Franja

bȉti bȕdēm in jèsam, sam, oni bȕdū i jèsu, su, vel. bȕdi, bȉjāh -āše, bȅjāh -āše, bȉh bȋ, bȉo bíla, bȕdūći
1. biti: ne zna se šta će biti od njega; srećan bio!; bit će, biće kiše deževalo bo; on ne bude lijen i skoči na mene on ne bodi len skoči name; on nije znao kako se to zove; juče si bila u gradu, je li? jesi li rado u školi - Jest, rado sam u školi; kad budeš gotov sa zadatkom, dođi k meni u sobu; noćas nisam dobro spavao; preko ljeta bijahu često veliki pljuskovi
2. biti, eksistirati: mnoge stvari jesu i bivaju, ma da mi o njima ništa ne znamo
3. dogajati se: šta bi dolje, čovječe?
4. biti podoben: nešto je na tebe, a nešto ima od mame
5. postati: od šugava praseta zdravo svinjče bude
6. tikati se: što je do mene, ja sam uvijek spreman da pomognem
7. napovedovati, slutiti: ako se krušac soli znoji, opet je to na kišu
8. bilo kako bilo v vsakem primeru; bilo pa prošlo to je bilo, pa sedaj ni več, pa je sedaj končano; biti komu trn u oku biti komu trn v peti; biti s kim na dobroj nozi biti si s kom dober, biti si s kom v komolce; biti s kim na rđavoj nozi grdo se s kom gledati; biti naodmet biti odveč; neka bude tvoja volja zgodi se tvoja volja; biti načistu biti si na jasnem; biti u svakoj čorbi mirođija povsod vtikati svoj nos; još je on bio u riječi, kad se otvore vrata ravno je on govoril, ko so se odprla vrata

bíti (sem) to be; to exist; to live; to take place

je (= se nahaja) there is
so (= se nahajajo) there are; (bivati) to stay
bíti lačen, žejen to be hungry, thirsty
bíti ves iz sebe to be beside oneself, to be overwrought
3 x 5 = 15 three times five equals fifteen
kaj je, kakó je (kaj) z njim? how is he?, how is he getting on?; how are things with him?
kaj je s teboj? what is the matter with you?
toplo (mraz) mi je I am warm (cold)
ne morem bíti brez (cigaret) I cannot do without (cigarettes)
bíti brez denarja to be short of money
bíti brez premoga to be short of coal
po čem je kruh? how much is (the) bread?
koliko je do postaje? how long does it take to the station?
bodi previden! be careful!
on je iz Londona he is (ali comes) from London
kdo je? who is there?
kdo je tam? (vojak na straži) who goes there?
po meni je, z menoj je konec I am done for, pogovorno I've had it
kaj Vam je? what is the matter with you?
nič mi ni there is nothing the matter with me
slabó mi je I feel sick
jaz sem (to) it is I, pogovorno it's me
če bi jaz bil Vi (bil na Vašem mestu), bi ostal doma if I were you, I would stay at home
če je (to) takó if it is so, if that be so, if that be the case
naj bo takó! arhaično let it be so!
naj bo (to), kot hoče! be that as it may
naj bo tako ali tako in either case
to bo dovolj this will do
kar je bilo, je bilo let bygones be bygones
bíti v napoto to be in the way, to inconvenience, to hinder
ni mi za... I don't care for...
za to mu ni he does not care about it
nič mi ni zanj pogovorno I couldn't care less about him, I don't care a fig for him
ni mi do šal I am in no mood for joking
to ni (nič) zame that is not in my line
nič ni bilo iz tega nothing came of it
ni mi do poezije I have no time for poetry
mnogo mi je do tega, da... I am very anxious to...
vem, pri čem sem I know where I stand
on je proti meni he has set his face against me
hiša je v gradnji the house is being built
bilo mi je, da bi jokal I felt like crying
on bi bil dober učitelj he would make a good teacher
tu gre za bíti ali ne bíti this is a matter of life or death
šlo je za bíti ali ne bíti it was touch and go
pri tem sem ob 50.000 SIT I am fifty thousand tolars out of pocket over it

