Franja

ambivalenten pridevnik
(razdvojen; nasprotujoč) ▸ ambivalens ellentmondásosTorej gre za ambivalentno doživljanje - hrepenenje po uspehu, ko pa se stvari začnejo uresničevati, se jih ustrašiš, postanejo moteče. ▸ Tehát ez egy ambivalens élmény: vágysz a sikerre, amikor azonban dolgok elkezdenek megvalósulni, megijedsz tőlük, és zavaróvá válnak.V sodobnih družbah je čarovnica dokaj ambivalenten lik, povezan predvsem z negativnimi konotacijami. ▸ A modern társadalmakban a boszorkány meglehetősen ambivalens figura, akihez főként negatív konnotációk kapcsolódnak.Oglaševanje je dejavnost, do katere imam ambivalenten odnos. ▸ A reklámozás olyan tevékenység, amelyhez ambivalensen viszonyulok.
Človek ima že od začetka obstoja ambivalenten odnos do narave. ▸ Az ember az idők kezdete óta ellentmondásos kapcsolatban áll a természettel.
Slovenija ima namreč zelo ambivalenten odnos do vseh tujih naložb, ne samo do medijskih. ▸ Szlovénia nagyon ambivalens módon viszonyul minden külföldi beruházáshoz, nem csak a médiába történő befektetésekhez.

ambrosius 3 (gr. ἀμβρόσιος)

I.

1. nesmrten, božanski = izborno krasen (lep): corpus, pedes, color Ap., sinus Cl., pudor M. poet.

2. pesn. pren. sladek, prijeten: suci Col., Sil. —

II. večinoma kot subst. ambrosia -ae, f ambrozija,

1. kot božanska jed: non enim ambrosia deos aut nectare... laetari arbitror Ci., nectar et ambrosiam, latices epulasque deorum, det mihi O.; kot hrana Sončevih konj: ambrosiae suco saturos... quadrupedes ducunt O., ambrosiam pro gramine habent (Solis equi) O.; pren.: cum ita dicat ipse, ut ambrosia alendus videatur Ci., suaviolum dulci dulcius ambrosiā Cat.

2. kot božansko mazilo, dišeče olje, telesno lepotilo in krepčalo, ki naredi smrtnike nesmrtne: liquidum ambrosiae diffundit odorem, quo totum nati corpus perduxit V., spargit salubrīs ambrosiae sucos V.

3. (kot solecizem = nectar) božanska pijača: ambrosiae poculum Ap. Od tod zopet adj. ambrosius 3 ambrozijski =
a) iz ambrozije (božanske jedi) sestoječ: dapes Mart.
b) po ambroziji (božanskem mazilu) dišeč, z ambrozijo maziljen: liquor Stat., nectar Prud., comae V. (= ἀμβρόσιαι χαῖται Hom.).

4. pren. ambrozija, ime nekega Zopirovega protistrupa: Cels. in nekega drugega zdravila Junija Priska: Macr., pa tudi ime dveh rastlin, namreč neke vrste grozdja: Plin., in rastline, imenovane sicer artemisia ali botrys, črna bil: Plin.

āmulētum (āmolētum) -ī, n (menda iz āmōlīrī, torej = „odvračanje [namreč] zla“) čarobno odvračalo, ki so ga nav. nosili kot obesek okrog vratu za odvračanje bolezni in urokov, amulet: Plin., Char.

Amyclae (Amynclae, Amunclae, Amunculae) -ārum, f (Ἀμύκλαι) Amikle (Aminkle, Amunk[u]le), mestno ime,

1. lakonsko mesto jugovzhodno od Šparte, ustanovil ga je baje neki Amiklas ali Aminklant (Ἀμύκλας, gen. -α ali -αντος), domovina Dioskurov, Helene in Klitaimestre, s svetiščem in velikanskim Apolonovim kipom, pri katerem so se vsako leto obhajala „Hyacinthia“ (gl. Hyacinthus): L., O. idr. Okrog l. 750 so Dorci mesto osvojili. Nejevoljni zaradi pogostnih praznih govoric o sovražnikovem bližanju so namreč meščani baje izdali zakon, da ne sme nihče več govoriti o sovražniku; zaradi tega niso nič vedeli o tem, ko so se Dorci res bližali; od tod: Amunculas tacendo periisse audio Afr. fr., quas evertēre silentia, Amyclae Sil.; preg.: Amyclis ipsis taciturnior ero Sid., prim.: taciturne, Amyclas qui silentio viceris Aus.

