Franja

Diomēdēs -is, m (Διομήδης) Diomed,

1. iz Kalidona v Ajtoliji, Tidejev in Deipilin (Deïpilē) sin, Adrastov naslednik v Argih, eden najslavnejših grških junakov pred Trojo. Ko se je vračal iz razrušene Troje, mu je žena Ajgiala (Aegialēa) preprečila izkrcanje, zato se je preselil v Apulijo in, prijazno sprejet od kralja Davna, tam ustanovil več mest (poseb. Arpe [Arpi = Argyripa]). Njegovi tovariši so bili spremenjeni v čaplje, ker so ga po smrti preveč objokovali: H., O., Iust., Aug., Diomedis urbs (= Arpi) V., Diomedis campus (ravnica pri Kanah v Apuliji ob reki Avfidu) L. Adj. Diomēdēus (pri Mel., Plin. Diomēdīus) 3 (Διομήδειος) Diomedov: Iuv., enses O., furtum Stat. rop trojanskega paladija, arces Stat. mesta, ki jih je ustanovil Diomed, insula ali insulae Mel., Plin. ob apulski obali, agri Mart. v Ajtoliji, aves Serv. = v čaplje spremenjeni Diomedovi tovariši.

2. kralj traških Bistoncev, ki je svoje konje redil s človeškim mesom in ga je Herkul ubil: Serv., Diomedis equi Lucr. Od tod adj. Diomēdēus 3 (Διομήδειος) Diomedov: equi Aus., Cl.

Diōn, lat. Diō, -ōnis, m (Δίων) Dion,

1. D. Syracosius Dion Sirakuški, Hiparinov sin, roj. l. 409, svak sirakuškega tirana Dionizija I. Ko je Sirakužane rešil pred Dionizijevo tiranijo, so ga l. 353 v zaroti ubili: Ci., N.

2. neki akademski filozof: Ci.

3. neki stoik: Ci.

4. D. Colophonius Dion iz Kolofona, pisec del o poljedelstvu: Varr., Col.

5. D. Halaesīnus Dion Haležan: Ci.

6. D. Neapolītēs Dion iz Neaplja, sloviti matematik: Aug.

diréktno adv. direttamente; pog. pren. letteralmente:
ko je to zvedel, je direktno podivjal saputa la cosa andò letteralmente in bestia

discolor -ōris, abl. -e in -ī, n pl. -ia, gen. -ium različne barve (gen. sg.), raznobarven, pester: Varr., signa Ci., auri aura V., miles O. = črni in beli kamenčki na igralni deski, via Val. Fl., aves Plin., vestis Cu., Fl., arma Fl.; z dat. druge barve kakor … , drugačen od … , čemu neprimeren, s čim neujemajoč se: vestis alba discolor fatis meis O., matrona meretrici dispar erit et discolor H. drugače (t.j. v belo stolo) oblečena (medtem ko vlačuga nosi pisano togo); pren. različen, neenak, nepodoben: usus rerum Pers., Hiberia Val. Fl., pelago non discolor amnis Stat. — Soobl. fem. discolōra: Ap., Prud., M., Symm., discolōria vestis: Petr.

diskvalificirati glagol
1. v športu (izločiti zaradi kršenja pravil) ▸ diszkvalifikál, kizár a versenybőlNa 30 km klasično je Danilova osvojila osmo mesto, vendar so jo po tekmi diskvalificirali. ▸ A klasszikus 30 km-es versenyen Danilova a 8. helyet szerezte meg, de a verseny után diszkvalifikálták.Če igralec noče upoštevati pravil igre, ga sodnik diskvalificira. ▸ Ha egy játékos nem akarja betartani a játékszabályokat, akkor a bíró diszkvalifikálja.

