Franja

ambicija samostalnik
ponavadi v množini (želja po uspehu) ▸ ambíció, becsvágyV urejenem delovnem okolju boste lahko uresničili svoje poklicne ambicije. ▸ Rendezett munkakörnyezetben könnyedén megvalósíthatók a szakmai ambíciók.
Povsem običajno reševalno operacijo zapletejo politične ambicije ljudi na visokih položajih. ▸ Az egyszerű mentési műveletet a magas beosztású személyek politikai ambíciói bonyolítják.

an [ɑ̃] masculin leto

en trois ans v treh letih
dans un an, d'ici un an čez leto dni
en l'an 2000 v letu 2000
par an na leto, letno
tous les ans vsako leto, vsakoletno
il y a deux ans pred dvema letoma
un an après leto dni nato, pozneje
bon an mal an poprečno, običajno, iz leta v leto, od leta do leta
bon an mal an, le bénéfice est satisfaisant poprečno je dobiček zadovoljiv
le jour de l'an, le premier de l'an novoletni dan (1. jan.)
l'an dernier, passé lani
l'an prochain prihodnje leto
l'an 1900 de notre ère leto 1900 naše ere
en l'an de grâce 1500 leta Gospodovega 1500
l'an du monde po ustvarjenju sveta
aller sur ses 50 ans bližati se svojim petdesetim letom
avoir 30 ans biti 30 let star
il s'en moque, il s'en soucie comme de l'an quarante mar mu je to, to mu je vseeno

ante, st.lat. anti, antidI. adv.

1. krajevno: spredaj (naspr. post, a tergo): ante aut post pugnandi ordinem dare L., fluvius ab tergo: ante circaque velut ripa... oram eius omnem cingebat L., a. volans V., pallida Tisiphone morbus agit a. V. pred seboj, coronatus stabit et a. calix Tib.; pren.: malitia... mala bonis ponit ante Ci.; naprej (naspr. post, retro): neque post respiciens neque ante prospiciens Varr. ap. Non., si aut manibus ingrediatur quis aut non ante, sed retro Ci., a. tulit gressum V. Prim. tudi zloženke: antecedo, antegredior, antefero, antehabeo, antepono, anteverto, antevolo idr.

2. časovno: prej: ut dixeram ante Pl., quem ante diximus, sicut a. dictum est L., non a. consulto senatu L., vita a. acta Ci., a. actum tempus Lucr., a. acti anni Tib., a. facta (naspr. futura) Vitr., ante posteaque Plin., ante angebar, nunc non angor Ci., fidus ante Poenis, tum mutaverat fidem L., ante, deos homini quod conciliare valeret, far erat O. prej = nekdaj; ante capio, gl. antecapiō. — Pogosto z abl. mensurae: XXX diebus a. Ci., paucis annis a. Ci. ali paucis a. annis S., paucis a. diebus Ci., S., paucis mensibus a. C., multis a. mensibus Ci., biduo a. Ci.; pogosto z subst.neutr.: multo ante Ter. ali ante multo Ci., aliquanto a. ali a. aliquanto, paulo a., tanto a. Ci. Z adv.: longe a. Ci. Ante s quam = antequam (gl. to geslo), pesn. nam. ante... quam tudi quam ante: Lucr., Tib. idr., in pleonastično prius... ante... quam: V. ali prius... quam... ante: Pr.; non ante (ne prej) z dum dokler ne: non a. absolvit, dum omnes rediere captivi Amm. Redko nalično po grščini pri subst.: neque... ignari sumus ante malorum V. (τῶν πρὶν κακῶν), tako tudi: ille elegit, qui recipit a. meliorem Ps.-Q., prim.: ne proderent patriam tyranni a. satellitibus et tum corruptoribus exercitūs L. — Prim. zloženke antecapio, anticipo, antevenio idr.