2. staro avzonsko mesto (po mitu ahajsko-lakonska naselbina) v Laciju med Kajeto in Teracino ob zamočvirjenem, po njem imenovanem Amikelskem zalivu (sinus Amynclanus): tacitae Amyclae V. tihe (ker so jih preb. baje zapustili zaradi mnogih strupenih kač) ali pa (po drugih razlagalcih) molčeče (češ, pesnik je prenesel ta pridevek od lakonskih na lacijske Amikle, namigujoč na zgoraj pod 1. omenjeni dogodek, če ni morda nevede zamenjal obeh mest), Varro auctor est... in Italia Amynclas a serpentibus deletas Plin., ubi fuere Amyclae sive Amynclae a serpentibus deletae Plin., Fundanae Amyclae Mart. — Od tod adj. Amyclaeus 3 (Ἀμυκλαῖος) amikelski = ki spada k lakonskim Amiklam, iz lakonskih Amikel: fratres (= Kastor in Poluks) V., mater (= Leda) Stat., olores (ker je Jupiter kot labod prišel k Ledi) Stat., pluma Mart. labodje pero, ductor (= Amikljan Ksantip) Sil., Canopus Sil. dolnjeegiptovsko mesto, imenovano po Amikljanu Kanopu, Menelajevem krmarju, ki je tam umrl, corona Mart. v bojnih igrah ob Hijacintovih svečanostih (gl. pod 1.) priborjen; pesn. = lakonski, špartanski: canis V., venenum Mart. ali Amyclaeis medicatum vellus aënis murice cum Tyrio O. lakonski škrlat, nepos (= Klavdij Neron, ker je gens Claudia baje izhajala iz Sabincev, ti pa iz Špartancev) Sil. Amynclānus 3 aminkelski = ki spada k lacijskim Aminklam: sinus Amynclanus Plin. Aminkelski, Kajetski zaliv.

anima -ae, f (prim. animus)

1. sapa, veter: anima reviviscit Varr. ap. Non., aurarum leves animae Lucr., impellunt animae lintea Thraciae H., quantum ignes animaeque (namreč Vulkanovega meha) valent V.; occ.
a) zrak: aqua, terra, anima, sol Varr., tenuis an. Ci., (animus) si anima est, fortasse dissipabitur Ci., magnum per inane coacta semina terrarumque animaeque marisque... et liquidi simul ignis V., tudi kje zaprti zrak: Phrygios per ossa cantus liquida canit animā Varr. ap. Non., plena animae vesicula parva saepe ita dat sonitum displosa repente Lucr., motione vero vectium vehementiore spiritus... influit et replet anima canales Vitr.
b) sapa = dih, dihanje: animam recipe Ter. odsopi, oddahni si, animam comprimere Ter. ali continere Cl. ali tenere O. sapo zadrž(ev)ati, animam ducere Ci. ali trahere Plin., qui non modo animum integrum, sed ne animam quidem puram conservare potuisset Ci., animā interclusā exspirare L., interclusā animā creditus est mortalitatem explevisse T. ker mu je sapa zastala; angues inspirant graves animas O. strupen dih, vipeream spirans animam V. gadjo (strupeno) besnost, anima foetida ali redolens Kom., Sen. rh. smrdeča (zoprna) sapa, anima deficit Cels. človek omedli, animae gravitas Plin. težko dihanje; pesn. = duh, vonj: anima amphorae Ph. vinski duh.

2. (dih kot znamenje ali bistvo življenja =) duša, življenjska moč, življenje (anima je počelo fizičnega, animus umskega, duševnega življenja): Lucr., S., Cu. idr., sapimus animo, fruimur animā; sine animo anima est debilis Acc. ap. Non., neque in homine inesse animum vel animam nec in bestia Ci. breztelesna... telesna duša; prvotni pomen „sapa“, „dih“ se kaže v evfem. zvezah, kakršne so npr.: animam efflare Ci. ali exhalare, exspirare O. ali emittere N. = dušo izdihniti, pustiti, animam edere Ci. ali dare V. ali effundere, finire O. ali deponere N. = umreti, animam agere Ci., L. idr. dušo puščati, umirati; abstr.: animā se privare Enn., anima corpus liquit Acc. fr., animam relinquam potius Ter., alterum anima reliquit N., animam abstulit hosti V., quin animam eripis? O., animam ducere L. medleti, giniti, animam trahere L., T. životariti, dum anima est Ci. dokler diha (živi); pesn. = kri (v kateri je življenje): purpuream vomit ille animam V. škrlatni sok življenja; preg.: animam debere Ter. življenje dolgovati (o zelo zadolženih).

3. occ.
a) duša umrlega, večinoma v pl. duše umrlih, duhovi, sence, mani: animamque sepulcro condimus V., cineres animaeque paternae V., tu pias laetis animas reponis sedibus H. (o Merkurju), cruor in fossam confusus, ut inde manes elicerent, animas responsa daturas H., indefletaeque vagantur natarum matrumque animae O., nigrantisque domos animarum intrasse silentium Pr.
b) met. bitje, ki ima dušo, živo bitje: ova parire solet genus pennis condecoratum, non animam Enn. ap. Varr., hi fibris animaque litant Stat., animae rationis expertes Lact.; od tod o umnih živih bitjih kot ljubkovalna ali grajalna beseda = dušica, duša: vos, meae carissimae animae Ci. ep., egregias animas... decorate supremis muneribus V., Plotius et Varius... Vergiliusque..., animae, quales neque candidiores terra tulit neque... H., imbelles animae Lucan. mevžaste duše, bebe, vos Treviri et ceterae servientium animae T. suženjske duše.

