim istaec captio est Pl. to je vendar past, Blesamius tyrranum Caesarem scriberet. Multorum enim civium capita viderat Ci. gotovo, brez dvoma, ille enim revocatus resistere coepit C. v resnici. Pomni poseb.

1. sed enim = ἀλλὰ γάρ pa saj, pa seveda, saj vendar: hoc regnum dea gentibus esse tenditque fovetque; progeniem sed enim Troiano a sanguine duci audierat (pesnik je snoval po mislih: sed Carthagini metuebat; audierat enim … ) V., multa dabant animos; sed enim nec coniugis artes nec genus amborum sic placuere illi, ut sua progenies O.

2. at enim pa saj vendar, nasproti pa: at enim Caesari imperium dedi Ci.

3. certe enim: Pl., Ter. Veznik se krepi z vērō, torej enimvērō kajti zares, zakaj v resnici, in sicer v pritrdilnem pomenu: (za)res, v resnici, kajpada, seveda. V tej zvezi stoji enim tudi v začetku stavka: enimvero iam nequeo contineri Pl., enimvero Chremes graviter cruciat adolescentulum Ter., bene sane id enimvero hic nunc abest Ter. tega seveda še manjka, enimvero ferendum hoc non est Ci., ille enimvero negat Ci., hic enimvero tu exclamas Ci.; tudi: verum enimvero: verum enimvero cum esset frumentum HS binis Ci. ker pa v resnici, verum enimvero is demum mihi vivere atque frui animā videtur S. toda v resnici.

ênkrat once; some time

ênkrat na dan once a day
ênkrat ali dvakrat once or twice
ênkrat slučajno once by chance
ênkrat za vselej once for all
ênkrat pač (prej ali slej, kadarkoli) at some time or other
niti ênkrat not once
končno ênkrat at last
še ênkrat once more, once again, the same again
še ênkrat toliko as much (oziroma many) again; twice as much (oziroma many)
pozneje ênkrat by and by
to pot ênkrat this once
drugo leto ênkrat some time next year
za ênkrat for once, for the time being
niti ênkrat ni deževalo it never rained once
bil je ênkrat (slučajno) točen he was in time for once in a way
to je kar lahkó, ko ênkrat vidite, kako se tega lotiti it is easy enough once you see how to tackle it
kar je ênkrat narejeno, je narejeno once it is done, it is done

ēnō -nāre -nāvī

I. intr.

1. plavati iz česa, izplavati: is, qui enat e concha Ci., occulti enaverant Cu.; (o ladjah) izpluti: quibus (navibus) enare non dabatur Sil.

2. occ. plavajoč se rešiti: S. fr., in vado est: facile enabit Pl., enare in Erythraeam L., enare inter undas Val. Max., in quos (tumulos) plerique … enare properant Cu.

3. pesn. pren. = odleteti: foras enare in aëris auras Lucr., Daedalus … gelidas enavit ad Arctos V., (Daedalus) enavit superosque novus conterruit ales Sil.

— II. trans. preplavati, prepluti, preleteti = hiteti skozi kaj: orbem fretis Val. Fl., freta, valles Sil.

enoceličen pridevnik
1. (o mikroorganizmu) ▸ egysejtű
2. (ki ima en prostor) ▸ egycellás, egyterűKer so take skrinje še v srednjem veku pogosto hranili na prostem, zunaj enoceličnih bivališč, je strešni pokrov, podobno kot pri hiši, varoval vsebino skrinje pred dežjem. ▸ Mivel az ilyen ládákat még a középkorban is gyakran tartották a szabadban, az egyterű lakóépületeken kívül, ezért a házakéhoz hasonló tető védte a tartalmukat az esőtől.

enonožno prislov
(na eni nogi ali z eno nogo) ▸ egy lábbal
Če so bolečine v poškodovani tetivi prehude, lahko dvig na prste opravimo enonožno z zdravo nogo, spust pa z obema nogama. ▸ Ha a sérült végtag fájdalma túl erős, akkor az egy egészséges lábbal is elvégezhetjük a lábujjhegyre emelkedést, majd két lábra ereszkedhetünk vissza.
Najprej se odrivamo sonožno, ko nam gre bolje, pa enonožno, tako da drugo nogo prosto vlečemo za seboj. ▸ Először mindkét lábbal elrugaszkodunk, amikor pedig már jobban megy, akkor egy lábbal úgy, hogy a másik lábunk szabadon lendül velünk.

enoročno prislov
(z eno roko) ▸ fél kézzel, egykezesen, egy kézzel
Sistem izbire programov je dokaj preprost in tudi enoročno nastavljiv. ▸ kontrastivno zanimivo A programválasztási rendszer meglehetősen egyszerű, így egy kézzel is be lehet állítani.
Uporabljamo ga enoročno in ne zahteva dodatne moči. ▸ Fél kézzel használható, nem kell különösebb erő hozzá.
Malo je igralk, ki igrajo backhand enoročno. ▸ Kevés az a női játékos, aki a fonák ütést egykezesen is meg tudja csinálni.

enough¹ [inʌ́f] pridevnik
zadosten

I have had enough of it sit sem tega
we have time enough (ali enough time) dovolj časa imamo, ne mudi se nam
that is enough for me to mi zadostuje

enough² [inʌ́f] prislov
dovolj, zadosti; popolnoma, povsem

it is not good enough ne splača se, ni vredno
well enough še kar dobro, znosno
be kind enough and do it bodi tako prijazen in stori to
it's true enough žal je res
sure enough gotovo, prav zares
curiously enough presenetljivo
likely enough zelo verjetno

enough³ [inʌ́f] samostalnik
zadostnost, zadovoljivost

enough is as good as a feast če imaš dovolj, ne potrebuješ več
enough and to spare več ko dovolj
cry "enough"! priznaj poraz!