II. praep. z acc.

1. krajevno: pred (in to tako, da je oseba obrnjena proti stvari; prim. pro, ki pomeni, da je oseba obrnjena proč od stvari): a. ianuam N., a. ostium Tiberinum classem hostium videbatis Ci., Hannibal a. portas L., a. aedem Cereris Ci. in elipt. a. Castoris (sc. aedem) Ci., a. tribunal Ci., causam a. aliquem dicere Ci. pred kom kot sodnikom, gloria aliquando ante nos est..., aliquando in averso est Sen. ph.; pogosto: a. oculos omnium esse, versari Ci. pred očmi vseh, pred vsem svetom, tako tudi pri subst.: flagitia Romae a. oculos omnium Ci., a. oculos trucidatio civium Ci. očiten uboj; proleptično pri glagolih premikanja: a. aram statuere, a. signa progredi L., equitatum omnem a. se mittere C., vinctum a. se Thyum agebat N.

2. pren. pred (označuje prednost, toda ne pri Ci. in C., ki rabita v tem pomenu prae): quem a. me diligo Balbus in Ci. ep. bolj kakor sebe; esse a. aliquem ali a. aliquid prekašati (presegati) koga, kaj: gloriā belli Gallos a. Romanos fuisse S., nullos mortalium armis... a. Germanos esse T.; a. Iovem haberi Cu. višje stati (več veljati) kakor Jupiter; posebno a. alios (alias, alia) pred vsem(i) drugim(i), tako tudi a. omnes ali a. cunctos ali a. ceteros (-as): o felix una a. alias Priameia virgo V., unam longe a. alias specie ac pulchritudine insignem... raptam ferunt L., a. omnes fratris filii superbiae infestus L., tua a. omnes experientia T.; od tod stopnjujoč poleg komp. in superl.: scelere a. alios immanior omnes V., a. alios miserandi magis L., longe a. alios acceptissimus militum animis L., a. cunctas mulieres longe deterrima coniuga Ap.; pogosto a. omnia predvsem, nadvse, (prav) posebno: a. omnia deplorati erant equites L., dulces a. omnia Musae V.

3. časovno: pred: a. hunc diem Ter., neque ante adventum C. Verris neque post decessionem Ci., et ante Epaminondam natum et post eius interitum N., a. urbem conditam Ci. pred ustanovitvijo (rim.) mesta, a. decemviros creatos L.; predlog včasih (poseb. relativu) zapostavljen: N., diem statuo, quam ante... Ci.; z abl. mensurae: multo a. noctem L., aliquanto a. adventum meum Ci., tot annis a. civitatem datam Ci.; časovno določilo opisano: a. praeturam, a. tribunatum Ci., a. Verrem praetorem Ci. pred Verovo preturo, qui honos... habitus a. me est nemini Ci. pred menoj = pred mojo dobo, a. legem Gabiniam Ci. pred uveljavitvijo Gabinijevega zakonskega predloga, a. tubam V. preden zadoni tuba. — Posebni izrazi: ante rem L. preden se je začel boj, a. lucem C. preden se je zdanilo, pred svitom, a. noctem Ci. še za dne, a. annum Col., Plin. iun. leto prej, a. annum Troianae cladis Iust. leto pred..., tako tudi: ante quadriennium T. štiri leta (po)prej, a. aliquot dies N. nekoliko dni prej; ante tempus
a) prezgodaj, predčasno: a. tempus excitatis suis L.
b) pred zakonito določenim časom: factus est consul bis, primum a. tempus, iterum... suo tempore Ci., ante tempus comitiorum causā revocati sunt L., magistratūs... a. tempus... cepit Suet.; toda: quod ante id tempus accidit nulli C. ali qui honos huic uni ante id tempus contigit N. ali ante hoc T. pred tem časom, doslej, do zdaj, quod ante tempus (= ante quod tempus) efficiat, constituit C. doklej; pesn. ante diem
a) prezgodaj, predčasno: Caesaribus virtus contigit a. diem O., tener a. diem vultu gressuque superbo vicerat aequales Stat., toda: ante hunc diem numquam Pl., Ter. do zdaj nikoli, ante eam diem invictus fuerat Cu. do takrat, ante certam diem decedere C. pred iztekom roka, ob roku, ante quem diem iturus sit C. ob katerem roku.
b) prezgodaj = pred časom, določenim od usode (o prezgodnji smrti): V. (Aen. IV, 697), filius a. diem patrios inquirit in annos O., hic dolor a. diem Pandiona misit ad umbras O. — Nam. die octavo ante Kalendas Decembres (skrajšano octavo Kalendas Decembres = VIII. KAL. DEC.) se je običajno govorilo in pisalo: ante diem octavum Kalendas Decembres (A. D. VIII. KAL. DEC.) Ci. = dne 24. novembra; tako tudi: ante diem quartum Idus Martias (A. D. IV. ID. MART.) Ci. = dne 12. marca. Izraz ante diem se šteje za eno besedo (ὑφ' ἕν = antediem) in se veže tudi s predlogoma in, ex: dixi ego idem in senatu caedem te optimatium contulisse in ante diem quintum Kalendas Novembres Ci. na 28. dan oktobra, comitia in ante diem tertium Nonas Sextiles... edixit L. na 3. dan avgusta, supplicatio... indicta est ex ante diem quintum Idus Octobres L. začenši od 11. dne oktobra. — Nam. tribus annis ante, quam... ali tribus ante annis, quam... „tri leta prej, kakor...“, se reče tudi ante tertium annum, quam... ali tertium ante annum, quam..., poklas. ante tres annos, quam.

