Franja

bòj (bôja) m

1. lotta, combattimento; battaglia:
oborožen boj lotta armata
krvav boj lotta cruenta
boj proti okupatorju la lotta contro l'occupante
boj na življenje in smrt lotta fino all'ultimo sangue
boj prsi v prsi, mož na moža (combattimento)corpo a corpo
iti v boj gettarsi nella lotta, nella mischia
pasti v boju cadere combattendo

2. (idejno nasprotovanje, spopadanje) lotta, scontro:
politični boj lotta politica
boj med mnenji scontro di opinioni
razredni boj lotta di classe

3. (prizadevanje za dosego določenega namena) lotta; battaglia; campagna:
volilni boj campagna elettorale
boj proti rasni diskriminaciji lotta, battaglia contro la discriminazione razziale

4. šport. gara, disputa
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
smrtni boj agonia
biol. boj za obstanek lotta per la sopravvivenza
boj za naslov la disputa di un titolo
hist. investiturni boj lotta per le investiture
boj proti mamilom guerra contra la droga

bók (-a) m

1. fianco (tudi ekst.); anca:
dati roke v bok mettere le mani sui fianchi
ležati na boku giacere sul fianco
desni, levi bok fianco destro, sinistro
migati z boki muovere le anche

2. (stranski, vzdolžni del) fianco, fiancata, lato, banda; costa:
avto se je prevrnil na bok l'auto si capovolse sul fianco
navt. desni, levi bok ladje murata destra, sinistra
krmni, premčni bok quartiere poppiero, prodiero
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
udariti nasprotnika z boka attaccare il nemico di fianco
pren. postaviti koga komu ob bok paragonare qcn. a
stati bok ob boku stringersi stretti stretti

boksarska vreča stalna zveza
(športni pripomoček) ▸ bokszzsák
Svojo jezo je sproščala na boksarski vreči. ▸ A dühét a bokszzsákon vezette le.
Odšli smo v telovadnico, kjer imam boksarske vreče. ▸ Elmentünk az edzőterembe, ahol a bokszzsákjaim vannak.

boksati glagol
1. (o boksu) ▸ bokszol
2. (udarjati s pestmi) ▸ bokszol, öklözOtroci drug drugega boksajo v trebuh. ▸ A gyerekek hasba bokszolják egymást.
Mulci so se prizanesljivo boksali in odrivali drug drugega s klopi. ▸ A kölykök a másikat finoman bokszolva lökdösték le egymást a padokról.

bolečína (-e) f

1. dolore; male; med. -algia:
huda, topa bolečina dolore acuto, sordo
bolečina v križu male alla schiena
porodne bolečine doglie
čutiti bolečino provare, sentire dolore
lajšati bolečine alleviare i dolori

2. dolore, sofferenza, pena:
srčna bolečina pena del cuore
trpeti, prenašati neznosne bolečine soffrire le pene dell'inferno
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
med. bolečina v hrbtenici rachialgia
bolečina v hrbtu dorsalgia
bolečina v ledvicah nefralgia
bolečina v nosu rinalgia
bolečine pri požiranju odinofagia
bolečine v dojkah mastodinia
bolečine v mišicah mialgia

bolézen maladie ženski spol , mal moški spol , affection ženski spol , indisposition ženski spol

določiti bolezen déterminer (ali diagnostiquer) une maladie
huda bolezen maladie ženski spol grave
infekcijska bolezen maladie infectieuse (ali contagieuse)
kronična bolezen maladie ženski spol chronique
lahka bolezen maladie ženski spol légère (ali bénigne)
letalska bolezen mal moški spol de l'air (ali de l'altitude)
morska bolezen le mal de mer
nakopati si bolezen gagner (ali contracter, attraper) une maladie
nalezljiva bolezen maladie ženski spol contagieuse
namištjena bolezen maladie ženski spol imaginaire
neozdravljiva bolezen une maladie incurable (ali inguérissable)
otroška bolezen maladie infantile
poklicna bolezen maladie professionnelle
potek bolezni le cours de la maladie
spolna bolezen maladie vénérienne
starostna bolezen maladie de la vieillesse (ali sénile)
ta bolezen ga bo pobrala cette maladie l'emportera
zaradi bolezni pour cause de maladie
zdraviti bolezen traiter (ali soigner) une maladie

bólje mieux

tem bolje tant mieux
čim prej, tem bolje le plus tôt sera le mieux, le plus vite possible
bolje je il vaut mieux
bolniku je bolje le malade va mieux

bóljšati rendre meilleur, améliorer

boljšati se devenir meilleur, s'amender, se corriger, s'améliorer
vreme se boljša le temps s'améliore (ali se met au beau)

bolniška samostalnik
neformalno (bolniški dopust) ▸ betegállomány, betegszabadság
V vseh letih dela je bila v bolniški le en sam mesec. ▸ Egész idő alatt csak egyetlen egy hónapot töltött betegállományban.
Jeseni bo moral na operacijo, do takrat bo na bolniški. ▸ Ősszel műtétre kell mennie, addig betegszabadságon lesz.
Sopomenke: bolniški dopust

bordarka samostalnik
neformalno (športnica) ▸ boardos, boardozó
Teorijo zdaj že poznam, potrebujem le še veliko trdne volje in bom prava bordarka. ▸ Az elméletet már tudom, most már csak vasakaratra lesz szükségem, hogy igazi boardos legyen belőlem.
Sopomenke: deskarka, deskarka na snegu

bôsti (bôdem)

A) imperf.