bíti (sem) être, exister, subsister, se trouver

nekoč je bilo il y avait une fois
v vodi je kisik il y a de l'oxygène dans l'eau
travnik je za gozdom le pré se trouve derrière le bois
so ljudje, ki se ne boje zaprek il est des gens qui n'ont pas peur des difficultés (ali qui ne reculent pas devant l'obstacle)
take rože so samo na jugu ces fleurs ne se rencontrent que dans le midi
bil je v gledališču il est allé au théâtre
bil je pri nas il est venu à la maison
biti tu, navzoč être là, présent
seja bo v četrtek la séance aura lieu jeudi
biti v skladu s'accorder avec, être en accord avec
hladno je il fait frais
biti lačen avoir faim
biti žejen avoir soif
biti ob službo perdre son emploi
biti istih let avoir le même âge
dvakrat dve je štiri deux fois deux font quatre
očeta še ni le père n'est pas encore arrivé
kaj bo s teboj? que vas-tu devenir?
na tebi je, da spregovoriš c'est à toi de parler
po njem je il est perdu, c'en est fait de lui
ne vemo, pri čem smo nous ne savons pas à quoi nous en tenir
dež ni in ni nehal il pleuvait sans cesse
boj za biti ali ne biti une lutte sans merci
kako ti je? comment vas-tu? comment va ta santé?
kar je, je ce qui est fait, est fait
po čem je to? combien cela coûte-t-il?

bíti (sém) imperf.

A) (v osebni rabi)

1. (izraža materialno ali duhovno navzočnost) essere:
so še stvari, ki jih ne poznamo vi sono ancora delle cose che non conosciamo
bil je kralj, ki je imel tri sinove c'era una volta un re che aveva tre figli

2. (navadno s prislovnim določilom, s širokim pomenskim obsegom) essere, stare:
hiša je (stoji)
sredi polja la casa sta in mezzo ai campi
za gozdom je (se razprostira)
travnik dietro il bosco c'è, si stende un prato
biti na zabavi (udeležiti se je) essere, partecipare alla festa
nesreča je bila (se je zgodila)
včeraj l'incidente è avvenuto ieri

3. (z oslabljenim pomenom, s povedkovim določilom za izražanje lastnosti ali stanja osebka)
prijatelj je učitelj l'amico fa il maestro
pšenica še ni zrela il grano non è ancora maturo
biti naprodaj essere in vendita
biti v sorodu essere imparentato
ne biti po volji non piacere, non andare
biti brez denarja essere senza quattrini, al verde
biti ob kaj perdere (lavoro, buon nome)
biti za kaj sostenere, appoggiare qcs.
biti v dvomih dubitare
biti v skrbeh, v strahu za koga temere per qcn.
(s kakovostnim rodilnikom):
biti vesele narave essere di indole allegra
biti srednje postave essere di statura media
biti kmečkega rodu essere di origine contadina
biti slabega zdravja essere di salute cagionevole
biti istih let avere la stessa età

4. (za izražanje istosti, enakosti) fare:
ena in ena je dve uno più uno fa due
kolikokrat je dve v osem? due quante volte sta in otto? quante volte fa otto diviso due?

B) (v brezosebni rabi)

1. (z zanikanim osebkom v rodilniku) essere:
jutri ne bo šole domani non c'è lezione
očeta še ni papà non c'è ancora

2. (s smiselnim osebkom v odvisnem sklonu):
žal mi je bilo mi è dispiaciuto
zelo jo je bilo groza provava un forte terrore
mater je strah la madre ha paura
vse je bilo sram tutti si vergognarono

3. (z delnim rodilnikom za izražanje količine) essere:
denarja je malo di soldi ce n'è pochi
ali je kaj novega c'è niente di nuovo
deset jih je bilo erano (in) dieci

4. (s prislovno rabljenim izrazom v povedku):
dolgčas je che noia!
otroka mu ni bilo mar del bambino non gliene importava niente
na morju je bilo lepo al mare è stato bello
slabo ji je bilo si è sentita male
škoda ga je peccato per lui

5. (z nedoločnikom za izražanje možnosti ali nujnosti) essere:
žive duše ni bilo videti non c'era, non si vedeva anima viva
tako se je spremenil, da ga skoraj ni spoznati è cambiato tanto da essere quasi irriconoscibile

6. (v osebni ali brezosebni rabi, navadno s prislovno rabljenim samostalnikom) essere, fare:
mraz je bilo faceva freddo
zunaj je bila tema fuori era buio

