Franja

gnezditi glagol
1. (o živalih) ▸ fészkelObrežja mrtvic so navadno poraščena s šopi šašev in trstičja. Tu gnezdijo in najdejo zatočišče številne ogrožene ptice. ▸ A holtágak partjait általában sás és nádas borítja. Számos veszélyeztetett madár fészkel itt és talál menedéket.Ne pravijo kar tako, da lastovke k hiši prinašajo srečo, saj lastovke in štorklje gnezdijo le na zdravih mestih, kjer se tudi ljudje dobro počutijo. ▸ Nem csak mendemonda, hogy a fecskék szerencsét hoznak a házhoz, mivel a fecskék és a gólyák csak olyan egészséges helyen fészkelnek, ahol az emberek jól érzik magukat.Taščice gnezdijo v luknjah, ki nastanejo v drevesih, ko jim odpadejo odmrle veje. ▸ A vörösbegy az elhalt ágak lehullása után a fákban keletkező üregekben fészkel.Albatrosi ponavadi gnezdijo na osamljenih otočkih v Tihem oceanu. ▸ Az albatroszok rendszerint a Csendes-óceán apró lakatlan szigetein fészkelnek.

2. literarno (o lokaciji) ▸ fészket rak, befészkel, bevackol
Edino razkošje, ki si ga občasno privošči, je počitek na zasilnem ležišču, če na njem ne gnezdi kateri od potnikov ali njegovih pomočnikov. ▸ Az egyetlen luxus, amit időnként megenged magának, hogy megpihenjen egy szükségágyon, ha valamelyik utasa vagy asszisztense már nem vackolta be magát oda.
Ta starodavna vas gnezdi visoko na strmem grebenu nad Kolpo in se razgleduje daleč po hrvaških poljih onkraj nje. ▸ Ez az ősi falu egy meredek hegygerincen trónol a Kolpa folyó felett, és a mögötte elterülő horvátországi mezőkre néz.
V vdolbinah jezika gnezdijo bakterije, ki proizvajajo žveplo. ▸ A ként termelő baktériumok a nyelv mélyedéseiben fészkelnek.
Ležala sva vsak na svojem boku, kakor žlici, ki gnezdita v predalu. ▸ Az oldalunkon feküdtünk, mint a fiókba bevackolt két kanál.

3. pogosto v literarnem kontekstu (o prisotnosti, izvoru) ▸ honol, beágyazódik, fészkel
Tudi vsa kultura navsezadnje gnezdi v duševnosti možganov. ▸ Végül is minden kultúra beágyazódik az agy pszichéjébe.
Po njegovem mnenju pojav rasizma gnezdi prav v neoliberalnem sistemu. ▸ Véleménye szerint a rasszizmus jelensége éppen a neoliberális rendszerben gyökerezik.
Samo v grobu gnezdi tak mrak. ▸ Csak a sírban honol ilyen sötétség.

4. v računalništvu (o podatkih) ▸ beágyazČe znotraj celice gnezdite tabele, ima ugnezdena tabela barvo ozadja isto kot celica, v katero je tabela postavljena. ▸ Ha a táblázatot egy cellába ágyazza be, a beágyazott táblázatnak ugyanaz lesz a háttérszíne, mint annak a cellának, amelyben a táblázatot elhelyezte.
Bolj izkušeni uporabniki lahko gnezdijo rezultate poizvedb v svoje vnaprej pripravljene spletne strani. ▸ A tapasztaltabb felhasználók a lekérdezési eredményeket saját, előre elkészített weboldalakba ágyazhatják be.
Lastniki spletnih strani lahko videoposnetke 'gnezdijo' tudi na svoji spletni strani. ▸ A honlaptulajdonosok videókat is beágyazhatnak az oldalaikba.