2. (vzeti veljavo) ▸ diszkvalifikál, lejáratMe hoče pred bralci moralno diskvalificirati? ▸ Erkölcsileg le akar járatni az olvasók előtt?Vsi dosedanji premieri so govorili o korupciji le tedaj, ko so hoteli diskvalificirati politične nasprotnike. ▸ Az összes eddigi miniszterelnök csak akkor beszélt korrupcióról, amikor politikai ellenfeleit akarta lejáratni.
Deset let me nenehno diskvalificirajo kot umetnika in kot človeka. ▸ Tíz éve folyamatosan lejáratnak művészként és emberként.

disociirati glagol
1. kemija (o razpadu molekul) ▸ disszociálMočne baze popolnoma disociirajo in imajo visoke pH vrednosti. ▸ Az erős bázisok tökéletesen disszociálnak, és magas a pH-értékük.
Le nekatere kisline in baze z vodo popolnoma ionizirajo ali disociirajo. ▸ Csak néhány sav és bázis ionizálódik vagy disszociál maradéktalanul vízzel.

2. psihologija (o umskem procesu) ▸ disszociál, disszociálódik [pri povratni rabi]
Ko Louise izve resnico, spet disociira. Nič ne občuti. Spet zbeži od vezi, ki jih je že spletla. ▸ Amikor Louise megtudja az igazságot, ismét disszociál. Nem érez semmit. Újra elmenekül a kötelékei elől.
Ne čuti ne bolečine ne strahu – telesno otopi, se disociira, kar je nezavedni odraz obrambe pred grozo zlorabe. ▸ Nem érez sem fájdalmat, sem félelmet – fizikailag elzsibbad, disszociálódik, ami a bántalmazás borzalma elleni védekezés öntudatlan leképződése.

distanca samostalnik
1. (o prostorski razdalji) ▸ távolság, távKrajših distanc od 10.000 m na stezi ne bom več tekla. ▸ Többé nem futok 10 000 m-nél rövidebb távokat.

2. (o časovnem obdobju) ▸ distancia, távolságZares bo potrebna večja distanca, da bi lahko o tem, kar se dogaja danes, rekli kaj bolj relevantnega. ▸ Valóban nagyobb távolságra lesz szükségünk ahhoz, hogy valami érvényeset tudjunk mondani a mai eseményekről.
Ko na čas zdravljenja gledam z velike časovne distance, na tisto leto nimam tako zelo slabih spominov. ▸ Amikor nagy időbeli távolságból tekintek vissza a gyógykezelés időszakára, akkor nincsenek olyan borzasztó rossz emlékeim arról az évről.

3. (objektivnost) ▸ távolságtartás, distanciaPo daljšem bivanju v tujini dobiš do svoje domovine nekakšno zdravo distanco. ▸ Ha hosszú ideig külföldön élsz, akkor egyfajta egészséges távolságtartásra teszel szert a hazáddal szemben.Novinar mora imeti distanco, biti kritičen. ▸ Az újságíró legyen távolságtartó és kritikus.Sam na svoje delo v ministrstvu gledam s kritično distanco. ▸ Jómagam kritikus távolságtartással tekintek saját, minisztériumban végzett munkámra.Na dogajanje sem poskušala gledati z neke distance, kot da se to ne dogaja meni. ▸ Próbáltam bizonyos távolságtartással szemlélni a történteket, mintha nem is velem történtek volna meg.

4. (o odnosu med ljudmi) ▸ distancia, távolságV vsakodnevnih srečanjih ste odprti, topli, prijazni ljudje, a imate distanco. ▸ A mindennapi találkozások során ön nyitott, meleg, barátságos ember, ugyanakkor távolságtartó.
Med sabo kot izvajalcem in naročnikom ohranjam distanco. ▸ Kivitelezőként megtartom a távolságot magam és a megrendelő között.

distrahō -ere -trāxī -trāctum (po drugih -trăctum)

1. narazen vleči (trgati), raztrga(va)ti, trgati, (na silo) razstaviti, razdreti: Lucr., C., d. aliquem equis Varr. fr., corpus … , quod dirimi distrahive non possit Ci., iam corpus distrahendum dabis L., turbatis distractus equis (Hippolytus) V., distracta in diversum actis curribus membra Sen. ph., quadrigis religari et in diversa distrahi Aur. razčetverjen biti, vallum distrahere et dirripere L., d. saxa Sen. ph. razgnati; pesn. (zevgma): d. (alicui) comam … , lumina … , genas O., razmršiti lase … , razpraskati oči … , razmrcvariti lica; pren.: haud fallebat Tiberium moles cognitionis quāque ipse famā distraheretur T. kako ga obrekujejo.