4. (redko = animus) duh, um, miselnost: anima rationis consiliique particeps Ci., ingenii facinora sicut anima immortalia sunt S., morte carent animae O.

Opomba: Arh. gen. sg. animāī: Enn., Lucr.; dat. in abl. pl. pravilno animis, pri poznih piscih, poseb. pri Eccl. tudi animābus.

Annaeus 3 Anej(ev), ime rim. rodu: Ci. Posebno znani so:

1. (L.?) Annaeus Seneca (Lucij?) Anej Seneka, retor iz Kordube v betski Hispaniji v času cesarja Tiberija: Q.

2. njegov okrog l.2 po Kr. v Kordubi rojeni sin L. Annaeus Seneca, filozof, pisatelj in pesnik (zlasti tragik), v času Kaligule senator v Rimu, v prvem letu Klavdijevega cesarstva ga je Mesalina zapletla v neko pravdo, zato je moral v izgnanstvo na Korziko, od koder se je po 8 letih smel vrniti v Rim in to po prizadevanju Agripine, ki mu je poverila vzgojo svojega sina Nerona; konz. l. 57 po Kr., l. 65, od cesarja Nerona obsojen na smrt, češ da se je udeležil Pizonove zarote; prerezal si je žile (način usmrtitve mu je bil namreč dan na voljo): Q., T., Suet., Lact.

3. M. Ann. Lūcānus, gl. Lūcānus2. Kot fem. Annaea -ae Aneja: Ci.

antevertō, st.lat. antevortō, -ere -vertī -versum (-vortī -vorsum)

1. iti (priti) pred kom, predhajati, prehite(va)ti; abs.: neque a sole longius... discedit (stella Mercurii), tum antevertens, tum subsequens Ci., vidit necesse esse Miloni proficisci Lanuvium..., itaque antevertit Ci.; z dat.: miror, ubi ego huic antevorterim Ter.; pren.: maerores mi antevortunt gaudiis Pl. presega(jo), se sili(jo) pred...

2. pren.
a) (v delovanju) koga ali kaj prehite(va)ti, presegati; abs.: id ipsum cum tecum agere conarer, Fannius antevertit Ci.; z acc.: supplicium voluntaria morte Cod. I.
b) prednost da(ja)ti: Caesar omnibus consiliis antevertendum existimavit, ut Narbonem proficisceretur C. Cezar je imel pred vsemi drugimi načrti za potrebno,... — Dep. soobl. antevortor -vortī: rebus aliis antevortar, quae mandas mihi, Mnesilochum ut requiram Pl. vnemar puščam vse drugo, ker hočem izvršiti tvoje povelje, namreč poiskati Mnezihola.

Arctos (arctos) -ī, acc. -on, nom. pl. arctoe, f (gr. ἄρκτος) medvedka; le pren. Medveda (Veliki in Mali medved), Veliki in Mali voz, ozvezdje na severnem nebu (gl. Callistō): Vitr., Hyg., Sen. tr., Suet. fr., circum polum arctoe duae feruntur numquam occidentes (= namreč preb. severne poloble) Ci.; od tod: metuens aequore tigi V., immunis ali expers aequoris O.; met.
a) severni tečaj: effugit australem iunctamque aquilonibus Arcton O.
b) sever: opacam excipere Arcton H. biti obrnjen proti severu.
c) sever = dežele in ljudstva pod severnim tečajem: Cl., arcto subactā Lucan.
č) noč: Cl., Iuppiter Alcmenae geminas requieverat Arctos et caelum noctu bis sine rege fuit Pr.

arktičen pridevnik
1. (o severnem polarnem območju) ▸ arktikus, sarkvidéki, északi-sarkiNa nekaterih arktičnih območjih so se namreč že ustvarile razmere za kmetijstvo, ki prej ni bilo mogoče. ▸ Néhány sarkvidéki területeken már létrejöttek olyan feltételek a mezőgazdaság számára, amelyek korábban nem voltak lehetségesek.
Povezane iztočnice: arktični krog

2. (o vremenskem vplivu) ▸ sarkvidékiVelik del Evrope je zajel pravi arktični mraz. ▸ Európa nagy részét igazi sarkvidéki hideg árasztotta el.

armillum -ī, n (armus) naramna vinska posoda, naramni vinski vrček: Varr. ap. Non., P. F. Od tod preg.: ad armillum redire ali reverti Ap. zopet stare (namreč zvijače) uganjati, zopet po starem živeti; elipt.: hinc a me ilicet anus rursum ad armillum Luc. ap. Non.

