Franja

ponte

A) m

1. gradb. most:
ponte di calcestruzzo, di legno, di pietra betonski, lesen, kamnit most
ponte levatoio dvižni most
ponte mobile, girevole pomični most
ponte d'equipaggio voj. pontonski most
fare a qcn. i ponti d'oro komu slikati, obljubljati deveta nebesa
fare da ponte pren. biti opora, služiti kot opora
gettare un ponte postaviti, zgraditi most (tudi pren.);
tagliare, rompere i ponti pren. podreti vse mostove

2. ekst.
ponte radio radijski most
ponte aereo zračni most
testa di ponte voj. mostišče

3. navt.
ponte di coperta paluba, krov
ponte di passeggio sprehajalna paluba
ponte di volo vzletna steza (na letalonosilki)

4. gradb. oder

5. avto zadnji most

6.
ponte a bilico tehtnica z mostičkom

7. med. (zobni) mostiček

8. prosti dnevi (zaradi praznikov):
fare il ponte kombinirati proste dni
il ponte di Capodanno novoletni prazniki, prosti dnevi

B) agg. invar. prehoden; premostitven:
governo ponte prehodna vlada
legge ponte premostitveni zakon

ponti-fex -ficis, m (pōns in facere)

I. póntifeks, pontífik, višji svečenik, nadsvečenik. Rimljani so besedo izpeljevali iz pons in facere, pontifex torej = „postavljavec mostu“; ta domneva je tudi danes splošno sprejeta, čeprav so nekateri o njej dvomili. Ime so pontifiki dobili zato, ker so ponovno zgradili „Količasti most“ (Pons Sublicius), in sicer iz lesa. Količasti most, ki je bil najstarejši most v Rimu in je bil sprva grajen iz kamna, so Rimljani podrli, da so Rim obvarovali pred napadom Etruščanov; podiralce je branil Horacij Kokles. Pontifiki so ga ponovno zgradili, vendar iz lesa, da bi ga v primeru nuje zlahka ponovno podrli: collegium pontificum kolegij pontifikov, pontifiški zbor, je sprva štel 4, pozneje 8, naposled (v času Sule) 15 članov; njihova naloga je bil nadzor nad bogoslužjem in rimsko religijo nasploh: Varr., Ci., L., H., O. Vodja (načelnik, predsednik, prvomestnik) tega kolegija (zbora) je bil pontifex maximus najvišji póntifeks (pontífik), veliki svečenik: Ci., L., Plin. iun., Val. Max. idr.; pontifices minores so pomočniki ali pisarji (kolegija) pontifikov: Ci., L. pontifices seu minores seu maximi Lact. —

II.

1. (v krščanstvu) škof: Sid.

2. judovski veliki duhovnik: pontifex, id est sacerdos maximus Vulg., Caipham pontificem Vulg. — Od tod adj.

1. pontificālis -e pontífiški, pontífikov, pontifikálen, nadsvečeniški, nadsvečenikov, póntifeksa (pontífika, nadsvečenika, višjega svečenika; gen.): auctoritas Ci., insignia L., honos, sacrum O., ludi Suet. (igre, ki jih je priredil pontifex maximus ob nastopu svoje službe).

2. pontificius 3 = pontificālis: libri Ci., ius Ca. fr., Ci., L., Plin., Macr., P. F., carmen Sen. ph., negotium Gell. subst.
a) pontificium -iī, n α) škofovska (škofova) oblast: Cod. Th. β) metaf. svobodna oblast, svoboda, pravica storiti kaj: is, cuius negotium id pontificiumque esset Gell., Arn., Cod. Th., Symm.
b) pontificiī -iōrum, m (sc. libri) pontífiške (pontifikálne, nadsvečeniške) knjige: unde ut in ritualibus et pontificiis [...] obtemperatur, observantibus sacerdotiis caute Amm.

3. pontificātus -ūs, m pontifikát, pontifiško (pontifikálno, nadsvečeniško) dostojanstvo, pontifiška (pontifikálna, nadsvečeniška) služba, višje svečeništvo, nadsvečeništvo: Ci., T., Vell., Suet., p. maximus Suet. dostojanstvo velikega svečenika.

ponudíti (-im) | ponújati (-am)

A) perf., imperf.

1. offrire; porgere:
ponuditi cigareto offrire una sigaretta
ponujati blago offrire la merce
pren. ponujati priložnost porgere l'occasione, il destro
med. ponuditi (zdravstveno) pomoč prestare a qcn. le cure del caso
ponuditi pijačo offrire, pagare da bere

2. proporre, presentare:
ponuditi odpoved presentare le dimissioni
ponujati nagrado za atentatorjevo glavo offrire un premio, una taglia per la testa dell'attentatore
ponujati komu roko, zakon fare una proposta di matrimonio a qcn.

