Franja

barrer [bare] verbe transitif zapreti (cesto), zapahniti (vrata), zajeziti (reko), barirati (ček), prečrtati (besedo); marine krmariti

se barrer (populaire) izginiti, popihati jo
barrer le passage, la route à quelqu'un, barrer quelqu'un komu pot zapreti, polena mu pod noge metati
barrer une ligne prečrtati vrstico
il s'est barré à toutes jambes popihal jo je, kot so ga noge nesle

barricare

A) v. tr. (pres. barrico)

1. zagraditi z barikadami, zabarikadirati

2. ekst. zagraditi, zadelati:
barricarono porte e finestre zagradili so vrata in okna

B) ➞ barricarsi v. rifl. (pres. mi barrico) zabarikadirati se; zapreti se:
barricarsi in casa zapreti se v hišo

barvast pridevnik
1. (ki je določene barve) ▸ színesUporabili so prašek za pranje belega perila in tekoče sredstvo za barvasto perilo. ▸ A fehér ruhák mosásához mosóport, a színes ruhákéhoz pedig folyékony mosószert használtak.

2. (različnih barv; pisan) ▸ színes, tarkaKo se sonce lesketa skozi barvasto listje, vrt še enkrat resnično vzcveti. ▸ Amikor a napsugarak megcsillannak a színes faleveleken, a kert újra virágba borul.

barvica samostalnik
1. (barvni svinčnik) ▸ színes ceruza, festékZ vodenimi barvicami narišite cvetlice, ki so vam ljube. ▸ Fessétek le vízfestékkel a kedvenc virágaitokat!

2. (ličilo) ▸ szemceruzaVsakodnevno uporabljam le puder, črno barvico za oči, maskaro in glos za ustnice. ▸ A mindennapokra csak púdert, fekete szemceruzát, szempillaspirált és szájfényt használok.

barvit pridevnik
1. (različnih barv; pisan) ▸ színes, színpompásOkoli pasu nosijo barvite pasove, spletene iz volne. ▸ Derekukon gyapjúból készült, színpompás öveket viselnek.

2. (raznolik) ▸ színes, sokszínűTržnice so najbolj barvit in živahen del mesta. ▸ A városok legszínesebb és legélénkebb részét a piacok képezik.

basanītēs -ae, m (gr. βασανίτης = βάσανος preizkusni kamen) bazanit, najbrž naš bazalt, trd kamen, na katerem so preizkušali trdoto brusov in možnarjev: Plin.

basilicus 3, adv. -ē (izpos. βασιλικός) kraljévi, kraljevski = oblasten: edictiones, facinora Pl.; = prekrasen, sijajen: victus Pl., vitis Col., Plin. neka vrsta trte pri Dirahijcih, exornatus basilice, basilice se inferre, basilice agere eleutheria Pl.; šalj. pren.: ut ego interii basilice Pl. kako popolnoma. Od tod subst.

1. basilica -ae, f (βασιλική, sc. οἰκία ali στοά) bazilika, javna razkošna stavba s stebrišči (na rim. forumu ali v drugih mestih), namenjena sodnim sejam, opravljanju trgovskih poslov in raznim zborovanjem: Ci., Ap. Rim. bazilike so bile zgrajene po vzoru atenske sodilnice, ki se je imenovala βασιλική po „arhontu kralju“ (ἄρχων βασιλεύς), ki je predsedoval sodnim sejam. Prvo baziliko v Rimu je zgradil M. Porcij Katon (basilica Porcia) kot cenzor l. 185: L. Pozneje so v Rimu zgradili še več drugih bazilik, npr. basilica Opimia Varr., Iulia, Aemilia, Pauli Plin.; oznaka za kraj, ki se mnogo obiskuje: basilicam habeo, non villam, frequentia Formianorum Ci. ep.

2. basilicus -ī, m (sc. iactus) kraljevski met, najboljši met pri kockanju (talī): Pl.