2. occ.
a) raztegniti (raztezati), razširiti (razširjati), osamiti (osamljati), (raz)deliti, razkropiti: turmas T., Caecinam cum quadraginta cohortibus Romanis distrahendo hosti … misit T., familiarissimos fuga distraxit Ci., d. hostem Fl., populus Romanus per diversa terrarum distractus Fl.; med.: Pompeius suis praedixerat, ut Caesaris impetum exciperent neve se loco moverent aciemque eius distrahi paterentur C., Euphrates distrahitur ad rigua, in paludes Plin. se deli, se razteka.
b) narazen spraviti, (raz)ločiti: non prius distracti sunt (pugnantes), quam alterum anima relinqueret N.
c) koga imetje razsipati, razmeta(va)ti, zapravljati: quom absenti hic tua res distrahitur tibi Pl., non hercle minus distrahitur cito Pl.
č) drž.pr. (posamično) (raz)prodajati, s prodajo razkosati, na dražbi proda(ja)ti: dividant … distrahant Luc. ap. Non., quanto quis obaeratior, aegrius distrahebant (agros) T., coëmendo quaedam, tantum ut pluris postea distraheret Suet., d. bona Gell., merces Iust., modico (za zmerno ceno), viliori, vilissimo d. aliquid Icti.
d) gram. med dvema besedama (v verzu) zev (hiatus) dopuščati, dve besedi z zevom izgovarjati: voces Ci.

3. pren.
a) zveze razvez(ov)ati, razdreti (razdirati), ukiniti, razpustiti, razgnati: amorem Ter., quae sententia omnem societatem distrahit civitatis Ci., haec naturā cohaerentia distraxerunt Ci., d. concilium Boeotorum L., societatem cum aliquo Sen. rh., collegia (zadruge) Sen. ph.; occ. (osebe) razdvojiti (razdvajati), spreti; v pass. razdvojiti se, spreti se: distrahi cum filio Ci., Pompeium et Caesarem perfidiā hominum distractos (sprta) rursus in pristinam concordiam reducas Balbus in Ci. ep.
b) kaj ubraniti, preprečiti, brezuspešno narediti: subicitur etiam L. Metellus, … qui hanc rem distrahat C.
c) prepire poravna(va)ti, pomiriti (pomirjati), spraviti (spravljati): controversias Ci., Suet.
č) na razne strani vleči (nagibati): feror, differor, distrahor Pl., obsessos hinc fides, inde egestas inter decus ac flagitium distrahebant T. tu je bilo pomanjkanje vzrok, da so … omahovali med … , cum Tiberium anceps cura distrahere, vine militum servum suum coërceret, an … T. ko je … nagibala sem in tja; v pass. tudi = omahovati, kolebati: in deliberando animus in contrarias sententias distrahitur Ci., cum Tiridates … distrahi consiliis, iret contra an … T., in subtilitatem inutilem distrahi Sen. ph. izgubljati se v nepotrebne malenkosti; distrahi (abs.) Ci. v dvome zaiti; v pomenu vznemiriti (vznemirjati): distrahi litibus, ancipiti contentione Ci., multiformibus curis Amm.; v pomenu raztrositi, razcepiti (razcepljati): eius (oratoris) industiam in plura studia distrahere Ci., d. rem publicam L., T., si matrimonium Liviae velut in partes domum Caesarum distraxisset T.

