tičáti (-ím) imperf.
1. essere, stare; essere ficcato; stare accucciato; stare appeso:
ključ tiči v ključavnici la chiave è nella toppa
mačka je tičala za pečjo il gatto se ne stava accucciato dietro la stufa
2. portare, infilarsi (esser vestito, calzato):
tičati v preozkih hlačah portare calzoni troppo stretti
3. (muditi se) trattenersi, stare, starsene:
vedno tiči doma se ne sta sempre (tappato) in casa
4. pren. (biti, obstajati) essere, manifestarsi; tradire:
ugotoviti, kje tiči vzrok za kaj constatare qual è la causa di qcs.
5. pren. essere immersi; affogare:
tičati v opravkih essere sempre indaffarati
tičati v knjigah essere immersi nella lettura, nello studio
tičati v dolgovih affogare nei debiti
tičati v revščini, zaostalosti languire nella miseria, nell'arretratezza
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. prodajati kožo, dokler medved še v brlogu tiči vendere la pelle dell'orso prima d'averlo ucciso
do kolen tičati v blatu essere nel fango fino al collo
pren. srce mu je tičalo v grlu aveva il cuore in gola
pren. srce mu tiči v hlačah s'è perso d'animo
pren. strah mu tiči v kosteh ha una paura matta, una paura da morire
tičati v pasti essere in trappola, nei guai
vedno tičati skupaj stare sempre insieme
pren. v tem grmu tiči zajec questo è il nocciolo del problema; qui sta il busillis
PREGOVORI:
kdor doma tiči, se malo nauči chi il mondo non vede, quale sia non crede
Zadetki iskanja
- tíh (-a -o)
A) adj.
1. piano, sommesso, silenzioso, felpato:
tihi koraki passi silenziosi, felpati
tiha glasba musica sommessa
2. taciturno:
mož je po naravi zaprt in tih ha un temperamento chiuso e taciturno
3. quieto, calmo:
tiha noč una notte calma
4. tacito:
tiho odobravanje consenso tacito
5. impercettibile, sfuggente; strisciante:
vdaja se tihemu pijančevanju si sta abbandonando a un alcolismo strisciante
6. misurato, discreto, sobrio:
tiha eleganca un'eleganza sobria
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
imeti tihi teden non parlarsi (tra coniugi)
pren. biti tiha voda essere una gatta morta
tiha jeza rancore
rel. tiha maša messa ordinaria
rel. tiha nedelja domenica di Passione
ekon. tihi družbenik accomandante
tih pomenek confabulazione
geogr. Tihi ocean Oceano Pacifico
tiho pravilo regola tacita
PREGOVORI:
tiha voda bregove dere acqua cheta rovina i ponti
B) tíhi (-a -o) m, f, n
na tiho, po tiho, po tihem stopati camminare silenziosamente, alla chetichella
po tihem upa, da se bo srečno izteklo dentro di sé, sotto sotto spera che tutto finisca bene - tísti (-a -o)
A) adj.
1. quello:
tisti človek tam je moj stric quel signore là è mio zio
2. (za izražanje časovne odmaknjenosti) quello:
v tistih časih a quei tempi
3. (za izražanje, da se je o čem še prej govorilo) quello:
kako je s tisto vašo zadevo com'è andata a finire quella sua faccenda?
pospeševati razvoj tistih dejavnosti, ki se kmalu rentirajo incentivare lo sviluppo di quelle attività che sono redditizie a breve termine
4. (za poudarjanje pomena besede) quello:
zaradi tistih nekaj tolarjev sta se sprla hanno litigato per quei due soldi
B) tísti (-a -o) pron.
1. quello (-a):
tisti tam je naš prijatelj quello là è un nostro amico
2. (za izražanje osebe ali stvari, ki jo določa odvisnik) quello; colui, colei che (pl. coloro che); chi:
misli na tiste, ki stradajo pensa a quelli che non hanno da mangiare, pensa a chi non ha da mangiare
3. (za izražanje osebe ali stvari, ki se noče ali ne more imenovati) quello, quella; quel tale, quella tale; quella cosa:
ves večer je silil vanjo tisti, kako se že piše tutta la sera le stava addosso quel tale, com'è che si chiama
evf. samo na tisto misliš pensi solo a quella cosa, a quello
pren. imeti jo za eno od tistih ritenerla una di quelle, una donnina allegra
gospodar je, tisto pa, tisto è un buon padrone, non c'è che dire
hvala za vse! Dajte no, kaj bi tisto! grazie di tutto! Ma si figuri!