Opomba: Vulg. z abl.: anteoculisomnium It.

apnenec samostalnik
1. (kamnina) ▸ mészkőZaradi raztapljanja apnenca so nastali kraški pojavi. ▸ A mészkő feloldódása karsztjelenségek kialakulásához vezetett.Tla z zadostno vsebnostjo apnenca so bolje zavarovana pred erozijo. ▸ Az elegendő mésztartalmú talajok jobban védettek az erózióval szemben.Povezane iztočnice: dachsteinski apnenec, ploščasti apnenec, numulitni apnenec, rudistni apnenec

2. neformalno (vodni kamen) ▸ vízkőGrelci so pri sodobnih grelnikih običajno prekriti z ravnim dnom, kar poenostavlja čiščenje aparata in odstranjevanje apnenca, ki se izloča med segrevanjem vode. ▸ A modern vízmelegítők alja általában lapos, ami megkönnyíti a készülék tisztítását és a víz melegítésekor kicsapódó vízkő eltávolítását.
Ali se apnenec pogosto nabira na vašem pomivalnem koritu? ▸ Gyakran képződik vízkő a mosogatóján?

astma samostalnik
(bolezen) ▸ asztmaNekatere genske različice lahko povzročajo astmo le v kombinaciji z izpostavljenostjo določenim okoljskim dejavnikom. ▸ Egyes genetikai variánsok csak bizonyos környezeti tényezőknek való kitettséggel együtt okozhatnak asztmát.
Družinska anamneza je dejavnik tveganja za razvoj astme, saj pri tem sodeluje veliko različnih genov. ▸ A családi kórtörténet az asztma kialakulásának kockázati tényezője, amiben számos különböző gén játszik szerepet.
Prognoza astme je običajno dobra, še posebej pri otrocih z blago obliko bolezni. ▸ Az asztma prognózisa általában jó, különösen a betegség enyhe formájával küzdő gyermekek esetében.
Stopnja obolevnosti z astmo se je od 60. let prejšnjega stoletja do leta 2008 po svetu znatno povečala, v 70. letih pa so bolezen prepoznali kot velik javnozdravstveni problem. ▸ Az asztma előfordulási aránya az 1960-as évektől 2008-ig világszerte jelentősen nőtt, és a betegséget az 1970-es években jelentős közegészségügyi problémaként ismerték el.
Kot otrok je imel tudi astmo. ▸ Gyermekkorában asztmás volt.
Določena zdravila za astmo so v grobem razvrščena v kategorijo hitro delujočih in kategorijo dolgo delujočih. ▸ Egyes asztmagyógyszerek nagyjából gyors hatású és hosszú hatású kategóriákba sorolhatók.
Povezane iztočnice: alergijska astma, nealergijska astma, bronhialna astma

