Franja

opiti glagol
1. (o vinjenem stanju) ▸ berúg, lerészegedik, elbódulZ vinom se ne moreš opiti tako močno. ▸ Borral nem tudod magadat annyira leinni.
Cilj je jasen: tekmovalce opiti, prižgati kamero, nato pa samo čakati na dramo. ▸ A cél világos: leitatni a játékosokat, bekapcsolni a kamerát, utána pedig kivárni a drámát.
A veš tisto, ko toliko časa ne piješ alkohola, da te opije deci vina ob kosilu? ▸ Tudod, milyen az, amikor annyi ideig nem iszol, hogy az ebédnél elfogyasztott egy deci bortól is lerészegedsz?
Strupnina je seveda tudi alkohol, ki opije glavo. ▸ Az elbódító alkohol is méreganyag persze.

2. (povzročiti ugodno mentalno stanje) ▸ megbódít, elmámorít
Mi se bomo opili samo od zmage! ▸ Bennünket csak a győzelem mámorít el.
Njen vonj mu je opil razum. ▸ Az illata megbódította.

3. (o vsrkanju tekočine) ▸ teleiszik, beivódik
Ko se dobro zmehča in razpusti, dodamo lovorova lista, ščep sladkorja, solimo, popramo in postopoma zalivamo z rdečim vinskim kisom, da se čebula dobro opije tekočine. ▸ Miután alaposan megpuhul és felenged, hozzáadjuk a babérleveleket, egy csipetnyi cukrot, megsózzuk, megborsozzuk, és fokozatosan vörösborecettel öntözzük, hogy a hagyma jól teleigya magát a lével.
Tako majhne škampe bi žar ubil, sopara pa jih ni opila, čeprav je bila vinska. ▸ A grill tönkretette volna ezeket az apró garnélarákokat, de a gőz nem áztatta őket szét, még akkor sem, ha boros volt.

opitulor -ārī -ātus sum (opi-tulus, iz ops in tulo = fero „pomoč prinašajoč“, pomočnik) v pomoč biti, izkaz(ov)ati pomoč, da(ja)ti, nuditi, ponuditi (ponujati) pomoč, (pri)pomoči, pomagati: amico Pl., mulier hospiti oppresso opitulata est Ci., permultum o. ad dicendum Ci., frequentatio, quae plurimum coniecturalibus causis opitulatur Corn., o. inopiae plebis S. pomoči (pomagati), vino aegris Ap.; poseb. kot zdravilo pomagati proti čemu, biti zdravilo za kaj: o. contra vanas species Plin.; non o. s quin: ne id quidem tam breve spatium potest opitulari, quin et mihi adverseris et rem publicam profliges? N. fr. ali quominus: nec illi morum probitas, quominus hāc contumeliā aspergeretur, opitulata est Val. Max.

oplašíti to intimidate, to discourage, to dishearten; to frighten; to deter; to daunt; (ptice) to scare

ne dam se oplašíti I am not to be frightened
oplašíti se to take fright, to shy (česa at something)
ki se ne da oplašíti undeterred

oplétati (-am) | oplêsti (-plêtem)

A) imperf., perf.

1. avvolgere, impagliare

2. coprire (di verde)

3. (z rokami) gesticolare, smanacciare; (z nogami) sgambare; (z repom) scodinzolare

4. battere, sbattere (contro):
čutarica mu opleta ob stegnu la borraccia gli sbatte contro la coscia

5. ballare; sobbalzare; svolazzare:
obleka opleta okrog njega il vestito gli balla addosso

6. traballare

7. trafficare, affaccendarsi

8. picchiare, bastonare

9. pren. cianciare, blaterare:
opletati z besedami blaterare
opletati z jezikom (čez koga) sparlare di qcn.
pren. opletati s kom maltrattare qcn.

B) oplétati se (-am se) imperf. refl.

