Franja

mravljínec (-nca) m

1. (mravlja) formica

2. pl. mravljinci formicolio; ekst. brivido:
mravljinci so mu (za)gomazeli, lezli po telesu provava un formicolio per tutto il corpo
mravljinci so me spreleteli rabbrividii

mre|ti [é] (-m)

1. sterben, hinsterben
ko bi ljudje ne mrli, bi že svet podrli gegen den Tod ist kein Kraut gewachsen

2. (koprneti) schmachten (za čim/po čem nach)

mrežiti glagol
1. ponavadi mrežiti se (o navezovanju stikov) ▸ hálózatépítés, hálózatosodás
V resnici ves čas mrežimo vsi, ko navezujemo nove stike in sklepamo poznanstva. ▸ Valójában mindannyian folyamatosan hálózatépítéssel foglalkozunk, amikor új kapcsolatokat és ismeretségeket kötünk.
Po projektu, za katerega je EU dala 800.000 evrov, bodo bavarski in avstrijski strokovnjaki usposabljali in mrežili slovenske uradnike. ▸ A 800.000 eurós, uniós finanszírozású projekt keretében bajor és osztrák szakértők szlovén tisztviselők továbbképzését végzik, és segédkeznek a hálózatépítésükben.
Ključni nasvet podjetnikom, ki želijo razviti visokotehnološko podjetje, je: mrežite se. ▸ Az egyik legfontosabb tanács a csúcstechnológiai céget fejleszteni kívánó vállalkozók számára: a hálózatosodás.
Domači bendi se neprestano mrežijo in spoznavajo ljudi iz različnih držav, člane skupin, agente, lastnike klubov, novinarje, založnike, medije ... ▸ A helyi zenekarok folyamatosan hálózatot építenek, találkoznak a különböző országokból érkező emberekkel, zenekari tagokkal, ügynökökkel, klubtulajdonosokkal, újságírókkal, kiadókkal, médiával stb.

2. ponavadi mrežiti se (o mrežastem vzorcu) ▸ behálóz, térhálósít
Po vasi se mrežijo le ozke potke in stopnice, prehodi med hišami so zaviti in strmi. ▸ A falut csak keskeny ösvények és lépcsősorok hálózzák be, a házak közötti átjárók kanyargósak és meredekek.
Kalcij prečno mreži linearne poliakrilatne verige, zaradi prečnega zamreženja je omejena gibljivost polimerov. ▸ A kalcium térhálósítja a lineáris poliakrilátláncokat, a térhálósodás korlátozza a polimerek mozgékonyságát.

3. (delati pajčevino) ▸ hálószövés
Pri nas doma pa v lastni senci pajki mrežijo v kredenci, ker je denarcev le za hudo silo. ▸ Nálunk otthon a konyhakredencben a pókok a saját árnyékukban szövögetik a hálójukat, mert alig van pénzünk.

mrgoléti (-ím) imperf.

1. pren. formicolare, brulicare; pullulare:
na cestah mrgolijo avtomobili, mrgoli avtomobilov per le strade brulicano le macchine

2. (gomazeti) sentire un formicolio:
od groze so mu mrgoleli mravljinci po koži dall'orrore sentiva un formicolio per tutto il corpo

mrhovin|a ženski spol (-e …) das Aas, der Kadaver; der Anbruch
smrad po mrhovini der Verwesungsgeruch

mŕkati (-am) | mŕkniti (-em) imperf., perf.

1. offuscarsi, oscurarsi (tudi pren.):
mesec je mrkal la luna si stava offuscando
njegova slava je mrknila la sua fama si è offuscata

2. (ugašati, ugasniti; izginiti, izginjati) sparire, svanire; dileguarsi; eclissarsi:
po večerji je mrknil dopo la cena si è dileguato, eclissato

3. (postati, postajati mrk, nerazpoložen) oscurarsi (in volto), diventare di malumore;
mrkniti z očmi po čem guardare qcs. di sfuggita, sottecchi

mršav pridevnik
1. pogosto v leposlovju (suh) ▸ szikár, vézna, soványBil je nekoliko okoren, suhljat fant mršavega obraza, iz katerega so gledale velike žalostne oči. ▸ Kicsit suta, vézna fiú volt sovány arccal és nagy, szomorú szemekkel.
Po ulicah so se potikale mršave koze. ▸ Az utcákon vézna kecskék császkáltak.

