Franja

brazo moški spol laket, roka, nadlaket; veja; delavec; moč, oblast; pogum

brazo artificial umetna roka
brazo de mar morska ožina
brazo real, brazo seglar, brazo secular svetna oblast
brazo de río rečni rokav
brazo de silla naslon pri stolu
hecho un brazo de mar krasno oblečen
a brazo z roko
a brazo partido telo proti telesu (pri rokoborbi); s silo, na vso moč
a todo brazo na vse pretege, na vso moč
brazo a brazo mož proti možu
coger por el brazo za roko prijeti
dar el brazo roku (po)dati, podpirati
no dar su brazo a torcer ohraniti pogum, ne odkriti svoje bolečine, ne popustiti
ir del brazo za podpazduho se voditi
tener brazo biti zelo močan
brazos pl prednje okončine, klešče (raka), lovke (polipa); zaščitniki, pokrovitelji
a fuerza de brazos z velikim naporom; po lastni zaslugi; z brahialno silo
con los brazos cruzados s prekrižanimi rokami, brezbrižno; pokorno
dar los brazos a uno koga objeti
ponerse (venir) a brazos spopasti se

brbončica samostalnik
1. ponavadi v množini (del telesa) ▸ papillaPovezane iztočnice: okušalna brbončica

2. ponavadi v množini (o okusu) ▸ ízlelőbimbóHrano za razvajanje brbončic pripravljajo izkušeni kuharji iz Tajske. ▸ Az ízlelőbimbókat kényeztető ételeket tapasztalt thaiföldi szakács készíti.
Pečenica s kislim zeljem je v glavnem zadovoljila brbončice, le malce preveč slana je bila. ▸ A savanyú káposztával tálalt sült kolbász nagyjából kielégítette az ízlelőbimbókat, csak egy kicsit túl sós volt.

bȑcimicē prisl. malo, za spoznanje, toliko da: nasmijala im se svima brcimice; malo ga se sabljom dobavio brcimice ama smrtimice malo ga je s sabljo oplazil, toda bilo je smrtno

brčica samostalnik
(posamezna kocina ali podoben izrastek) ▸ bajuszszál, bajusz [főleg halaknál] ▸ sörte
Ta majhna riba ima zelo veliko glavo, majhne oči, velika usta, nekaj majhnih bodic nad očmi in majhne brčice na spodnji čeljusti. ▸ Ennek a kicsi halnak nagyon nagy feje, kis szeme, nagy szája van, a szeme fölött néhány apró tüske található, az alsó állkapcsán pedig apró bajuszszálak vannak.
Krapovci nimajo zob, značilna zanje sta dva para podustnih brčic, ki jim pomagata najti hrano. ▸ A pontyféléknek nincsenek fogaik, jellemző rájuk a szájszegletben található két pár bajuszszál, amely segíti a táplálékkeresésben.
V nasprotju s krapom koreselj nima podustnih brčic. ▸ A pontyokkal ellentétben a keszegnek nincsenek bajusszálai a szája alatt.

brčice samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajuszka, bajszocska, kicsi bajuszTanke brčice ima ostro postrižene, kot da jih je potegnil s flomastrom. ▸ Élesen nyírt bajuszkát visel, mintha filctollal rajzolta volna meg.Poveljnik je bil živahen mož z majhnimi brčicami in radovednimi rjavimi očmi. ▸ A parancsnok élénk ember volt, apró bajusszal és kíváncsi barna szemekkel.
Precej starejših fantov je imelo puh na licih ali štrenaste brčice pod nosom. ▸ Az idősebb fiúk közül jó néhánynak pelyhedzett az álla, vagy fürtös bajuszka volt az orra alatt.
Sopomenke: brki

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz
Morala sem zaigrati omedlevico, miš pa se je z brčicami dotaknila mojega obraza. ▸ Ájulást kellett színlelnem, az egér pedig bajszával hozzáért az arcomhoz.
Dihurček je zlezel izpod odeje, se postavil na zadnje tačke in opazoval pladenj z večerjo na mizici. Migal je z brčicami, kot bi hotel reči: Oh, lepo! ▸ Az apró görény kimászott a takaró alól, hátsó mancsaira állt, és a dohányzóasztalon álló vacsoratálcát nézte. bajszocskáját illegette, mintha azt akarná mondani: Ó, de szép!
Sopomenke: brki