1. affaccendarsi; accavallarsi:
pren. sto misli se mu opleta po glavi mille pensieri gli si accavallano per la testa

2. sfacchinare
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
noge se mu opletajo (od slabosti, pijanosti) vacilla, barcolla (dalla debolezza, dall'ubriachezza)
pren. to se ti bo še opletalo ciò ti costerà caro
pren. ne moči se več opletati non poter più cercar scuse

opléti (oplévem)

A) tr. sarchiare, strappare le erbacce

B) opléti (oplévem) intr. aver finito; pog. essere rovinati, fritti, spacciati; star fresco; aver perso la stima, il favore di qcn.:
kot igralec je oplel è un atleta (ormai) suonato
pri meni si oplel con te ho finito, di te non ne voglio più sapere
če nas odkrijejo, smo opleli se ci scoprono siamo (bell'e) fritti

opomínjati opómniti to remind (koga na kaj someone of something); to admonish; to exhort; to warn; to caution; (za dolg) to dun

opomnil sem ga na njegovo dolžnost I reminded him of his duty
opomnite me na moj dolg remind me of my debt
opomnili smo ga, naj tega ne dela we cautioned him not to do it

oponašalka samostalnik
1. (kdor posnema gibe ali zvoke) ▸ imitátor
Večina mačk, ki pri živalskih psihologih dosegajo nižje IQ rezultate kot psi, je krasnih oponašalk. ▸ A legtöbb macska, amely az állatpszichológusok IQ-tesztjein alacsonyabb pontszámot ér el, mint a kutyák, remek imitátor.
Tina Fey je ameriški javnosti od lani znana kot izredna oponašalka republikanske podpredsedniške kandidatke Sarah Palin. ▸ Tina Feyt az amerikai közönség tavaly óta Sarah Palin republikánus alelnökjelölt rendkívül ügyes imitátoraként ismeri.

2. (o prevzemanju vzorca) ▸ utánzó
Današnja kraljica pa s svojim oblačenjem očitno ne pritegne oponašalk. ▸ A mostani királynő azonban, úgy tűnik, az öltözködésével nem vonzza az utánzókat.

3. (ptica) ▸ énekes gezerigó, amerikai gezerigóNa otoku Floreana so postavili tudi majhno raziskovalno postajo, da bi tu ponovno naselili ptico oponašalko. ▸ A Floreana-szigeten egy kis kutatóállomást hoztak létre, hogy az énekes gezerigót visszatelepíthessék.

oponašati glagol
1. (o gibih ali zvokih) ▸ utánoz, imitál, mímelZnal je zelo dobro opazovati, zaradi česar je znal izjemno oponašati ljudi. ▸ Nagyon jó megfigyelő volt, ezért kivételesen jól tudta utánozni az embereket.
Imam posnetek kosa, ki oponaša zvonjenje prenosnega telefona. ▸ Van egy felvételem egy rigóról, ami a telefoncsörgést hangját utánozza.
Nato se je začela ritmično trkati po prsih, s čimer je oponašala utripanje srca. ▸ Ezt követően elkezdett ütemesen dobogni a mellkasán, amivel a szívdobogást utánozta.
Skoraj vsaka papiga govori, ampak največkrat oponaša lastnika in lastnik jo tudi najbolje razume. ▸ Majdnem minden papagáj beszél, azonban a legtöbbször csak a gazdájukat utánozzák, és a gazdájuk az, aki a legjobban megérti őket.

2. (privzemati navade) ▸ utánozOtroci nas opazujejo in oponašajo, zato se vprašajmo, kako se obnašamo kot kupci. ▸ A gyerekek figyelnek és utánoznak minket, ezért tegyük fel magunknak a kérdést, hogyan viselkedünk vásárlóként.
Udoben naklon strešine oponaša naravni naklon zemljišča. ▸ A tető kényelmes dőlésszöge a föld természetes lejtését utánozza.

3. (očitati) ▸ nehezményez, felró
Moški take ženske, ki mu kar naprej nekaj oponaša, ne mara. ▸ A férfi nem szereti, ha egy nő folyton nehezményez valamit.
Ne gre za samopromocijo, kot mu nekateri oponašajo. ▸ Nem önreklámról van szó, ahogy azt egyesek felróják neki.