ās, assis, gen. pl. assium (redko assum: Varr.) m (sor. z āssis, āxis = deska, plošča, ās = „štirioglata kovinska ploščica“ po prvotni obliki tega kovanca)

1. celota kot denarna enota, rim. funt (= lībra = 0,327 kg), ki se je delil na 12 delov ali uncij (ūnciae). Od tod delna imena: ūncia = ¹/₁₂, sextāns = ²/₁₂ ali ¹/₆, quadrāns =³/₁₂ ali ¹/₄, triēns =⁴/₁₂ ali ¹/₃, quīncūnx (quīnque ūnciae) =⁵/₁₂, sēmis (= sēmi-ās) =⁶/₁₂ ali ¹/₂, septūnx = ⁷/₁₂, bēs =⁸/₁₂ ali ²/₃, dōdrāns = ⁹/₁₂ ali ³/₄, dēxtāns (iz *dēsextāns) =¹⁰/₁₂ ali ⁵/₆, deūnx (dē in ūncia = deest uncia) = ¹¹/₁₂: in haec solidi sexta (sc. pars) fac assis eat O. ¹/₆ funta = 2 unciji, heres ex asse Plin. iun. ali ex asse heres Q., Icti. dedič vsega, si mater te ex parte quarta scripsisset heredem, num queri posses? Plin. iun. ko bi ti bila mati volila le četrtino = dolžni del, in assem Col., Icti. = in asse Col. ali ex asse (naspr. ex parte) Col., Icti. docela, popolnoma.

2. as, najstarejša rim. denarna enota z 12-delno razdelitvijo, sprva = 1 funt bakra (ās lībrārius), t. j. 1 rim. funt težka bakrena šibika. Ko so l.268 začeli kovati srebrnike in je postal baker drobiž, se je asu znižala vrednost na šestino: assēs sextantāriī, l.217 na dvanajstino: assēs ūnciālēs, l.191 pa celo na štiriindvajsetino: assēs sēmiūnciālēs; pozneje je as še izgubljal vrednost (gl. sēstertius), tako da je v klas. dobi le še belič, bor: quod non opus est, asse carum est Ca. ap. Sen. Ph., as antiquus Varr., asse modium populo dare Ci. za as, po asu, assem sese negat daturum Ci. niti beliča, ad assem perdere omnia H. do zadnjega beliča, unius assis non umquam pretio pluris licuisse H., unius assis aestimare Cat. ali non assis facere Cat., Sen. ph. malo ceniti, vilem redigi ad assem H. vso vrednost izgubiti, assem habeas, assem valeas Petr. (prim.: „da človek toliko velja, kar plača“, Prešeren), ab asse crevit Petr. z malim je začel, assem para Plin. iun. imej as (belič) = kot plačilo za povestico, assem elephanto dare Augustus ap. Q. (namreč kot „napitnino“ za njegove umetelnosti), asses scortini (usnjeni) Suet. fr.

3. kot površinska mera oral, plug: Col., Plin.

4. kot dolžinska mera čevelj: Col.

5. pri matematikih, ki jim je število 6 popolno število (numerus perfectus, ker je 1 + 2 + 3 = 6), celota, sestoječa iz šestih delov: sextāns = ¹/₆, triēns =²/₆ ali ¹/₃, sēmissis =³/₆ ali ¹/₂, bēs = ⁴/₆ ali ²/₃, quīnārius = ⁵/₆: Vitr.

audiō -īre -īvī (in -iī) -ītum (prim. gr. αἴσϑομαι in αἰσϑάνομαι zaznavam, ἀΐω čujem, lat. oboediō iz *obaudiō).

1. slišati = sluh imeti: apertis atque integris et oculis et auribus nec videre nec audire Ci., ea gens... propter magnitudinem sonitus sensu audiendi caret Ci. nima sluha, je gluh(o), eius ex miseriis videndo fructum caperes maiorem quam audiendo Ci.; occ. poslušati = posluževati se sluha: loquere, audio Ter., audisne ali audin'? Ter. ali poslušaš? audi, Iuppiter, inquit, audite fines... L.

