Franja

pressentir* [prɛsɑ̃tir] verbe transitif slutititi

j'ai pressenti votre arrivée slutil sem vaš prihod
laisser pressentir dati slutiti
pressentir quelqu'un informirati se o sposobnosti kake osebe, sondirati jo, preden ji damo neko funkcijo
pressentir quelqu'un comme ministre predvideti koga za ministra

prestájati -am ned.
1. a suporta
2. a suferi
3.
□ prestajati kazen a ispăşi o pedeapsă

prestáti -stánem dov.
1. a suporta
2. a suferi
3.
□ prestati kazen a ispăşi o pedeapsă

prēsto avv.

1. kmalu:
presto o tardi prej ali slej

2. hitro:
fare presto podvizati se
al più presto kar najhitreje, čimprej; ekst. najkasneje:
ci si vede fra una settimana al più presto vidimo se najkasneje čez teden dni; ekst. pren. lahko:
si fa presto a dire, ma poi... lahko je govoriti, toda potem...

3. zgodaj:
alzarsi presto zgodaj vstajati
PREGOVORI: presto e bene raro avviene preg. naglo storjeno, gotovo skaženo

prestopíti (na drug vlak) cambiar de tren ; (k drugi veri) convertirse

prestopiti k drugi stranki cambiar de partido, fam cambiar (de) casaca, volver (la) casaca
prestopiti bregove (o reki) desbordarse; (zakon) infringir, transgredir, violar
ne bom prestopil njegovega praga no (tras)pasaré el umbral de su casa

prestopno leto stalna zveza
(o številu dni) ▸ szökőév
Letos je prestopno leto, zato bo februar za en dan daljši. ▸ Az idei év szökőév, így a február egy nappal hosszabb lesz.

presumere^* v. tr. (pres. presumo)

1. domnevati; predpostavljati

2. drzniti si, upati si:
presume di poterci giudicare drzne si soditi o nas

3. domišljati si:
presumere troppo di sé preveč si domišljati, biti zaverovan vase

presumir domnevati; Argentina dvoriti ženski; domišljati si, bahati se

presumir de rico domišljati si na svoje bogastvo
presumir de sí imeti zelo dobro mnenje o sebi, bahati se
es de presumir que verjetno je, da ...
no presumas tanto ne bodi tako domišljav
presumir sus fuerzas precenjevati svoje moči

pretêči pasar corriendo ; (o tekočini) pasar (skozi por)

preteči progo (šp) cubrir una distancia; (miniti, o času) pasar, transcurrir; (rok) expirar

preteklost samostalnik
1. neštevno (pretekli čas) ▸ múltJe sploh mogoče ubežati odgovornosti, ki izvira iz preteklosti? ▸ Meg lehet-e egyáltalán szabadulni a múltból fakadó felelősségtől?V daljni preteklosti je veljalo, da je voznik tisti, ki odloča. ▸ A távoli múltban a járművezetőt tekintették a döntéshozónak.Če bi se ozrli v preteklost, kaj bi spremenili na svoji igralski poti? ▸ Ha visszatekinthetne a múltba, mit változtatna a színészi pályafutásán?Ker se oklepate preteklosti, to ovira ljubezensko sedanjost. ▸ Ragaszkodik a múlthoz, és ez akadályt jelent a mostani szerelmében.
2. ponavadi v ednini (pretekla dejanja ali stvari) ▸ múlt, előéletEnkrat za vselej boste morali razčistiti nesporazume, povezane z vašo preteklostjo. ▸ Egyszer s mindenkorra tisztáznia kell a múltjával kapcsolatos félreértéseket.Portugalska je dežela z bogato preteklostjo, v zadnjih letih se hitro razvija. ▸ Portugália egy gazdag múlttal rendelkező, az utóbbi években gyorsan fejlődő ország.
Ljudje so imeli različne preteklosti in izkušnje. ▸ Az emberek különböző múlttal és tapasztalatokkal rendelkeztek.

3. neštevno (kar je zastarelo) ▸ múltAntibiotiki v živalski krmi bodo kmalu le še del preteklosti. ▸ A takarmányban lévő antibiotikumok hamarosan a múlté lesznek.Osnovna šola brez razvite in bogate pedagogike jezikov pripada preteklosti. ▸ A fejlett és gazdag nyelvpedagógia nélküli általános iskolák elavultak.
Če boste vztrajni, bo težava kmalu postala preteklost. ▸ Ha kitart, a probléma hamarosan a múlté lesz.

