Franja

oksidacija samostalnik
kemija (kemijska reakcija) ▸ oxidációPri sestavljanju zdravju koristnega jedilnika moramo upoštevati tudi snovi, ki preprečujejo oksidacijo, t. i. antioksidante. ▸ Az egészséges étrend kialakításakor az úgynevezett antioxidánsokat, az oxidációt gátló anyagokat is figyelembe kell venni.Gnilo grozdje ne pomeni samo zmanjšanje pridelka, gniloba namreč razvije encime, ki pospešujejo oksidacijo mošta. ▸ A rothadt szőlő nemcsak a terméshozamot csökkenti, a rothadás ugyanis olyan enzimeket is fejleszt, amelyek felgyorsítják a must oxidációját.Povezane iztočnice: oksidacija vina

okupirati glagol
1. (zavzeti z vojaško silo) ▸ megszáll, okkupálNe bi se mogel sprijazniti s tem, da bi deželo okupirala tuja vojska. ▸ Nem tudnék belenyugodni abba, ha egy idegen hadsereg megszállná az országot.Med drugo svetovno vojno je nemška armada okupirala celotno ukrajinsko ozemlje. ▸ A második világháború alatt a német hadsereg Ukrajna teljes területét megszállta.

2. izraža neodobravanje (množično zasesti) ▸ ellep, megszállOtok Phuket je bil med prvimi, ki so ga okupirali turisti. ▸ Phuket volt az egyik első sziget, amelyet elleptek a turisták.V zadnjih desetih letih so Ljubljano okupirali avtomobili. ▸ Az elmúlt tíz évben az autók ellepték Ljubljanát.Še danes zbiram plišaste igrače, ki so dobesedno okupirale mojo sobo. ▸ Még mindig gyűjtöm a plüssjátékokat, amelyek szó szerint ellepték a szobámat.
Skoraj nepopisna gneča je v dopoldanskih urah dobesedno okupirala razstavišče. ▸ A délelőtti órákban szinte leírhatatlan tömeg lepte el a kiállítóteret.
3. (zahtevati veliko pozornosti) ▸ leköt, lefoglalDružinske težave bodo popolnoma okupirale vaše misli. ▸ A családi problémák teljesen lekötik a gondolatait.
Prijatelji vas bodo okupirali, preveč časa boste preživeli z njimi, zato se jih boste seveda naveličali. ▸ A barátok lekötik majd önt, túl sok időt tölt velük, és természetesen megunja őket.
Jaz sem se potem kmalu odselila od doma in služba me je okupirala. ▸ Aztán hamarosan elköltöztem otthonról, és a munka teljesen lefoglalt.

okús goût moški spol (tudi figurativno) ; (prijeten) saveur ženski spol

dober okus bon goût
slab okus mauvais goût
slabega okusa, brez okusa (kičast) de mauvais goût
brez okusa sans goût (ali saveur), fade, insipide
pomanjkanje okusa manque moški spol (ali absence ženski spol) de goût
po vašem okusu à (ali de) votre goût
z okusom avec goût
vsak po svojem okusu chacun (à) son goût, tous les goûts sont dans la nature, il en faut pour tous les goûts
vsak ima svoj okus des goûts et des couleurs on ne discute pas
to ni po mojem okusu ce(la) n'est pas de mon goût
to je stvar okusa c'est une affaire de goût
organ za okus organe moški spol du goût (ali gustatif)
krema ima slab okus la créme a un goût
biti grenkega okusa avoir un goût amer
biti brez okusa n'avoir pas de goût, manquer de goût
biti oblečen z okusom être habillé avec goût, être élégamment vêtu
z okusom oblečen élégant
imeti okus (figurativno) avoir du goût
imeti okus po nečem avoir un goût de quelque chose
imeti okus po prismojenem avoir un goût de brûlé
izbira je sivar okusa le choix est une affaire de goût
izgubiti okus za kaj perdre le goût de quelque chose
priti na okus pri kaki stvari prendre goût à quelque chose
privesti koga na okus za kaj mettre quelqu'un en goût
soditi po svojem okusu juger selon (ali d'après) son goût
jezik je organ okusa la langue est l'organe du goût
ostrega okusa de goût piquant
grenak, kisel, pikanten, sladek, slan, trpek okus saveur amère, acide, piquante, douce, salée, âcre

oleō -ēre -uī (nam. *odeō; prim. odor)

1. dišati, dehteti, vonjati: Pl., Plin., Iuv., Stat. idr., olentes menthae O., (sc. apium) olentia pascua V.; occ. smrdeti: Pl., Lucan., Mart., Icti. idr., olentis uxores mariti (= kozla) H.; metaf.: verba oblitterata et olentia T. zastarele. Skladi: dišati, vonjati po čem z abl.: Afr. ap. Non., nardo Pr., Arabo rore O., olentia sulphure stagna; še pogosteje z acc.: Ter., Varr., o. unguenta Pl., vina oluerunt Camenae H., pastillos Rufillus olet, Gorgonius hircum H., unguentum magis laudari, quod ceram quam quod crocum olere, videatur Ci., nihil o. Pl., Ci. ep.; z adj. in adv.: grave olens V. močno dišeč, suave olens V., Cat. prijetno dišeč, blagodišeč, bene o. O., Ci., male Pl.