bakterijski pridevnik
(o bakterijah) ▸ bakteriális, baktériumKrup bakterijskega izvora razdelimo v davico grla, bakterijski traheitis, laringotraheobronhitis in laringotraheobronhopneumonitis. ▸ A bakteriális eredetű kruppot diftériára, bakteriális tracheitisre, laryngotracheobronchitisre és laryngotracheobronchopneumonitisre osztjuk.
Cepljenje varuje pred določenimi pljučnicami bakterijskega in virusnega izvora, tako pri otrocih kot pri odraslih. ▸ A védőoltás véd bizonyos bakteriális és vírusos eredetű tüdőgyulladások ellen gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt.
Krup je običajno virusna bolezen, zato se antibiotikov ne uporablja, razen v primeru suma na sekundarno bakterijsko okužbo. ▸ A krupp általában vírusos betegség, ezért antibiotikumokat csak akkor alkalmaznak, ha másodlagos bakteriális fertőzés gyanúja merül fel.
Nadaljnje preiskave, kot so preiskava krvi, rentgensko slikanje in bakterijske kulture, navadno niso potrebne. ▸ További vizsgálatokra, például vérvizsgálatra, röntgenvizsgálatra és baktériumtenyésztésre általában nincs szükség.
Pljučnice bakterijskega in virusnega izvora običajno kažejo podobne simptome. ▸ A bakteriális és vírusos eredetű tüdőgyulladás általában hasonló tünetekkel jár.
Z zdravljenjem se bo večina vrst bakterijske pljučnice stabilizirala v 3–6 dneh. ▸ Kezeléssel a bakteriális tüdőgyulladás legtöbb típusa 3-6 napon belül stabilizálódik.
Povezane iztočnice: bakterijska pljučnica, bakterijski meningitis

baldahin samostalnik
1. (streha, običajno iz tkanine) ▸ baldachin, előtetőOkrog okrašene kadi, prekrite s čipkami, obdane z zavesami in prekrite z baldahinom, se suče služkinja. ▸ A szobalány sürgött-forgott a feldíszített, csipkével borított, függönyökkel körülvett és baldachinnal letakart kád körül.Dovolimo postavitev platnenih ali lesenih baldahinov, nam je pojasnil. ▸ Engedélyezzük a vászonból vagy fából készült előtetőket - magyarázta.Poenostavljen baldahin nad posteljo bo vašega malčka prijetneje uspaval in nekoliko zmehčal svetlobo za dopoldanski počitek. ▸ Egy egyszerű baldachin az ágy fölött kellemes altató hatással lesz a kisgyermekére, és némileg tompítja a fényt a délelőtti szunyókáláshoz.Ob steni je bila postelja s svilenim baldahinom. ▸ A fal mellett selyembaldachinos ágy állt.

2. (streha nad kipom ali oltarjem) ▸ baldachinPod kamnitim baldahinom ima svoje mesto reliefna podoba Marije. ▸ A kőbaldachin alatt Mária domborműve kapott helyet.

bojevati glagol
1. (o vojaškem spopadu) ▸ harcol, csatázik, csatározik, háborúzikBush in Blair pravita, da bojujeta vojno proti terorizmu, da bi bil svet bolj varen. ▸ Bush és Blair azt állítják, hogy azért harcolnak a terrorizmus ellen, hogy a világ biztonságosabb legyen.
Devet let sta sprti strani bojevali vojno. ▸ A hadban álló felek kilenc évig háborúztak.
Danes velja, da bodo brezpilotna letala v prihodnosti bojevala vojne, ne da bi bilo komu treba tvegati glavo. ▸ Mai nézetek szerint a jövőben drónok fognak majd háborúzni, így senkinek nem kell vásárra vinnie a bőrét.
Vojno se je bojevalo tudi na morju. ▸ A háború a tengeren is zajlott.