4. odtrg(ov)ati, iztrg(ov)ati, odtegniti (odtegovati), odvrniti (odvračati), odpraviti (odpravljati), na silo ločiti: d. aliquem a complexu suorum Ci., qui a me mei servatorem capitis … distrahat Ci., ab eis membra citius distrahi posse Ci., illam a me distrahit necessitas Ter., d. socium a rege, socius a me distractus Ci.; med. odtrgati se, ločiti se: non potui ab illo tam cito distrahi Sen. rh., ne vi distrahitur anima a corpore Sen. ph.;
a) pren. ut enim sapientiam, temperantiam, fortitudinem copulatas esse docui cum voluptate, ut ab ea nullo modo nec divelli nec distrahi possint, sic … Ci.
b) occ. koga komu odtujiti (odtujevati): quid ego illum ab eo distrahere conarer? Ci. — Od tod adj. pt. pf. distrāctus (distrăctus) 3 razdeljen, raztresen: divisior inter se ac distractior actus Lucr.; pren. zaposlen: tamquam distractissimus ille tantorum onerum mole Vell. vsestransko zaposlen.

ditch¹ [dič] samostalnik
jarek, rov, okop
pogovorno Rokavski preliv, Severno morje, Atlantski ocean

to be in a dry ditch živeti ko ptiček na veji
to die in the last ditch boriti se do konca
to die in a ditch bedno poginiti
to be in the last ditch biti v težkem položaju, v neprilikah

dither² [díðə] samostalnik
drgetanje, trepet

to be all of a dither; ali to be in a dither tresti se ko šiba na vodi

dīvortium (dīvertium) -iī, n (dīvortere, dīvertere)

1. razhod, ločitev; pren.: haec autem, ut ex Appennino fluminum, sic ex communi sapientiae iugo sunt doctrinarum facta divortia Ci. so se ločili (ločile).

2. pren.
a) ločitev zakona, razveza, razporoka: subitum d. Ci., d. Octaviae, d. suum cum uxore Suet. ločitev od … , divortium facere (cum aliquā) Kom., Ca. fr. zakon ločiti, razvezati se od … , cum mima fecit d. Ci., novis nuptiis fieri cum superiore divortium Ci., cum quaeritur, utrius culpā divortium factum sit Q., ab aliquo per divortium discedere Iust.
b) ločitev drugih tesno združenih oseb, npr. ljubimca od ljubice: Pl., Ci.; sorodnikov: Ci.
c) ločitev (abstr.): tanto rerum divortio Ap., anima … nullum init cum sua unitate divortium Macr.

3. met. meja, razmejišče: artissimum inter Europam Asiamque divortium T. (o Helespontu), divortia aquarum Luc. fr., Ci., L. idr. razvodja vodâ, alta divortia riparum Amm., divortia itinerum L., T. razpotja, obiciunt equites sese ad divortia nota V.; pren.: d. veris et hiemis Col. čas, ko zima preide v pomlad.

dīvulgō, starejše dīvolgō, -āre -āvī -ātum oznaniti (oznanjati), razširiti (razširjati): Suet., Iust., librum Ci. ep., rem sermonibus Ci., indicio divulgato Ci., divulgato consilio C., divulgato ingenio T. ko se je … proslavil.

2. vsem prepustiti (prepuščati): cuius primum tempus aetatis palam fuisset ad omnium libidines divulgatum Ci. — Adj. pt. pf. dīvulgātus 3
a) daleč razširjen: gloria Lucr.; subst. neutr. pl.: ne divulgata … veris … antehabeant T.
b) preprost: magistratus levissimus et divulgatissimus Ci. ep.

dnevni red frazem
(o prioritetah) ▸ napirendSocialne teme sta hotela spraviti z dnevnega reda volilne kampanje. ▸ A szociális kérdéseket le akarták venni a választási kampány napirendjéről.Režimska stran je na dnevni red skušala postaviti boj proti terorizmu, ki ga očitajo upornikom. ▸ A kormányzó párt megpróbálta napirendre tűzni a küzdelmet a terrorizmus ellen, amellyel a lázadókat vádolja.
Res, da do nedavnega nikdar nismo iskali gostov, to preprosto ni prišlo na dnevni red. ▸ Igaz, hogy egészen a közelmúltig nem kerestünk vendégeket, egyszerűen nem került napirendre.
Ko se spet samski Mitch preseli v hišo blizu študentskega naselja, so nore zabave spet na dnevnem redu. ▸ Amikor az ismét szingli Mitch visszaköltözik a kampusz közelében lévő házba, újrakezdődnek az őrült partik.

dobíti (-ím) | dobívati (-am)

A) perf., imperf.

