Franja

āërius (āëreus) 3 (gr. ἀέριος)

1. zračen: Iris V., aurae H. ali venti Cat. nebesni vetriči, nubes ali sedes V. nebesni oblaki, aëriae domus H. nebesni prostori, zračno domovje, vzdušje, aërius cursus O. po zraku, aërias vias carpere O. po zraku leteti, aëria avis O. ali aëriae grues V. ali volucres Lucr. visokoleteči; tako tudi: quorum (generum animantium) ... alterum pennigerum et aërium Ci.; aër. mel V. nebesni (po mnenju starodavnikov, da pada med z neba kot rosa, ki jo čebele le nabirajo).

2. zračen = v zrak moleč, nebotičen, visok: Alpes V., O., mons, rupes, arces Phaeacum, quercus, ulmus V., cornua (caprae) O., cacumen, cupressus Cat., vertex montis Tib., clamor Stat. do neba udarjajoče.

3. pren.
a) barve zraka, sinji: color Tert., vestes Vulg.
b) zračen = prazen: spes Arn.

aethēr -eris, m (gr. αἰϑήρ)

1. zgornje, čistejše ozračje, eter (naspr. aër): ultimus et a domiciliis nostris altissimus omnia cingens et coërcens caeli complexus, qui idem aether vocantur Ci., ab aethere lucidissimo aër in terram usque diffusus est Sen. ph.; za stoike je eter vir plodeče toplote, prvotnega ognja: (aërem) complectitur immensum aether, qui constat ex altissimis ignibus Ci., od tod: ex terra aqua, ex aqua aër, ex aëre aether (= ogenj) Ci., inde mare, inde aër, inde aether ignifer ipse Lucr.

2. pesn. nebo: hoc, quod memoro, nostri caelum, Grai perhibent aethera Pac. ap. Ci., famā super aethera notus V., rex aetheris ... Iuppiter V., Iuppiter aethere summo despiciens V., ne forte sacer (kot bivališče bogov) tot ab ignibus aether conciperet flammas O., stellae sub aethere fixae O.; met.
a) bogovi: oneravit aethera votis V., quos evexit ad aethera virtus V., aliquem in aethera ponere O. v nebo = med bogove.
b) nebeške reči: recludam aethera O.
c) kako božanstvo obsevajoči svit: aethere plena corusco Pallas Val. Fl.

3. pesn. sinekdoha = aër, zrak: clamor ad caelum volvendus per aethera vagit Enn. ap. Varr., verberare aethera pennis V., ferar pennā per liquidum aethera H., apes trans aethera vectae V., veniens ab aethere telum V., concussus mugitibus aether V., patuit mihi pervius aether O.; occ. zrak v nasprotju s podzemljem = zgornji svet, zemlja, jasnina: tanges aethera O., vellent (mortui) aethere in alto pauperiem pati H.

4. pooseb. Aether -eris, m bog neba, Eter, mož matere Zemlje, Kajlov (Caelus) oče, kot oplajajoči bog pogosto istoveten z Jupitrom: Ci., Lucr., O., pater omnipotens Aether descendit V.; po drugih Jupitrov oče, Solov (Sol) ded: Arn.

Opomba: Gen. sg. (redko) aetheros: Stat.; acc. sg. nav. aethera, acc. aetherem (poleg aërem) šele pri Tert. in Serv.; pl. aethera pri poznih piscih.

aetherius 3 (αἰϑέριος)

1. k zgornjemu ozračju spadajoč, podneben, etrski: Lucr., natura Ci., sol, sidera, haustus V.

2. pesn.
a) nebeški: domus H., aurae, astra, plaga, semen V., sedes, arces O., equi O. sončnega boga, aqua O. dež, deževnica, ignes = sidera: Lucr., tudi = nebeško, sveto navdušenje: O.; umbrae Cat., pax Val. Fl. med bogovi, pater Mart., Stat.
b) v nebo kipeč: Olympus V., Mart., vertex Tib.
c) zračen: nimbi V., nubes Lucr., O., iter O. skozi zrak, po zraku.
č) k zgornjemu svetu spadajoč, zemeljski: vesci aurā aetheriā V. dihati, živeti, aetheriā frui luce Sil.