2. (o prizadevanju) ▸ küzd, harcot vívSlovenija je dejansko v tem času bojevala boj na dveh frontah: mednarodni in notranjepolitični. ▸ Szlovénia ebben az időben ténylegesen két hadszíntéren küzdött, a nemzetközin és a belpolitikain.
Zanimalo nas bo, kako bojujejo boj s hrupom strokovnjaki, ki v naše avtomobile vgrajujejo akustične sisteme, ki obljubljajo užitke koncertnih dvoran. ▸ Arra leszünk kíváncsiak, hogyan küzdenek a zaj ellen azok a szakemberek, akik koncertcsarnokok élményét ígérő akusztikai rendszereket építenek be autóinkba.
Preden mu je uspelo s svojimi dietetičnimi krožniki, je bojeval boje z zdravniki, ki so bili nezaupljivi ob njegovih vabljivih jedeh. ▸ Mielőtt sikerrel járt volna diétás fogásaival, sokat küzdött az orvosokkal, akik bizalmatlanok voltak a csábító étkeivel szemben.Vsak dan se moraš za nekaj boriti, vsak dan moraš bojevati bitke. ▸ Minden nap küzdeni kell valamiért, minden nap csatákat kell vívni.
Tokrat bojuje bitko z omejitvami lastnega ostarelega telesa. ▸ Ezúttal saját megöregedett teste korlátaival kell megküzdenie.
Štiriintridesetletni igralec je v preteklih letih že kar nekajkrat bojeval bitke z alkoholom, mamili in odvečnimi kilogrami. ▸ A harmincnégy éves színész az utóbbi években többször küzdött az alkohollal, drogokkal és a súlyfelesleggel.
Pogosto sem na zunaj delovala čisto običajno, ljudje niso prepoznali, da sem v sebi bojevala bitke s črnimi mislimi. ▸ Kifelé gyakran teljesen normálisnak tűntem, az emberek nem vették észre, hogy belül sötét gondolatok ellen küzdöttem.
Z neredom bojuje bitko, v kateri nikoli ne zmaga. ▸ Harcot vív a rendetlenséggel, amelyben soha nem győz.

brskalnik samostalnik
(računalniški program) ▸ böngészőKo snemamo datoteko iz spleta, nam brskalnik običajno pokaže hitrost prenosa. ▸ Amikor fájlt töltünk le a világhálóról, a böngésző általában megmutatja az átvitel gyorsaságát.

Cāius -ī, m Gaj, in Cāia -ae, f Gaja, rim. osebni imeni. Caius in Caia je pisava nam. Gāius, Gāia, kakor se je tudi izgovarjalo in večinoma tudi pisalo. Pri svatbenem obredu so ženina običajno imenovali „Caius“, nevesto pa „Caia“, in ta je izrekla ženinu: „Ubi tu Caius, ego Caia.“: Q., P. F. Pri zgodovinopiscih po ces. Avgustu je Caius κατ' ἐξοχὴν cesar Gaj Kaligula: T., Suet. Od tod adj. Cāiānus 3 Gajev (= ces. Gaja Kaligule): clades, nex Sen. ph., expeditiones T., as Stat.

cefaleksin samostalnik
medicina (zdravilo) ▸ cefalexin
Običajno se uporabljata cefaleksin ali nitrofurantoin, ker štejeta kot varna za uporabo med nosečnostjo. ▸ Általában a cefalexint vagy a nitrofurantoint használják, mivel ezeket a terhesség alatt biztonságosnak tartják.

celeber -bris -e, pozneje celebris -e

1. zelo obiskovan, poln življenja, živahen, obljuden: Ca., Corn., N., T. idr., cuius monumentum celeberrimum in foro, desertissimum in litore Dyrrhachino relictum est Ci., c. forum Ci., circus, lucus O., oppidum Ci., Antiochiae, celebri quondam urbe Ci., portus Caietae celeberrimus Ci., celebre et frequens emporium L.; pesn. pren.: celeberrima fontibus Ide O. bogata studencev, Dianae celebris die H. na dan, ko se gre v Dianino svetišče = na Dianin praznik, celeberrimi colles Front.