2. s sluhom zazna(va)ti, (za)slišati, (za)čuti koga, kaj, o čem, po slišanju (= po drugih, od drugih, tudi po branju) izvedeti kaj, o čem; abs.: audivi et credo Ter., ades, audi paucis (z malo besedami) Ter., mane audi Pac. fr., se non audivisse, sed vidisse dicit Ci.; pogosto kot vrinek ut audio Ci. kakor slišim, ut audimus L. kakor se sliši, kakor pravijo; z dopolnilom
a) z obj. v acc.: quem ego hic audio? quidnam audio? quod verbum audio? Ter., a. vocem alicuius Pl., Ci., visi audire vocem L. zdelo se jim je, da slišijo glas, vidistis hominem et verba eius audistis Ci., quod Romae audierat, nuntiavit Ci., a. adventum eius Cu.; met.: audite litteras, decretum praetoris Ci.; v pass. z nom.: auditus est strepitus cum fremitu Ci., legionum seditio audita est aliquando T. slišalo se je o..., missis... copiis, quae ex longinquo in maius audiebantur T. ki jih je govorica zaradi daljave povečevala, carmina non prius audita H. ne prej slišane; z grškim dat.: cui non sunt auditae Demosthenis vigiliae? Ci., exclamat, ita ut populo patribusque audita vox pariter sit L., Iulius Vargus nondum mihi visus ac ne auditus quidem Plin. iun.; pogosto v absolutnem abl.: hāc auditā pugna, clamore audito C., auditis hostium copiis L., audita mutatione principis T.; z dvojnim acc.: te, ut spero, propediem censorem audiemus Ci. ep.; v pass. z dvojnim nom.: tantum Camillus auditus imperator terroris intulerat L. vest, da je Kamil vojskovodja, tubarum sonus multiplex auditur Iust. se sliši kakor kaj pomnoženega, se pomnožuje; subst. pt. pf. audītum -ī, n kar se je izvedelo po slišanju, govorica, glas: cum peribat, vidi, non ex audito arguo Pl., nihil habeo praeter auditum Ci., audito fuit eruditior Vell.
b) z neodvisnim govorom: audies: „o virum fortem“ Ci. slišal boš, govorilo se bo o tebi, audit continuo: „quis homo hic aut quo patre natus?“ H., quam multas matres audivi illo tempore: „quidnam volui, quae peperi?“ Sen. rh. sem slišal govoriti, audivi veterem convivam: „hic nescio quid boni debet esse“ Petr.
c) z ACI: audivit Dioni cuidam permagnam venisse hereditatem Ci., regem nostrum Cluilium causam huiusce esse belli audisse videor L. slišal sem, kakor se mi zdi, da..., audiet cives acuisse ferrum H.; tako tudi (pri zgodovinopiscih) kot absolutni abl. audītō dobivši vest: audito Machanidam refugisse Lacedaemonem L., audito venisse missu Agrippinae nuntium T.; v pass. z NCI: Bibulus nondum audiebatur esse in Syria Ci. ep., Caesar a Gergovia discessisse audiebatur C.; pri neposrednem zaznavanju acc. s pt.: idque Socratem... audio dicentem Ci., ut neque eum querentem quisquam audierit N. ga ni slišal tožiti.
č) z odvisnim vprašanjem: praetereuntes audiebant, quid praeco enumeraret Ci., volo tamen audire, quid sit, propter quod... L. rad bi vendar slišal, auditisne, ut poena mea postuletur? T. kako se zahteva...
d) s quod, cum, dum: quod de capite iste dempsit, quo tandem modo vobis... audiendum videtur? Ci., saepe soleo audire Roscium, cum ita dicat Ci., auditus est certe, dum ex eo quaerit Suet.; od kod? z e(x): noctu audita (est) ex delubro vox L., e Macedonum castris signorum concentur... audiebatur Cu.; pren. od kod? = od koga? unde quidque auditum dicant Pl., is, unde te audisse dicis Ci., unde vix ter in anno nuntium audite possunt Ci.; večinoma pa s praep.: quod facinus (scelus) ex te audio? Pl., e Davo audivi Ter., quando hoc quisquam ex te (iz tvojih ust), Caesar, audivit? Ci., audiere ab novo duce novum consilium L., audivi a (ex) maioribus natu Ci.; redkeje v tem pomenu z de: saepe hoc audivi de patre et de socero meo Ci.; o kom ali o čem? z de: illos etiam (convenire aveo), de quibus audivi et legi Ci., cum de te ex te ipso (= iz tvojih pisem) audiebam Ci. ep., quod quisque eorum de quaque re audierit C., credit de suo adventu esse auditum N.; zoper koga? z in in acc.: quod se in eum audisse dixisset Ci. ker je bil trdil, da je slišal nekaj neprijetnega o njem.