2. metaf.
a) dišati po čem = razode(va)ti, ovajati, (po)kazati kaj: malitiam Ci., nihil peregrinum Ci., verba olent alumnum Q., Epicurus nihil (acc.) olet ex Academiā Ci. nič ne diši po Akademiji = Epikur ne pozna nič akadem(ij)skega duha.
b) dišati = da(ja)ti se čutiti (spozna(va)ti, zazna(va)ti), čutiti se, zlahka biti zazna(va)n, spozna(va)ti: olet homo quidam Pl. čutiti ga je, voham ga, aurum olet huic Pl. moj denar mu diši = čuti, da imam denar, illud non olet unde sit … ? Ci. ali temu ni lahko spoznati vzroka = ali to ne razodeva svojega vzroka?

Opomba: Obl. po 3. konjugaciji: olunt Petr., olat Afr. fr. olant, olĕre Pl.

oleseneti glagol
1. (spremeniti se v les) ▸ elfásodikStarejša rastlina lahko v spodnjem delu nekoliko oleseni in se razraste v nizek grmiček. ▸ Az idősebb növény alsó része kissé elfásodhat, majd alacsony cserjévé nőhet szét.

2. (postati tog) ▸ elgémberedik, elfásulZdramil ga je nenaden in oddaljen šum, odprl je oči, bil je ves otrpel in premražen, sklepi so oleseneli. ▸ Szokatlan és távoli nesz ébresztette fel, kinyitotta a szemét, teljesen elzsibbadt és átfagyott, az ízületei elfásultak.

3. (otrpniti) ▸ megdermed
"Odnesi me v spalnico svojih staršev." Olesenel je ob njeni zahtevi. ▸ „Vigyél a szüleid hálószobájába!” Megdermedt a kérésétől.

4. (zaostati v razvoju) ▸ eltompul, elfásul
Kakor športnik, ki ne telovadi iz dneva v dan, oleseni intelektualec, ki se ne srečuje z živo mislijo. ▸ Hasonlóan a sportolóhoz, aki nem tornázik nap mint nap, az értelmiségi is eltompul, ha nem találkozik élő gondolattal.
Kaj lahko možgane tako oleseni? ▸ Mi tompíthatja el ennyire az agyat?

ōlio m (pl. -li)

1. olje:
olio vegetale rastlinsko olje
olio vergine d'oliva naravno olivno olje
olio di fegato di merluzzo farm. ribje olje
olio lubrificante strojn. olje za mazanje
oli minerali kem. mineralna olja
olio di vetriolo pog. žveplena kislina
oli eterici, essenziali kem. eterična olja
olio di ricino farm. ricinusovo olje
olio da riscaldamento kurilno olje
calmo come l'olio pren. miren, mirno kot olje
chiaro come l'olio pren. jasen, očiten
gettare olio sulle fiamme pren. prilivati olje na ogenj
non metterci né sale né olio pren. ne vtikati se

2.
olio santo relig. sveto olje; (estrema unzione) sveto poslednje olje:
essere all'olio santo pren. umirati

3. kozmet.
olio di mandorla mandljevo olje
olio solare olje za sončenje

olīvō -āre (olīva) nabirati (trgati) olive: quippe olivantibus lex antiquissima fuit: oleam ne stringito neve verberato Plin.

oltre

A) avv.

1. onstran, preko:
andare troppo oltre pren. iti čez; prekoračiti mero
farsi oltre iti, stopiti naprej

2. dlje (časovno):
non è il caso di aspettare oltre ne kaže čakati dlje
essere oltre negli anni, nell'età biti v letih

B) prep.

1. onstran, prek, čez:
oltre la strada prek ulice, čez cesto
oltre ogni limite, ogni dire pren. čez vsako mero
paesi oltre cortina hist. dežele onkraj železne zavese

2. več kot (časovno):
aspetto oltre un'ora čakam že več kot uro

3. poleg, povrh:
oltre il vitto e l'alloggio pagano anche gli extra poleg hrane in stanovanja plačajo tudi posebne izdatke