PREGOVORI:
tistega pesem pojem, čigar kruh jem chiamo babbo chi mi dà pane; chi mi da da mangiar tengo da quello - tlà (tál) n pl.
1. suolo, terreno, terra:
tla se majejo la terra trema
krilo ji sega do tal la gonna le arriva a terra
ležati na tleh giacere per terra
mrzla, spolzka, vlažna tla terreno freddo, sdrucciolevole, umido
stopiti na mesečeva tla mettere piede sul suolo lunare
2. pavimento:
čistiti, loščiti tla pulire, lucidare il pavimento
betonska, kamnita, parketna tla pavimento di calcestruzzo, di pietra, di parquet
3. terra:
veje segajo do tal i rami arrivano a terra
dvigniti se s tal (avion) alzarsi da terra, decollare
4. (plast pod zemeljsko površino) terreno:
apnena, lapornata, peščena tla terreno calcareo, marnoso, sabbioso
rodovitna, nerodovitna tla terreno fertile, sterile
kraška, močvirna, puščavska tla terreno carsico, paludoso, desertico
5. (v adv. rabi) na tleh (za izražanje zelo nizke stopnje):
morala je na tleh il morale è a terra, bassissimo
gospodarstvo je na tleh l'economia è allo sfascio
tla mu gorijo pod nogami il terreno gli brucia sotto i piedi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
bežati, kot bi (komu) tla gorela pod nogami correre, scappare con quanto fiato si ha in corpo, a gambe levate
tla se mu majejo pod nogami la sua posizione, la sua carica è in pericolo
tla so se mu udrla pod nogami si sentì sprofondare la terra sotto i piedi
izgubiti tla pod nogami non essere più sicuro di se
pojaviti se, kot bi pognal iz tal comparire all'improvviso, come piovuto dal cielo
biti nov od vrha do tal essere completamente nuovo
biti gospod od vrha do tal essere un gentiluomo dalla testa ai piedi
spraviti koga na tla mettere a terra qcn.
izginiti, kot bi se v tla vdrl sparire come ingoiato dalla terra
misliš, da denar po tleh pobiram i soldi non mi sono mica piovuti dal cielo
letalski napad je zravnal mesto s tlemi il bombardamento aereo rase al suolo la città
postaviti koga na realna tla mettere qcn. coi piedi per terra
bibl. seme je padlo na rodovitna tla il seme cadde su un terreno fertile
čutiti trdna tla pod nogami sentirsi al sicuro - tóča (-e) f
1. meteor. grandine:
toča pada grandina
toča je poškodovala drevje la grandine ha danneggiato gli alberi
izstreliti raketo proti toči lanciare un razzo antigrandine
2. pren. grandine, grandinata, gragnola:
toča krogel una fitta sparatoria
toča udarcev una gragnola di colpi
PREGOVORI:
po toči je pozno zvoniti tardi si viene con l'acqua quando la casa è arsa - tóčka (-e) f
1. punto (tudi mat. ):
izhodiščna točka punto di partenza
razdalja med dvema skrajnima točkama la distanza tra due punti estremi
2. mat. punto;
izračunati vrednost funkcije v kaki točki na intervalu calcolare il valore della funzione in qualche punto dell'intervallo
diametralna točka punto diametralmente opposto
realna točka punto reale
stična točka punto d'incontro
3. ekst. punto:
razgledna točka belvedere; vista panoramica
izletniška točka meta di gite
4. pren.
mrtva točka punto morto
gradnja je na mrtvi točki la costruzione è a un punto morto
5.