3. occ.
a) (po)slušati (kako govorečo osebo, kako poročilo): audiamus igitur Sextilium! Ci., cum audiretur silentio M. Caelius tribunus plebis Ci., Rhodii cum silentio auditi sunt L., ne in senatu quidem aequis auribus audiebatur L., non secundis auribus patrum auditus est consul L., id Philotas haud iniquo animo audiebat Cu., rex audivit de pace L. je poslušal mirovne pogoje, Archias audiebatur a M. Marcello Ci. = Arhiji so bila vrata M. Marcela vedno odprta, legationes audire Suet. = predse pustiti (namreč na zaslišanje); z grškim dat.: auctores (svetovalci) signa relinquendi... universis exercitibus palam in contione audiuntur L.; Poseb. (o učencu ali poslušalcu) poslušati kakega učitelja, poslušati (obiskovati, hoditi na) koga predavanja ali predavanje o čem: studiosus audiendi N., Cleanthes..., qui Zenonem audivit Ci., audivi Metrodorum, cum de his ipsis rebus disputaret Ci., in astrologia C. Sulpicium audivimus Ci., cotidie ad audiendum aliquem ventitare Plin. iun.; subst. pt. pr. audiēns -entis, m α) slušatelj, poslušalec: audientis animum movere, animos audientium permovere ali inflammare Ci., Hanno... non cum assensu audientium egit L., movere audientium affectus Q. β) poslušalec krščanskega pouka, katehumen, novovernik: Tert.
b) (o sodniku) zasliš(ev)ati, izpraš(ev)ati: aliis audientiubus iudicibus, aliis sententiam ferentibus C., semel auditis testibus condemnati sunt Ci., a. de ambitu Ci., (Rhadamanthus) audit dolos V., a. servum Suet., cum de vinculis educitur audiendus Amm. na zaslišanje.
c) uslišati: Curio ubi... neque cohortationes suas neque preces auditas vidit C., in quo di immortales meas preces audiverunt Ci., veluti sensisset auditas preces L., audiit et caeli genitor... intonuit laevum V., audivere, Lyce, di mea vota H., laborantes utero puellas ter vocata audis H., a. orantem O., audiat aversā non meus aure dens Tib.
č) pritrjujoč poslušati = pritegniti (pritegovati) komu, čemu, pritrditi (pritrjevati) komu, čemu, prizna(va)ti, prista(ja)ti na kaj, verjeti: nec Homerum audio, qui... ait... Ci., tanta imbueremur superstitione, si vos audire vellemus Ci., si fabulas audire volumus Ci.; abs. audio (to) rad slišim = priznavam, že verjamem, to velja, to je nekaj, dobro: istum exheredare in animo habebat: audio, nunc dicis aliquid, quod ad rem pertineat Ci.; nil audio Ter. nič nočem slišati, nič ne maram vedeti (o nobenem ugovoru), non audio Ci. o tem ne maram nič slišati, tega ne prizna(va)m, na to ne pristanem, to ne velja, to pa ne.
d) (po)slušati koga ali kaj = poslušen (pokoren) biti komu, čemu, pokoriti se komu, čemu; z acc.: sapientiam istam Ci., te audi, tibi obtempera Ci. ep., si me audiatis L., si me satis audias H.; pesn. o stvareh: neque audit currus habenas V., nec quae (sagitta) magis audiat arcum O.; tako tudi: cornum maxime audit sorbus Plin.; predklas. in poklas. tudi z dat.: istis magis audiendum quam auscultandum censeo Pac. ap. Ci., sibi potius audirent Ap.; v reklu: dicto (dat.) audientem esse na besedo poslušen (pokoren) biti: non fore dicto audientes milites C., qui dicto audientes in tanta re non fuissent Ci., villicus domino dicto audiens sit Ca., si potest tibi dicto audiens esse quisquam Ci., ne plebs nobis dicto audiens... sit L., dicto audiens fuit iussis absentium magistratuum N.

4. „slišati se imenovati“ = imenovati (zvati, klicati) se da(ja)ti, imenovan biti, imeti (šteti) se za koga, kaj, veljati za koga, kaj, sloveti: rexque paterque audisti coram H., Matutine pater, seu Iane libentius audis H., si curas esse, quod audis H. za kar veljaš, za kar te imajo, subtilis veterum iudex et callidus audis H. slavijo te kot...; z inf.: solum, quod quondam... fodisse... audit... Amphitryoniades Cat.; z adv. bene audire (= καλῶς ἀκούειν) hvaljen biti, po dobrem sloveti, na dobrem glasu biti, dobrega slovesa biti, male (redkeje graviter) audire (= κακῶς ἀκούειν) grajan (zmerjan) biti, po slabem sloveti, na slabem glasu biti, slabega slovesa biti: benedictis si certasset, audisset bene Ter., innocentes ergo et verecundi sunt, ut bene audiant et rumorem bonum colligant Ci., si herum insimulabis avaritiae, male audies Ter., erat surdaster M. Crassus, sed aliud molestius, quod male audiebat Ci., insuetus male audiendi N., amici Appii..., qui me idcirco putent bene audire, velle, ut ille male audiat Ci. ep.; od koga? pri kom? velle bene audire a parentibus, a propinquis, a bonis etiam viris Ci., ab ipsis inimicis male audire Q.; po čem? zaradi česa? z abl.: quod illorum culpa se minus commode audire arbitrarentur Ci. na slabšem glasu, iterum falso crimine male audit Sen. rh.; v pozni lat. glede na kaj z in in abl.: male audire in Maevia Galla nupta Macr., male audire in scortis Ps.-Q.