3. (pri ženskah) ▸ bajusz, bajuszka
Debela natakarica, ženska z brčicami pod nosom in z ogromnim oprsjem, odpre pipico in rumenkasto bela tekočina cúri v stekleni vrček. ▸ A testes, bajuszos, bögyös pincérnő kinyitja a csapot, és a sárgásfehér folyadék egy üvedkorsóba folyik.
Sopomenke: brki

bread¹ [bred] samostalnik
kruh; hrana; zaslužek

brown bread črni kruh
bread buttered on both sides velika sreča, dobičkonosen opravek
to know on which side one's bread is buttered vedeti, kaj je ugodno
bread and butter kruh z maslom; figurativno hrana, zaslužek
bread and butter letter pismena zahvala za gostoljubnost
to have one's bread buttered for life biti do smrti preskrbljen
to quarrel with one's bread and butter pritoževati se nad delom
to eat the bread of idleness živeti na tuji račun
to take the bread out of s.o.'s mouth odjesti komu kruh
to break bread with s.o. deliti s kom hrano
to cast one's bread upon the waters biti radodaren
bread and cheese preprosta hrana
bread and scrape tenko namazan kruh
britanska angleščina, sleng bread and cow to cover kruh z maslom
all bread is not baked in one oven ljudje so različni
to eat s.o.'s bread and salt biti pri kom v gosteh
half a loaf is better than no bread v sili hudič muhe žre
to be put on bread and water živeti ob kruhu in vodi

break^*1 [breik]

1. prehodni glagol
lomiti, prelomiti, zlomiti, odlomiti; skrhati; raztrgati, pretrgati, odtrgati; poškodovati, (po)kvariti; odpreti, odpečatiti; prestreči, prekiniti; odvaditi; (pre)kršiti; oslabiti, ublažiti; (iz)uriti (konja v ježi); uničiti; obzirno sporočiti; izčrpati; orati, kopati; (iz službe) odpustiti, degradirati

2. neprehodni glagol
zlomiti, skrhati, razbiti, raztrgati se; razpasti, razpadati; počiti, razpočiti se; poslabšati se (vreme); svitati; ločiti se, spremeniti smer; propasti, zbankrotirati; vlomiti

to break asunder pretrgati, prelomiti
to break an army razpustiti vojsko
to break s.o.'s back zlomiti komu vrat, uničiti ga
pogovorno to break the back of s.th. opraviti najtežji del česa
to break the bank izčrpati banko
to break the blow prestreči udarec
to break the bounds prekoračiti mejo
to break bread jesti
navtika to break bulk začeti raztovarjati
to break a butterfly on the wheel zapravljati svojo moč, uporabiti drastična sredstva
to break cover zapustiti skrivališče, izkobacati se
to break a custom odvaditi se
the day is breaking svita se, dani se
to break a drunkard of drinking odvaditi pijanca piti
to break the engagement razdreti zaroko
to break even pokriti stroške, poravnati se
to break faith prelomiti prisego, izneveriti se
to break a fall zadržati padec
to break one's fast nekaj pojesti
to break the flax treti lan
to break (new) ground ledino orati, začeti nov obrat
to break hold iztrgati se
to break the ice prebiti led
to break lance with začeti s kom pismeno diskusijo
to break the law kršiti zakon
to break loose odtrgati se, zbežati; prekršiti
to break a match razdreti zaroko
to break the neck of s.th. izvržiti najtežji del naloge, končati kaj
to break o.s. of a habit odvaditi se česa
to break the news povedati novico
to break open nasilno odpreti
to break a promise ne izpolniti obljube
to break s.o.'s pride ponižati koga
to break to pieces zdrobiti (se); razpasti
to break small zdrobiti
to break the thread prekiniti, pretrgati
to break water priti na površino
who breaks pays sam pojej, kar si si skuhal
to break wind prdniti
to break short dokončati
break your neck! veliko sreče!

breath [breɵ] samostalnik
dih, dihanje, sapa; sapica, pihljanje, pihljaj; vonj
figurativno življenje; odmor
figurativno sled; namig; šepet(anje); mrmranje

above one's breath polglasno, komaj slišno
to catch (ali bate, hold) one's breath zadržati dih
breath analysis alkotest
to gasp for breath sapo loviti
to draw breath dihati, živeti
to draw the first breath roditi se, priti na svet
to draw one's last breath izdihniti, umreti
to knock out s.o.'s breath presenetiti, osupiti koga
with bated breath napeto (poslušati)
out of breath brez sape, zasopel
pogovorno keep your breath to cool your porridge prihrani nasvete zase
that knocks the breath out of me (ali takes my breath away) nad tem mi zastane sapa
to spend one's breath in vain zaman se truditi
below (ali under) one's breath tiho, šepetaje
the breath of one's nostrils najljubši; nujno potreben
in the same breath v isti sapi, hkrati
to save one's breath ne zapravljati energije
shortness of breath težko dihanje, sopihanje

breed^*2 [bri:d]

1. prehodni glagol
roditi, ploditi, valiti; gojiti; vzgajati
figurativno povzročiti; kovati, snovati

2. neprehodni glagol
roditi se; biti noseča; množiti se, rasti

familiarity breeds contempt ni dobro biti preveč zaupen
to breed ill blood razburiti; osovražiti
to breed in and in poročati se s krvnimi sorodniki; pariti se s krvno sorodnimi partnerji

brenkalo samostalnik
(glasbilo s strunami) ▸ pengetős hangszer [húros hangszer]

brezbarven pridevnik
1. (ki nima barve) ▸ színtelenČez popolnoma suho barvo nanesemo še plast brezbarvnega laka. ▸ A porszáraz festett felületet színtelen lakkal kezeljük.
Sopomenke: prozoren

2. (bled) ▸ színtelen, sápadt, fakóNjen brezbarvni obraz je še bolj prebledel. ▸ Színtelen arca még sápadtabb lett.