7. (eliptično za oživitev pripovedi) essere:
kaj bomo zdaj? e adesso cosa si fa?
še en kozarček bova beviamo un altro goccio
klop je iz kamna la panca è di pietra
fant je s Primorskega il giovanotto è del Litorale
deček ni za šolo il ragazzo non è tagliato per la scuola
hvala lepa. Ni za kaj tante grazie. Non c'è di che

C) (pomožni glagol z opisnim ali trpnim deležnikom) essere:
je delal, bo delal ha lavorato (lavorava, lavorò), lavorerà
je izdelan è fatto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
kar je, je quel che è stato è stato
dekle je lepo, da je kaj la ragazza è una vera bellezza
obleka je bila trideset tisoč tolarjev il vestito è costato trentamila talleri
ta je lepa! questa è bella!
še tega je bilo treba ci voleva pure questo
prav mu je gli sta bene
bilo mu je, da bi zavriskal avrebbe voluto gridare dalla gioia
o tem ni da bi govoril non è il caso di parlarne
biti na glasu essere noto, famoso
ali ti je znano, kaj je na stvari tu ne sai qualcosa?
na tebi je, da poveš tocca a te dirlo
otrok je po očetu il ragazzo è tutto suo padre, è suo padre sputato
po njem je è perduto, è morto
ne vem, pri čem smo non so a che punto siamo
biti pri sebi essere cosciente; essere robusto
ves dan je v knjigah sta tutto il giorno chino sui libri
pren. biti bela vrana essere raro come le mosche bianche
biti bogat z nečim abbondare di qcs.
bolje bi bilo, če bi ostali doma tanto valeva restare a casa
pren. biti brez skrbi dormire tra due guanciali
biti deležen splošne graje riscuotere il biasimo generale
koliko sem dolžan? cosa devo?
biti donosen rendere
biti drogiran žarg. avere la scimmia sulla spalla
napis je iz trinajstega stoletja l'iscrizione data dal tredicesimo secolo
biti kandidat candidarsi
biti komu v čast fare onore a qcn.
biti med Scilo in Karibdo essere tra Scilla e Cariddi
biti mlahav essere di lolla
biti na čelu capitanare, capeggiare, guidare
biti na dieti stare a dieta
kakor je navada reči come si suol dire
tvoje ravnanje ni primerno tvojim letom certi tuoi atteggiamenti si disdicono alla tua età
biti nujen urgere
biti ob pamet ammattire
pren. biti poskusni zajec fare da cavia
potreben bi bil še ščepec soli qui ci andrebbe ancora un po' di sale
ti čevlji so mi prav queste scarpe calzano benissimo
stori, kakor ti je prav fa' pure come ti piace
biti stalni odjemalec v trgovini servirsi in un negozio
biti v agoniji agonizzare
biti v cvetju fiorire
biti v devetih nebesih essere al settimo cielo
biti v modi usare
zdaj so v modi nižje pete adesso i tacchi usano meno alti
biti v nevarnosti correre pericolo
jur. biti v pristojnosti competere
biti v skrbeh (za) temere, trepidare (per)
biti v veljavi essere in vigore, vigere
biti višji, širši, težji superare qcn. in altezza, in larghezza, in peso
pren. biti ves blažen andare in visibilio
biti vreden, zelo vreden, vreden celo premoženje valere un mondo, un occhio della testa, un patrimonio, un Perú, un tesoro
ne biti vreden piškavega oreha non valere un accidente, un cavolo, un fico secco
biti zaslužen za domovino ben meritare della patria
biti zastarel essere out
biti žal dispiacere, rincrescere
žal mi je, a ti ne morem ustreči mi dispiace ma non posso accontentarti

biti kot živo srebro frazem
(biti živahen ali nemiren) ▸ olyan mint a higany [eleven, mozgékony]
S tremi otroki, še posebno najinimi, ki so živahni kot živo srebro, je veliko dela. ▸ Három gyerekkel, különösen a mieinkkel, akik olyan elevenek, mint a higany, sok munka van.

bivalen pridevnik
1. (o pogojih za bivanje) ▸ lakhatási, lakásObnovljena hiša zgovorno razkriva značilnosti bivalne kulture rudarskih družin. ▸ A felújított ház híven tükrözi a bányászcsaládok lakáskultúrájának jellemzőit.