B) ponudíti se (-im se) | ponújati se (-am se) perf., imperf., refl. offrirsi:
mislim, da se je dekle ponujalo penso che la ragazza si offrisse
ponudil se je da gre namesto mene si offrì di andare in vece mia
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. dež, sneg se ponuja si mette a piovere, a nevicare
pren. ponujale so se mu črne misli lo turbavano brutti pensieri

ponúditi to offer; to bid; to tender; to proffer

ponúditi več (na dražbi) to bid up; to outbid
ponúditi jed to offer (someone) something to eat
ponúditi roko, ponúditi zakon to offer one's hand
ponúditi svoje usluge to tender one's services
ponúditi se to offer (one's services); (prostovoljno) to volunteer
ponudila se je, da bo zapela pesem she volunteered a song
ponudil seje, da mi bo pokazal pot he volunteered to show me the way
kadar se ponudi prilika when the opportunity arises

popádati² (-am) | popásti (-pádem) imperf., perf.

1. afferrare, agguantare, ghermire; (z zobmi) azzannare

2. cogliere, prendere, assalire:
večkrat ga popada slabost è spesso colto da malore
popada ga besnost, jeza lo prende la rabbia

pop art stalna zveza
umetnost (umetnostni slog) ▸ pop art
V Dalíjevih poznih letih so številni mladi umetniki, recimo Andy Warhol, trdili, da je pomembno vplival na pop art. ▸ Dalí késői éveiben számos fiatal művész, például Andy Warhol is azt állította, hogy nagy hatással volt a pop artra.

pòpasti pòpadnēm
1. pasti na: knjigu je popala prašina
2. popasti: popale ga muke; popao ga strah
3. rda ga popala! da bi ga vrag pocitral!

popásti¹ (zgrabiti) to seize, to grasp; to attack, to assail, to assault

popadla ga je želja, da... he suddenly felt the urge to..., arhaično he was smitten with the desire to...

poppa¹ f

1. materine prsi; pren. mleko:
bimbo da poppa dojenček
dare la poppa dojiti
togliere, levare la poppa otroka odstaviti
volere ancora la poppa pren. potrebovati še cucelj

2. knjižno (ženske) prsi

poppysma -atis, n (gr. πόππυσμα) in poppysmus -ī, m (gr. ποππυσμός) dleskanje, tleskanje (z jezikom), npr. v znamenje pohvale: si mediocris erit, spatium lustrabit utrinque metarum et sortes ducet frontemque manumque praebebit vati crebrum poppysma roganti Iuv.; pri bliskanju, kakor da bi bilo tako mogoče pomiriti nevihto: fulgetras poppysmis adorare consensus gentium est Plin.; v obscenem pomenu: quis ridere potest fatui poppysmata cunni? cum sonat hic, cui non mentula mensque cadit? Mart.

popráviti to repair; (hišo) to do up; (čevlje, stroj itd.) to mend; to set right, to overhaul; (ladjo) to refit; (izboljšati) to improve; (napake) to correct, to put right, to rectify; to recondition; (sliko) to touch up; (zakrpati) to mend, to patch, to refit, to botch, to darn; (zdravje) to restore; (zakon) to amend; (figurativno, krivico itd.) to repair, to remedy, to redress, to make amends for, (povzročeno škodo) to make good, to compensate

popráviti napako, instrument to rectify an error, to repair an instrument
popráviti krivico to repair a wrong, to make good an injury
popráviti (nadomestiti) izgubo to repair a loss
vedno kaj popravlja pri svojem avtu he is always tinkering at his car
popravil je svoje mladostne napake he has atoned for his youthful misdeeds
popráviti se to improve, to better oneself, to grow better, to reform; (razmere) to take a turn for the better; (zdravstveno) to mend, to be on the mend, to recover, to come round, to be restored
to se ne da popráviti this is past mending
bolnik se je popravil the patient has improved (ali has recovered)
vreme se je popravilo the weather has improved
upam, da se bo popravil v bodoče I hope he will do better (ali will improve) for the future
popráviti posledice to redress the consequences

popráviti réparer, restaurer, arranger, remettre en état, raccommoder, refaire, rétablir , figurativno remplacer ; (obleko na sebi) (r)ajuster ; (napako) corriger, rectifier , (delno) retoucher ; (grobo) retaper, réviser , familiarno rafistoler , figurativno ravauder ; figurativno redresser, amender, affiner