górski mountainous; mountain; alpine

górska bolezen mountain sickness
górska cesta mountain road
górski čevlji mountaineering boots pl
górske dirke (motocikl.) hill-climbing contest
górski duh, škrat mountain sprite, gnome
górska globel ravine, hill valley, (irska, škotska) glen
górski greben, hrbet ridge, crest
górska dežela, pokrajina mountainous country, highland, mountainous region
górska koča mountain hut
górsko področje mountain district, highland
górska palica alpenstock
górska oprema mountaineering outfit
górski plezalec mountaineer, climber, mountain climber, (v Alpah) alpinist
górsko pobočje mountainside, mountain slope
górska pot mountain path
górsko sedlo saddle; dip between two peaks
górsko pravo miners' statutes, mining laws pl
górska reševalna služba mountain rescue service
górska stena steep mountainside, rock wall
górska vas mountain village
górski usad landslip, (večji) landslide
górska veriga mountain range, mountain chain
górska tura alpine (ali mountain) tour, climbing trip
górski veter mountain wind
górski vodnik (alpine) guide
górski vrh summit, mountaintop, peak
górski zrak mountain air
górska železnica mountain railway

gôrski de (la) montaña; montañoso

gorska bolezen mal m de montaña, A soroche m
gorska cesta carretera f de montaña
gorski duh, škrat gnomo m
gorski greben cresta f (de montaña)
gorska globel garganta f; barranco m
gorska oprema equipo m de montañero
gorsko pobočje falda f; ladera f
gorska pokrajina región f montañosa
gorski prelaz, gorsko sedlo puerto m, paso m
gorska reševalna služba servicio m de salvamento (y socorrismo) de montaña
gorska soteska desfiladero m
gorska stena pared f rocosa; ladera f tajada a pico
gorska tura excursión f por la montaña
gorski usad derrumbamiento m; desprendimiento m de tierras
gorska vas pueblo m de la montaña
gorski vodnik guía m (alpino)
gorska železnica ferrocarril m de montaña

grúčast (-a -o) adj. in gruppo; agglomerato:
geogr. gručasta vas villaggio agglomerato

hodíti (-im) imperf.

1. (premikati se s korakanjem) camminare; andare:
hoditi po cesti, po gozdu andare per la strada, per il bosco
hoditi sem in tja andare qua e là
hoditi kakor po jajcih camminare sulle uova
hoditi po prstih andare in punta di piedi
hoditi ko polž andare a passo di lumaca
hoditi po vseh štirih andare carponi
pismo je hodilo deset dni per arrivare la lettera ci ha messo dieci giorni

2. (večkrat opraviti isto pot) andare:
hoditi pogosto čez mejo andare spesso oltre confine
hoditi z avtobusom, z vlakom, peš v službo andare a lavorare con l'autobus, in treno, a piedi

3. (biti v ljubezenskem odnosu s kom, prizadevati si za ljubezensko naklonjenost nekoga) filare, amoreggiare, andare, correre dietro a:
že dolgo hodita (skupaj) quei due filano da un pezzo
že hodi za dekleti corre già dietro alle ragazze

4. pren. (izraža, da je osebek oblečen, obut, kot pove določilo):
hoditi brez pokrivala, razoglav andare a testa scoperta
hoditi v črnem portare il lutto
hoditi bos andare scalzo

5. (v zvezi s 'pot'):
hoditi po krivih poteh scegliere vie traverse
hoditi po izhojeni, po srednji poti andare per la strada battuta, prendere la via di mezzo
hodi hodi, neumnež ma va là, stupido
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. vsak mesec mi hodi premalo denarja ogni mese sto male a quattrini
hoditi od hiše do hiše andare di porta in porta (mendicando)
hoditi od Poncija do Pilata andare da Ponzio a Pilato
pren. hoditi okrog koga stare dietro a qcn., lavorarsi qcn.
hoditi v vas k dekletu frequentare una ragazza
šalj. hoditi komu v zelje rompere a qcn. le uova nel paniere, cercare di soffiare a qcn. la ragazza, la donna
hoditi po glavi frullare in testa
pren. hoditi komu po glavi (brezobzirno ravnati s kom) calpestare qcn.
pren. hoditi po ovinkih prenderla larga
hoditi v gosjem redu, v gosji vrsti andare in fila indiana
hoditi (v korak) s časom essere al passo coi tempi
hoditi s kokošmi spat andare a letto con le galline
pog. hoditi (komu)
narobe, navzkriž andare storto
hoditi kakor mačka okoli vrele kaše menare il can per l'aia
PREGOVORI:
vrč hodi po vodo, dokler se ne razbije tanto va l'orcio per l'acqua che si rompe
povej mi, s kom hodiš, pa ti povem, kdo si dimmi con chi vai e ti dirò chi sei