4.
oltre a razen

olympien, ne [ɔlɛ̃pjɛ̃, ɛn] adjectif olimpijski; figuré veličasten; masculin olimpijec

olympique [ɔlɛ̃pik] adjectif olimpijski

Jeux masculin pluriel olympiques (d'hiver) (zimske) olimpijske igre, olimpiada
piscine féminin olympique olimpijski bazen
stade masculin olympique olimpijski stadion
champion, ne olympique olimpijski(a) prvak, prvakinja

omadeževáti to stain; to soil; to sully; (dobro ime) to tarnish, to blemish

omadeževáti ugled to tarnish a reputation
ne bi si hotel omadeževáti rok s tem I would not soil my hands with it
njegove roke so omadeževane s krvjo his hands are stained with blood

omáhnuti òmāhnēm
1. zamahniti: tad omahnu Musa Kesedžija, udri Marka u zelenu travu; uzme Šarca za rep pa omahne oko sebe
2. ukaniti: dobro je ponijelo, ako godina ne omahne dober pridelek bo, če nas letina ne bo ukanila

ombre [ɔ̃br] féminin senca, tema; sled; pretveza

il fait 30° à l'ombre je 30° v senci
dans l'ombre v senci, figuré skrit, samoten
à l'ombre (figuré) v senci, pod okriljem
s'asseoir à l'ombre sesti v senco
il n'y a pas l'ombre (d'un doute) niti sledu ni (o kakem dvomu)
sous (l')ombre pod pretvezo
scène féminin en ombres chinoises scena s senčnimi podobami (kitajsko gledališče)
avoir peur de son ombre lastne sence se bati, biti zelo strašljiv, plašen
courir après une ombre loviti prazno senco, vdajati se praznim upom
être, mettre à l'ombre (populaire) biti v zaporu, vtakniti v zapor
être, rester dans l'ombre biti, ostati v senci, v ozadju; igrati stransko vlogo
n'être plus que l'ombre de soi-même (figuré) zelo shujšati
faire de l'ombre senco dajati
faire ombre à metati senco na, figuré zasenčiti
tout lui fait ombre vse ga plaši
laisser quelqu'un dans l'ombre (figuré) pustiti koga v nejasnosti
lâcher la proie pour l'ombre (figuré) spustiti plen za (prazno) senco
passer comme une ombre hitro mimo iti, hitro miniti, biti kratkotrajen
suivre quelqu'un comme une ombre komu kot senca slediti, ne se ganiti od njega
vivre dans l'ombre živeti v samoti, v skromnih razmerah
c'est l'ombre et le corps ta dva sta neločljiva
il y a une ombre au tableau (figuré) je neka neprijetnost v tej zadevi

omehčáti to soften (up); to mollify; to make tender; figurativno to move, to touch

omehčáti se to soften, to become tender (ali soft, mellow)
omehčáti se do koga to relent towards someone
dati se omehčáti to be moved, to relent
ne se dati omehčáti (figurativno) to harden one's heart, to remain implacable
nobena prošnja ga ni mogla omehčáti no entreaties could soften him

omelet(te) [ɔ́mlit] samostalnik
omleta

savoury omelet(te) omleta z zelenjavo
sweet omelet(te) omleta z marmelado
figurativno one's can't make an omelet(te) without breaking eggs brez truda in muje se še čevelj ne obuje

omelette [ɔmlɛt] féminin omleta; vrsta cvrtnjaka; familier (po nesreči) razbita jajca

omelette aux champignons, aux confitures, aux fines herbes, au jambon omleta z gobami, z marmelado, z aromatičnimi zelišči, z gnatjo
tant de bruit pour une omelette toliko hrupa za (prazen) nič
faire l'omelette (figuré) po nesreči razbiti jajca
on ne peut pas faire une omelette sans casser des œufs (figuré) za dosego cilja je treba tudi kaj žrtvovati

omèlo s omelo: -om zgrnuti pepeo i ugljevlje u peći; biti devete peći omelo biti daljno sorodstvo; ekspr. ti si gazdinska kći, a ne nekakvo gradsko omelo ti si iz imenitne hiše ne pa kakšna mestna pocestnica

omeni|ti [é] (-m) omenjati erwähnen, zur Sprache bringen; po imenu: nennen; mimogrede v pogovoru: zu sprechen kommen (auf)
ne omeniti unerwähnt lassen

omeníti mentionner, faire mention de quelque chose, citer; signaler, rappeler

omenjeni le dit
spodaj omenjeni mentionné ci-dessous (ali plus bas)
zgoraj omenjeni susmentionné, sus-mentionné, mentionné ci-dessus (ali plus haut), susdit
ne omeniti ne pas mentionner
ne omeniti česa passer quelque chose sous silence, se taire sur quelque chose
(tudi) besede ne omeniti ne dire mot
ne morem si kaj, da ne bi omenil je ne peux me retenir de mentionner (ali signaler)
mimogrede omeniti mentionner (ali citer) en passant

omeníti (-im) | oménjati (-am) perf., imperf.

1. menzionare, accennare (a), far menzione (di):
ne omeniti passare sotto silenzio
omeniti prej preaccennare

2. accennare, dire brevemente, trasvolare:
bežno omeniti temo trasvolare su un argomento