prétendument [-dümɑ̃] adverbe domnevno

un homme prétendument riche človek, o katerem (napak) trdijo, da je bogat; le domnevno bogat človek

prêter [prɛte] verbe transitif posoditi, dati na posodo; ponuditi, da(ja)ti; pripisovati; verbe intransitif popustiti, razširiti se, raztegniti se; da(ja)ti povod; biti pripraven (à za)

se prêter biti primeren, pripraven (à za); popustiti, vdati se (à v); prilagoditi se; soglašati (à z); trpeti ali prenašati (à quelque chose kaj); podvreči se; raztegniti se (blago, usnje)
se prêter à un arrangement soglašati s poravnavo, privoliti v poravnavo
prêter assistance, secours, son appui, son concours à quelqu'un pomagati komu
prêter (son) attention à quelque chose paziti na kaj
prêter le collet à quelqu'un upirati se komu
prêter à controverse izzvati ugovor
prêter à la critique dati povod za kritiko
prêter à équivoque biti dvoumen
prêter son flanc à quelqu'un pokazati komu svojo slabo stran
prêter le flanc à la critique dati povod kritiki
prêter sur gage posoditi proti zastavi
prêter de l'importance à quelque chose prisoditi; pripisovati čemu važnost
prêter à intérêts posoditi proti obrestim
tu me prêtes des intentions que je n'ai pas pripisuješ mi namere, ki jih nimam
prêter la main, l'épaule à quelqu'un pomagati komu
prêter l'oreille à quelqu'un poslušati koga
prêter à la petite semaine, à usure posoditi proti oderuškim obrestim
se prêter à la plaisanterie razumeti šalo
prêter à rire biti smešen, izzvati smeh
sa naîveté prête à rire njegova naivnost je (že) smešna
prêter serment priseči, položiti prisego
ce sujet se prête bien à un film ta snov je zelo primerna za film
prêter des visées pripisovati namene
prêter sa voix peti (o umetniku pevcu)
la grande chanteuse a bien voulu prêter sa voix dans cette soirée au profit des anciens combattants velika pevka je rada sodelovala na tej večerni prireditvi v korist bivših bojevnikov
prêter sa voix à quelqu'un govoriti za koga

pretium -iī, n (prim. skr. a-pratā brez povračila, zastonj, práti proti, homersko προτί, jon.-at. πρός, pamfilsko περτί [iz *πρετί], ajol. πρές = sl. proti, ang. price; prim. tudi gr. πέρνημι, περάω, πιπράσκω prodajati, πρίαμαι = lit. perkù kupovati)

1. cena, vrednost: Ter., Plin., Ap. idr., aestimate harum rerum pretia Cu., pretium luere Cu. plačati, pr. statuere merci Pl. oceniti blago, postaviti (nastaviti) ceno blagu, certum pretium constituere Ci. ep. postaviti (postavljati) ceno, pretium facere Varr. določiti (določati) ceno, o prodajalcu = zahtevati ceno: Pl. o kupcu = ponuditi (ponujati) ceno: Mart., Icti., operae eorum pretium faceret L. naj ceni njuno uslugo, pretium conficere Ci. postaviti (postavljati) ceno, da(ja)ti ponudbo (o izklicevanju na dražbi), exquirere pretia L., exquirens per se pretia et usque eo extendens, ut … Suet. cene sam določajoč in (jih) tako dvigujoč (višajoč, navzgor poganjajoč), da … , pretium habere Ci. imeti ceno, biti vreden (o žitu), veljati kaj: O. = in pretio esse L., esse in suo pretio O. imeti svojo pravo vrednost, magni, parvi pretii esse Ci. visoko, nizko biti (o)cenjen, imeti visoko, nizko ceno, iacent pretia praediorum Ci. so padle.

2. meton.
a) denar, denarna vrednost (kot cena za kaj): est pretium in pretio O. denar velja; poseb.: converso in pretium deo H. v denar = v zlati dež; pogosto abl. pretio za denar, z denarjem, z denarnimi (finančnimi) sredstvi: aliquid parare N., aliquem corrumpere Ci., emere Ci., magno (impenso) pretio Ci. idr. za veliko denarja, za visoko ceno, drago, parvo pretio Ci. za malo denarja, za nizko ceno, poceni; occ. α) (na)kupna cena, kupnina: pretium dominis reddere Eutr., emptoribus pretia restituere Eutr. β) odkupnina, (na)kupnina: captivos pretio (proti odkupnini, za odkupnino) remittere Cu., aliquem sine pretio remittere Cu., Iust. ali dimittere Iust. ali dare Eutr. ali recipere Cu. brez odkupnine.
b) plačilo, plača: pretium polliceri Ter., manūs pretium (= manupretium) Ci., L. plačilo za delo, pretium certaminis O. ali palmae pretium victoribus V. plačilo za zmago, pretio affici V. biti poplačan, habes pretium H. poplačan si, hic pretium curae (za delo) dulce erat O., habere operae pretium L., magna operae pretia mereri L.; pogosto v reklu operae (curae Plin. iun., Iuv.) pretium est L., S., H. idr. ali pretium operis est Sil.; tudi samo pretium est (z inf.) vredno biti (truda, dela), da … , izplačati se (trud, delo): operae pretium est neglegentiam eius considerare Ci., Germanico pretium fuit convertere agmen T., facere operae pretium L. storiti kaj, kar je vredno truda; occ. α) plačilo = kazen: L. Andr. fr. idr., verbera, compedes, molae, haec pretia sunt ignaviae Pl., ego pretium ob stultitiam fero Ter., mors pretium tardis O., pretium est mori H., pretium recte et perperam facto L. plačilo ali kazen. β) podkupnina, podmit: adduci pretio ad hominem condemnandum Ci., nec prece nec pretio nec periculo a recta via deduci Corn. γ) dražilo: pretia vivendi Plin. iun.