1. pungere, ferire (tudi pren.):
trnje me bode le spine mi pungono
bode ga njihov prezir lo punge il loro disprezzo

2. (delati vbode) pungere; dare punti; pren. trapassare, fissare:
iglo bosti v tkanino dare punti nel tessuto
oči so bodle vanj gli occhi lo trapassavano

3. (riniti iz česa) spuntare:
žito že bode iz zemlje il grano sta già spuntando
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. bosti v oči dare nell'occhio, balzare agli occhi
pren. resnica v oči bode la verità è spesso molesta
pren. bosti v nos stuzzicare (il naso)
krava bode la mucca da cornate

B) bôsti (bôde) imperf. impers. (čutiti ostro bolečino) pungere, sentire punture

C) bôsti se (bôdem se) imperf. refl. (napadati se z rogovi) incornarsi, darsi cornate
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. bosti se s kom altercare, bisticciare con qcn.
pren. ne bodi se z bikom non stuzzicare, non sfidare chi è più forte di te
pren. bosti se s čim (mučiti se) affannarsi, travagliarsi con; penare per

bóžati (-am) imperf. ➞ pobožati accarezzare (tudi pren.):
pesem jim je božala srce il canto gli accarezzava l'anima
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. življenje me ni božalo nella vita ho avuto tuttt'altro che carezze
pren. če ga dobim v roke, ga ne bom božal se mi capita fra le mani lo accarezzerò col bastone

bralec samostalnik
1. pogosto v množini (kdor bere publikacijo) ▸ olvasóBrez dobrih ilustracij otroška knjiga ali revija ne more računati na bralce. ▸ Jó illusztrációk nélkül egy gyermekkönyv vagy folyóirat nem számíthat az olvasókra.
Bralci in obiskovalci našega spletnega portala si lahko ogledate predstavitev kandidatov za občinske svetnike. ▸ Az internetes portálunk olvasói és látogatói megtekinthetik a községi tanácstagjelöltek bemutatkozását.
Sem redni bralec vašega športnega dnevnika. ▸ A sportnapilapjuk rendszeres olvasója vagyok.

2. (kdor bere; kdor rad bere) ▸ olvasóŠvedi namreč sodijo med najbolj strastne bralce časopisov na svetu. ▸ A svédek ugyanis a világ legszenvedélyesebb újságolvasói közé tartoznak.Pestro in zanimivo napisan tekst bo ob slikah pritegnil tudi tiste, ki niso navdušeni bralci. ▸ A változatos és érdekes szöveg a képek mellett azoknak is tetszeni fog, akik nem lelkes olvasók.
3. (kdor bere drugim) ▸ felolvasó, olvasó
Sicer pa Jure sprejema le tiste povezovalske vloge, v katerih se lahko predstavi kot igralec, in ne zgolj bralec besedila. ▸ Jure egyébként csak olyan feladatokat vállal, amelyekben nem csupán a szöveg felolvasójaként, hanem színészként jelenhet meg.
"Ne govorite glasno, ne kadite in ne smetite," jim v oddaji zapoveduje bralec spremnega besedila. ▸ „Ne beszéljenek hangosan, ne dohányozzanak és ne szemeteljenek” – rendelkezett a kísérőszöveg felolvasója a műsorban.

brámba (-e) f

1. (varstvo, zaščita) difesa, tutela:
vzeti koga v brambo prendere le difese di qcn.

2. hist. milizia territoriale

branilec samostalnik
1. v športnem kontekstu (nosilec naslova) ▸ címvédő Branilci naslova so izvlekli remi v zadnji minuti. ▸ A címvédők az utolsó percben húzták be a döntetlent.

2. (odvetnik) ▸ védőügyvédPiotr je mlad pravnik, ki je ravno opravil pravosodni izpit in postal branilec na sodišču. ▸ Piotr fiatal jogász, aki éppen letette a jogi szakvizsgát és védőügyvéd lett a bíróságon.
Sopomenke: odvetnik

3. šport (obrambni igralec) ▸ védő, védőjátékos, hátvédBoštjan Cesar je zabil že svoj šesti gol, s čimer je le potrdil status najboljšega strelca med branilci. ▸ Boštjan Cesar már a hatodik gólját lőtte, amivel megerősítette a legjobb gólszerző státusát a hátvédek között.