2. met.
a) od zbrane množice slavljen, praznovan = prazničen, svečan, slavnosten, slovesen: cum diem festum de fastis sustulissent celeberrimum et sanctissimum Ci., Syracusani festos dies agunt celeberrimo virorum mulierumque conventu Ci., celeberrima populi gratulatio Ci., funus fit regium, magis amore civium et caritate quam curā suorum celebre L., convivium c. T. sijajna.
b) mnogo imenovan, slavljen, poveličevan, poznan: celebre est apud nos imperium tuum Pl., res tota Siciliā celeberrima atque notissima Ci., celebre nomen L. pogosto imenovano, fama inter barbaros c. est L. povsod med barbari je razširjena govorica, duces c. Vell.; s sup.: minus celeber auditu Cu. ne pogosto omenjan; occ. znan, na glasu, slaven, sloveč: Vell., viri urbium excidio celeberrimi L., gentis Aquitanae celeber Messala triumphis Tib., Palaemon grammatica arte celeber Plin., magicae artis magis professione quam scientia celeber Cu., Arminius Graecorum annalibus ignotus, Romanis haud perinde celebris T.; z inf.: Catane generasse pios quondam celeberrima fratres Sil.; abs.: Sibylla Erythraea inter ceteras celebrior... habetur Lact.
c) pogost, pogosto rabljen, ponavljajoč se, pogosto se kje nahajajoč: celebri gradu Acc. ap. Non., vox tamen illa fuit celeberrima O. ponovil je večkrat... besedo, celeberrima verba loquentur O. v izobilju, verba celebriora Gell., celebri usu Cu. kakor je običajno, lapis celeber trans maria et quondam in Campania Plin. — Adv. celeberiter pogosto, često: c. nominatus Aug.

Opomba: Celebris kot masc.: Corn., Mel., T., Gell., Ap.; abl. sg. fem. po 1. sklanjatvi: in acie celebrā Pac. fr.

cīnctus -ūs, m(cingere)

1. prepasovanje, opasovanje: cotidiani cinctus Plin., Gabīnus cinctus ali c. Gabīnus V., L. idr. gabijsko opasovanje, poseben način nošenja toge, baje vpeljano iz Gabijev, običajno posebno pri nabožnih svečanostih: čez levo ramo viseči rogelj podpasane toge so potegnili pod desno pazduho na prsi.

2. met. pas, predpasnik, kakršne so nosili Rimljani pod togo preden je prišla v splošno rabo (semitska) tunika: Varr., Plin., Suet., Stat., Ap.

consuēto

A) agg. navaden, običajen

B) m (samo sing.) navada:
secondo il consueto, di consueto, per consueto ponavadi, navadno, običajno

consuetudinario

A) agg. (m pl. -ri) navaden, običajen:
diritto consuetudinario pravo običajno pravo

B) m (f -ia) otrok navade

cōnsuētūdō -inis, f (cōnsuēscere)