1. (postati imetnik česa) ricevere, avere:
dobiti pismo ricevere una lettera
kaj dobiti (v trgovini) comprare, trovare

2. (postati bogatejši)
a) (za kako stvar) avere, ottenere:
dobiti na posodo, za doto avere in prestito, in dote
dobiti za denar, zastonj avere, ottenere dietro pagamento, avere gratis
dobiti otroka avere un bambino
dobiti veselje do dela trovare soddisfazione nel lavoro
dobiti sive lase incanutire
dobiti pogum prender coraggio
b) (postati deležen):
dobiti bolezen, vročino ammalarsi, venire (a qcn.) la febbre
dobiti kašelj, živčni napad buscarsi la tosse, avere un collasso nervoso

3. (sprejeti denar kot nadomestilo) prendere:
koliko si dobil za avto? a quanto hai venduto l'auto?

4. (s širokim pomenskim obsegom) trovare, ottenere:
dobiti delo v tovarni trovare lavoro nella fabbrica

5. (uspešno končati določeni proces) vincere:
dobiti pravdo, stavo, vojno vincere la vertenza, la scommessa, la guerra

6. prendere, catturare, acchiappare:
ko te dobim, boš tepen se ti acchiappo, le prendi

7. (izraža, da je kaj na voljo) trovare; acquistare:
vstopnice se dobijo pri blagajni i biglietti si possono acquistare presso la cassa

8. (z glagolskim samostalnikom):
dobiti v nagrado avere in premio, essere premiato
dobiti opomin essere ammonito
dobiti priznanje ottenere il riconoscimento
dobiti soglasje avere, ottenere il consenso
dobiti gol prendersi un gol
dobiti eno okrog ušes, klofuto prendersi, buscarsi uno schiaffo
dobiti obisk ricevere una visita
dobiti vpogled prendere in visione
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
žarg. trg. že dobite? il signore è servito? posso servirla?
pog. dobiti košarico ricevere un rifiuto
pren. dobiti kroglo v glavo essere ferito alla testa, essere ucciso
pog. dobiti noge prendere il volo, sparire
dobiti ... mesecev, ... let (zapora) prendere tanti mesi, anni (di prigione, di galera)
pren. dobiti svoje avere ciò che (uno) si è meritato, esser compensati a dovere
dobiti jih po glavi, po grbi prenderle, prenderne, buscarle
dobiti jih po nosu, po prstih prendersi una doccia fredda
pog. dobiti brco, čevelj essere licenziati (in tronco)
dobiti mlade figliare
če te dobim v roke, v kremplje! attento a non capitarmi sotto le mani, tra le grinfie!
dobiti ga v glavo ubriacarsi forte
dobiti (ujeti)
koga na laži cogliere qcn. in fallo
dobiti koga v oblast avere qcn. in proprio potere
dobiti kaj za pod zob mettere qcs. sotto i denti
pren. dobiti veter v jadra navigare col vento in poppa
rel. dobiti odvezo ricevere l'assoluzione
šport. dobiti točke vincere, conquistare punti
PREGOVORI:
kdor dolgo izbira, izbirek dobi chi troppo vuole nulla stringe

B) dobíti se (-im se) | dobívati se (-am se) perf., imperf. refl. (sestati, sestajati se) pren. trovarsi, incontrarsi

dobiti ošpice frazem
(zelo se razburiti) ▸ kiütést kap
Dobite ošpice, samo da slišite izraz "resničnostni šov"? ▸ Kiütést kap, amikor a „valóságshow” kifejezést hallja?
Marsikdo v trenutku dobi ošpice, ko v teh dneh po praznikih pomisli na hrano. ▸ Sokan kiütést kapnak, amikor az ünnepek utáni napokon az ételre gondolnak.