boleča točka punto dolente; punctum dolens
razmere v zdravstvu so naša boleča točka le condizioni in cui versa la sanità sono il nostro punto dolente
6. (točka dnevnega reda, zakona ipd. ) punto:
dopolnilo k tretji točki zakona aggiunta al punto 3 della legge
7. (točka sporeda, prireditve) numero:
plesna, solistična točka numero di danza, solistico
8. (enota za vrednotenje dosežkov) punto:
šport. zmagati po točkah vincere ai punti
na natečaju je dosegel 85 od 100 možnih točk al concorso ha totalizzato 85 dei 100 punti possibili
šport. razdeliti si točko pareggiare, realizzare un pareggio
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pokazati na belo točko fischiare un rigore
voj. iskati mehke točke obrambe cercare i punti deboli della difesa
pren. začenjati z ničelne točke ripartire da zero
to je njegova šibka točka è il suo punto debole
pren. Arhimedova točka punto di partenza
med. bolečinska točka punto dolorifico
šport. kazenska točka penalità
elektr. nevtralna točka punto neutro
fiz., voj. ničelna točka punto zero
triangulacijska točka punto di triangolazione
bot. vegetacijske točke rastline cellule embrionali
tekst. vezna točka punto di imbastitura
geogr. višinska točka quota - tóliko adv.
1. tanto:
plačati toliko, kolikor je vredno pagare (tanto) quanto vale
2. toliko in toliko (za izražanje neimenovane količine) tanto... tanto; tot:
potrebujemo toliko in toliko moke, toliko sladkorja, toliko jajc ci servono tanta farina, tanto zucchero, tante uova
3. (za izražanje velike mere) tanto, molto:
toliko je še ljudi, ki stradajo c'è ancora tanta gente che non ha da mangiare
4. (za izražanje količine, ki jo vzročno-posledično zaznamuje podredni stavek) tanto... da, tanto... che:
toliko je delal, da je zbolel lavorò tanto da ammalarsi
5. (za okrepitev komparativa) tanto più... che, in quanto:
problemi so toliko resnejši, ker je v državi velika brezposelnost i problemi sono tanto più gravi in quanto il Paese ha una forte disoccupazione
6. toliko kot, toliko kakor tanto... come (quanto):
ljudje ne berejo več toliko kakor prej la gente non legge più (tanto) come prima
7. kolikor toliko più o meno; abbastanza:
te stvari so mi kolikor toliko znane queste cose mi sono più o meno note
8. toliko da appena; appena appena:
s plačo toliko da shajamo con la mia paga ci riesce appena appena di sbarcare il lunario
9. toliko da (v nikalnih stavkih) a momenti, per poco:
toliko da ni padel per poco non cadeva
10.
vsake toliko časa ogni tanto, di tanto in tanto
vsake toliko časa je pogledal na uro di tanto in tanto sbirciava l'orologio
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
doseči toliko kot nič non combinare, non conseguire proprio niente
toliko za danes per oggi è tutto, per oggi basta
PREGOVORI:
toliko mora človek usta odpreti, kolikor si upa požreti bisogna fare il passo secondo la gamba
kolikor glav, toliko misli tante teste, tante idee; vari son degli uomini i cervelli, a chi piace la torta, a chi i tortelli - tóliko tanto
dvakrat toliko dos veces tanto
še enkrat toliko otro tanto; el doble
toliko kot tanto cuanto
toliko bolj tanto más
toliko hitreje con tanto mayor rapidez
toliko bolje tanto mejor
toliko manj (več) tanto menos (más)
toliko je pretrpel ha sufrido tanto y tanto
dal bom prav toliko yo daré otro tanto - tolkalo samostalnik
1. ponavadi v množini (vrsta glasbila) ▸ ütőhangszer, ütős hangszerafriška tolkala ▸ afrikai ütőhangszerekindijska tolkala ▸ indiai ütőhangszerekklasična tolkala ▸ klasszikus ütőhangszereklesena tolkala ▸ fa ütőhangszerekmojster tolkal ▸ ütőhangszerek mestereigranje na tolkala ▸ ütőhangszereken való játékskladba za tolkala ▸ ütőhangszerre írt zeneműigrati na tolkala ▸ ütőhangszereken játszikigrati tolkala ▸ ütőhangszeren játszikOb petju uporablja tolkala in tudi improvizacijo. ▸ Az ének mellett ütőhangszereket és improvizációt is alkalmaz.