Opomba: Komp. aetherior (etherior): Iul. Val.

Aethūsa -ae, f (Αἴϑουσα) Ajtuza,

1. hči Neptuna in Alkione, Apolonova ljubica: Arn. (s pl. Aethusae = ženske, kakršna je bila Ajtuza).

2. otok med Malto in Afriko, sicer tudi Aegūsa Ajguza: Plin.

Āfer, Āfra, Āfrum afriški, punski: pedites L., armentarius V., venator Lucan., sorores (= Hesperides) Iuv., aequora O. med Afriko in Sicilijo, litus O., cochlea H. neka ostriga, murex H., O. afriški škrlatnik, Afra avis H. numidijska pegatka, isto tudi Afrae volucres Petr.; Afra Nomas (= Numidia) Mart. Subst. Āfer, Āfrī, m Punec: dirus Afer (= Hannibal) H., civis noster in quantum Afer Aug.; pl. Āfrī -ōrum, m Afri, Afričani, Punci: Ci., S. idr., discincti V. (ker so bili mehkužni), existimans se Afros (= svečenike Jupitra Hamona v libijski puščavi) facilius corrupturum N.; met.: nos... sitientes ibimus Afros V: = v deželo... Afrov, v Afriko. — Kot cognomen, npr. Domitius Afer Domicij Afer: Q., T.

affogare

A) v. tr. (pres. affōgo) utopiti, utapljati, zadušiti (tudi pren.):
affogare una delusione nel vino utapljati razočaranje v vinu
affogare una ragazza pren. slabo omožiti dekle

B) v. intr. utoniti, utopiti se, zadušiti se:
affogò nel fiume utonil je v reki
affoga nel cappello klobuk mu kar pleše na glavi
affogare in un bicchiere d'acqua pren. utopiti se v kozarcu vode, zmesti se pred najmanjšo težavo
bere o affogare pren. izbirati med dvema slabima možnostma
affogare nell'oro valjati se v bogastvu
affogare nei debiti utapljati se v dolgovih

C) ➞ affogarsi v. rifl. (pres. mi affōgo) utopiti, utapljati se

afinitéta (-e) f

1. (podobnost, sorodnost) affinità, somiglianza; vicinanza:
med njima je duhovna afiniteta tra loro (due) c'è un'affinità spirituale

2. (nagnjenje, naklonjenost) simpatia, attrazione

3. biol., kem., mat. affinità

Āfricus 3 (Āfer) afriški, punski: Africa terra Enn. ap. Ci., L. Afrika = punska dežela, bellum = druga punska vojna: L. ali = Cezarjeva vojna v Afriki: C., Vell., triumphus Vell. (po Cezarjevi afr. vojni), bella Sil. Sifakove vojne proti Puncem, praesidia L., ora L., litus Plin., mare S., T. ali pelagus Mel. morje ob Kartagini, ventus Africus Ci. ali Africus ventus L. (= subst. Āfricus -ī, m). Subst.

1. Āfricus -ī, m (sc. ventus) (deževni) jugozahodnik, odjužnik: auster... in Africum se vertit C., qui portus ab Africo tegebatur, ab austro non erat tutus C., creber procellis V., decertans Aquilonibus, luctans Icariis fluctibus, protervus H., praeceps H. privrševajoči, furibundus et ruens Sen. ph. Pooseb.: Āfricus pater Pr. Od tod zopet adj.: Africae procellae H.