hríbovski (-a -o) adj. montanaro, montano:
hribovska vas paesino montano

hudíč (-a) m

1. rel. diavolo, demonio; pren. demone:
črn, grd kot hudič nero, brutto come il diavolo
prodati, zapisati se hudiču vendere l'anima al diavolo
izganjati hudiča esorcizzare il demonio
knjiž. hudič zavisti, sovraštva il demone dell'invidia, dell'odio

2. (kot kletvica)
hudič! diavolo!, corpo del diavolo!
tristo hudičev! per mille diavoli!
pri hudiču! per diavolo!, corpo del diavolo!

3. (hudoben človek) demonio:
ta hudič je zmožen vsega è un demonio capace di tutto

4. pog. (izraža negativen odnos do osebe ali stvari)
noben hudič nessuno
vsak hudič chiunque, il primo venuto
vsega hudiča ogni sorta di cose
zaprl je vrata in noben hudič ni mogel notri chiuse la porta e nessuno potè più entrare
vsak hudič bi me rad učil non c'è chi non pensi di potermi ammaestrare
pripovedoval ji je vsega hudiča le raccontò ogni sorta di cose
pa dopovej hudiču babjemu, če moreš vaglielo a dire alla maledetta femmina, se puoi
zamenjal je žarnico, pa je hudič takoj pregorel aveva cambiato la lampadina e quella si bruciò subito

5. pog. pren. (hrup, nemir) diavolo, putiferio:
delati, zganjati hudiča fare un chiasso del diavolo, sollevare un putiferio

6. pog., pren. (neprijetnosti, težave) guai:
hudič bo, če bodo zvedeli se lo vengono a sapere, saranno guai
kadar se ga napije, je z njim hudič quando si ubriaca, sono guai

7. pog. pren. (v povedni rabi)
a) (izraža neprijetnost, težavnost česa)
hudič je, če nihče ne uboga è un guaio se nessuno ubbidisce
b) (izraža nezadovoljstvo nad čim)
hudič je vse skupaj al diavolo tutto quanto

8. (v prislovni rabi izraža visoko stopnjo, močno zanikanje)
bilo je od hudiča vroče faceva un caldo da crepare
na hudiče sem truden sono stanco morto
'Saj je prinesel denar!' 'Hudiča je prinesel!' 'Ma se ha portato i soldi!' 'Soldi un cavolo!'

9. pog. pren. (v medmetni rabi)
a) (izraža močno čustveno prizadetost)
kdo, za hudiča, vas je poslal tja? chi diavolo vi ci ha mandato?
b) (izraža močno zanikanje, omalovaževanje)
hudič, pa taka večerja al diavolo una cena così
c) (izraža podkrepitev trditve)
tristo hudičev, da je res è vero per diavolo, per mille diavoli
č) (izraža jezo nad kom)
hudič naj ga vzame e vada al diavolo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. pren. tu ima hudič svoje kremplje vmes qui ci ha messo la coda, lo zampino il diavolo
pog. pren. tam je cel hudič la cosa, la faccenda è estremamente grave, seria
to je vse en hudič è lo stesso, fa lo stesso
kdo pa je to za en hudič?! chi diavolo è costui?!
pog. pren. sam hudič ga je prinesel è il diavolo che l'ha mandato
pog. pren. vse bo hudič vzel andrà tutto al diavolo, in malora
če bo še dolgo tako pil, ga bo kmalu hudič vzel se continua a bere di questo passo, andrà presto all'altro mondo
pren. ne bati se ne biriča ne hudiča non temere neppure il diavolo
imeti hudiča v sebi avere il diavolo in corpo
pren. izganjati hudiča z belcebubom il rimedio è peggiore del male
pog. pren. pojesti hudiča in pol mangiare per quattro
pokazal ti bom hudiča! ti farò vedere io!
pren. kaj izpeljati od hudiča fare una gran cosa
pren. človek od hudiča un diavolo di uomo
pravi hudič, če boš zraven ali ne se ci sei o no, fa lo stesso
pihalo je ko sto hudičev tirava un vento del diavolo
PREGOVORI:
kamor si hudič sam ne upa, pošlje babo dove il diavolo non fuò, manda una vecchia
hudič v sili še muhe žre il bisogno fa correre la vecchierella
kar hudič prikveka, nima teka la farina del diavolo va in crusca