2. (namenjen bivanju) ▸ lakó, tartózkodásiS kuhinjskim pultom kuhinjo ločite od bivalnega prostora. ▸ A konyhát konyhapulttal választjuk el a lakótértől.
Izkupiček zbranih sredstev bo namenjen izgradnji bivalne skupnosti. ▸ A bevételt lakóközösség létrehozására fordítják.
Povezane iztočnice: bivalna prikolica, bivalna skupnost, bivalna viza, bivalni kontejner, bivalni vizum, bivalno dovoljenje

bivius 3 (bi in via) dvopoten, razpoten: fauces V. vhodi v soteske z obeh strani, calles Val. Fl.; subst. bivium -iī, n

1. dvopotje, razpotje, razkrižje: Plin., Fl., cum ad bivia consisteres L., in bivio portae V. (ena pot vodi do obale, druga stran od morja).

2. pren.
a) dvojna pot = dvojen način, dvojno sredstvo: bivium... nobis ad culturam dedit natura: experientiam et imitationem Varr., in bivio distineatur amor O. (o ljubezni do dveh deklet).
b) bivium Pythagorae Aus. Pitagorovo razkrižje, t.j. črka Y (littera Pythagorae), s katero je Pitagora baje primerjal dvojno pot življenja: pot kreposti in pot pregreh.

bizmutov subsalicitat stalna zveza
farmacija (zdravilo) ▸ bizmut-szubszalicilát
Bizmutov subsalicilat, netopen kompleks trivalentnega bizmuta in salicilata, se lahko uporablja pri blagih do zmernih primerih, vendar pa teoretično lahko pride do zastrupitve s salicilatom. ▸ A bizmut-szubszalicilát a háromértékű bizmut és a szalicilát oldhatatlan komplexe. Enyhe vagy közepesen súlyos esetekben alkalmazható, de elméletileg előfordulhat szalicilátmérgezés.

black¹ [blæk] pridevnik
črn; temen, mračen; jezen, srdit; obupan, žalosten

black art magija
black ball črna kroglica (volitve)
to beat black and blue pošteno naklestiti
to be in s.o.'s black books biti pri kom slabo zapisan, v nemilosti
black death kuga
the devil is not so black as he is painted stvar ni tako huda, kakor je videti
to have a black dog on one's head biti zelo potrt
black drops opijeve kapljice
to get off with a black eye poceni jo odnesti
to be black in the face biti besen
as black as ink (ali soot, your hat) črn ko smola
black friar dominikanec
black frost suh mraz
black heart hudobno srce
the kettle calls the saucepan black sova sinici glavana pravi
a black letter day nesrečni dan; delavnik
black look čemeren, preteči pogled
to get a black mark priti na slab glas
Black Mary (ali Maria) zeleni Henrik
Black Monday nesrečen, kritični dan; prvi dan pouka v šoli
the black ox has trodden on his foot potrt, zaskrbljen je
black peper poper
the pot calls the kettle black sova sinici glavana pravi
black pudding krvavica
Black Rod najvišji uradnik Gornjega doma
black rust botanika pšenična snet
a black sheep in the family črna ovca v družini
Black & Tans vzdevek britanskih čet na Irskem
to swear the black is white prisegati, da je črno belo
as black as thunder skrajno razdražen, besen
Black Watch 42. škotski polk

blago samostalnik
1. (predmeti za prodajo) ▸ cikk, áru, árucikkPovezane iztočnice: levantinsko blago, množično blago, potrošno blago, terminsko blago

2. (tkanina) ▸ anyag, ruhaanyag, szövet

blagrovati glagol
1. literarno (imeti za srečnega) ▸ szerencsésnek tart, áldja a szerencséjét
Po svoje se prav blagruje, da nima avtomobila. ▸ A maga módján szinte áldja a szerencséjét, hogy nincs autója.
Bolni pogosto blagrujemo zdrave, a pri tem pozabljamo, da se ti ne morejo veseliti zdravja, ker ga premalo cenijo. ▸ Betegként gyakran tartjuk szerencsésnek az egészségeseket, de megfeledkezünk arról, hogy ők nem örülnek annak, hogy egészségesek, mivel ezt nem értékelik eléggé

2. literarno (slaviti; hvaliti) ▸ áld, megáld, hálát ad
Kmalu so odpustile možem in blagrovale boga, da jim jih je vrnil žive in zdrave. ▸ Hamarosan megbocsátottak a férjüknek, és áldották az istent, amiért élve és egészségesen visszaadta őket.