3. (neizrazit; enoličen) ▸ jellegtelen, sivár, színtelen"Ste za skodelico kave ali čaja?" je vprašal s povsem brezbarvnim glasom. ▸ Egy csésze kávét vagy teát? – kérdezte teljesen színtelen hangon.

4. (politično neopredeljen) ▸ elkötelezetlen, el nem kötelezettTežko bi trdili, da so bili prejšnji direktorji Telekoma politično brezbarvni. ▸ Nehezen mondhatnánk, hogy a Telekom korábbi igazgatói nem kötelezték el magukat a politikának.

brezov pridevnik
1. (o drevesu ali delu drevesa) ▸ nyírfaZa eno metlo potrebujem deset brezovih metlic, izdelam pa jo lahko s 'štilom' ali brez njega. ▸ Egy seprűhöz tíz nyírfaseprű szükséges, akár nyéllel, akár nyél nélkül is elkészítem.
Košare iz brezovega šibja se uporablja za skladiščenje ali za prenos stvari. ▸ A nyírfavesszőből készült kosarat tárolásra vagy különféle dolgok szállítására használják.
Sopomenke: brezin

2. (izdelan iz brezovega lesa) ▸ nyírfa
3. (o pijači) ▸ nyírfaPovezane iztočnice: brezov sok, brezova voda

4. (o snovi) ▸ nyírfa

brezposeln pridevnik
(ki je brez zaposlitve) ▸ munkanélküli, állástalanV klubu si brezposelne osebe tudi med seboj pomagajo in izmenjujejo informacije. ▸ A klubban a munkanélküli személyek egymást segítik és információkat cserélnek.
Odkar je mama brezposelna, živijo le od socialnih pomoči. ▸ Mióta az édesanya munkanélküli, csak a szociális támogatásból élnek.
Zaposlili so nekdanjega odvisnika in brezposelno žensko, starejšo od 50 let. ▸ Egy 50 év feletti, volt drogfüggő és munkanélküli nőt vettek fel.
V podobnem napadu je brezposeln Irec, William Hamilton, sprožil s smodnikom napolnjeno pištolo proti Viktorijini kočiji, ko se je vozila po cesti Constitution Hill v Londonu. ▸ Egy hasonló támadás során egy munkanélküli ír, William Hamilton egy lőporral töltött pisztollyal rálőtt Viktória hintójára, amikor az a londoni Constitution Hill úton hajtott.

brezvetrje samostalnik
1. (odsotnost vetra) ▸ szélcsendPonavadi je vladalo popolno brezvetrje ali pa so pihali tako šibki, muhasti in bežni vetrovi, da se zaradi njih ni splačalo dvigati jader. ▸ Általában teljes szélcsend uralkodott, vagy annyira gyenge, szeszélyes és tünékeny szelek fújtak, hogy nem volt érdemes felhúzni a vitorlát.
2. (stanje neaktivnosti) ▸ nyugalmi időszak, nyugalmi helyzet
Nastalo je obdobje brezvetrja v palestinsko-izraelskih odnosih. ▸ A palesztin–izraeli kapcsolatokban nyugalmi időszak köszöntött be.
Tudi torkov borzni sestanek ni postregel s kakšnim večjim presenečenjem in na trgu je še naprej brezvetrje. ▸ A keddi tőzsdei ülés sem hozott nagyobb meglepetéseket, és a piacon továbbra is nyugalmi helyzet uralkodik.

brezzráčen airless; without air; void of air

brezzráčen prostor vacuum, pl -s, vacua

brezžíčen sans fil

brezžična telegrafija radio-télégraphie, T. S. F. (télégraphie sans fil)
brezžična brzojavka message moški spol radio, radiogramme moški spol
brezžično brzojaviti radiotélégraphier, émettre (ali envoyer, lancer) par radio

bridle [bráidl] samostalnik
uzda
mornarica sidrna veriga
figurativno zavora, zadržek

bridle hand leva roka
to bite on the bridle s težavami se boriti
bridle path jezdna pot
to put a bridle on uzdati, brzdati, zadrževati
to give a horse the bridle, to lay bridle on his neck popustiti konju vajeti, dati polno svobodo

Briefwechsel, der, dopisovanje, korespondenca; mit jemandem im Briefwechsel stehen dopisovati si (s kom); einen Briefwechsel führen dopisovati si (über o)

briljánten brillant, éclatant, resplendissant

briljanten prstan bague ženski spol à brillant(s)

brillare¹

A) v. intr. (pres. brillo)

1. bleščati, svetiti se, lesketati se, sijati

2. pren. blesteti, briljirati:
brillare per l'assenza šalj. vzbujati pozornost s svojo odsotnostjo

3. vžgati se, eksplodirati (mina)

B) v. tr. razstreliti:
brillare cariche di esplosivo razstreliti naboje eksploziva