2. ponavadi v množini (igranje tolkal) ▸ ütőhangszer, ütős hangszerprofesor tolkal ▸ ütőhangszerek professzorapoučevati tolkala ▸ ütőhangszereket tanítŠtudij tolkal bo verjetno nadaljevala na akademiji v Zagrebu. ▸ Valószínűleg a zágrábi akadémián folytatja majd ütőhangszeres tanulmányait.
3. ponavadi v množini (glasbenik) ▸ ütősspremljava tolkal ▸ ütősök kíséreteDirigent je odlično vodil množičen ansambel, ki je koncert izvedel v prvotni različici s spremljavo tolkal in dveh klavirjev. ▸ A karmester kiválóan vezette a nagy létszámú együttest, amely a versenyművet eredeti változatában, ütőhangszerekkel és két zongorával adta elő.
4. (predmet na vratih) ▸ kopogtatóželezno tolkalo ▸ vas kopogtatómedeninasto tolkalo ▸ sárgaréz kopogtatóČe so na obisk prišli moški, so potrkali z večjim in glasnejšim tolkalom. ▸ Ha férfiak érkeztek vendégségbe, a nagyobb és hangosabb kopogtatóval kopogtak be.
5. (pripomoček za drobljenje) ▸ mozsártörő
Vse sestavine stresemo v možnar in tolčemo s tolkalom, dokler se povsem ne zmešajo. ▸ Tegye az összes hozzávalót mozsárba és törje össze a mozsártörővel, amíg teljesen össze nem keveredik. - tŕčiti (-im) perf.
1. toccare (nel brindisi); battere (i tacchi)
2. scontrarsi, urtare, cozzare:
avtomobil je trčil v tovornjak un'auto ha urtato contro un camion
vlaka sta trčila si sono scontrati due treni
3. imbattersi, incappare in; incontrare:
trčiti na znanca imbattersi in un conoscente
trčiti ob paragraf venire a collisione con la legge
pren. trčiti s kom scontrarsi - trda buča frazem
(kdor se težko česa nauči) ▸ tökfej
Če učitelj obvlada snov, pa naj bo še tako zapletena in težka, jo lahko pojasni še tako trdi buči. ▸ Ha a tanár ismeri az anyagot, akkor a legnagyobb tökfejnek is elmagyarázza, még ha oly bonyolult és nehéz is. - tréba adj. inv. (v predik. rabi)
1. bisognare, occorrere, convenire, essere necessario:
pšenica je zrela in jo je treba požeti il grano è maturo e bisogna mieterlo
naj prižgem luč? Ni treba accendo la luce? Non è necessario
včasih je treba pogoltniti žalitev talora conviene ingoiare il rospo
2. (za izražanje omiljene zahteve) bisognare:
konec klepetanja, treba je delati basta con le chiacchiere, bisogna lavorare
3. essere necessario, esserci bisogno; occorrere:
dežuje, ko je najmanj treba piove quando meno ce n'è bisogno
4. aver bisogno:
povej, česa mu je najbolj treba dimmi di che cosa ha più bisogno
5. kot je treba, kakor je treba come si deve, come si conviene; comme il faut:
postrežba kot je treba un servizio perfetto, come si deve
samo še tega je bilo treba questa proprio non ci voleva
fant kot je treba un ragazzo perbene
meni ni treba tega praviti (lo so) non occorre che me lo racconti
pren. če ne bo hujše, še umreti ne bo treba il diavolo non è così brutto come lo si dipinge - trésti (trésem)
A) imperf. agitare, scuotere, scrollare; provocare scosse elettriche; far tremare:
tresti drevo scuotere l'albero
tresti koga za ramo scrollare le spalle a qcn.
pokvarjena električna naprava trese il guasto dell'apparecchio elettrico provoca scosse
trese ga mraz, mrzlica trema dal freddo, dalla febbre
B) trésti se (trésem se) imperf. refl.