2. izraža neodobravanje (o slabi kakovosti ali majhni količini) ▸ szegényes, pocsék, szerényGostitelji so se morali namreč tokrat zadovoljiti z dvema mršavima remijema, vse ostalo so osvojili gostje. ▸ A házigazdáknak ezúttal két szerény döntetlennel kellett beérniük, míg a vendégek minden mást megnyertek.Nekaj tednov sem skrbno zbiral podatke in skušal prodreti do resnice, toda rezultati so bili mršavi. ▸ Néhány hétig gondosan gyűjtöttem az adatokat és próbáltam kideríteni az igazságot, de az eredmények szerények voltak.
Mršavo ekonomsko kondicijo je Rusija ohranjala z zadolževanjem. ▸ Oroszország hitelfelvétellel tartotta fenn szegényes gazdasági kondícióját.
Iskanje nakita je bila bolj mršava pretveza. ▸ Az ékszerek keresése inkább csak egy mondvacsinált ürügy volt.
Kako si mogel iz 60 kil neolupljenega krompirja dobiti za eno samo mršavo porcijo oblic? ▸ Hogyan lehet 60 kiló hámozatlan burgonyából egy sovány adag csipszet készíteni?

muestra ženski spol izvesek; (naključni) preskus; (blagovni) vzorec; predpis; model; znak; številčnica (ure); dokaz, dokazilo

muestra para bordado vzorec za vezenje
muestra de escritura predloga
muestra sin valor vzorec brez vrednosti
Feria de muestras vzorčni sejem
número de muestra preskusni primerek
para muestra a título de muestra kot vzotec
según muestra po predlogi; po preskusu
hacer muestra (de) pokazati
pasar muestra izvršiti pregled vojske
por la muestra se conoce el paño kakršen sad, tako drevo
dar muestras de valor (de gratitud) pogumnega (hvaležnega) se izkazati

mūginor -ārī (mūgīre) glasno mrmrati, bučati; od tod metaf. razmišljati, snovati, tuhtati, obotavljati se: Acc. ap. Non., muginamur molimur subducimur Luc. fr., dum tu muginaris Ci. ep., muginari est nugari et quasi tarde conari P. F.; z notranjim obj.: haec muginatus Amm., ea, quae non diutius muginandum (po novejših izdajah sed hic aeque non diutius muginandum) Gell. — Enako mūsinor -ārī: ista musinamur Varr. ap. Plin.

múha zoologija fly; figurativno (muhavost) caprice, whim, freak, fancy, vagary, crotchet, bee in one's bonnet

cece múha tseste, tsetse fly
domača múha common housefly
konjska múha horsefly
mesarska múha flesh fly, blowfly, bluebottle
španska múha Spanish fly, cantharis, pl cantharides
umetna múha (kot vaba) fly, (za ribolov) dry fly, hackle fly, hackle, grey-drake, ZDA tail fly
múha na strelnem orožju sight, bead
opikan od múh fly-bitten
onesnažen od múh flyblown
biti od múh (biti nič vreden) to be of no use, to be good for nothing, to be a dead loss
na múho vzeti (figurativno) to take aim (kaj at something)
iz múhe slona narediti (figurativno) to make a mountain out of a molehill, to make mountains out of molehills
s kolom múhe pobijati (figurativno) to break a fly on the wheel
čudne múhe mu rojijo po glavi he's got bats in the belfry
lahkó bi bili slišali múho leteti (taka tišina je bila) you could have heard a pin drop
ubiti dve múhi z enim udarcem to kill two birds with one stone
v sili hudič múhe žre (figurativno) beggars can't be choosers, half a loaf is better than no bread

múja peine ženski spol , mal moški spol , effort moški spol

brez muje sans peine
z veliko mujo, po dolgi muji à grandpeine, après bien des efforts

mujeriego ženski, ženskam vdan, ženskarski

cabalgar (montar) a mujeriegas po žensko jahati

mulceō -ēre, mulsī, mulsum, star. mulctum (sor. z mulgēre)

1. (po)gladiti, (po)božati, (po)čehljati, (po)čohati, (po)praskati, (po)drgniti: barbam Plin., manu mulcens barbam O., colla, vitulum O., alternos (sc. pueros) linguā V. rahlo obliz(ov)ati.

2. rahlo dotakniti (dotikati) se: aristas, cantu (pojoč) O., virgā capillos O., aëra motu Lucr. rahlo gibati, aethera pennis Ci. poet. ali aethera prhutati, frfotati po zraku, huc navem Enn. ap. Prisc. sem gnati (o morju); occ.
a) pahljati, hladiti koga: somnus Erysichthona pennis mulcebat O., florem Cat., zephyri mulcebant flores O., mulcet aura rosas Pr.
b) pocula sucis Lyaei Sil. ljubko (na)polniti.

3. metaf.
a) (u)tešiti, (po)tešiti, (u)tolažiti, (po)tolažiti, pomiriti (pomirjati), (u)blažiti, (u)krotiti, (o)lajšati, (o)hladiti (naspr. irritare ipd.): Vell., mulcente et increpante Marcio L., regit animos et pectora mulcet V., pectora equorum Lucr., aliquem ali animos dictis O., mulcens tigres carmine Orpheus V., fluctūs iras V., variā vulnera ope O., dolores nervorum Plin., Somne, qui corpora fessa mulces O. zaziblješ v spanec, uspavaš.
b) laskati (se) komu, sladkati se, dobrikati se, prilizovati se komu, razveseliti (razveseljevati), očarati: aliquem laudibus Pac. ap. P. F., audire, quod aures mulceat Q., rudes atque agrestes animos admiratione Q., grato Dauni puellas carmine mulces H., vestras mulcebant carmina aures O., meum pectus poëta mulcet H., sensūs videntur m. Lucr.