1. (stara) navada, običaj, šega: bona, mala Ci., melior Varr., pessuma Q., communis, vulgaris, diuturna Ci., vetus Ter., Ci., T., antiqua Suet., longa, assidua Q., usitata Q. običajno pravo = ius consuetudinis Ci., quadam barbara consuetudine C., c. regia Eutr. običaj (uprava) pod kralji, za kraljev, depravatio consuetudinis S., ut est consuetudo Ci. kakor je običajno, ut fert Gallica c. C., est hoc Gallicae consuetudinis, ut … C., non est meae consuetudinis rationem reddere, qua de causa … Ci., est natura tuus filius, consuetudine discipulus Ci. iz navade, po navadi, consuetudine sua C. po svoji navadi, res in consuetudinem venit Ci. prihaja v navado, postaja običajna, nobis contentio prope in consuetudinem vertit T. nam je prišlo … že skoraj v navado, in consuetudinem vertit, ut consules …, quantum principi debeant, profiteantur Plin. iun.; s subjektnim gen.: c. maiorum, medicorum Ci., est c. Siculorum ceterorumque Graecorum, ut … Ci., c. fori et pristinus mos iudiciorum Ci., c. oculorum Ci. navaden pogled, consuetudine populi Romani C. non esse consuetudinem populi Romani accipere ab hoste armato condicionem C., ut barbarorum fere c. est Hirt.; z objektnim gen.: c. incommodorum, peccandi, scribendi Ci., quod … iam in proverbii consuetudinem venit Ci. je prišlo že v pregovor, abhorrere ab consuetudine communis sensūs Ci. ne skladati se z običajnim mnenjem, illa immanis ac barbara c. hominum immolandorum Ci., eorum dierum consuetudine itineris nostri exercitūs perspectā C. pohodni red, v katerem so naše vojske tiste dni marširale; s praep.: pro (po) mea consuetudine breviter … dixi Ci., praeter consuetudinem proxima nocte vigilarat Ci. mimo svoje navade, dixit plures praeter consuetudinem armatos apparere N. več kakor navadno, praeter consuetudinem ac morem maiorum Suet., si quid contra morem consuetudinemque civilem fecerint Ci., contra consuetudinem Hirt., Sen. ph., supra consuetudinem Cels. preko navade, quae in consuetudine probantur Ci. navadno, ad consuetudinem Graecorum Ci. po navadi, ad nostram consuetudinem N. po naših običajih, ex consuetudine sua C. iz svoje navade, mihi bene facere iam ex (iz) consuetudine in naturam vertit S.

2. occ.
a) način življenja, življenje; abs.: longuinquā malā consuetudine aegrum traducere in meliorem Varr., ad superiorem consuetudinem reverti Ci., imago consuetudinis atque vitae N. življenja in delovanja, Persarum consuetudinem imitari N., deflectere a prisca consuetudine Ph., neque vino neque consuetudine reliqua abstinere Suet.; cotidianae vitae c. Ter., meae pristinae vitae c. Ci., nihil de vitae consuetudine (mutavit) N., c. victūs Ci. ep., C., vivendi Q., male vivendi Lact.; in consuetudinem Alexandrinae vitae licentiaeque venit C. navzel se je razpašnega aleksandrijskega življenja.
b) običaj govorjenja, govorni običaj, navadno govorjenje, izražanje, navadna govorica: c. recta Varr., indocta Ci. brez učene olike, consuetudinem vitiosam ut corruptam purā et incorruptā consuetudine emendare Ci., illud verbum consideratissimum nostrae consuetudinis ARBITROR Ci., in consuetudinem nostram non caderet Ci. ne ujemalo bi se z našim navadnim izražanjem (z našo navadno govorico), c. saeculi Sen. ph.; c. dicendi Ci., loquendi Varr., Ci., Q., sermonis Ci., Q.; abs.: consuetudini libenter obsequor Ci.; met. določen jezik: c. nostra, Latina, Graeca Col.
c) navadni domnevek, navadno mnenje: ideo (aquilam) armigeram Iovis consuetudo iudicat Plin.
č) družabno občevanje, druženje, družabnost: c. multa et iucunda Ci., cum Metellis erat ei … domesticus usus et c. Ci. je občeval, c. paucorum dierum Ci., quos consuetudine sua sic devinxit, ut … N., c. longuinqua C., legationis C. legatovo občevanje s poveljnikom, superiorum annorum C., nutrimentorum Suet. občevanje v najnežnejših letih; v pl.: nostri amores, mores, consuetudines Pl., amicitiae, consuetudines, vicinitates, clientelae Ci., consuetudines, amicitias, res rationesque iungere cum aliquo Ci., consuetudines victūs non possunt esse cum multis Ci.
d) α) prisrčno občevanje med zakoncema: Octaviae (z Oktavijo) consuetudinem cito aspernari Suet., Agrippinae consuetudine teneri Suet. prisrčno vdan biti Agripini. β) ljubezensko občevanje, razmerje, ljubezen, ljubljenje, večinoma (v slabem pomenu) = sramotno pečanje s kom, s kako žensko, nezakonsko razmerje, priležništvo: eius, parva Ter., huic (libertinae) consuetudo cum Aebutio fuit L., erat ei cum Fulvia, muliere nobili, stupri vetus consuetudo S., desiderium captivae … a consuetudine stupri ortum esse coniectans Cu., turpis dominae consuetudo cum servo, turpis domino cum ancilla Q., consuetudinem habere cum fratris uxore Suet., cum omnibus sororibus suis consuetudinem stupri fecit Suet.