1. tremare; vibrare:
tresti se od mraza tremare dal freddo
tresti se od jeze tremare per la rabbia, vibrare d'ira
tresti se kot šiba na vodi tremare come una canna
2. tresti se pred tremare, aver paura di:
tresti se pred kaznijo aver paura del castigo
3. vibrare (di voce, suono):
igrati, da se okna tresejo suonare forte, rumorosamente (da far tremare i vetri)
pren. hlače se mu tresejo ha una paura matta, da morire, se la fa sotto - tŕgati (-am)
A) imperf.
1. strappare, stracciare, lacerare, squarciare, spezzare:
trgati papir, knjigo stracciare la carta, il libro
trgati tkanino lacerare, strappare la stoffa
trgati verigo spezzare la catena
veter trga oblake il vento squarcia le nubi
2. logorare, consumare:
trgati čevlje logorare le scarpe
3. cogliere; strappare:
trgati cvetove, sadje cogliere i fiori, la frutta
trgati plevel strappare le erbacce
trgati komu knjigo iz rok strappare il libro dalle mani di qcn.
trgati očeta družini strappare il padre alla famiglia
4. (odtegovati) dedurre, detrarre, ritenere, defalcare:
trgati komu petino plače ritenere, dedurre un quinto della paga a qcn.
5. impers. avere forti dolori, fitte:
trga jo v križu ha forti dolori alla schiena
pren. trgati srce strappare il cuore
trgati ušesa rompere i timpani
trgati živce spezzare i nervi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. trgati čevlje po hribih vivere in montagna
pren. trgati hlače v pisarni lavorare come impiegato, fare il travet
pren. trgati hlače po šolskih klopeh andare a scuola; scaldare i banchi
trgati masko z obraza smascherare qcn.
pren. trgati komu mreno z oči aprire gli occhi a qcn.
trgati verige suženjstva spezzare le catene della schiavitù
B) tŕgati se (-am se) imperf. refl.
1. spezzarsi, rompersi
2. stracciarsi, lacerarsi, strapparsi
3. liberarsi:
trgati se z verige liberarsi delle catene
4. staccarsi (da); lasciare, abbandonare:
trgati se s svoje zemlje lasciare la terra natia
5. staccarsi
6. accapigliarsi, azzuffarsi; litigare
7.
trgati se za koga, za kaj adoperarsi per ottenere qcs.; concorrere a qcs.; allettare
trgati se za renomiranega strokovnjaka allettare il tecnico affermato
trgati se za direktorsko mesto concorrere al posto di direttore
stavki so se mu trgali iz ust parlava con frasi mozze
srce se mi trga (od žalosti) (dal dolore) mi si spezza il cuore
C) trgati si (-am si) imperf. refl. pren.
trgati si od ust togliersi di bocca - Trnuljčica samostalnik
1. (lik iz pravljice) ▸ Csipkerózsika
Film je nova predelava zgodbe o Trnuljčici. ▸ A film Csipkerózsika történetének újragondolása.
2. (o neaktivnosti ali mirovanju) ▸ Csipkerózsika
Če se je volitev udeležilo relativno malo volilcev, pa so rezultati prebudili Trnuljčico: civilno družbo. ▸ Ha a részvétel viszonylag alacsony is volt, az eredmények felébresztették Csipkerózsikát, azaz a civil társadalmat.
Po njegovih besedah je "slovensko podeželje slovenska speča Trnuljčica, ki bi jo veljalo obuditi". ▸ Elmondása szerint „a szlovén vidék Szlovénia alvó Csipkerózsikája, amelyet fel kell ébreszteni”. - trobenta samostalnik
1. (glasbilo) ▸ trombitazvok trobente ▸ trombita hangja, trombitaszóMoje besede je preglasil zvok trobente. ▸ Szavaimat túlharsogta a trombita hangja.igranje trobente ▸ trombitajátékslišati trobento ▸ trombitát hallpihati v trobento ▸ trombitát fújzaigrati na trobento ▸ trombitán játszikigrati na trobento ▸ trombitán játszikigranje na trobento ▸ trombitajátékVsi člani družine znajo igrati trobento, rog in pozavno. ▸ A család minden tagja tud trombitán, kürtön és harsonán játszani.
