Franja

bratran|ec, bratran|ec moški spol (-ca …) der Cousin, der Vetter
bratranec v drugem kolenu ein Vetter zweiten Grades

brátranec cousin

pravi brátranec cousin german, first cousin
brátranec v drugem kolenu second cousin
brátranec v tretjem kolenu cousin twice removed

brátranec cousin moški spol

bratranec v drugem kolenu cousin issu de germain

brátranec primo (hermano) m

bratranec v drugem kolenu primo m segundo

brátstvo fraternidad f

bratstvo v orožju confraternidad f de armas

brazda samostalnik
1. (dolg ozek rez v zemlji) ▸ barázdaZa oranje uporabljajo zelo majhen plug, z njim lahko orjejo le plitvo brazdo. ▸ Szántáshoz nagyon kicsi ekét használnak, és sekély barázdát húznak vele.

2. (guba na delu telesa) ▸ barázda, ráncPrestane travme se mu še zmeraj rišejo v brazdah na obrazu. ▸ A megélt traumák még mindig mély nyomot hagynak az arcán.

3. (vdolbina) ▸ barázdaPo sredini testa napravimo z roko brazdo, v katero položimo podolgasto klobaso iz marcipana in mandljev. ▸ A tészta közepén kézzel barázdát húzunk, ebbe fektetjük a marcipánból és mandulából készült henger alakú tölteléket.

4. (sled plovila) ▸ hajósodor, barázdaGalebi so leteli za trajektom in se držali vodne brazde. ▸ A sirályok a vízben kialakult barázda mentén kitartóan követték a kompot.

5. botanika (vrhnji del pestiča) ▸ bibeszáj, termőVen lahko pride le mimo lepljive brazde, na kateri odloži pelod, ki ga je prinesla z drugih cvetov. ▸ Innen csak a ragacsos barázdán keresztül tud kijönni, amelyre lerakja a más virágokon gyűjtött virágpor egy részét.

6. elektronika (zapis zvoka) ▸ lemezbarázda
7. (o občutjih) ▸ barázda

brázda surco m ; (guba) arruga f

vodna brazda za ladjo estela f
(o ladji) delati brazde v vodi surcar las aguas

brazdast (-a, -o) furchig, zerfurcht; (v obliki žleba) rinnenförmig; rastlinstvo, botanika genarbt

brazgotina samostalnik
1. (sled zaceljenega tkiva) ▸ heg, sebhely, forradásHude oblike aken pustijo na koži trajne brazgotine. ▸ A pattanások súlyos formái maradandó hegeket hagynak a bőrön.Hude opekline so mu pustile brazgotino od desnega ušesa do prsi. ▸ A súlyos égési sérülések heget hagytak a jobb fülétől a mellkasáig.Školjke, kI jih nabira z rokami, so ostre, zato so njene dlani polne brazgotin. ▸ A kagylók, amelyeket kézzel gyűjt, élesek, ezért a tenyere teli van sebhellyel.

2. pogosto v množini (o duševnem stanju) ▸ sebMislim, da bo ta travma pustila trajne brazgotine na njegovi duši. ▸ Úgy vélem, ez a trauma maradandó sebeket hagy a lelkén.Besede lahko bolijo močneje kot udarci in pustijo brazgotine, ki se nikdar ne zacelijo. ▸ A szavak jobban fájhatnak, mint az ütések, és soha be nem gyógyuló sebeket okozhatnak.
Za vse brazgotine v duši ostajata zdravilo človeška bližina in smeh. ▸ Minden lelki sebre van gyógyír: az emberi közelség és a nevetés.

3. (o posledicah aktivnosti) ▸ seb, sebhely
Velike rane v Zemljini skorji dokazujejo, da so kometi že velikokrat prodrli do našega planeta. Okrog 150 brazgotin je na celinah in dnu oceanov. ▸ A földkérgen keletkezett nagy sebek azt mutatják, hogy az üstökösök többször is elérték bolygónkat. A kontinenseken és az óceánfenéken mintegy 150 sebhely található.
Skorja kaže brazgotine pretekle vulkanske dejavnosti, vendar danes ni več izbruhov lave. ▸ A kéreg a múltbeli vulkáni tevékenység sebhelyeit mutatja, de ma már nincsenek lávakitörések.
Z višine je Amazonka videti nedotaknjena, razen velike brazgotine, ki je posledica izkopavanj za plinovod. ▸ Fentről nézve az Amazonas érintetlennek tűnik, kivéve egy nagy sebhelyet, amelyet egy gázvezeték kiásása okozott.
Mesto danes še vedno kaže brazgotine vojne. Številne zgradbe so posejane z luknjami od granat. ▸ A város még mindig a háború sebhelyeit viseli magán. Sok épületen gránát ütötte lyukak tátonganak.

brazgotinjenje samostalnik
(o nastanku brazgotin) ▸ hegesedésPoškodbi sledi celjenje z brazgotinjenjem. ▸ A sérülés hegesedés során gyógyul.
Za lepo celjenje ran brez zapletov in brazgotinjenja je pomembno, da se rana ne okuži. ▸ A szép és hegesedés nélküli sebgyógyuláshoz fontos, hogy a seb ne fertőződjön el.
Tuberkuloza lahko postane kronična bolezen in povzroči obsežno brazgotinjenje v zgornjih predelih pljuč. ▸ A tuberkulózis krónikus betegséggé válhat, és kiterjedt hegesedést okozhat a tüdő felső részén.