preustvarítev (-tve) f trasformazione, mutamento; rielaborazione; ricreazione:
naj se spomnim izkušenj 68. leta oziroma tistih skupin, ki se spontano združujejo ob nekem idealu preustvaritve sveta potrei anche rievocare l'esperienza del 68, o quella di gruppi che si aggregano spontaneamente intorno a un ideale di ricreazione del mondo

preuve [prœv] féminin dokaz; dokazilo

à preuve v dokaz
à preuve crue ... kar dokazuje, da ...
comme preuve kot, za dokaz
jusqu'à preuve du contraire do dokaza o nasprotnem
preuve contraire protidokaz
preuve de culpabilité dokaz o krivdi
preuve de disculpation, à décharge, libératoire razbremenilen dokaz
démontrer quelque chose preuve en main dokazati z materialnim dokazom
faire preuve de quelque chose, d'un grand courage pokazati kaj, velik pogum
faire la preuve de quelque chose dokazati kaj
fournir des preuves prinesti dokaze
produire, apporter des preuves (juridique) predložiti, prinesti dokaze
rassembler des preuves zbrati dokazni material
faire ses preuves dobro se izkazati, pokazati svoje sposobnosti, svojo vrednost

prevajanj|e² srednji spol (-a …) v drug jezik: das Übersetzen; die Übersetzungsarbeit
znanost o prevajanju die Übersetzungswissenschaft

prevajati glagol
1. (o jezikih) ▸ fordít, tolmácsolPrvi poskusi, da bi jezike prevajali stroji, so naleteli na posmeh. ▸ Az első kísérleteket arra, hogy gépek fordítsanak nyelveket, gúny övezte.

2. (prenašati energijo) ▸ vezetVoda prevaja toploto tridesetkrat hitreje kot zrak. ▸ A víz tízszer jobban vezeti a hőt, mint a levegő.

3. (prenašati dražljaje) ▸ közvetít, továbbítŽivci iz notranjega ušesa prevajajo podatke o frekvenci in glasnosti zvokov v možgane. ▸ A belsőfül idegei továbbítják az adatokat az agyba a hangfrekvenciáról és a hangerőről.

4. računalništvo (o kodi) ▸ fordítKo datoteke izvažate, njihovo vsebino prevajate v obliko, ki jo lahko ciljni program odpre in uporabi. ▸ Amikor exportálja a fájlokat, a tartalmukat olyan alakra fordítja, amelyet a célprogram megnyithat és felhasználhat.

5. (pretvoriti v drugačno obliko) ▸ értelmez, formál
Občutke prevajajte v besede, saj le tako lahko drugemu sporočite, kaj čutite. ▸ Az érzéseit szavakkal formálja meg, mivel csak így tudja másoknak megüzenni, hogy mit érez.
Kako se bodo nova pravila prevajala v prakso, trenutno še nikomur ni jasno. ▸ Jelenleg senkinek sem világos, hogyan fogják az új szabályokat a gyakorlatban értelmezni.

prevažanj|e srednji spol (-a …)

1. der Transport, die Beförderung
določila o prevažanju Transportbestimmungen množina ➞ → prevoz

2. (vožnja) zoprno, odvečno: die Fahrerei

prevenire^* v. tr. (pres. prevēngo)

1. prehiteti, prehitevati

2. preprečiti, preprečevati

3. vnaprej obvestiti, obveščati; vnaprej opozoriti, opozarjati:
ho prevenuto i nonni del nostro arrivo vnaprej sem obvestil stare starše o našem prihodu

prevládati (-am) | prevladováti (-újem) perf., imperf.

1. prevalere; predominare; regnare:
prevladalo je prepričanje o nujnosti varčevalnih ukrepov prevalse la convinzione della necessità di introdurre forti risparmi
kot občevalni jezik danes prevladuje angleščina oggi l'inglese predomina come lingua d'uso corrente

2. vincere, prendere il sopravvento, trionfare:
prevladal ga je ponos lo vinse l'orgoglio
pri tem človeku čustva prevladujejo nad razumom in quell'individuo i sentimenti hanno il sopravvento sul raziocinio