Sopomenke: trobilo
Povezane iztočnice: navijaška trobenta, pikolo trobenta, baročna trobenta, jazz trobenta, gasilska trobenta, vojaška trobenta, žepna trobenta
2. (glasbenik) ▸ trombita, trombitásprva trobenta ▸ első trombita, első trombitássolistična trobenta ▸ szólótrombitatrio trobent ▸ trombitatrióNa koncertu bo nastopil tudi trio trobent. ▸ A hangversenyen egy trombitatrió is fellép.
Uprizorili smo pravo kraljevsko dobrodošlico: pred njima so hodile trobente in fanfare ter zastavonoše z angleško, italijansko in venezuelsko zastavo. ▸ Igazi királyi fogadtatásban részesítettük őket: trombiták és fanfárok haladtak előttük, valamint zászlóvivők angol, olasz és venezuelai zászlókkal a kezükben.
3. (igranje trobente) ▸ trombita-, trombitaprofesor trobente ▸ trombitatanárštudij trobente ▸ trombitatanulmányokŠtudij trobente je končal na glasbeni akademiji v Ljubljani. ▸ Trombitatanulmányait a ljubljanai Zeneakadémián végezte.učenje trobente ▸ trombitatanuláspoučevati trobento ▸ trombitát tanítštudirati trobento ▸ trombitát tanulučiti trobento ▸ trombitát tanítKo sem bil star dvanajst let, sem se začel učiti trobento, to pa zato, ker izhajam iz glasbene družine. ▸ Tizenkét éves koromban elkezdtem trombitálni tanulni, mégpedig azért, mert zenész családból származom.vaditi trobento ▸ trombitán gyakorol
4. (goba) ▸ trombitagomba
Če ste nabrali lisičke ali trobente, jih lahko nanizate na vrvico in obesite, da se sušijo na zraku. ▸ Ha rókagombát vagy trombitagombát szedett, akkor zsinórra felfűzve kiakaszthatja őket a levegőre, hogy száradjanak.
Trobent sicer nisva našla, sva pa vsak nabrala lepo porcijo gob. ▸ Trombitagombát ugyan nem találtunk, de mindketten szedtünk egy-egy szép adag rókagombát.
Povezane iztočnice: črna trobenta, mrtvaška trobenta, žolta trobenta
5. (izpušni sistem) ▸ kipufogódobizpušna trobenta ▸ kipufogódobovalna trobenta ▸ ovális kipufogódobBistvena vizualna razlika je pri zadku, saj opazovalec ne uzre dveh ločenih trobent, ampak značilen dizlov izpušni sistem. ▸ A fő vizuális különbség a hátsó részen látható, ahol a megfigyelő nem két különálló kipufogódobot, hanem egy jellegzetes dízel kipufogórendszert lát.
6. (o zvoku ali obliki trobente) ▸ trombitapapirnata trobenta ▸ papírtrombitaSestrična je slike spravila na podstrešju, kjer jih je uničila voda, nekatere pa je dala otrokom, da so si iz njih naredili papirnate trobente. ▸ Az unokahúga a képeket a padláson tárolta, ahol tönkretette őket a víz, néhányat közülük pedig a gyerekeknek adott, akik papírtrombitákat készítettek belőlük.
Ustnice so se mu zaoblile v gumijasto trobento in iz nje se je ulil zveneč tok besed. ▸ Ajkai gumitrombitává kerekedtek és zengő szóáradat tört ki belőlük.
7. (o propagandi) ▸ harsona, szócső, szólampropagandna trobenta ▸ propagandaharsona, propagandaszócső, propagandaszólamEn sam primer pomnimo, ko je v političnih debatah povzdignil glas, pa je bil še vedno tišji kot znamenite parlamentarne trobente. ▸ Egyetlen olyan példára emlékszünk, amikor egy politikai vitában felemelte a hangját, és még akkor is halkabb volt, mint a híres parlamenti megmondóemberek.
Ko politične trobente molčijo, naj govore dejanja. ▸ Amikor a politikai harsonák hallgatnak, akkor beszéljenek a tettek.