popraviti se (zdravstveno) se rétablir, se remettre; (učenec) s'amender, se corriger; reprendre, se redresser
popraviti avto v okvari réparer une voiture en panne
popraviti star avtomobil, podrto hišo retaper une vieille voiture, une maison délabrée
popraviti besedilo, račun rectifier un texte, un compte
popraviti izgubo réparer une perte
popraviti knjigo retoucher à un livre
popraviti nalogo corriger un devoir
popraviti napako corriger (ali réparer) une faute
popraviti plače rajuster (ali réajuster) les salaires
popraviti svoj položaj améliorer sa situation
popraviti svojo sodbo corriger un jugement
popraviti streljanje (vojaško) rajuster le tir
popraviti škodo réparer un dommage
popraviti telefonske komunikacije rétablir les communications téléphoniques
popraviti zamudo rattraper un retard
popraviti si (obleko, pričesko) s'arranger (son vêtement, sa coiffure)
popraviti si očala se rajuster les lunettes
delno popraviti konfekcijske hlače retoucher un pantalon
vreme se je popravilo le temps s'est rétabli (ali remis au beau)
zdravje se mu je popravilo sa santé s'est améliorée
napaka, ki se da popraviti erreur ženski spol rectifiable (ali réparable)

popredmeten pridevnik
1. lahko izraža negativen odnos (razosebljen) ▸ tárgyiasult
Pesnikova poezija odpira vprašanja o smislu življenja v današnji čedalje bolj razčlovečeni in popredmeteni družbi. ▸ A költő költészete kérdéseket vet fel az élet értelméről a mai, egyre inkább dehumanizált és tárgyiasult társadalomban.
V primerjavi s hladno, brezosebno popredmeteno tehnologijo je svetla točka družbenih omrežij ta, da so organska, da se rojevajo, rastejo, razvijajo in ugašajo. ▸ A hideg, személytelen, tárgyiasult technológiához viszonyítva a közösségi hálózatok jó oldala az, hogy organikusak, hiszen megszületnek, növekednek, fejlődnek és eltűnnek.

2. (prikazan konkretno) ▸ tárgyiasult
Spet me izdaja ljubezen do starin, patine, popredmetenih zgodb lastnikov. ▸ Ismét elárul engem a a régiségek, a patina, a tulajdonosok tárgyiasult történetei iránti szeretetem.
Kulturni kapital se v popredmeteni obliki odraža v kulturnih dobrinah, npr. kot knjige, slovarji, umetniški proizvodi ali glasbeni instrumenti. ▸ A kulturális tőke tárgyiasulása a kulturális javak, például könyvek, szótárak, művészeti termékek vagy hangszerek formájában testesül meg.

por za; skozi, čez, po; na, v; zaradi; s, z, s pomočjo; kar se tiče; v korist

lo ha recibido por mí dobil je to po mojem posredovanju
ganar el pan por sí mismo sam si služiti kruh
por consiguiente potemtakem, zatorej
eso le pasa por ligero tega je kriva njegova lahkomiselnost
por mí kar se mene tiče, zaradi mene
no lo hago por difícil ne delam tega, ker je (tako) težko
preguntar por algn vprašati za koga
por escrito pismeno
por dicha, por fortuna na srečo, k sreči
por fuerza s silo
por señas s kretnjami
hablar por lo bajo tiho govoriti
de por sí sam (od sebe); iz svoje volje
por París čez (via) Pariz
partir por (ali para) París odpotovati v Pariz
echar por el suelo na tla zagnati
de 10 por arriba nad deset, od deset naprej
andar por ahí potepati se
por agosto v avgustu, avgusta
(desde) por la mañana (od) davi, (od) danes zjutraj
por aquellos tiempos tisti čas, takrat
estoy por V. na uslugo sem Vam! na voljo sem Vam!
está loco por ella zateleban je vanjo
tengo por sin duda que... smatram za dognano, da ...
tres veces por día trikrat na dan
por dos po dva
dos por cinco dvakrat pet
el cinco por ciento 5%
por lo demás sicer
por lo que yo sé kolikor jaz vem
ir por leña iti po drva
¡vaya por él! pojdite ponj!
está por llegar takoj bo prišel
en lo por venir v bodoče, v prihodnje
la cuenta está (ali queda) por pagar račun še ni plačan
por decirlo así tako rekoč
no es por alabarme, pero... ne da bi se hotel hvaliti, toda ...
por cierto naravno, pač; sicer, zares
por lo demás sicer
por fin končno
por si acaso če slučajno, za vsak primer
por tanto zato, zaradi tega
por poco skoraj
¡sí, por cierto! da, gotovo!
por que (= porque) ker
(= para que) da bi
¿por qué no viene? zakaj ne pride?
sin qué ni por qué brez vzroka, meni nič tebi nič
por más (ali mucho) que grite naj še toliko vpije
por bueno que fuese naj bo še tako dober
por si no viene če slučajno ne pride

