Franja

municipality [mju:nisipǽliti] samostalnik
samoupravna občina; mestna občina, mestna uprava

municípiu -i n mestna občina

pāgus -ī, m (pangere, pacīscī)

1. okraj, okrožje: omnis civitas Helvetia in quattuor pagos divisa est C., pagus Tigurinus C., collegia, montes, pagi, vicinitates Q. Ci., iura per pagos vicosque reddere T., centum pagi iis habitantur T., pagus (= gr. δῆμος) Atticae regionis Hyg.; meton. prebivalstvo (prebivalci) okraja: unum pagum adoriri C., pagos centum Sueborum ad ripas Rheni consedisse C.,

2. occ. podeželska občina, vas, naselje: pagi foraque et conciliabula L., rugosus frigore pagus H., praemia ingeniis pagos et compita circum Thesidae posuere V., omissis pagis vicisque T. vasi in selišča, pagus proximus Ap.; meton. vaščani: festus in pratis vacat otioso cum bove pagus H., pagus agat festum O.

Partnergemeinde, die, pobratena občina

pòtes m njive ali travniki, ki si jih zagradi občina ali zasebniki in kamor se občasno spušča živina, drobnica

Schulgemeinde, der, občina/skupnost, ki vzdržuje šolo

Stadtgemeinde, die, mestna občina

township [táunšip] samostalnik
mestna občina, mestno področje
britanska angleščina, zgodovina vaška občina, vas
ameriško & kanadsko okraj grofije
avstralsko mestno stavbišče

Urgemeinde, die, praobčina, prva občina

Vesunna -ae, f Vezúna, mesto v Akvitaniji (zdaj Périgueux). Od tod Vesunnicī -ōrum, m Vezúnci, Vezúniki, preb. Vezune, vezúnska občina: Sid.

мир m

1. svet, vesolje; (pren.) kraljestvo, svet (živalski, rastlinski); okolje, družba;
пустить по миру spraviti na beraško palico;

2. mir; sloga;
мир праху твоему! naj ti bo lahka zemlja!;
иди с миром! srečno hodi!;

3. (hist.) kmečka občina, zbor občanov; župljani;
решили всем миром sklenili smo soglasno

общество n družba, društvo; (zast.) kmečka občina

Ālliēnī -ōrum, m Alijeni, mestna občina v Galiji onstran Pada: T.

Aquēnsēs -ium, m (aqua) Akvljani, tavrinska mestna občina blizu Centumel v Etruriji: Plin.

arhitekturen pridevnik
1. (o načrtovanju objektov) ▸ építészetiZa prenovo bo občina objavila javni arhitekturni natečaj. ▸ Az önkormányzat a felújításra építészeti közbeszerzési tervpályázatot ír ki.
Razkošen klub je pravi arhitekturni dragulj, poln bogate tradicije. ▸ A fényűző klub igazi építészeti gyöngyszem, a gazdag hagyomány tárháza.
Povezane iztočnice: arhitekturni muzej

2. (o strokovnjakih) ▸ építészDejavnost arhitekturnih birojev v nekaterih državah je strožje urejena in bolj omejena. ▸ Egyes országokban az építészirodák tevékenységét szigorúbban szabályozzák és jobban korlátozzák.

Atlās, rok. tudi Atlāns, -antis, acc. v prozi večinoma -antem, pesn. včasih tudi -anta, voc. Atlā, m (Ἄτλας) Atlas, Atlant, Titan, sin Titana Japeta in Klimene (ali Azije), Menetijev, Prometejev in Epimetejev brat, ljubitelj zvezdoslovja; Plejona mu je rodila sedmero Plejad, Ajtra (Aethra Αἴϑρα) sedem (ali pet po Hyg.) Hijad, Hesperida pa Hesperidke; bil je tudi oče Nimfe Kalipso. Po Hom. je bog, ki drži nebeške stebre, nebo in zemljo narazen, po Hes. pa nosi nebo samo z glavo in utrujenimi rokami, baje za kazen, ker se je bil udeležil titanskega boja. Po poznejšem mitu mavretanski kralj, ki ga je Perzej spremenil z Meduzino glavo v kamen (ali goro), ker mu je bil odrekel gostoljubnost: Ci., O. Od tod Atlās Atlant, visoko Atlantsko gorovje v Mavretaniji, na katerem naj bi po mitu slonelo nebo: V., O., Hyg., Vitr.; apel. = dolgin: Iuv. (ironično o nekem pritlikavcu). — Od tod

I. adj.

1. Atlantēus 3 (Ἀτλάντειος)
a) Atlantov (= Titana Atlanta): Pleiades O.
b) atlantski (= ki se tiče Atlantskega gorovja), zahodnoafriški, libijski: finis H., gurges Stat., Oceanus Cl. Atlantsko morje, populi Amm. ob vznožju Atlanta.

2. Atlantiacus 3 = Atlantēus b): litus Sil., profundum Aus.

3. Atlanticus 3 (Ἀτλαντικός) = Atlantiacus: mare Ci., Mel., Plin. ali aequor H., Mel. ali Oceanus Mel., Plin. Atlantsko morje, Cambolectri Plin. mestna občina v Narbonski Galiji, accola, regna Sil., munera Mart. iz atlantskega (citrovega) lesa.