Brazilija samostalnik
(država) ▸ Brazília

brbončica samostalnik
1. ponavadi v množini (del telesa) ▸ papillaPovezane iztočnice: okušalna brbončica

2. ponavadi v množini (o okusu) ▸ ízlelőbimbóHrano za razvajanje brbončic pripravljajo izkušeni kuharji iz Tajske. ▸ Az ízlelőbimbókat kényeztető ételeket tapasztalt thaiföldi szakács készíti.
Pečenica s kislim zeljem je v glavnem zadovoljila brbončice, le malce preveč slana je bila. ▸ A savanyú káposztával tálalt sült kolbász nagyjából kielégítette az ízlelőbimbókat, csak egy kicsit túl sós volt.

brca ženski spol (-e …) der Fußtritt, der Tritt; figurativno der Hinauswurf
brca v rit der Arschtritt

bŕca kick

bŕca v rit (vulgarno) a kick up the arse
dobiti bŕco v zadnjico to get a kick in the pants, (biti odpuščen) to get the sack

brcn|iti (-em) brcati treten, einen Fußtritt versetzen; kicken
brcniti v treten gegen
brcniti nazaj zurücktreten

brčica samostalnik
(posamezna kocina ali podoben izrastek) ▸ bajuszszál, bajusz [főleg halaknál] ▸ sörte
Ta majhna riba ima zelo veliko glavo, majhne oči, velika usta, nekaj majhnih bodic nad očmi in majhne brčice na spodnji čeljusti. ▸ Ennek a kicsi halnak nagyon nagy feje, kis szeme, nagy szája van, a szeme fölött néhány apró tüske található, az alsó állkapcsán pedig apró bajuszszálak vannak.
Krapovci nimajo zob, značilna zanje sta dva para podustnih brčic, ki jim pomagata najti hrano. ▸ A pontyféléknek nincsenek fogaik, jellemző rájuk a szájszegletben található két pár bajuszszál, amely segíti a táplálékkeresésben.
V nasprotju s krapom koreselj nima podustnih brčic. ▸ A pontyokkal ellentétben a keszegnek nincsenek bajusszálai a szája alatt.

brčice samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajuszka, bajszocska, kicsi bajuszTanke brčice ima ostro postrižene, kot da jih je potegnil s flomastrom. ▸ Élesen nyírt bajuszkát visel, mintha filctollal rajzolta volna meg.Poveljnik je bil živahen mož z majhnimi brčicami in radovednimi rjavimi očmi. ▸ A parancsnok élénk ember volt, apró bajusszal és kíváncsi barna szemekkel.
Precej starejših fantov je imelo puh na licih ali štrenaste brčice pod nosom. ▸ Az idősebb fiúk közül jó néhánynak pelyhedzett az álla, vagy fürtös bajuszka volt az orra alatt.
Sopomenke: brki

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz
Morala sem zaigrati omedlevico, miš pa se je z brčicami dotaknila mojega obraza. ▸ Ájulást kellett színlelnem, az egér pedig bajszával hozzáért az arcomhoz.
Dihurček je zlezel izpod odeje, se postavil na zadnje tačke in opazoval pladenj z večerjo na mizici. Migal je z brčicami, kot bi hotel reči: Oh, lepo! ▸ Az apró görény kimászott a takaró alól, hátsó mancsaira állt, és a dohányzóasztalon álló vacsoratálcát nézte. bajszocskáját illegette, mintha azt akarná mondani: Ó, de szép!
Sopomenke: brki

3. (pri ženskah) ▸ bajusz, bajuszka
Debela natakarica, ženska z brčicami pod nosom in z ogromnim oprsjem, odpre pipico in rumenkasto bela tekočina cúri v stekleni vrček. ▸ A testes, bajuszos, bögyös pincérnő kinyitja a csapot, és a sárgásfehér folyadék egy üvedkorsóba folyik.
Sopomenke: brki

brég colline ženski spol , coteau moški spol , côte ženski spol ; bord moški spol , rivage moški spol , (strm) berge ženski spol ; pente ženski spol , versant moški spol

v breg en montant, à la montée
stopiti čez bregove déborder, sortir de son lit
(figurativno) za bregom imeti avoir quelque dessein caché, tramer (ali machiner) un complot

brég (-a) m

1. riva; sponda, proda:
desni, levi breg reke riva destra, sinistra del fiume
morski breg riva del mare, litorale
stopiti na breg raggiungere la riva
reka je prestopila bregove il fiume ha straripato

2. (strmina) china, salita:
položen, hud, strm breg salita lieve, ripida
hiša na bregu una casa sull'altura; casa in collina, in cima al colle
hiša v bregu una casa sul versante
hoditi, voziti v breg andare in salita
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
nareč. izpod brega gledati guardare di traverso, con aria arrabbiata, crucciata
pog. pren. imeti kaj za bregom dissimulare, celare qcs.
PREGOVORI:
tiha voda bregove dere acqua cheta rovina i ponti

brég -a m
1. mal, ţărm, liman; coastă
2. versant, pantă, urcuş, suiş, povârniş; deal
□ iti v breg a urca panta