Franja

brindezingue [brɛ̃dəzɛ̃g] (populaire)

être (dans les) brindezingue(s) biti pijan

brisač|a ženski spol (-e …) das Handtuch (kuhinjska Küchenhandtuch, iz frotirja Frotteehandtuch)
kopalna brisača das Badetuch
papirna brisača das Papierhandtuch/Papiertuch
držalo za brisače der Handtuchhalter
avtomat s papirnimi brisačami der Papiertuchspender

brisáča essuie-main(s), serviette ženski spol de toilette, torchon moški spol , chiffon moški spol , lavette ženski spol

kopalna brisača serviette de bain
obešalo za brisače porte-serviette(s)

brísati to wipe; to clean (by rubbing)

brísati z gobo to sponge
brísati prah to dust; (sušiti) to dry; (pòd s krpo) to mop
brísati dolgove to cancel someone's debts, pogovorno to wipe the slate clean

brísati límpiar ; (osušiti) enjugar

brisati prah limpiar (ali quitar) el polvo
brisati si pot s čela enjugar (ali secar ali limpiar) el sudor de la frente

briser [brize] verbe transitif razbiti, (z)lomiti, prelomiti, streti, zdrobiti; vdreti (vrata); figuré uničiti, razdejati, oslabiti, utruditi, izčrpati; verbe intransitif, marine razbiti se (contre ob), raztreščiti se, butati (à ob)

se briser razbiti se, lomiti se
brisons là (ali: là-dessus) dovolj o tem, nehajmo govoriti o tem!
je te briserai (figuré) bom te spravil na kolena, bom te zlomil!
briser le cœur globoko užalostiti
briser les liens, les chaînes raztrgati vezi, okove
briser les oreilles, le tympan de quelqu'un komu na ušesa trobiti
briser en menus morceaux razbiti se na tisočkoščkov
briser toute résistance, une grève zlomiti vsak odpor, stavko
briser avec quelqu'un nehati občevati s kom

bristle¹ [brísl] samostalnik
kocina, ščetina
množina razdražljiva čud

to set up s.o.'s bristles razdražiti koga
to set up one's bristles razjeziti, naježiti se

bríti (bríjem) imperf. ➞ obriti

1. radere, rasare

2. soffiare, tirare (del vento):
burja brije soffia la bora
impers. ves dan je brilo ha soffiato tutto il giorno

3. pog.
briti norce, burke, šale scherzare
briti norce iz koga, s kom burlarsi di qcn.

Britomartis -is, voc. -i, f (Βριτόμαρτις = Sladka devica: kret. βριτός sladek, in *μάρτις devica) Britomarta, sprva blaga kret. boginja, kot Nimfa v Dianinem spremstvu tudi Aphaea in Dictynna: Ps.-V. (Ciris); pozneje so jo enačili s kret. Artemido: Cl.

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

broad¹ [brɔ:d] pridevnik
širok, obsežen, (ob)širen, prostoren
figurativno brez predsodkov, širokogruden, svobodomiseln; glaven, osnoven; jasen; splošen; biten; surov, nespodoben

in broad daylight pri belem dnevu
it's as broad as it is long oba razloga sta enako tehtna, eno ni nič boljše od drugega
ameriško, pogovorno broad place in the road mestece
britanska angleščina, pogovorno broad mob goljufivi kvartopirci
broad hint migljaj s kolom
broad stare predrzen pogled
broad views strpni nazori

brōdo m

1. juha:
brodo di pesce ribja juha
brodo di pollo kokošja juha
brodo di dadi juha iz kocke
brodo lungo redka juha
brodo ristretto krepka juha
brodo di verdura zelenjavna juha
pastina in brodo juha s testeninami

2. pren.
lasciare cuocere qcn. nel suo brodo prepustiti koga samemu sebi
andare in brodo di giuggiole topiti se od zadovoljstva, biti ves blažen
tutto fa brodo vse prav pride

3. biol.
brodo di coltura umetno gojišče, kultura
PREGOVORI: gallina vecchia fa buon brodo preg. stara kokoš, dobra juha

brodolom samostalnik
1. (potop ladje) ▸ hajótörésNa ladji doživi brodolom ter kot edini preživeli pristane na samotnem tropskem otoku. ▸ Hajója hajótörést szenved, és ő egyedüli túlélőként partra vetődik egy lakatlan trópusi szigeten

2. (o neuspešni aktivnosti) ▸ hajótörés, csőd, hatalmas vereségPozneje se je poročil, a zakon je doživel brodolom. ▸ Később megnősült, de a házassága hajótörést szenvedett.
Poklicna pot, ki jo je izbral, se je izjalovila, njegovo osebno življenje se je končalo s čustvenim brodolomom. ▸ Az általa választott pálya semmivé foszlott, a magánélete érzelmi csődbe jutott.
Pravi brodolom so v Saporu doživeli slovenski skakalci. ▸ A szlovén síugrók hatalmas vereséget szenvedtek Szapporóban.

broken [bróukən]