4. (varuh; zagovornik) ▸ védelmezőKot je sporočilo organizacija, je namreč boj proti dezinformacijam eden največjih izzivov branilcev novinarstva. ▸ Ahogy a szervezet rámutat, a dezinformáció elleni küzdelem az egyik legnagyobb kihívás az újságírás pártján állók számára.
Sopomenke: podpornik

5. (pri napadu) ▸ védő
Utrdba je padla, ko je branilcem zmanjkalo streliva in in živil. ▸ Az erődítmény akkor esett el, amikor a védők kifogytak a lőszerből és az élelemből.

braníti (-im)

A) imperf.

1. (odvračati napad) difendere:
braniti z orožjem difendere con le armi
braniti do zadnje kaplje krvi difendere all'ultimo sangue, a oltranza

2. (varovati, ščititi) difendere, proteggere, custodire:
braniti meje države difendere i confini dello Stato
braniti čast difendere, proteggere l'onore

3. (preprečevati, ne dovoljevati) impedire, proibire; sconsigliare:
nihče ti ne brani oditi nessuno di proibisce di andartene

4. jur. (zagovarjati) difendere:
obtoženec se brani s prostosti l'accusato si difende a piede libero

5. (dokazovati pravilnost ideje) difendere, sostenere:
braniti svoje stališče difendere, sostenere il proprio punto di vista
šol. braniti disertacijo difendere la tesi di dottorato
šport. braniti vrata difendere la porta

B) braníti se (-im se) imperf. refl.

1. (odklanjati, ne marati) rifiutare:
braniti se časti rifiutare gli onori

2. (upirati se, zoperstavljati se) opporsi; resistere:
braniti se na vse kriplje, z vsemi štirimi opporsi con tutte le forze

bráti (čitati) lire ; (trgati) cueillir, vendanger

brati mašo dire (ali célébrer) la messe
brati z oči lire dans les yeux
brati z ustnic, z obraza lire sur les lèvres, sur le visage de quelqu'un
brati komu kaj lire quelque chose à quelqu'un, donner lecture de quelque chose à quelqu'un; officier

bráti (bêrem) imperf.

1. leggere:
brati na glas, črkovaje, gladko leggere ad alta voce, compitare, leggere speditamente
brati Danteja leggere Dante

2. (razumeti dogovorjene znake) leggere; interpretare:
brati zemljevid, diagram, grafikon leggere una carta, un diagramma, un grafico

3. pren. (ugotavljati po zunanjih znamenjih) leggre, comprendere, intuire:
brati z obraza, v očeh leggere nel volto, negli occhi

4. pren. (ugibati, napovedovati) leggere:
brati z dlani leggere la mano

5. (nabirati, trgati) raccogliere; nareč. vendemmiare:
brati jagode raccogliere le fragole
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
publ. evropski (beri: zahodni) modernizem il modernismo europeo ovvero occidentale
rel. brati mašo celebrare la messa
pren. brati komu levite, kozje molitvice rimproverare qcn., dare a qcn. una lavata di capo
pren. brati med vrsticami leggere tra le righe
PREGOVORI:
s hudičem ni dobro lešnikov brati dal cattivo è meglio tenersi alla larga

brátovščina confrérie ženski spol , congrégation ženski spol , communauté ženski spol

piti bratovščino fraterniser avec quelqu'un le verre à la main

brazda samostalnik
1. (dolg ozek rez v zemlji) ▸ barázdaZa oranje uporabljajo zelo majhen plug, z njim lahko orjejo le plitvo brazdo. ▸ Szántáshoz nagyon kicsi ekét használnak, és sekély barázdát húznak vele.

2. (guba na delu telesa) ▸ barázda, ráncPrestane travme se mu še zmeraj rišejo v brazdah na obrazu. ▸ A megélt traumák még mindig mély nyomot hagynak az arcán.

3. (vdolbina) ▸ barázdaPo sredini testa napravimo z roko brazdo, v katero položimo podolgasto klobaso iz marcipana in mandljev. ▸ A tészta közepén kézzel barázdát húzunk, ebbe fektetjük a marcipánból és mandulából készült henger alakú tölteléket.

4. (sled plovila) ▸ hajósodor, barázdaGalebi so leteli za trajektom in se držali vodne brazde. ▸ A sirályok a vízben kialakult barázda mentén kitartóan követték a kompot.

5. botanika (vrhnji del pestiča) ▸ bibeszáj, termőVen lahko pride le mimo lepljive brazde, na kateri odloži pelod, ki ga je prinesla z drugih cvetov. ▸ Innen csak a ragacsos barázdán keresztül tud kijönni, amelyre lerakja a más virágokon gyűjtött virágpor egy részét.

6. elektronika (zapis zvoka) ▸ lemezbarázda
7. (o občutjih) ▸ barázda