muliebris -e, adv. -iter (mulier)

1. ženski (naspr. virilis): calcei Varr., vestis Ci., N., voces Ci. žensko kričanje, vpitje, venustas Ci., tutela L., agmen T., bellum Ci. v imenu ženske ali za (kako) žensko, certamen L. zaradi žensk, donum L. od žen(sk)e, iniuria L. ki ji je ženska izpostavljena, templum Fortunae Muliebris L. v spomin žená (ki so omečile Marcija Koriolana), muliebriter ingemiscere Plin. ali muliebriter equis insidere Amm. ali non muliebriter adventu hostium territa Iust. po žensko, po ženski navadi, kakor ženska ali ženske; occ. kot gram. t.t. ženski = ženskega spola (naspr. virilis): nomen, vocabulum, forma Varr. — Subst. muliebria -ium, n ženske stvari (zadeve): muliebria pati S., T. (o moškem) „rabiti za žensko“, služiti (komu) za blodnico; occ.
a) ženski nakit: super cetera muliebria soccos induebat Plin.
b) žensko spolovilo: Octaviae T.
c) mesečna čišča, mesečno perilo, menstruacija: Vulg.

2. metaf. ženski = babji, nemoški (naspr. virilis): Enn. ap. Ci., enervata muliebrisque sententia Ci., ingenium S. fr., ne quid serviliter muliebriterque faciamus Ci., se lamentis muliebriter lacrimisque dedere Ci., nec muliebriter expavit ensem H.

mulieritās -ātis, f (mulier) ženskost, ženska zrelost (naspr. virginitas): Tert. (po nekaterih izdajah muliebritas).

mulinare

A) v. tr. (pres. mulino) pren. snovati, kovati

B) v. intr.

1. vrtinčiti se

2. pren. poditi, motati se:
strani pensieri gli mulinavano nel cervello čudne misli so se mu podile, motale po glavi

multa (mulcta), star. molta -ae, f (osk. (po P. F., prim. multam), samnitska (po Varr. ap. Gell.) ali umbr. (prim. motar) beseda) kazen v lastnini za poravnavo storjene škode

1. v starejši dobi v živini: Romulus plebem multae dictione ovium et boum coërcebat Ci., cum pecore diceretur multa Varr., unam ovem multam dico Gell. (staro ustaljeno sodno besedilo), equorum pecorumque numero multantur; pars multae regi vel civitati, pars ipsi, qui vindicatur, vel propinquis eius exsolvitur T. (o Germanih).

2. pozneje kazen v denarju, denarna kazen, globa: multa quingentum milium aeris L., multam dicere Ci., L. globo naložiti (nalagati), določiti (določati), odmeriti (odmerjati), multam petere ali irrogare Ci. svetovati, da se kaznjenec kaznuje z globo, certare multam L. pričkati se o tem, ali naj se naložena globa plača ali ne; tako tudi multae certatio Ci., multam committere Ci. ali subire O. globi zapasti, multa praesens (vojna odškodnina v gotovini) quinquaginta milium aeris in singulas civitates proposita L.

3. metaf. sploh kazen, izguba: haec ei multa esto: vino viginti dies ut careat Pl., gravis multa praedibus Valerianis Ci. ep.

multi-loquāx -ācis (multus in loquāx) veliko govoreč, zelo gostobeseden, zelo zgovoren, zelo blebetav, čvekav: mulieres Pl. (po nekaterih izdajah multum loquaces).

multi-modīs, adv. (iz multis modis) mnogoter(n)o, mnogolično, mnogovrstno, raznovrstno, raznotero, raznoliko: o multimodis varium et dubium et prosperum copem diem! Pac. fr., m. sapis Pl., multimodis fidus Pl. nomen multimodis scriptum Pl., multimodis gaudeo Ter., multimodis iniurius Clitipho est neque ferri potis est Ter., nisi pol filium multimodis iam expeto ut redeat domum Ter., multimodis cum istoc animo es vituperandus Ter., semina multimodis inmixta Lucr., multimodis volitent Lucr., sponte sua forte offensando semina rerum multimodis temere in cassum Lucr., multimodis agitatur Lucr., multimodis ut noscere possis Lucr., ita multimodis partitis artubus esse Lucr., ducere multimodis voces et flectere cantus Lucr., hoc etsi multimodis reprehendi potest, tamen accipio, quod dant Ci., de cuius morte multimodis (po nekaterih izdajah multis modis) apud plerosque scriptum est N., ita isti unam eandemque sententiam multimodis faciunt Fr., igitur hac imagine multimodis uti potes ubi patri tuo gratias ages Fr.

multiplicar [c/qu] (po)množiti

tabla de multiplicar poštevanka
multiplicarse (po)množiti se; fam biti zelo zaposlen, povsod biti (oseba)