imé name; (krstno) first (ali given ali baptismal ali Christian) name

imé in priimek name and surname
v iménu on behalf of, in the name of
v mojem iménu on my (own) behalf
lastno imé proper noun
obče imé common noun
potni list na imé... a passport in the name of...
dekliško imé maiden name
brez iména nameless
krajevno imé placename, toponym
privzeto imé (vzdevek) alias
Brown po iménu Brown by name
dobro imé (sloves, glas) good name, reputation
klicanje imén (apél) roll call
seznam imén list of names, roll, (zdravnikov, porotnikov ipd.) panel
v mojem iménu in v iménu mojih prijateljev on my own behalf and on behalf of my friends
v božjem iménu in the name of God, in God's name
kako Vam je imé? what is your name?
Vas smem vprašati za imé? may I ask your name?
vprašal sem ga za imé I asked him (for) his name
dati čemu pravo imé (reči bobu bob) to call something by its proper name; to call a spade a spade
imeti imé po botru to be called after one's godfather
navesti, povedati napačno imé to give an assumed name
klicati po iménih to call the roll
podpisati (se) s polnim iménom to sign one's name in full
ustvariti si imé (zasloveti) to win a name for one's
omadeževati svoje imé to besmirch one's name
poznati koga le po iménu to know someone only by name
imé se ga je prijelo the name stuck to him
to bo škodilo mojemu dobremu iménu my reputation will suffer because of this
moj pes sliši na imé Bob my dog answers to the name of Bob
slabega iména se človek težko znebi (figurativno) give a dog a bad name and hang him!

imenovati to name; to call by name

imenovati koga po... to name someone after; (označiti) to denominate, to designate, to style, to term; (v službi) to nominate, to appoint (to office); (odrediti) to fix, to appoint (the day)
napačno imenovati to misname, pogovorno to get someone's name wrong
podrobno imenovati to specify
oseba, ki je nočem imenovati a person who shall be nameless
imenoval me je za svojega dediča he has named me his heir
imenovali so me po očetu I was named after my father
bil je imenovan za župana he was appointed mayor
imenovali so ga za predsednika they appointed him president
kako imenujete to stvar v angleščini? what do you call this thing in English?
imenovati se to be called, to be named
kako se imenuje ta vas? what is the name of this village?, what is this village called?

informírati to inform; to notify; to advise; to make known (koga to someone)

slabo, napačno informírati to misinform
informiral Vas bom o datumu svojega odhoda I shall let you know (ali advise you of ali acquaint you with ali give you notice of) the date of my departure
informírati se to ask (o about); to enquire (o about, after), to make enquiries; to gather (ali to gain) information
informirajte se pri načelniku postaje enquire of the station master, ask the station master

interesírati to interest; to arouse the interest (of), to cause curiosity, to excite curiosity

interesírati se to take (ali to show) an interest (za in); to care or
to me ne interesira it has no interest for me
interesiralo vas bo (vedeti)... you will be interested (to know)...
knjiga, ki ne interesira bralcev a book with little interest for readers
zelo se interesira za zgodovino naše dežele he takes a great interest in the history of our country
interesiral sem se za njegov primer (zadevo) I have looked into his case