Sopomenke: trobilo - tŕska2 (-e) f
1. scheggia, sverza:
pren. suh kot trska magro come un chiodo, uno stecco, un'acciuga
iti v trske spaccarsi, sfasciarsi
potrpežljiv, da bi trske na njem cepil che ha la pazienza di Giobbe
2. pren. stecco, baccalà - tù adv.
1. qua, qui (per lo stato in luogo):
kje si? Tu dove sei? Qui
ljudje so tu delovni in gostoljubni qui la gente è operosa e ospitale
(pri govorjenju po telefonu) tu XY qui NN, al telefono NN
2. (v predik. rabi)
pomlad je tu è venuta la primavera
da da, leta so tu eh già, colpa degli anni
kosilo je tu, izvolite il pranzo è servito, prego!
tu doli, tu gori quaggiù, quassù
3. tu ... tam, tu pa tam qua... là, qua e là, ogni tanto, di tanto in tanto; saltuariamente; passim:
delal je zdaj tu, zdaj tam ha lavorato ora qui, poi là
tu pa tam raste kako drevo qua e là spunta un albero - ubogati glagol
1. (o izpolnjevanju zahtev) ▸ engedelmeskedik, szót fogadubogati ukaz ▸ parancsnak engedelmeskedikubogati navodila ▸ utasításnak engedelmeskedikubogati pravilo ▸ szabálynak engedelmeskedikubogati zahtevo ▸ követelésnek engedelmeskedikubogati avtoriteto ▸ autoritásnak engedelmeskedikubogati starše ▸ szülőknek szót fogadubogati učiteljico ▸ tanárnőnek szót fogadubogati mamo ▸ édesanyának szót fogadubogati poveljnika ▸ parancsnoknak engedelmeskedikslepo ubogati ▸ vakon engedelmeskedikubogati na ukaz ▸ utasításra engedelmeskedikTvoj starejši brat sem in ubogala me boš. ▸ A fivéred vagyok, és szót fogsz fogadni.
Zakaj so vojaki kljub vsem naporom še vedno ubogali svojega poveljnika? ▸ A katonák minden erőfeszítés ellenére miért engedelmeskedtek még mindig a parancsnokuknak?
Naprava je do popolnosti ubogala njene glasovne ukaze. ▸ A készülék teljes egészében engedelmeskedett a szóbeli utasításainak.
2. (o ustreznem odzivanju česa) ▸ engedelmeskedik
Če bi jo noge še ubogale tako kot včasih, bi odšla k polnočnicam. ▸ Ha a lábai még mindig úgy engedelmeskedtek volna, mint valaha, eljárt volna az éjféli misékre.
Ampak glava me zaradi žganja ne uboga. ▸ De a fejem a pálinka miatt nem engedelmeskedik.
Pritisnil je na zavoro, od tedaj naprej pa ga volan mercedesa ni več ubogal. ▸ Rálépett a fékre, de attól fogva a Mercedes kormánya nem engedelmeskedett neki.
3. (upoštevati pri svojem ravnanju) ▸ hallgat, követubogati nasvet ▸ tanácsot meghallgatUbogala je nasvet, se oglasila in napisala podrobno poročilo o dogodku. ▸ Hallgatott a tanácsra, jelentkezett és részletes jelentést írt az eseményről.
Poslušajte svojo intuicijo in jo ubogajte. ▸ Hallgasson az intuíciójára és kövesse azt.
Prijateljice so silile domov, jaz pa nisem ubogala svojega srca, in ostala. ▸ A barátnőim unszoltak, hogy menjünk haza, én pedig nem hallgattam a szívemre, és maradtam. - ubógati (-am) imperf., perf.
1. ubbidire, obbedire; ascoltare:
ubogati ukaz ubbidire all'ordine
ubogati starše ubbidire i genitori
slepo ubogati ubbidire ciecamente
pren. ubogati pamet, razum ascoltare la voce della ragione
2. pren. rispondere; ubbidire; servire:
komande na letalu ne ubogajo i comandi dell'aereo non rispondono
oči ga ne ubogajo več non ci vede più
spomin ga še uboga la memoria gli funziona ancora, ha ancora una buona memoria