3. religija (blagoslavljati) ▸ áld, megáld
V blagrih Jezus blagruje vse, ki se v življenju srečujejo s trpljenjem. ▸ Hegyi beszédében Jézus megáldja mindazokat, akik szenvedéssel találkoznak életükben.
Šele po tem srečanju je dospel do globlje vere tistih, ki jih Jezus blagruje: "Blagor tistim, ki niso videli, a so verovali" (Jn 20,29). ▸ Csak ezután a találkozó után jutott el azok mélyebb hitéhez, akiket Jézus megáld: „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek” (Jn 20,29).

blame² [bleim] samostalnik
graja, ukor; krivda, odgovornost

to bear the blame of biti kriv česa
to lay (ali put, throw) the blame on s.o. (ali at s.o.'s door) dolžiti koga, zvračati krivdo na koga
to take the blame on o.s. prevzeti krivdo nase
to shift the blame on s.o. (z)valiti krivdo na koga
it is small blame to you tega vam ni očitati

blanc [blɑ̃] masculin belina, bela barva; belo vino; typographie razmik med vrstami; vmesni prostor, prazno mesto; beljak; botanique plesen; commerce belo blago

blanche féminin, musique polovična nota; bela biljardna krogla
blanc de blancs belo vino iz belega grozdja
blanc de ceruse svinčena belina
blanc de chaux apníca, belilo
blanc de fard bela šminka
blanc de poulet belo piščančevo meso
blanc d'œuf beljak
blanc des yeux beločnica
chèque masculin en blanc blanko ček
mets masculin au blanc jed z belo omako
magasin masculin de blanc trgovina s perilom
quittance féminin en blanc neizpolnjena pobotnica
signature féminin en blanc blanko podpis
aborder quelqu'un de but en blanc koga meni nič tebi nič nagovoriti
battre des blancs en neige delati sneg iz beljakov
chauffer à blanc razbeliti, figuré koga do besnosti razdražiti
écrire noir sur blanc napisati črno na belo
être vêtu de blanc biti belo oblečen
se manger le blanc des yeux izpraskati si oči, spreti se
regarder quelqu'un dans le blanc des yeux komu ostro v oči pogledati
rougir jusqu'au blanc des yeux zardeti do ušes
saigner quelqu'un à blanc (figuré) komu kri izsesati, uničiti ga
signer en blanc un chèque podpisati ček in bianco
tirer à blanc slepo streljati, dati svarilen strel

blandior -īrī -ītus sum (blandus)

1. prilizovati, laskati, dobrikati se komu, milovati, ljubkovati koga; abs.: quippe qui (callidus adulator) etiam adversando saepe adsentetur et litigare se simulans blandiatur Ci., modo blanditur, modo... terret O., pavidum (poniglavo) blandita O.; blandiri inter se Plin. (o golobih); pogosto z dat.: cur matri blanditur? Ci., cessit... tibi blandienti ianitor aulae H. tvojemu dobrikanju, Venus... sic patruo blandita est O., blandiri votis suis T. verjeti temu, kar si kdo želi, blandiebatur coeptis fortuna T. „se je smehljala“, blandiri auribus alicuius Plin. iun., blandiri sibi Ulp. (Dig.) laskati samemu sebi, domišljati si, varati samega sebe, blandiri sibi inepta spe Sen. ph., blandiri sibi de ipsius indulgentia Aug.; s finalnim stavkom: fama est... Hannibalem... pueriliter blandientem patri Hamilcari, ut duceretur in Hispaniam,... iure iurando adactum se... hostem fore populo Romano L. dobrikajoče proseč; blandientes oculi Iust. milo pogledujoče.

2. pren. goditi, ugajati, prijati, mikati, vabiti: video, quam suaviter voluptas sensibus nostris blandiatur Ci., suā blanditur pōpulus umbrā O., blandiente inertiā T.; adj. pt. pf. blandītus 3 (= blandus 3) mičen, prijeten: rosae Pr., peregrinatio Plin. — Soobl. v act. blandiō -īre; od tod: blandirem Ap. (v najboljših rokopisih blandirer), blanditus (pt. pf.) labor Verr. ap. Prisc., blandiendo (pt. fut. pass.) duce Sen. tr.

blandus 3, adv. -e (blanditer: Pl., Tit. ap. Non., Prisc. ) (najbrž sor. z blaterāre, balbus, babulus; prvotno blandus = prijazno bebljajoč komu)