3. basilicum -ī, n
a) (pre)krasno oblačilo: Pl.
b) v gr. obl. basilicon -ī, n kraljevi oreh, najboljša vrsta orehov: Plin. (= basilica nux Macr.).

basketteur, euse [-tœr, öz] masculin, féminin košarkaš, -ica

nos basketteurs ont marqué, ont fait un panier naši košarkaši so naredili koš

basso

A) agg.

1. nizek, majhen:
casa bassa nizka hiša
statura bassa nizka postava
i quartieri poveri sono nella parte bassa della città revne četrti so v spodnjem delu mesta
fare man bassa di qcs. pren. pleniti, prisvajati si
avere il morale basso pren. biti pobit, potrt

2. plitev:
fondale basso plitvo dno
essere in basse acque pren. biti v težavah, v škripcih

3. nizek, tih:
a voce bassa potihoma, tiho

4. ozek, tenek:
nastro basso ozki trak

5. pozen:
basso Medioevo pozni srednji vek
bassa stagione turiz. predsezona, posezona

6. ekst. južen, spodnji:
la bassa Italia južna Italija
il basso Po spodnji Pad

7. nižji, navaden:
la bassa forza navadni vojaki
basso clero nižja duhovščina
messa bassa tiha maša

8. ekst. nizek, nizkoten, podel:
bassi istinti nizki nagoni

9. nizek, majhen:
basso prezzo nizka cena
pressione bassa nizek tlak

B) avv.

1. dol, navzdol, nizko:
guardare basso gledati navzdol
colpire basso udariti, zadeti (pre)nizko
volare basso nizko leteti

2. tiho

C) m

1. spodnji del:
l'iscrizione si trova sul basso della colonna napis je na spodnjem delu stebra
scendere a basso, da basso iti dol, v pritličje

2. pren.
cadere in basso nizko pasti
guardare qcn. dall'alto in basso gledati koga zviška
gli alti e bassi della vita življenjski vzponi in padci, življenjske radosti in tegobe

3. glasba bas:
basso comico basso buffo
basso continuo basso continuo, generalni bas

4. kletno stanovanje (v Neaplju)

batina samostalnik
1. ponavadi v množini, neformalno (močan udarec) ▸ verés, ütésŠtirinajst dni so stavkali učitelji, demonstrirali in dobili veliko batin od policije. ▸ A tanárok 14 napig sztrájkoltak, tüntettek, és közben a rendőrök sokszor megverték őket.

2. neformalno, grobo (moški spolni ud) ▸ dorong, fütykös
Tipa, ki leze k njej, z eno roko prime za tiča, ki začne iz poltrdega stanja nemudoma vzhajati v čvrsto batino. ▸ Az egyik kezével megragadja a felé kúszó fickó farkát, ami félkemény állapotból azonnal elkezd kőkemény doronggá merevedni.

3. neformalno (kazen; težave) ▸ ütés
Zakaj je batina udarila ravno po knjigah, ki se že itak težko prodajajo, ni vedel nihče. ▸ Hogy az ütés miért éppen az amúgy is nehezen eladható könyveket érte, azt senki sem tudta.

4. (palica) ▸ bot, dorong, husáng
Naivnež, kakršen sem, takrat nisem posumil, da ta prijazni, nasmejani obraz za hrbtom skriva batino. ▸ Amilyen naiv vagyok, akkor még nem sejtettem, hogy ez a barátságos, mosolygós arcú ember egy botot rejteget a háta mögött.

battezzare

A) v. tr. (pres. battezzo)

1. relig. krstiti

2. držati pri krstu, biti krstni boter:
gli ho battezzato l'ultimo figlio bil sem krstni boter njegovemu zadnjemu otroku

3. krstiti; dati ime:
lo hanno battezzato Giuseppe krstili so ga za Jožefa

4. šalj. krstiti, doliti vodo:
battezzare il vino krstiti vino

B) ➞ battezzarsi v. rifl. (pres. mi battezzo)

1. biti krščen

2. pren. (nezakonito) oklicati se:
battezzarsi principe oklicati se za vladarja

baxea -ae, f (iz gr. *πάξεια: πάξ) nekakšna lahka plesna sandala, spletena iz vlaken, bilk, listja ali ličja; taka obuvala so nosili igralci v komedijah, filozofi, pa tudi ženske: Pl., Varr. fr., Ap. — Soobl. baxa -ae, f: Tert.