2. Āfrica -ae, f (sc. terra) Afrika, in sicer
a) v širšem pomenu Afrika, ki so jo Grki imenovali Λιβύη: in divisione orbis terrae plerique in parte tertia Africam posuere S.; met. Afričani: Africa terribilis Varr. ap. Non., in omni Africa, quae procul a mari incultius agebat S.
b) v ožjem pomenu kartaginsko ozemlje z deželo med obema Sirtama, pozneje rim. pokrajina (Africa propria ali Africa provincia): Africam, arcem omnium provinciarum natam ad bellum contra hanc urbem gerendum obtinere Ci., Utica atque Hippo valentissimae urbes totius Africae N.; pren. Afričani, preb. te pokrajine: Varr., Ci. ep.
c) v najožjem pomenu le pokrajina, imenovana Zeugis ali Zeugitana (regio), z glav. mestom Kartagino: a Tusca Zeugitana regio et quae proprie vocetur Africa est Plin. — Od tod adj. Āfricānus 3 afriški, v Afriki, iz Afrike: possessiones N., bellum Ci. idr. Cezarjeva vojna v Afriki, rumores Ci. in causae (homatije) Ci. v tej vojni, Africanae gallinae Varr., Col. pegatke, Afr. mures Plin. afriške miši, pri Pl. šalj. = „panterji, tigri in levi“, Africanae ferae Ci. ep. ali Africanae bestiae Varr. ali subst. Āfricānae -ārum, f (sc. ferae) L., Plin., Plin. iun., Suet. afriške zveri = panterji, leopardi, tigri in levi za igre v amfiteatru. — Kot priimek
a) dveh Scipionov, ki sta se zmagovito bojevala s Punci: Āfricānus -ī, m Afričan (gl. Cornēlius).
b) boginje Cerere v Afriki, ki so ji kot svečenice služile vdove, ki se niso več hotele omožiti: Āfricāna -ae, f Afriška: Tert.

Agauē (Agāvē) -ēs, f (Ἀγαύη) Agava, gr. žensko ime, poseb.

1. Kadmova in Hermionina hči, Ehionova žena, ki je med bakhantskimi orgijami raztrgala svojega sina Penteja, misleč, da je zver: H., O., Hyg., Lucan.; oseba Stacijeve tragedije: Iuv.

2. neka Nereida: Hyg.

3. neka Amazonka: Hyg.

agenda samostalnik
1. pogosto v političnem kontekstu (načrt dejavnosti) ▸ agenda [tennivalók sora]Digitalna agenda zastavlja visoke cilje glede širokopasovnih povezav. ▸ A digitális agenda ambiciózus célokat tűz ki a szélessávú internet fejlesztése terén.
Boj proti terorizmu se je znašel na vrhu evropske agende po januarskih terorističnih napadih v Parizu. ▸ A januári párizsi terrorista támadások után a terrorizmus elleni harc az európai agenda élére került.
Obama bo v svojem inavguracijskem govoru podal orise svoje agende za naslednja štiri leta. ▸ Beiktatási beszédében Obama ismertette a következő négy évre vonatkozó célkitűzéseit.
Politične stranke bodo med kampanjo pazljive, katera vprašanja in teme bodo postavile na vrh svoje agende. ▸ A politikai pártok a kampányban óvatosan választják meg, hogy milyen kérdéseket és témákat helyeznek üzeneteik középpontjába.
Svet mora v implementaciji nove razvojne agende upoštevati demografske spremembe v naslednjih 15 letih. ▸ Új fejlesztési agendájának megvalósítása során a világ kénytelen lesz figyelembe venni a következő 15 év demográfiai változásait.

2. (motiv; namen) ▸ agendaV ospredje tako pridejo tisti, ki imajo v ozadju kakšno agendo. ▸ Azok kerülhetnek előtérbe, akik hátterében valamilyen agenda áll.
Veleposlaniki ne morejo imeti svojih lastnih političnih agend. ▸ A nagyköveteknek nem lehet saját politikai agendájuk.
Mediji imajo svojo agendo, svoje (tudi komercialne) interese, ki jih želijo zadovoljiti. ▸ A médiumoknak saját agendájuk van, és olyan (többek közt kereskedelmi) érdekeik, melyeket szeretnének kielégíteni.