1. v dobrem in slabem pomenu laskav, dobrikav, priliznjen, prikupljiv, prijazen, ljubkujoč: blandus amicus (naspr. verus) Ci., catulorum blanda propago Lucr., amator Pr., puella, puer, columba O., blandi doctores H., canibus blandis rabies venit V., blande rogare Ci., blandius petere Ci., blandissime appellare aliquem Ci., blande colendo (fructūs) Lucr. s skrbno nego, excipere aliquem hospitio blande ac benigne L., blandius moderari fidem H., blande flectere cardinem Ps.-Q. rahlo; s praep.: unum te puto minus blandum esse quam me, et, si uterque nostrum est aliquando adversus aliquem, inter nos certe numquam sumus Ci. ep.; z dat.: an blandiores in publico quam in privato, et alienis quam vestris estis? L.; z abl. instrumenti: doctā prece blandus H., non sumptuosā blandior hostiā H. manj ugajajoč, blanda precatu Stat.; z abl. limitationis: blandissimus ingenio Aur. = preveč prijaznega značaja; pesn. z gen. ali grškim acc. (glede na): blandus precum, blanda genas vocemque Stat.; pesn. z inf.: Stat., (Orphea) blandum et auritas fidibus canoris ducere quercus H. ki je z blagozvočnimi strunami prikupljivo privabljal hraste.

2. pren. (o stvareh)
a) laskav, prijazen, ljubkujoč, vljuden, dvorljiv: vox Enn. ap. Ci., Lucr., voces V., Plin. iun., soni, dicta, verba O., oratio, litterae Ci., laudes V., affabilis, blandus (erat Alcibiades) N. vljuden, blandis lacertis colla tenere O., blandi oculi Plin.
b) vabljiv, dražesten, mičen, prikupen, prijeten: alea, ars, aquae, quies, soles O., gaudia, labor V., otium consuetudine in dies blandius L., voluptates blandissimae dominae Ci.; z dat.: res blanda legentibus Plin., blandae superûm mortalibus irae Stat.; subst. neutr. pl.: animus asperis blandisque pariter invictus Sen. ph.

blast¹ [bla:st] samostalnik
sunek vetra, piš; pok, detonacija; trobljenje; količina razstreliva; razstrelitev
botanika rastlinska rja, snet
figurativno poguba

at (ali in) a full blast s polno paro
to be out of blast stati, ne delati (plavž)
sleng to take a blast kaditi pipo

blato samostalnik
1. (o zemlji) ▸ sárVse skupaj je bilo gradbišče, zato je bilo obilo blata. ▸ Az egész területen építkezés folyt, ezért volt rengeteg sár.
Že dneve in dneve je deževalo in ceste so se spreminjale v blato. ▸ Már napok óta zuhogott az eső, és az utak sártengerré váltak.
Povezane iztočnice: zdravilno blato, aktivno blato, dehidrirano blato, hiša iz blata, koliba iz blata, koča iz blata

2. (iztrebek) ▸ bélsár, székletBolnika vedno vprašamo, ali pri odvajanju blata čuti bolečine. ▸ A beteget mindig megkérdezzük, hogy vannak-e fájdalmai székelés közben.Pogosto izločanje tekočega blata je najpogostejši znak, da gre za drisko. ▸ Folyós széklet ürítése a hasmenés leggyakoribb jele.
3. izraža negativen odnos (o negativni situaciji ali stanju) ▸ mocsár, slamasztikaSrbija s predsedniškimi volitvami tone v politično blato. ▸ Szerbia az elnökválasztás során egyre mélyebbre süllyed a politikai mocsárba.
Velika pričakovanja delavske blaginje so se sfižila in potonila v blatu birokracije in prikrite korupcije. ▸ A dolgozók jólétével kapcsolatos nagy várakozások füstbe mentek és elsüllyedtek a bürokrácia és a rejtett korrupcióba mocsarában.
Nemško notranjepolitično prizorišče se čedalje bolj pogreza v blato afer. ▸ A német belpolitikai színtér egyre mélyebbre süllyed a botrányok mocsarában.
Kak odličen odvetnik bi ga morda le lahko potegnil iz blata. ▸ Egy ügyes ügyvéd talán csak ki tudná húzni a slamasztikából.