izbruhniti glagol
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitör, kirobbanPo izreku sodbe so med protestniki in policisti izbruhnili tudi spopadi. ▸ Az ítélethirdetés után összecsapások törtek ki a tüntetők és a rendőrök között.
Ko je izbruhnila vojna, je imel komaj štiri leta. ▸ Amikor kitört a háború, alig volt négyéves.
Prvi škandal je izbruhnil, še preden se je festival sploh začel. ▸ Az első botrány még a fesztivál kezdete előtt kirobbant.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kiüt, kitörPožar je izbruhnil na dveh zapuščenih sedežnih garniturah, najverjetneje pa so ga povzročili odvrženi cigaretni ogorki. ▸ A tűz két elhagyott kanapén ütött ki, és valószínűleg eldobott cigarettacsikkek okozták.
V suhih gozdovih lahko izbruhnejo uničujoči požari. ▸ A száraz erdőkben pusztító tüzek üthetnek ki.
Ogenj je izbruhnil na podstrešju, kjer je bilo shranjeno seno. ▸ A tűz a padláson ütött ki, ahol szénát tároltak.
Med sprehodom je izbruhnila huda nevihta – in zadel jo je blisk. ▸ Séta közben heves zivatar tört ki – és a lányt villám vakította el.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitör, feltörVulkan običajno izbruhne dvakrat na vsakih 100 let. ▸ A vulkán általában 100 évente kétszer tör ki.
Gejzir izbruhne, ko vrela voda iz globine prebije hladnejšo na površju. ▸ Gejzír tör fel, amikor a mélyből származó forró víz áttöri a felszínen lévő hidegebb vizet.
Ko skorja ne zdrži več tlaka, plin izbruhne ter požene skale in plin visoko v zrak. ▸ Amikor a kéreg már nem bírja a nyomást, feltör a gáz, és a sziklákat, valamint a gázt a magasba repíti.
Tradicija pravi, da jo je dal zgraditi papež Kalist na mestu, kjer naj bi iz tal izbruhnilo olje, najverjetneje nafta. ▸ A hagyomány szerint Callistus pápa építtette azon a helyen, ahol állítólag olaj, valószínűleg kőolaj tört fel a földből.
Kar 12.200 metrov visoko je izbruhnil ogromen oblak pepela. ▸ Hatalmas hamufelhő tört ki 12.200 méter magasságba.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitör, felcsattanV službi se vas bodo izogibali, saj boste skoraj vsako minuto izbruhnili. ▸ Kerülni fogják a munkahelyén, mert szinte percenként felcsattan.
Množica je izbruhnila od navdušenja, kardinal je moral počakati, preden je lahko nadaljeval. ▸ A tömeg lelkesedésben tört ki, és a bíborosnak várnia kellett, mielőtt folytatni tudta volna.
Ko poslušalci dojamejo poanto šale, ponavadi izbruhnejo v smeh. ▸ Amikor a hallgatók megértik a vicc csattanóját, általában nevetésben törnek ki.

5. (o bolezni) ▸ kitörDom, v katerem je izbruhnila epidemija, je trenutno zaprt. ▸ Az otthon, ahol a járvány kitört, jelenleg zárva van.
Pri okuženih bolezen izbruhne že po štirih mesecih. ▸ A fertőzötteknél a betegség már négy hónap után kitör.

6. (o besednem odzivu) ▸ kitör, kibukik
"Oh, kakšna sramota!" je izbruhnila. ▸ „Ó, micsoda szégyen!” – tört ki.
Možakar je izbruhnil: "Saj sem vedel, da ne posluša!" ▸ A férfi kibukott: „Tudtam, hogy nem figyel!”