aider [ɛde] verbe transitif pomagati (quelqu'un komu), podpirati (de z); verbe intransitif prispevati (à k), olajšati

s'aider de quelque chose pomagati si s čim; uporabiti kaj
aider quelqu'un dans ses travaux pomagati komu pri delu
aider à la digestion pospeševati prebavo
ces mesures aideront au rétablissement de l'économie ti ukrepi bodo prispevali k ozdravljenju gospodarstva
la fatigue aidant; je ne pus dormir tudi zaradi utrujenosti nisem mogel spati
Dieu aidant z božjo pomočjo
s'aider du dictionnaire pomagati si s slovarjem, rabiti, uporabljati slovar
ils s'aident mutuellement pomagajo si med seboj

akacija samostalnik
1. Acacia (drevo) ▸ akácia, akác
2. neštevno (les) ▸ akác, akácfaTla so razen v kopalnicah obložena s parketom iz parjene akacije, v kopalnicah so izbrali talno keramiko, ki je po videzu podobna lesu. ▸ A fürdőszobák kivételével, ahova famintázatú járólapokat választottak, a többi helyiségben gőzölt akácparkettát fektettek le.

akacijev pridevnik
1. (o drevesu ali delu drevesa) ▸ akác
2. (izdelan iz akacijevega lesa) ▸ akácMalvazija se je izkazala za zelo hvaležno trto, saj je iz nje mogoče pridelati marsikaj, od penin, lahkih aperitivnih vin, vin iz hrastovih in akacijevih sodov do sladkih poslastic. ▸ A malvázia igencsak hálás szőlőfajta, sok minden készíthető belőle a pezsgőbortól a könnyű aperitifborokig, a tölgy- és akáchordókban érlelt boroktól a finom édességekig.

3. (o jedi) ▸ akác

akrobat samostalnik
1. (o izvajanju akrobatskih trikov) ▸ akrobataŽonglerji žonglirajo z neverjetno spretnostjo, akrobati izvajajo salte in premete. ▸ A zsonglőrök hihetetlen ügyességgel trükköznek, az akrobaták szaltókat és bukfenceket mutatnak be.
Povezane iztočnice: letalski akrobat

2. (o fizični spretnosti) ▸ akrobata
Vsi ti dirkači so pravi akrobati za volanom. ▸ Ezek a versenyzők igazi akrobaták a kormány mögött.
Te opice so izredni akrobati, ki lahko skačejo do 9 m daleč. ▸ Ezek a majmok kiváló akrobaták, akár 9 m messzire tudnak ugrani.

3. (o mentalni spretnosti) ▸ akrobata
Lewis Carroll je že v zgodnjih letih kazal nagnjenje k besedni igri in bil pravi besedni akrobat. ▸ Lewis Carrol már fiatal éveiben is hajlamot mutatótt a szójátékokra, és igazi szóakrobata volt.
Funkcija predsednika je še najbolj podobna političnemu akrobatu, ki mora spretno manevrirati med svojimi omejenimi pooblastili in velikimi pričakovanji javnosti. ▸ Az elnöki tisztség még leginkább a politikai akrobata szerepköréhez hasonlít, akinek ügyesen kell manővereznie felhatalmazásának korlátozásai és a magas társadalmi elvárások között.

4. neformalno (akrobatsko letalo) ▸ műrepülőgép

akrobatski pridevnik
1. (o gimnastičnih elementih in likih) ▸ akrobatikusPokazala sta jim prevale in podobne začetniške akrobatske prvine. ▸ Mutattak nekik szaltókat és hasonló alapszintű akrobatikus elemeket.
2. (o posebnih trikih v drugih športih) ▸ akrobatikusOb polčasu tekme bo gledalce zabavala akrobatska skupina Žabe. ▸ A mérkőzés félidejében a Békák akrobatacsoport szórakoztatja a nézőket.
Akrobatske prvine so bistvo obeh deskarskih disciplin. ▸ Az akrobatikus elemek mindkét snowboard-szakág lényegét jelentik.
Povezane iztočnice: akrobatski smučar, akrobatski rokenrol, akrobatski rock and roll, akrobatski rock'n'roll, akrobatsko zabijanje, akrobatsko smučanje

3. (o fizični spretnosti) ▸ akrobatikusKozlički veliko spijo, ko pa so naspani, vadijo akrobatske spretnosti po skalovju in med grmovjem. ▸ A kecskegidák sokat alszanak, és amikor kipihenték magukat, akkor a sziklákon és a bokrok között gyakorolják akrobatikus képességeiket.Med vožnjo sva molčala, opazovala sva promet in akrobatske sposobnosti slovenskih voznikov. ▸ Vezetés közben csendben figyeltük a forgalmat és a szlovén sofőrök akrobatikus képességeit.