oponírati to oppose, to be opposed to, to express (one's) opposition to

oponírati predlogu to oppose a motion
nihče ne bo oponiral temu predlogu nobody will oppose this motion

oporékanje contestation ženski spol , objection ženski spol , repartie ženski spol , réplique ženski spol

s tonom, ki ne dopušča oporekanja d'un ton sans réplique, d'un ton péremptoire

oporékati contester quelque chose, objecter, contredire quelqu'un; se dédire, discuter; réfuter, désavouer, nier

sami sebe oporekate vous vous contredisez
nič ne oporekate? vous n'avez rien contre?, (uradno) vous n'avez rien à objecter?
temu ni oporekati il n'y a pas d'objection à cela
oporekati pristojnost koga contester la compétence de quelqu'un
oporekati veljavnost listine réfuter la validité d'un document
nihče ne bo temu oporekal personne ne le contestera, personne ne dira le contraire

oportet -ēre -uit, v. impers. potrebno je, treba je, spodobi se, pristaja, pristoji, gre, podaja se, namenu (smotru) primerno je, smotrno je, koristno je: quidquid vero non licet, certe non oportet Ci., non quia necesse fuerit, sed quia sic oportuerit Ci. ne neizogibno potrebno, ampak smotrno, ibi, ubi oportet, consistere Ci. kjer pristoji, alio tempore atque oportuerit C.; z ACI: Pl., Varr., H., Sen. rh., hoc fieri et oportet et opus est Ci., me fabulas tuas habere et proferre oportebat Ci., bellum suscipi (geri) oportet L.; s pt. pf. brez esse: aurem admotam oportuit Pl., interemptam oportuit Ter., id factum non oportuit Ci., signum ablatum non oportuit Ci., non oportuit relictas T. ne bi jih smeli zapustiti; če je subj. splošen, s samim inf.: oportet hominum sceleri resistere Ci.; v konjunktivnih stavkih kot vrinjeni stavek: ego crimen oportet diluam Ci., exstent oportet vestigia Ci. vsekakor morajo biti sledi, valeat possessor oportet H.; pri poznih piscih z ut s cj.: Aug., Boet.

opozorílo opozorítev admonition, admonishment; advertisement; warning (na, pred of); tip-off (na, pred about, regarding, concerning)

ne se zmeniti za opozorílo, opozorítev to ignore a warning

op-pectō -ere (ob in pectere) (po)česati, šalj. = kako jestvino ob(i)rati: memini: ut muraena et conger ne calefierent: nam nimio melius oppectuntur frigida Pl.

oppidānus 3 (oppidum) iz kakega deželnega mesta (ne iz Rima), v kakem mestecu, mesten: senex quidam (iz Taracine) Ci., lascivia, genus (rod) T.; occ. malomesten, malomeščanski (včasih v zaničlj. pomenu, naspr. urbanus): vetus quoddam in scaenicos ius et maxime oppidanum Ci., oppidanum et inconditum genus dicendi T.; subst. oppidānus -ī, m meščan: C., L., oppidanos hortatur, moenia defendant S.

opportūnus 3, pozneje tudi ōportūnus 3, adv. -ē (prim. Portūnus, portus, importūnus = blizu pristanišča)

1. primeren, prilegajoč se, na ugodnem kraju stoječ (ležeč), priročen, pripraven, ugoden: loca S., habent oppidum opportuno loco Ci., urbs Ci., urbs opportunissima egregio portu L.; z dat. finalis: collis opportunus usui S., regio o. explicandis Cu., locus opportunus consiliis an adversus Q.; z ad: locus tutus et ad omnia opportunus L., o. ad aciem instruendam C.

2. metaf.
a) (časovno) ugoden, pravi, primeren, ustrezen, prigoden, priložnosten: Pl., Ter. idr., tempus C., Ci., aetas opportunissima Ci., nequiquam opportuna res cecidisset S. ugodna priložnost bi se bila zastonj naključila (pojavila), opportunum est (pravi čas je), ut haec nobis dicantur Aug., videor venisse … opportune Ci. ob pravem času, nox opportune emissa L., nuntiis opportunissime allatis C.; z dat. finalis: nox opportuna est eruptioni L., insidiis opportunum tempus Val. Max.; predik. (o osebah): consilio opportuni (ob pravem času) (sc. venerunt) L.
b) (o osebah) dober (za kaj), spreten, umetelen, pripraven, sposoben, zmožen česa: homines S., opportunos sibi cognovit S., Quinctius, minime opportunus vir novanti res L., his audiendis credendisque opportuna multitudo L. ki je take govore rada poslušala in jim verjela, ad haec magis opportunus nemo est Ter. za to ga ni pripravnejšega (primernejšega) človeka, opportune accidit C. lepo se ujema (se je ujelo, pripetilo, je naneslo); v slabem pomenu nagnjen k čemu, podvržen čemu (npr. kaki bolezni), dovzeten za kaj: opportunior morbis corpora Plin., qui his oppositus est Cels.; (o stvareh) prikladen, pripraven, primeren, raben, uporaben, služeč čemu, koristen, prídoven (v prid), dober: o. iocus Q., aetatem habes opportunissimam Ci., Iugurthae omnia alia opportuna S., ceterae res … opportunae sunt singulae rebus singulis Ci., res … opportuna fuit si forte et idonea flammis Lucr. vnetljiva in primerna za gorenje.
c) nastavljen, izpostavljen (napadu idr.): Sen. ph., loco hostibus opportunissimo N., opportuna consilio urbs L., cavere, ne hosti opportunus fieret L. da ne bi sovražniku pokazal svoje slabosti, da bi se mu ne izpostavil, Romanus … opportunus huic eruptioni fuit L., perculsi pavore, simul opportuniores, quod intenti operi erant L., o. iniuriae S., Plin., Cels.; subst. opportūna -ōrum, n (napadu) izpostavljena mesta: opportuna dividere praefectis L., locorum opportuna permunivit T.