dobiti z macolo po glavi frazem
(o zelo neprijetni izkušnji) kontrastivno zanimivo ▸ mint akit fejbe kólintottak, kontrastivno zanimivo ▸ kap egyet a fejére
Ko je zapravil uro ali dve in končno le priklical občino in so ga zvezali z davkarijo, jih je v zahvalo dobil z macolo po glavi. ▸ Miután egy-két órát elvesztegetett, és végre utolérte az önkormányzatot, onnan átkapcsolták az adóhivatalhoz, ahonnan hálából kapott egyet a fejére.

doblón moški spol zlatnik

apalear doblónes imeti denarja ko pečka

dôbro adv.

1. bene:
dobro zaslužiti guadagnare bene
dobro (srečno, uspešno)
končati se finire bene
dobro nositi se (biti trpežen) portarsi bene
dobro (toplo)
obleči se vestirsi bene
dobro (drago)
prodati vendere bene, caro
dobro videti, slišati vedere, sentire bene
dobro (v izobilju, lagodno)
živeti vivere bene

2. (izraža temeljitost dejanja) bene:
dobro očistiti pulire bene
dobro (močno, trdno)
pritrditi fissare bene
dobro (varno)
shraniti conservare bene
iz dobro poučenih virov se je zvedelo da fonti bene informate si è saputo
(kot podkrepitev) dobro veš, da ne morem lo sai bene che non mi è possibile

3. (poudarja pravkaršnjo izvršitev dejanja) appena:
zbudili so ga, ko je komaj dobro zaspal lo svegliarono che s'era appena addormentato

4. v povedni rabi za izražanje:
a) primernosti, koristnosti bene:
dobro bi se bilo posvetovati še z drugimi sarebbe bene consigliarsi anche con gli altri
b) dobro bi ... za izražanje želje, trditve bene:
dobro bi bilo manj govoriti, pa več delati sarebbe bene parlare di meno e fare di più
c) za izražanje precejšnje zadovoljnosti okoliščin bene:
pri vas je zdaj dobro, ne morete se pritoževati adesso state bene, non avete di che lamentarvi

5. eliptično za izražanje zadovoljstva, presenečenja nad čim meno male:
dobro, da ni zamudil meno male che non abbia fatto tardi
še dobro, da ga poslušajo meno male lo ascoltano

6. v medmetni rabi za izražanje privolitve, pritrjevanja, nevoljnega sprijaznenja bene:
dobro, pa naj bo po tvojem bene, sia come vuoi tu
dobro, zdaj vidim, kaj je v stvari bene, adesso vedo come stanno le cose
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dobro deti fare bene; far piacere
dobro se goditi stare bene
dobro se počutiti stare bene, sentirsi bene; ekst. trovarsi bene
biti dobro podkovan v čem essere ferrato in qcs.
biti dobro zapisan pri kom godere di una buona riputazione presso qcn.
pren. z njim ni dobro češenj zobati con lui è meglio non aver a che fare

dog¹ [dɔg] samostalnik
zoologija pes, volk, lisjak
množina kovinski podstavek za polena v kaminu
domačno ničvrednež
sleng zagovednež, cepec, tepec
množina, sleng noge; rudniški voziček