4. (o akrobatskem letenju) ▸ akrobatikusRim je preletavala akrobatska skupina vojaškega letalstva, ki je priletela iz Furlanije. ▸ Róma felett egy Friuliból érkezett akrobatikus katonai műrepülőcsapat repült át.
Looping je akrobatska figura v letalstvu. ▸ A looping az akrobatikus repülés egy figurája.
Povezane iztočnice: akrobatski pilot, akrobatsko letalo, akrobatski letalec, akrobatsko letenje

akrobatsko prislov
1. (o telesnih spretnostih) ▸ akrobatikusan, kontrastivno zanimivo ▸ akrobata módjára, kontrastivno zanimivo ▸ akrobatikus ügyességgel
Ulica je bila polna ljudi, ki so akrobatsko skakali čez avtomobile. ▸ Az utca tele volt az autókon akrobata módjára átugráló emberekkel.
Palica se je skoraj prelomila, ko se je riba akrobatsko pognala proč in za sabo povlekla več metrov ribiške vrvice. ▸ A bot majdnem eltört, amikor a hal akrobatikus ügyességgel félresiklott, több méternyi horgászzsinórt húzva maga után.
Eden izmed mladih vlomilcev je policistom celo sam precej olajšal delo, saj mu je na bližnji travi zdrsnilo in je akrobatsko padel. ▸ Az egyik fiatal betörő még azzal is eléggé megkönnyítette a rendőrök dolgát, hogy megcsúszott, és ahogy elvágódott a közeli gyepen, az akrobatamutatványnak is beillett.

2. (o akrobatiki ali akrobatih) ▸ akrobatikusan
Akrobatsko zahteven cirkus zahteva tudi športnike, zato se jih lahko že nekaj med njimi pohvali z odličji z olimpijskih iger, recimo v gimnastiki ter celo v sinhronem plavanju. ▸ A nehéz akrobatikus mutatványokat felvonultató cirkuszban sportolókra is szükség van, ezért közülük már többen is büszkélkedhetnek olimpiai érmekkel, amit például tornában, sőt szinkronúszásban kaptak.

3. (o mentalni spretnosti) kontrastivno zanimivo ▸ akrobata módjára
Akrobatsko se bom izognil vprašanju. ▸ Akrobata módjára fogok kitérni a kérdés elől.

akt acte moški spol , pièce ženski spol , document moški spol

akti actes, dossier moški spol
sestaviti akt dresser un acte
slikarski akt nu moški spol
dati med akte (ad acta) joindre au dossier, classer, figurativno ne plus parler (de)

ákt acto m ; (dejanje) acción f ; (slikarstvo) desnudo m ; (listina, spis) acta f , documento m

akti (pl) actas f pl, documentos m pl
dati med akte (ad acta) archivar

Alamannī (Alamānī, Alemannī) -ōrum, m: Alaman(c)i (Aleman[c]i, skupno ime več germanskih plemen med gornjim Renom, Donavo in Majno: Aur., Eutr., Amm., Cl. Od tod subst. Alamannia -ae, f Alamanija, dežela Alamanov: Amm.; met. = Alamanni: Cl.; adj. Alamannicus (Alamannus) 3 alamanski: Amm.

albulus 3 (demin. albus) belkast: Varr., columbus Cat.; o vodovju belkasto se peneč: freta Mart. Kot nom. propr. Albula -ae

1. fem., redkeje masc. (sc. aqua), staro ime reke Tibere: V., O., Plin., fluvius Albula, quem nunc Tiberim vocant L.

2. fem. (sc. aqua) in masc. (sc. rivus), potok med Rimom in Tibero, pritok Anijena, nastal je iz žveplenih zdravilnih studencev: O., Vitr., Sen. ph., canaque sulfureis Albula fumat aquis Mart., imenovan tudi Albulae aquae: Suet., iuxta Romam Albulae aquae volneribus medentur Plin. ali Albulae -ārum, f (sc. aquae): crudarum nebulae Albularum Mart.

3. fem., ime Nimfe tega potoka: Stat.

4. reka v ankonski pokrajini: Plin.