opposition [-zisjɔ̃] féminin nasprotovanje, nasprotje, kontrast; odpor, neodobravanje, ugovor, kritika; opozicija

je n'y ferai pas opposition temu ne bom nasprotoval
faire, débouter une opposition (juridique) vložiti, odbiti ugovor
frappé d'opposition (konto) zaprt
par opposition à v nasprotju z
être en opposition avec quelqu'un biti v konfliktu s kom
pas d'opposition? ni ugovora?
les partis de l'opposition opozicijske stranke
faire opposition à un chèque preprečiti izplačilo čeka

oppūgnātiō -ōnis, f (oppūgnāre)

1. kot voj. t.t. naskok, naskakovanje, naval (na mesto idr.), napad, obleganje z naskokom (naskakovanjem): o. oppidi, oppidorum, castrorum C., oppidum obsidione (z obkolitvijo) et oppugnationibus (z naskakovanjem) premere C., o. maritima L. z morske strani, z morja, terra marique oppugnationem instruere L. pripravljati naskok s kopnega in z morja, continua, non nocte, non terra remissa L., relinquere (opustiti) oppugnationem T., oppugnationem ostendere L. navidezno naskočiti.

2. metaf. napad(anje) (z besedami, npr. pred sodiščem, v političnem življenju in drugod), obtožba, obdolžitev, nasprotovanje, opozicija, ugovor, ugovarjanje: inimicorum Ci., oppugnationem inferre, propulsare Ci., etenim εἰλικρινὲς iudicium sine oppugnatione (ne da bi bil kdo ugovarjal, nasprotoval), sine gratiā nostrā erat Ci. occ.
a) način obleganja (naskakovanja): Belgarum o. haec est C., de oppidorum oppugnationibus Ci. (De orat. 1, 210), machinamenta et astus oppugnationum T.
b) umetnost obleganja, oblegovalna umetnost: oppugnationis scientia C.

oprávek affaire ženski spol

dati si opravka s čim s'affairer, s'occuper activement de quelque chose
imeti s kom opravka avoir affaire (ali à faire) à quelqu'un
priti po opravkih venir pour affaires
nujni, zasebni opravki affaires urgentes, privées
imam opravek v pisarni, v mestu, na sodišču j'ai affaire (ali à faire) au bureau, en ville, au tribunal
ne maram imeti nobenega opravka z njim je ne veux avoir rien de commun avec lui, je ne veux pas avoir à faire avec lui
iti po svojih opravkih vaquer à ses affaires
imel bo opravka z menoj il aura à faire à moi
vedno ima kak opravek il a toujours quelque affaire (en cours)

oprávek asunto m , negocio m , ocupación f

hišni opravki quehaceres m pl (de casa)
nujni (zasebni) opravki asuntos urgentes (particulares)
preobremenjen z opravki abrumado de negocios
dati komu opravka (fig) dar que hacer a alg
imeti mnogo opravka, opravkov tener mucho que hacer
s tem nočem imeti nobenega opravka no quiero mezclarme en eso, me lavo las manos en ese asunto
imam opravek v mestu tengo que hacer en la ciudad
ne maram imeti nobenega opravka z njim no quiero saber nada de él, no quiero tener nada de común con él
iti po (svojih) opravkih seguir sus ocupaciones