1. pretekli deležnik od break

2. pridevnik (brokenly prislov)
zdrobljen, razklan, razbit; prekinjen, pretrgan; presekan; sunkovit; v ježi izurjen, ukročen; spremenljiv (vreme)

broken bread, meat etc. ostanki kruha, mesa itd.
broken ground neravna tla; gričevnata pokrajina; preorana zemlja
broken horse v ježi izurjen konj
broken man izgubljenec
broken reed nezanesljiva opora
broken sleep moteno spanje
broken spirit pobitost, potrtost
broken money drobiž
broken stones gramoz
broken English slaba angleščina
broken iron staro železo
broken fleece odpadki volne
broken water razburkano morje
broken wind nadušljivost, naduha (konja)
broken soldier vojaški invalid
broken week teden s prazniki

brolly [brɔ́li] samostalnik
sleng dežnik; padalo

brolly hop skok s padalom

brouillard¹ [brujar] masculin megla

mince couche féminin de brouillard tanka plast megle (nad zemljo)
papier masculin pivnik
pris dans le brouillard zavit v meglo
brouillard artificiel, épais, humide (ali: pluvieux), sec, ténu umetna, gosta, vlažna, suha, redka megla
le brouillard s'élève, se dissipe megla se dvigne, se razkadi
être dans le(s) brouillard(s) ne vedeti jasno, za kaj gre; biti malo vinjen
il fait du brouillard megleno (vreme) je
je n'y vois que du brouillard to mi je nejasno, tega ne razumem

brouille [bruj] féminin razprtija, spor

être en brouille avec quelqu'un biti sprt, skregan s kom
mettre la brouille entre deux personnes zanetiti spor med dvema osebama

brouillé, e [bruje] adjectif skregan, sprt; meglen, oblačen (vreme); nejasen (slika); zmešan (karte); kalen, moten (tekočina, pogled); móten, z motnjami (radio); figuré zmešan, zmeden

être brouillé avec quelqu'un biti skregan s kom
vous êtes brouillé avec l'orthographe skregani ste s pravopisom, delate mnogo pravopisnih napak
être brouillé avec le bon sens biti skregan z zdravo pametjo, ne biti pri pravi pameti
œuf masculin brouillé umešano jajce

brouiller [bruje] verbe transitif (z)mešati, spraviti v nered; skaliti (tekočino); motiti (radio); zabrisati (barve); spreti, razdvojiti

se brouiller postati moten, nejasen; pooblačiti se, potemniti se (nebo); v nered priti; familier skregati se (avec s)
brouiller deux amis spreti, razdvojiti dva prijatelja
brouiller les cartes zmešati karte, figuré komplicirati; napraviti zmedo
brouiller des papiers zamešati papirje
brouiller les fils zamešati niti, figuré napraviti zmedo
brouiller des œufs umešati jajca
brouiller une émission de radio motiti radijsko oddajo
la serrure est brouillée ključavnica je pokvarjena
le temps se brouille nebo se oblači, se temni
sa vue se brouille vid mu postaja nejasen
se brouiller pour une babiole zaradi malenkosti, za prazen nič se skregati

bruciare

A) v. tr. (pres. brucio)

1. kuriti, žgati, zažgati:
bruciare la legna kuriti drva
bruciare la camicia col ferro da stiro z likalnikom zažgati srajco
bruciare la carne, la salsa prismoditi meso, omako
bruciarsi il dito, la lingua opeči si prst, jezik

2. pren.
bruciare le cervella prestreliti glavo, ubiti s strelom v glavo
bruciare la scuola špricati šolo
bruciare il paglione, il pagliaio požreti besedo, ne držati obljube; oditi, ne da bi plačal
bruciare le tappe pohiteti
bruciare i ponti porušiti mostove, prekiniti stike
bruciarsi i vascelli alle spalle podreti vse mostove
bruciarsi le ali osmoditi si perutnice, opeči se; odžagati si vejo

3. ožgati, načeti, izjedati:
bruciare una ferita pog. izžigati rano
il gelo ha bruciato i grmogli zmrzal je ožgala poganjke

4. pren. žgati; vneti, vnemati:
lo brucia l'ambizione razvnemajo ga ambicije

5. pokuriti, hitro porabiti, izčrpati, zapraviti:
bruciare le proprie forze izčrpati moči
bruciare gli avversari šport dotolči nasprotnike

B) v. intr.

1. goreti, žgati, smoditi se:
il bosco brucia ancora gozd še vedno gori
l'arrosto sta bruciando pečenka se smodi
bruciare di febbre goreti, žareti od vročine

2. peči, žgati (tudi pren.):
gli brucia la gola peče ga v grlu
bruciare dalla sete umirati od žeje
l'insulto gli brucia ancora žalitev ga še vedno žge

3. pren. goreti:
bruciare di amore, di vergogna goreti od ljubezni, od sramu

C) ➞ bruciarsi v. rifl. (pres. mi brucio)

1. opeči se

2. zgoreti

3. pren. opeči se, doživeti neuspeh, propasti, kompromitirati se:
nella politica ormai s'è bruciato kot politik je propadel