5. pren. gram. (poklas.)
a) kaj v tem ali onem smislu slišati = kaj v tem ali onem smislu pojmiti, ume(va)ti: Vulcanum pro igne vulgo audimus Q., sic enim auditur et depugnares Q., hoc pro pleno atque perfecto auditur Gell., ut sic audias „subruptum“ tamquam „certamen erit“ Gell.
b) kako besedo obenem z drugo slišati = razume(va)ti, v mislih dostaviti (dostavljati): simul enim auditur coepit Q.

Opomba: Kontr. impf. (pesn.) audībat O., audībant Cat.; druge skrčene oblike: audīn' (= audisne) Pl., Ter., audisse, audissem, audisset, audisti(s) Pl., Ter., Ci. idr., auditin (= audivistine) Pl., audivistin (= audivistine) Pl.; star. fut. (pesn.) audībo Enn., audībis Enn., Caecil. fr., Pl. — Svetopisemska latinščina ta glagol veže v različnih pomenih tudi z gen. (prim. sl. poslušati česa).

Augēās (Augīās) -ae, m (Αὐγείας) Avgeja, Avgija, Helijev in Nevpidamin sin, epejski kralj v Elidi, argonavt, ki mu je Herkul na Evristejevo povelje v enem dnevu počistil goveji hlev (v katerem je bilo 3000 goved), tako da je skozenj napeljal reko Alfej; hlev baje že trideset let ni bil očiščen: Hercules, qui Augeae egessit κόπρον Varr. ap. Non., Hercules Augiae regis bovile uno die purgavit Hyg., Augeas rex in Graecia excogitasse (namreč gnojenje njiv) traditur Plin.; preg.: cloacas Augeae purgare Sen. ph. Avgejev hlev čistiti = trdo in neprijetno delo opravljati. Od tod adj. Augēus 3 Avgejev: Augēis stabulis Aus. — Soobl. Auge͡us -eī, m Avgej: Hyg., Sen. tr., Ap., Augei stabulis Aus. (drugi berejo Augēis stabulis).

baltski pridevnik
1. (o območju) ▸ balti, balti-tengeriTa baltska država je namreč pohitela in uvedla na svoji meji schengenski režim že letošnjega 1. julija. ▸ Ez a balti ország igyekezett, és már idén július 1-jén bevezette a schengeni rendszert a határain.
Povezane iztočnice: baltski trojček, baltske države

2. (o ljudstvu) ▸ balti

Bellōna -ae, f, st.lat. Duel(l)ōna, gen. Duel(l)ōnāī, f (bellum, st.lat. duellum) Belona, Duelona, rim. boginja bojev, Marsova sestra in spremljevalka, oborožena s krvavim bičem. Njeno svetišče je bilo na Marsovem polju zunaj Servijevega obzidja ob zahodni rebri gradu (arx) poleg Flaminijevega cirkusa (Circus Flamininus). Tukaj so se zbirali senatorji na zborovanjih, na katerih so zasliševali konzule, ki so se poganjali za triumfom, in tuje poslance; vsi ti namreč niso smeli vstopiti v mesto: Pl., V., H., L., O. idr. Belonini svečeniki so si ob prazniku svoje boginje (24. III.: dies sanguinis) rezali kožo na rokah in nogah, iztekajočo kri pa so žrtvovali boginji ali pa so jo sami popili: Lucan., Lact., Min. Od tod subst. Bellōnāria -ae, f „Belonina zel“, neke vrste razhudnik (solanum), ki so ga Belonini svečeniki uporabljali ob njenem prazniku: Ap. h.; Bellōnāriī -ōrum, m Belonariji, Belonini svečeniki: Acr.

biti v istem čolnu frazem
(soočati se z istimi težavami) ▸ egy csónakban eveznek
Podnebne spremembe in onesnaženje nas silijo k razmišljanju, da smo vsi v istem čolnu. ▸ Az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés azt a gondolatot erősíti bennünk, hogy mindannyian egy csónakban evezünk.
Evropa in Amerika nista več v istem čolnu, kakor sta bili pred Bushevim predsedovanjem. ▸ Európa és Amerika már nem evez ugyanabban a csónakban, mint Bush elnöksége előtt.
Vsi smo namreč po njegovem mnenju v istem čolnu in če gre dobro podjetju, gre dobro tudi zaposlenim. ▸ Szerinte mindannyian egy csónakban evezünk, és ha a vállalatnak jól megy, akkor a munkavállalóknak is.