4. Atlantis -idis, f atlantska, zahodnoafriška, libijska: silva Lucan. citrov gozd, citrovje.

— II. subst.

1. Atlantēs -um, m (Ἄτλαντες) Atlanti,
a) iz zemlje rojeni velikani, tudi Gigantes: Naev. ap. Prisc.
b) ljudstvo v notranji Afriki: Mel., Plin. (z acc. Atlantas).

2. Atlantia -ae, f Atlantija, star. ime za Etiopijo: Plin.

3. Atlantion -iī, n atlas, prvo vratno vretence, ki nosi celotno breme glave in drugih vratnih vretenc (po Atlantu): Plin.

4. Atlantis -idis, f Atlantida, Atlantski otok, bajni otok v Atlantskem morju nasproti Atlantskega gorovja; po Platonu naj bi se ta otok pogreznil v morje: Plin.; v novejšem času ga imajo za Ameriko ali za del po potresu pogreznjene vzhodne Indije ali za potopljeni otok, katerega ostanki so morda Kapverdski otoki.

5. patronim
a) Atlantiadēs -ae, m (Ἀτλαντιάδης) Atlantid, Atlantov potomec: α) Mercurius, sin Atlantove hčere Plejade Maje: O., M. (z acc. Atlantiadem). β) Hermaphroditus, Merkurjev in Venerin sin: O.
b) Atlantias -adis, f (Ἀτλαντιάς) Atlantida, Atlantova hči: sorores Sil. Plejade.
c) Atlantis -idis in -idos, acc. -idem in -ida, f (Ἀτλαντίς) Atlantida, Atlantova hči; v sg. α) Electra, ena izmed Plejad: nymphe, Electra O. β) Calypso: Tib.; v pl. Atlantidēs -um, f Atlantide, Plejade in Hijade kot ozvezdje: V., Col., Hyg., Vitr.
č) Atlantius -iī, m Atlantij, Atlantov potomec: Hyg.

Attidiātēs -ium, m Atidiati, umbrijska mestna občina: Plin.

bankrot samostalnik
1. (finančno stanje) ▸ csődBanko je v času krize pred bankrotom reševala vlada in je še vedno v njenem večinskem lastništvu. ▸ A bankot az állam mentette meg a csődtől a válság idején, és továbbra is többségi tulajdonában van.
Grčijo so nekateri analitiki razglasili za državo na robu bankrota. ▸ Egyes elemzők szerint Görögország a csőd szélén áll.
Dejstvo je, da se je občina pred dvema letoma zaradi slabo načrtovanih naložb znašla pred bankrotom. ▸ Tény, hogy két évvel ezelőtt az önkormányzat csőd előtt állt a rosszul tervezett beruházások miatt.
Država se je bližala bankrotu. ▸ Az ország a csőd felé tartott.

2. (propad) ▸ csődS prihodom velike vojne, ki je na tisoče mladeničev odtrgala od domačega okolja, normalnih ljubezenskih in čustvenih vezi, je prišla tudi poplava moralnega bankrota. ▸ A nagy háború kitörése, amely fiatal férfiak ezreit szakította el otthonuktól és a szeretteiktől, magával hozta az erkölcsi csőd hullámait is.Družbeno odgovorne že več let peče zgaga zaradi vsenavzočega političnega klientelizma in bankrota vrednot. ▸ Akik társadalmi felelősséget viselnek, évek óta gyomorégésétől szenvednek a mindent átható politikai klientelizmus és az értékek csődje miatt.Upam, da bodo končno priznali svoj intelektualni bankrot, se opravičili za svoje asocialno vedenje in se spremenili. ▸ Remélem, végre beismerik szellemi csődjüket, bocsánatot kérnek aszociális viselkedésükért és megváltoznak.Ne gre za upanje, temveč za analizo, ki kaže, da je kapitalistični družbeni red doživel idejni bankrot in da potrebujemo alternativo. ▸ Ez nem remény, hanem elemzés, amely megmutatja, hogy a kapitalista társadalmi rend ideológiai csődöt szenvedett, és hogy alternatívára van szükségünk.

bȍgoštōvan -vna -o bogočasten: -a općina cerkvena občina

boksati se povratni glagol
neformalno (prerekati se) ▸ hadakozik, viaskodik
Župan meni, da je še vedno ključno vprašanje, ali smo med seboj pripravljeni sodelovati ali pa se boksati. ▸ A polgármester szerint még mindig kulcskérdés, hogy készen állunk-e az együttműködésre vagy csak viaskodunk.
Umetniki pa smo drugačni. Res se med sabo boksamo, toda pobijamo se ne. ▸ Mi, művészek mások vagyunk. Igaz, hogy hadakozunk, de nem gyilkoljuk egymást.
Občina je za ves širni teren dala eno samo kolo zame in še za kurirko in potem sva se vedno boksali zanj, zato sem hodila večinoma peš. ▸ A községtől egész hétre csak egy közös kerékpárt kaptunk a női futárral, ezért mindig csatáznunk kellett érte, így többnyire gyalog közlekedtem.