7. (o telesnem odzivu) ▸ kihány, kiokád
Pri bruhanju izteka iz ust obilica hrane, ponavadi jo otrok izbruhne kar v loku. ▸ Hányáskor sok étel jön ki a szájból, a gyermek általában ívben hányja ki az ételt.

izràz (beseda) expression, term, word; phrase, idiom, idiomatic expression

strokovni izràz technical term
zastarel izràz archaism
familiaren izràz colloquialism
neknjiževen izràz colloquialism, substandard form
francoski izràz (idiom) a French idiom, a gallicism
izràz v obrazu mien, air
brez izràza expressionless
besede, ki so izràz naših idej the words that we use to convey our ideas
imeti oči brez izràza to have lifeless eyes, to have a vacant look in one's eyes
priti do izràza v to find expression in
prejmite izràze mojih iskrenih čustev do Vas (v pismu) yours sincerely
da uporabim prav njegove izràze to use his own words
ona igra izvrstno, a brez izràza her execution is brilliant, but she lacks expression

kám

kam? ¿a dónde?, ¿adónde?, ¿hacia (ali para) dónde?
kam greš? ¿adónde vas?
ne vem, kam s tem no sé dónde ponerlo

katéri -a, -o which; who; that

kateri od vas je to storil? which of you has done this?
katerega smo danes? what day is it today?
katera je najboljša pot v...? which is the best way to...?
s katero roko pišeš? which hand do you write with?
katera je boljša od obeh? which is the better of the two?

katéri¹ (-a -o) pron.

1. quale, che; (v samostalniški rabi) chi:
kateri ključ je pravi? quale chiave è quella giusta?
kateri od vas so se udeležili sestanka? chi di voi ha partecipato alla riunione?
vprašanje je, kateri ima prav il problema è chi ha ragione

2. (v samostalniški rabi izraža poljubno osebo ali stvar) qualcuno, uno; ognuno:
včasih kateri zamudi talvolta qualcuno ritarda
dobile so, kar je katera zaslužila hanno avuto ciò che ognuna si meritava

kirgizistanski pridevnik
(o Kirgizistanu in Kirgizistancih) ▸ kirgiz, kirgizisztániSopomenke: kirgizijski

komarjev pridevnik
(o živali) ▸ szúnyogTudi komarjev pik ali vbod kake druge žuželke vas ne more okužiti. ▸ Még egy szúnyogcsípés vagy más rovarcsípés sem fertőzheti meg.
Malarijo preprečujemo z zaščito pred komarjevimi piki. ▸ A maláriát a szúnyogcsípés elleni védelemmel előzzük meg.
Na vrtu imamo manjši bajer, v katerem poleti kar mrgoli komarjevih ličink. ▸ Van egy kis pocsolyatavunk a kertünkben, amely nyáron hemzseg a szúnyoglárváktól.
Edino sredstvo zaščite pred okužbo je zaščita pred komarjevim pikom. ▸ A fertőzés elleni védelem egyetlen eszköze a szúnyogcsípés elleni védelem.

kon|ec³ [ô] moški spol (-ca …)
na vašem koncu (pri vas) bei Ihnen/euch
na našem koncu bei uns, hier
na vseh koncih überall
na vseh koncih in krajih an allen Ecken und Enden
z vseh koncev sveta aus aller Herren Länder

kontaktirati glagol
(stopiti v stik) ▸ kapcsolatba lép, kapcsolatot felveszV tem času jih lahko tudi neposredno kontaktirate in se z njimi dogovorite za poskusne projekte. ▸ Eközben közvetlenül is felveheti velük a kapcsolatot, és megbeszélheti velük a kísérleti projekteket megszervezését.
Vsi, ki vas sodelovanje na festivalu zanima, nas kontaktirajte. ▸ Ha érdekli a fesztiválon való részvétel, kérjük, lépjen kapcsolatba velünk.
Vsekakor je primerno opozorilo, da nikoli ne smemo pošiljati denarja neznancem, ki z nami kontaktirajo prek spleta, saj gre skoraj gotovo za prevaro. ▸ Ez mindenképpen jó figyelmeztetés arra, hogy soha ne küldjünk pénzt olyan idegeneknek, akik online lépnek velünk kapcsolatba, hiszen szinte biztos, hogy átverésről van szó.