blagovna znamka stalna zveza
(o prodajnem izdelku) ▸ márka, márkanév
Ena od nalog embalaže je prav ločevanje blagovne znamke od konkurenčnih izdelkov. ▸ A csomagolás egyik funkciója, hogy megkülönböztesse a márkát a konkurens termékektől.
Skozi športni marketing se namreč najlažje promovira blagovna znamka podjetja. ▸ Egy vállalat márkájának népszerűsítésére a legjobb módszer a sportmarketing.
Osebni računalniki svetovnih blagovnih znamk so danes lahko dostopni. ▸ A világmárkák személyi számítógépei ma már könnyen hozzáférhetők.
Leta 2016 so slovenskega prevoznika pred izgubo obvarovali tako, da so za dobrih osem milijonov evrov odkupili njegovo blagovno znamko. ▸ 2016-ban a szlovén fuvarozót úgy mentették meg a veszteségektől, hogy valamivel több mint 8 millió euróért megvásárolták a márkanevét.

bližnjica samostalnik
1. (o krajši poti) ▸ közelítő út, rövidebb út, általútTudi od lovske koče vodi prečna bližnjica do zahodnega grebena. ▸ A vadászházból is vezet egy általút a nyugati hegygerincre.
Jezdil sem po bližnjicah in ju verjetno prehitel za cel dan. ▸ A általutakon lovagoltam végig, ezért egy teljes nappal megelőztem őket.

2. (o aktivnosti) ▸ közelítő út, rövidebb útV vrhunskem športu namreč ni bližnjic, rezultati so odraz trdega dela in seveda razmer. ▸ Az élsportban nincsenek közelítő utak, az eredmények a kemény munkát és a helyzetet tükrözik.
V boju proti stresu žal ni bližnjic pa tudi ne instant rešitev. ▸ A stressz elleni küzdelemben sajnos nincsenek se közelítő utak, se azonnali megoldások.

3. v računalništvu (povezava do datoteke ali mesta) ▸ parancsikonZ dvakratnim klikom na bližnjico odprite priljubljeno mapo in tako nadaljujte iskanje. ▸ A parancsikonra való dupla kattintással megnyitja a kívánt mappát és ezzel folytatja a keresést.

4. v računalništvu (o kombinaciji tipk) ▸ billentyűparancs Bližnjic s tipkami Ctrl, Alt, Shift in njihovih kombinacij smo navajeni. ▸ Megszoktuk a Ctr, Alt, Shift billentyűparancsokat és kombinációikat.
Je tudi prilagodljiv, tako da uporabniki lahko spremenijo temo urejevalnika, bližnjice na tipkovnici in nastavitve. ▸ Emellett testreszabható, így a felhasználók megváltoztathatják a szerkesztő témáját, a billentyűparancsokat és a beállításokat.

bolezen samostalnik
1. (stanje organizma) ▸ betegség, kórObe živili z nizko hranilno vrednostjo namreč lahko povzročita številne bolezni. ▸ Mindkét alacsony tápanyagtartalmú élelmiszer számos betegséget okozhat.
Doslej so pristojne veterinarske službe po Evropi zabeležile 446 izbruhov te bolezni. ▸ Az állategészségügyi szolgálatok eddig 446 alkalommal regisztrálták a kór kitörését Európa-szerte.
V razvitem svetu smrtnost zaradi nalezljivih bolezni upada že desetletja. ▸ A fejlett világban a fertőző betegségek okozta halálozások száma évtizedek óta csökken.
Pljučnica je bila pogosta bolezen v vsej človeški zgodovini. ▸ A tüdőgyulladás az emberiség története során mindig gyakori betegség volt.
Tinitus ni bolezen, temveč simptom, ki je lahko posledica različnih vzrokov. ▸ A köhögés nem betegség, hanem egy tünet, az oka sokrétű lehet.
Povezane iztočnice: kronična obstruktivna pljučna bolezen, bolezen norih krav, duševna bolezen, kronična bolezen

2. (negativen dejavnik) ▸ betegség, kór, nyavalyaPomanjkanje etike, morale je torej bolezen našega časa. ▸ Az etika, az erkölcs hiánya tehát korunk betegsége.
Droge so bolezen naše dobe prav zato, ker po njih sega mladina. ▸ A kábítószerhasználat korunk betegsége, éppen azért, mert a fiatalok körében terjed.
Organizirani kriminal kot bolezen družbe bi se dalo primerjati z rakom. ▸ A szervezett bűnözés társadalmi kórként a rákhoz hasonlítható.
Suženjstvo je očitno naenkrat postalo bolezen družbe. ▸ Úgy tűnik, a rabszolgaság hirtelen a társadalom betegségévé vált.
Stres je bolezen današnjega časa. ▸ A stressz korunk betegsége.

bombna preproga stalna zveza
(o veliki količini bomb) ▸ bombaszőnyeg
Nad talibane so namreč poslali bombnike B-52, ki so polagali bombne preproge. ▸ B-52-es bombázókat küldtek, hogy bombaszőnyeget zúdítsanak a tálibokra.