bazičen pridevnik
1. kemija (o kemijski sestavi) ▸ lúgos, bázikusObmočje pH za bazične raztopine je od 7 do 14. ▸ A lúgos oldatok pH-tartománya 7 és 14 között van.
Preveč kisla ali preveč bazična tla rastlinam otežujejo ali preprečujejo sprejemanje hranil. ▸ kontrastivno zanimivo A túl savas vagy túl lúgos talaj nehezíti vagy gátolja a növények tápanyagfelvételét.
Čeprav vino vsebuje le neznatne količine natrija, ta uravnava osmotski pritisk, skrbi za gospodarjenje z vodo v organizmu in vzdrževanje kislo-bazičnega ravnovesja. ▸ kontrastivno zanimivo Bár a bor csak elhanyagolható mennyiségű nátriumot tartalmaz, az szabályozza az ozmotikus nyomást, gondoskodik a test megfelelő vízgazdálkodásáról és a sav-bázis egyensúly fenntartásáról.
Povezane iztočnice: bazična hidroliza

2. (o učinku živil na telo) ▸ lúgosító, lúgos
3. (osnoven; temeljni) ▸ alapvető Bazično znanje, ki bo po internetu dostopno vsakomur, lahko revolucionira medicino. ▸ Az interneten mindenki számára elérhető, alapvető tudás forradalmasíthatja az orvostudományt.
Želel sem ohraniti pristen bazični zvok simfoničnega orkestra. ▸ Szerettem volna megőrizni a szimfonikus zenekari alaphangzást.
Povezane iztočnice: bazična industrija, bazična raziskava, bazična znanost, bazični šport

4. (o športni pripravljenosti) ▸ alapozó, alapvetőVsi igralci so kondicijsko dobro pripravljeni, zato jim naporne bazične priprave ne bodo povzročale težav. ▸ Az összes játékosnak jó az erőnléte, ezért a kemény alapozó felkészülés nem okoz gondot számukra .
Tehnika in bazična pripravljenost sta glavna cilja vadbe. ▸ A technika finomítása és az alapvető felkészültség a gyakorlatok fő célja.

bebček samostalnik
1. (umsko manj razvit človek) ▸ értelmi fogyatékos, kelekótya
So ravnali z njimi, kot da so neumni bebčki, ki ne znajo brati in jim je treba vsako stvar razložiti dvakrat? ▸ Úgy kezelték őket, mintha ostoba gyerekek lennének, akik nem tudnak olvasni és akiknek mindent kétszer kell elmondani?
"Lej," je rekel počasi, kot bi razlagal bebčku. ▸ „Nézd...” – mondta lassan, mintha egy kelekótyához beszélne
Enega otroka, ki je za vedno ostal bebček, so rešili, za ostale tri pa je bilo prepozno. ▸ Az egyik csecsemőt, aki szellemileg mindig visszamaradott lesz, sikerült megmenteni, de a másik háromnak már túl késő volt.

2. izraža negativen odnos (neumen ali nespameten človek) ▸ tökkelütött, féleszű, gyengeelméjű
Vsi pravijo, da tisti, ki pride na tekmo dopingiran, je res bebček. ▸ Mindenki azt mondja, hogy aki bedoppingolva érkezik egy versenyre, az valóban féleszű.
Seveda natančno veste, kako ste najeli kredit, vendar ste upali, da v komisiji sedijo sami bebčki. ▸ Ön persze pontosan tudja, hogyan vette fel a hitelt, de remélte, hogy a bizottságban csak tökkelütöttek ülnek.

beccare

A) v. tr. (pres. becco)

1. zobati, pikati (s kljunom); kljuvati:
la gallina becca il granoturco kokoš zoblje koruzo

2. ekst. šalj. kaj malega pojesti, prigrizniti:
beccare qcs prima di pranzo kaj malega pojesti pred kosilom

3. pren. pog. pridobiti, doseči (s srečo ali zvijačo):
beccarsi un premio dobiti nagrado

4. stakniti, pobrati, dobiti:
beccarsi un malanno stakniti bolezen
beccarsi un ceffone dobiti klofuto

5. zalotiti:
l'hanno beccato mentre rubava zalotili so ga pri kraji

B) v. intr.