4. (o sramotenju) ▸ sárNjun zakon je bil sila razburljiv, a se je končal s polomom in obmetavanjem z blatom. ▸ A házasságuk rendkívül izgalmas volt, mégis totális csőddel és sárdobálással végződött.
Zakone bodo interpretirali sebi v prid, samo da bodo čim bolj sprali blato s svojih imen. ▸ A törvényeket a saját érdekeik szerint fogják értelmezni annak érdekében, hogy minél tisztábbra mossák nevüket.

Blickkontakt: Blickkontakt aufnehmen srečati se s pogledom, ujeti pogled

blind¹ [blaind] pridevnik (blindly prislov) (to za)
slep, zaslepljen; neviden, neopazen; skrit, tajen; jalov; nepremišljen, prenagljen; topoglav, nepoučen
sleng pijan
botanika brez cveta

blind alley slepa ulica; figurativno zagata; mrtvi tir
blind-alley occupation poklic, ki nima bodočnosti
blind coal antracit
anatomija blind gut slepič
blind (drunk), blind to the world pijan ko žolna
figurativno to have (ali apply) the blind eye zatisniti oko
to go at s.th. blind na slepo srečo se česa lotiti
blind leaders of the blind tisti, ki dajejo nasvet v stvareh, ki jih sami ne razumejo
blind letter pismo brez naslova
a blind man may perchance hit the mark slepa kura zrno najde
blind man's holiday somrak
as blind as a mole (ali a beetle, an owl) čisto slep
to get on s.o.'s blind side izrabiti slabo stran koga
blind pig, blind tiger nedovoljena točilnica
blind shell slepi naboj
blind spot mrtva točka
to strike blind oslepiti
to turn a blind eye to s.th. delati se slepega za kaj
there's none so blind ne da si dopovedati
it will happen when the devil is blind to se ne bo nikdar zgodilo
blind window (door) zazidano okno (zazidana vrata)
blind side nezavarovana, slaba stran
blind corner nepregleden ulični vogal
blind in an eye na eno oko slep
blind to one's defects zaslepljen

bližati se povratni glagol
1. (o začetku dejavnosti ali pojava) ▸ közeleg, közeledik Bližala se je ura, ko so nehali delati. ▸ Közeledett az óra, amikor abbahagyták a munkát.
Na ljubljanski veletržnici s sadjem in zelenjavo je opaziti, da se bliža zima. ▸ A ljubljanai zöldség-gyümölcs nagypiacon is észrevehető, hogy közeleg a tél.
A koledar neizprosno kaže, da se bliža novo leto. ▸ A naptár kérlelhetetlenül mutatja, hogy közeledik az új év.
Bliža se pust, z njimi pa pustne zabave. ▸ Közeleg a farsang a farsangi mulatságokkal.

2. (o prostorski oddaljenosti) ▸ közeledikHladna fronta se od severozahoda bliža Alpam. ▸ A hidegfront északnyugat felől közeledett az Alpok felé.

3. (o nastopu dela aktivnosti) ▸ közelít, közeledik, közelegDržava se je bližala bankrotu. ▸ Az állam rohamosan közelít a csőd felé.
Evropska klubska nogometna tekmovanja se bližajo koncu. ▸ Lassan véget érnek az európai klubfocibajnokságok.
Dolgo vroče poletje se bliža svojemu vrhuncu. ▸ A hosszú, forró nyár lassan eléri a csúcspontját.
Število udeležencev pa se že bliža številki 150, kar je izreden uspeh. ▸ A résztvevők száma már megközelíti a 150-et, ami rendkívüli siker.
Bolj ko se je bližal konec tekme, vse boljši so bili mladi Slovenci. ▸ Minél jobban közeledett a meccs a végéhez, annál jobbak játszottak a fiatal szlovénok.

4. (postajati podoben) ▸ közelebb kerül, közeledik
Čim bolj se torej umetnost bliža naravi, tem bolj se z njo, ko jo doživljamo, bližamo Bogu. ▸ Minél közelebb kerül a művészet a természethez, a megtapasztalása által annál közelebb kerülünk Istenhez.
Če so lobiji močnejši od vlade, bi to lahko pomenilo, da se bližamo razmeram korupcije, kakršna je zaživela v Italiji! ▸ Ha a lobbik erősebbek a kormánynál, az azt jelentheti, hogy az olaszországihoz hasonló korrupciós helyzethez közeledünk!