poravnáti aplanir, niveler, égaliser; arranger, mettre en ordre ; (spor) rajuster ; (zadevo, prepir) (r)accommoder, accorder, mettre d'accord, concilier ; (plačati) payer, acquitter, régler, solder

poravnati se (spraviti se) en venir à un accommodement, s'accorder, se mettre d'accord, composer, transiger, capituler
poravnati dolg régler une dette, s'acquitter (ali s'exonérer) d'une dette
poravnati prepir, spor régler une querelle, un litige
poravnati račun régler un compte (ali un mémoire), (v gostilni) régler l'addition
poravnati spor zlepa régler un différend à l'amiable
poravnati škodo régler (ali réparer) un dommage, dédommager quelqu'un de quelque chose
poravnati se s svojimi nasprotniki, upniki composer (ali s'arranger) avec ses adversaires, ses créanciers
skušati se zlepa poravnati parlementer
ki se da zlepa poravnati accommodable, arrangeable

pōrco

A) m (pl. -ci)

1. pog. prašič:
essere grasso come un porco biti debel kot prašič
essere sudicio come un porco biti umazan kot prašič
mangiare come un porco jesti, žreti kot prašič

2. svinjina

3. pren. pujs, svinja, pacek

B) agg.

1. slabš. svinjski, ostuden, gnusen

2. inter. vulg.:
porco mondo! tristo hudičev!
porca miseria! porca l'oca! da bi ga (jo, itd.) strela!

pordečeti glagol
1. (postati rdeč ali rdečkast) ▸ pirul, vörösödikKoža vidno pordeči šele po nekaj urah, temno pa se obarva po dveh do treh dneh sončenja. ▸ A bőr csak néhány óra elteltével vörösödik ki, és két-három napnyi napozás után barnul meg.
Rastlina zacveti maja z belimi cvetovi, združenimi v socvetja, jeseni pa njeno listje pordeči. ▸ A növény májusban bont fehér virágokat, ősszel pedig a levelei vörösre színeződnek.

2. v športnem kontekstu (o kazenskem ukrepu) ▸ piros lapot kapZa sodnika je bil to prekršek le za rumeni karton, čeprav pravila jasno govore, da mora vratar v takem primeru pordečeti. ▸ A bíró számára ez a szabálytalanság csak sárga lapot ért, pedig a szabályok világosan kimondják, hogy ilyen esetekben a kapusnak piros lapot kell kapnia.

pōro m

1. anat. pora, znojnica:
sprizzare invidia, rabbia da tutti i pori pren. biti nevoščljiv, besen
sprizzare salute da ogni poro, da tutti i pori pren. biti zdrav kot dren

2. fiz. pora

poročíti (starši sina, hčer) to give in marriage (one's son, one's daughter); (duhovnik ženina in nevesto) to marry, to join in wedlock (ali in holy matrimony)

poročíti se to marry, to get married (to), to wed
dobro se je poročila she has made a good match
dovolj je star, da se poroči he is old enough to get married (ali to settle down)
poročíti se iz ljubezni to marry for love

porod samostalnik
1. (proces rojevanja) ▸ szülésDihalne vaje med nosečnostjo so sestavni del priprave na porod. ▸ A terhesség alatti légzőgyakorlatok a szülésre való felkészülés szerves részét képezik.Povezane iztočnice: naravni porod, prezgodnji porod, predvideni datum poroda, kleščni porod

2. (nastanek) ▸ születés, világra jövetel
Ali se ni nekaj podobnega zgodilo tudi ljudem, ki so sodelovali pri porodu države in demokracije? ▸ Nem történt-e valami hasonló azokkal az emberekkel, akik részt vettek az állam és a demokrácia születésében?
Evropska denarna zveza bo kljub težkemu političnemu porodu zaživela. ▸ A nehéz politikai világrajövetele ellenére is műkődőképes lesz az Európai Monetáris Unió.
O vrnitvi enega najbolj priljubljenih stripovskih superjunakov na filmsko platno lahko rečemo, da je bil hud porod. ▸ Elmondhatjuk, hogy nehéz szülés volt az egyik legnépszerűbb képregény-szuperhős visszatérése a mozivászonra.
Pri porodu revije smo se pri zbrali tisti, ki se še posebej zavedamo pomena zapisane besede. ▸ A folyóirat világrajövetelekor mind összegyűltünk, akik különösen tudatában vagyunk az írott szó jelentőségének.