Franja

bicchiēre m

1. kozarec, čaša:
bicchiere di vetro, di cristallo steklen, kristalen kozarec
bicchiere da acqua, da vino, da birra kozarec za vodo, vino, pivo
riempire un bicchiere di vino natočiti kozarec vina
levare il bicchiere dvigniti kozarec, nazdraviti
bere un bicchiere di più, di troppo preveč popiti, opiti se
affogare in un bicchiere d'acqua pren. utoniti v žlici vode, zmesti se, vdati se ob najmanjši težavi
tempesta in un bicchiere d'acqua pren. mnogo hrupa za prazen nič
fondo, culo di bicchiere pren. ponarejen diamant

2. kozarec (vsebina)

biceps -cipitis (bi in caput)

1. dvoglav: Ianus O., puella Ci., puer, porcus L., partus T.; pesn.: Parnassus O., Pers. z dvema vrhovoma.

2. pren.
a) o konkr.: gladius Vulg. dvorezen, laqueus Aug., hamus Sid. z dvema kavljema.
b) o abstr. razdvojen, nesložen: civitas Varr. ap. Non., Fl.; dvoumen: argumentum Ap. — Star. obl. bicipes -pitis, po Prisc.

bīcessis -is, m (pravzaprav vīcessis, kakor pri Prisc.: vīgintī in as) dvajset asov: Varr.

bicicletta f kolo:
andare in bicicletta peljati se s kolesom, voziti kolo
bicicletta da corsa dirkalno kolo

bicíkel (-kla) m pog. (kolo) bicicletta, bici; šalj. velocipede:
voziti se z biciklom andare in bicicletta

biciklistka samostalnik
(kolesarka) ▸ biciklis, bringás
Na vzponu proti Domu planincev sem prehitel biciklistki in ju kanil pofotkati, a še preden sem se skobacal iz avta, sta bili že zraven. ▸ A Menedékház felé vezető emelkedőn kikerültem két biciklis lányt, és le szerettem volna fényképezni őket, de mire kikászálódtam az autóból, már ott voltak mellettem.
Sopomenke: kolesarka

biciklizem samostalnik
(kolesarstvo) ▸ bringázás, biciklizés
Začela se je sezona biciklizma in motociklizma, zato se je treba primerno opremiti. ▸ Megkezdődött a bringázás és a motorozás idénye, ezért megfelelően fel kell szerelkeznünk.
Sopomenke: kolesarstvo

bicinium -iī, n (bi in canere) dvospev: Isid.

biclīnium -iī, n (hibrid iz bi in κλίνη naslonjalo) omizni blazinjak za dve osebi: Pl., Q.

bicōdulus 3 (bi in cōda = cauda) dvorepen: Laevius ap. Ap.

bicolor -ōris (bi in color) dvobarven: pōpulus V. beli topol (z listi, ki so zgoraj temno zeleni, spodaj pa belkasti), myrtus O. modro zelena, baca Minervae O. = zelena in črna, albis equus bicolor maculis V. z belimi lisami, lisec, membrana Pers. pisana, ovum Plin. — Soobl. bicolōrus 3: vexilla bicolora Vop. (pri drugih bicoloria iz adj. bicolor).

bicomis -e (bi in coma) dvogriv: P. Veg.

bicorniger -gera -gerum (bi in cornu in gerere) dvorog; kot naziv Bakha Bicorniger: O.

bicornis -e (bi in cornu) dvorog: caper, Fauni O., animal Plin., Minotaurus Tert.; pesn. pren.: luna H., Aus. polmesec (o mladem mesecu), Granicus O. ali Rhenus V. z dvema strugama ob ustju, furcae V. ali ferrum Col. dvorogljate -o, iugum (Parnassi) Stat. z dvema vrhovoma, dvogrb, figura (sc. aciei) Amm. polmesečna oblika.

bicorpor -oris (bi in corpus) dvotelesen: Pallas Acc. fr., Gigantes Naev. fr., manus (Centaurorum) Ci. poet.

bicubitālis -e (bi in cubitus) dve lakti (dva vatla) dolg: Plin. (XX, 253; tudi caule bipedali). — Pozna soobl. bicubitus 3: Ap. h.

bičati glagol
1. (udarjati z bičem) ▸ korbácsolRazgaljeni in bosi verniki se med procesijo do krvi bičajo po hrbtu, s čimer naj bi se pokorili za svoje grehe. ▸ A félmeztelen és mezítlábas hívők a körmenet során véresre korbácsolják saját hátukat, így vezekelve bűneikért.
Ljudi, ki so bili obsojeni zaradi političnih ali verskih prestopkov, so bičali z usnjenim pasom. ▸ Az elítélt politikai vagy vallási szabályszegőket bőrszíjjal korbácsolták.

2. (o naravnih pojavih) ▸ sújt, lecsap, korbácsolPeščeni viharji že milijone let bičajo Zemljo in spreminjajo obličja starih celin. ▸ A szélviharok már évmilliók óta sújtják a Földet, és alakítják az öreg kontinensek felületét.
Veje so mi bičale obraz. ▸ Az ágak az arcomat csapdosták.

3. (ostro kritizirati) ▸ korbácsoljaUmrli pisatelj je neusmiljeno bičal ameriško in tudi britansko politiko. ▸ Az elhunyt író kíméletlenül ostorozta az amerikai és a brit politikát.

bid^*1 [bid]

1. prehodni glagol
ukazovati; ponuditi; objaviti; naznaniti
arhaično, poetično pozvati, prositi

2. neprehodni glagol
ponujati

to bid the banns oklicati zaročenca v cerkvi
to bid fair dobro kazati
to bid goodbye (ali farewell) posloviti se
to bid s.o. a good speed želeti komu mnogo uspeha, božji blagoslov
to bid joy želeti srečo
to bid welcome prijazno sprejeti
to bid up več ponuditi (na dražbi)
bid him come in reci(te) mu, naj vstopi

bidēns -entis, abl. sg. -ī, subst. večinoma -e, gen. pl. -ium in pesn. -um (bi in dēns) dvozob,

1. obr. (o darilnih živalih) ki ima že obe vrsti zob = popolnoma odrasel, dvoleten: porcus Pomp. ap. Gell., hostia Hyg. ap. Gell. Od tod subst. fem. (sc. hostia) darilno živinče (ki ima že obe vrsti zob), odraslo ali dveletno darilno živinče, poseb. darilna ovca: Plin., mactant lectas de more bidentīs V., lanigeras mactabat rite bidentīs V., Amathusiacae bidentes O., tentare multa caede bidentium... deos H., bidenti facere (žrtvovati) Laberius ap. Non.; pren. ovca: bidens prospexit lupum Ph.

2. dvozob = dvorogljat, dvorezen: forfex V., ferrum Ps.-V., (Ciris), ancora Plin., ligones Veg. Od tod subst. masc. (sc. raster) „dvorogljača“, kopača, motika (δίκελλα): Col., Plin., duros iactare bidentes V., glaeba versis frangenda bidentibus V., versare solum bidente Tib., valido bidenti ingemere Lucr., burus bidens O.; met.: bidentis amans Iuv. prijatelj poljedelstva.

bidental -ālis, n (bidēns dvorogljača, t.j. strela) znamenje strele, strelno znamenje, kraj, kamor je udarila strela in so ga potem z žrtvovanjem ovce (bidens) očistili prekletstva, posvetili in obdali z ograjo, podobno šapi (puteal); ker je bil posvečen, se ga nihče ni smel dotakniti: Nigidius ap. Non., Pers., Ap., bidental movere (dotakniti se in s tem oskruniti) H.