courant, e [kurɑ̃, t] adjectif tekoč; technique premičen; običajen, navaden; pogosten, vsakdanji; veljaven (denar)

du 15 courant (od) 15. t. m. (tega meseca)
année féminin courante tekoče, letošnje leto
chien masculin courant lovski pes
compte masculin courant tekoči račun
eau féminin courante tekoča voda
lecture féminin courante tekoče branje
main féminin courante (commerce) zapisna knjižica
pratique féminin courante običajna praksa
monnaie féminin courante veljaven denar, (figuré) običajna stvar, praksa
tout courant kar najhitreje, z vso naglico
c'est tout à fait courant to je običajno
être de pratique courante biti vsakdanja praksa, biti običajen
être d'un usage courant biti v vsakdanji rabi
être de vente courante dobro iti v prodajo

coutumier, ère [kutümje, ɛr] adjectif običajen, navaden

droit masculin coutumier običajno pravo
il est coutumier du fait ima (grdo) navado
faire le travail coutumier opravljati običajno delo

crumēna (crumīna) -ae, f (najbrž iz gr. γρυμαία ali γρυμέα mošnja, torba)

1. usnjena mošnj(ic)a za drobiž, običajno na vrvici okoli vratu: cruminam sibi de collo detrahit Pl., viginti minae hic insunt in crumina Pl., servus ferens crumenam plenam assium Gell.

2. met. denarnica, denar, novci: non deficiente crumena H., deficiente crumina Iuv.

decemvir -virī, m decemvir, nav. pl. decemvirī (običajno pisano Xviri) -ōrum in -ûm, m deseteri možje, deseterica, decemviri; sg., v katerem je decem (po naliki subst. triumvir) partitivnega pomena (= mož iz deseterice), je nastal iz starejšega pl.: C. Iulius decemvir diem Sestio dicit L. Decemviri so se v Rimu imenovali raznovrstni oblastniki:

1. decemviri legibus scribundis, ki so napisali zakone dvanajsterih tabel, izbrani po Terentilijevem zakonu l. 451; poleg njih je (za tri leta) vsem drugim prenehala oblast: Ci., Dig., mutatur forma civitatis a consulibus ad decemviros L.

2. decemviri stlitibus (st.lat. litibus) iudicandis, stara sodna oblast, ki je razsojala v pravdah o svobodi in državljanski pravici: Varr., Ci., Plin. iun., Suet., Dig. = bis quini viri O.

3. decemviri sacris faciundis ali sacrorum (sprva duoviri, potem decemviri, naposled quindecimviri) svečeniki varuhi in razlagalci sibilinskih knjig: L.

4. decemviri agris metiundis dividundisque (metiendis dividendisque, v posameznem primeru agro metiendo dividendoque) poverjeniki, ki jim je bila izročena razdelitev državnega zemljišča (ager publicus) med naselnike (sprva triumviri, potem quinqueviri, naposled decemviri): Ci., L.