1. pog. izgubiti, biti poražen:
la Juventus ha beccato dall'ultimo in classifica šport Juventus je izgubil z zadnje uvrščenim moštvom

2. nasesti, naivno verjeti:
ha beccato nasedel je

bed¹ [bed] samostalnik
postelja, ležišče; divan; žimnica; podstavek; podzidje; (jezersko, morsko) dno; rečno korito, struga
geologija plast, ležišče; gredica; brlog

bed of boards pograd
to be brought (ali put) to bed roditi
to be confined to one's bed biti priklenjen na posteljo
early to bed and early to rise makes a man healthy, wealthy and wise rana ura zlata ura
to get out of the bed on the wrong side vstati z levo nogo
to go to bed iti spat
sleng go to bed molči!
hot bed topla greda, gnojak
to make the bed postlati posteljo
to die in one's bed umreti naravne smrti
figurativno narrow bed zadnje počivališče
bed of sickness bolniška postelja
as one makes one's bed, so one must lie kakor si postelješ, tako boš spal
pravno from bed and board od mize in postelje
bed of roses (ali down, flowers) udobno življenje, dober položaj
to take to bed bolan leči
bed of thorns težko življenje, neprijeten položaj
to turn down the bed pripraviti posteljo za spanje
weary bed bolniška postelja
to lie in the bed one has made nositi posledice svojega ravnanja

bedak samostalnik
(neumen človek) ▸ hülye, ostoba, féleszűPodatke zna zmetati na velik disk vsak bedak. ▸ Az adatokat bármelyik hülye rá tudja rakni a merevlemezre.
Bedak sem, ki je tvegal vse, da bi lahko ona živela kot grofica! ▸ Idióta vagyok, aki mindent kockára tett azért, hogy ő grófnőként élhessen!
Bil sem bedak, da sem ji verjel! ▸ Ostoba voltam, hogy hittem neki!
"Še bedak bi videl, da so umori povezani." ▸ Azt még egy féleszű is látja, hogy a gyilkosságok összefüggenek egymással.
Zdaj sem vedel, kako je, ko se počutiš kot popoln bedak. ▸ Most megtudtam, milyen az, amikor totál hülyének érzed magad.
Tako se ne moreš pogovarjati z mano, bedak. ▸ Így nem beszélhetsz velem, te idióta.

beggar¹ [bégə] samostalnik
berač; revež, revček
pogovorno fant, možak

set a beggar on horseback and he will ride to the devil tisti, ki naglo obogatijo, so največji naduteži
dull beggar dolgočasnež
stubborn beggar trmoglavec
little beggars otročički, živalice
lucky beggar srečnež
insolent beggar nesramnež
beggars should (ali must) be no choosers reveži se morajo zadovoljiti z malim
the beggar may sing before the thief revež ne more nič zgubiti
to know s.o. (s.th.) as well as a beggar knows his bag dodobra koga (kaj) poznati

bela riba stalna zveza
pogosto v kulinariki (vrsta ribe) ▸ fehér húsú hal
Natakar nama je takoj prinesel zvrhan krožnik grške solate in veliko, na žaru pečeno belo ribo. ▸ A pincér azonnal hozott nekünk egy púpozott tál görög salátát és egy nagy, grillezett fehér húsú halat.
V eni sami noči so ujeli kakih 21 ton najkakovostnejših belih rib. ▸ Egyetlen éjszaka alatt mintegy 21 tonna kiváló minőségű fehér húsú halat fogtak ki.

believe [bilí:v]

1. prehodni glagol
verjeti, zaupati (komu)

2. neprehodni glagol (in v)
verjeti; misliti, domnevati

to make believe hliniti, pretvarjati se, delati se
to believe in smatrati za dobro, koristno
I believe so zdi se, da je tako
I believe not mislim, da ne
ameriško, pogovorno you'd better believe it lahko mi verjamete