dog's age cela večnost
dirty dog nravno slab človek
every dog has its day vsakomur je kdaj sreča naklonjena
to give a dog a bad (ali an ill) name and hang him zvaliti vso krivdo na človeka na slabem glasu
barking dogs never bite pes, ki laja, ne grize
to have a dog in one's belly biti čemeren
between dog and wolf v mraku
dog in a blanket vrsta sadnega kolača
to blush like a dog ne poznati sramu
a dog's chance nobeno upanje
a dead dog neuporaben človek ali reč
to die a dog's death, to die like a dog bedno poginiti
dog eat dog brezobzirno tekmovanje
like a dog's dinner po zadnji modi (oblečen)
dogs don't eat dogs vrana vrani oči ne izkljuje
ameriško, vojska, sleng dog's face navadni vojak, infanterist
a gay (ali jolly) dog veseljak
to go to the dogs propasti, priti na psa, obubožati, priti k nič
to help a lame dog over a stile pomagati komu v stiski
ameriško, sleng hot dog vroča hrenovka v žemlji
to lead a cat and dog life vedno se prepirati, živeti ko pes in mačka
a dog in the manger nevoščljivec
need to see a dog potreba po izpraznitvi črevesa
dog on it! prekleto!
sleng to put on dog šopiriti se
it rains cats and dogs lije ko iz škafa
to send s.th. to the dogs potratiti, zapraviti, pognati
let sleeping dogs lie kar je bilo, naj bo pozabljeno
dog tag pasja znamka
to take a hair of the dog that bit one "mačka" z vinom preganjati
to throw to the dogs zavreči, na klin obesiti; figurativno žrtvovati
top dog najvišja oseba, visoka živina
under dog podrejeni
whose dog is dead? kaj se dogaja?, kdo je umrl?

doktor samostalnik
1. (znanstveni naziv) ▸ doktorKot dvakratni doktor (filozofije in teologije) je bil vseskozi povezan s pedagoškim delom. ▸ Két doktorátusa van (filozófiából és teológiából), de mindvégig kapcsolatban volt a pedagógiai munkával.Po izobrazbi je farmacevt in doktor kemije. ▸ Végzettsége szerint gyógyszerész és vegyészdoktor.Povezane iztočnice: doktor znanosti, častni doktor

2. (zdravnik) ▸ orvos, doktor Doktor me je zasul z informacijami, da ima mož previsok krvni tlak, da ima močno povišan sladkor v krvi in zelo obolela jetra. ▸ Az orvos elárasztott információkkal: a férjemnek magas a vérnyomása, jelentősen magas a vércukorszintje és nagyon beteg a mája.
Bolničarke so me odpeljale k doktorju. ▸ Az ápolónők elvezettek a doktorhoz.
Sopomenke: zdravnik

3. lahko izraža posmeh (o obvladovanju področja ali spretnosti) ▸ doktorSicer pa je pri nas že moški nogomet na precej nižji ravni kot na zahodu – na stadionih je težko zbrati večje število ljudi in tako za Evropo zaostajamo tudi v finančnem smislu, ugotavlja "doktor nogometa". ▸ Egyébként pedig nálunk a férfi labdarúgás is sokkal alacsonyabb szinten van, mint nyugaton – nehéz nagy tömegeket bevonzani a stadionokba és pénzügyi szempontból is le vagyunk maradva Európához képest, állapítja meg a „futballprofesszor”.11 "doktorjev nogometa" ne more premagat 10 igralcev Chelseaja, ko se borijo za Evropo. ▸ Tizenegy „futballprofesszor” nem tudja legyőzni a Chelsea tíz játékosát, amikor azok Európáért küzdenek.
Veliki ljubljenec ljubljanske nogometne publike je vidno šepal. Boleča grimasa na obrazu doktorja preigravanja. ▸ A ljubljanai labdarúgáskedvelők nagy kedvence láthatóan sántított. Fájdalmas grimasz rajzolódott ki a cselprofesszor arcára.
Ali ni eden od podpornikov tega sijajnega projekta tudi doktor za davčne utaje? ▸ Ennek a zseniális projektnek az egyik támogatója nem az adócsalás doktora?
Zakaj so fliperji izginili iz našega vsakdana, je začel moj sogovornik, doktor za fliperje, ki zgodovino teh igralnih avtomatov zelo dobro pozna. ▸ Miért tűntek el a flipperek a mindennapi életünkből, kezdte beszélgetőpartnerem, egy flipperdoktor a beszélgetést, aki jól ismeri e gépek történetét.