Franja

dvolíčen² (-čna -o) adj.

1. ambiguo, equivoco

2. (dvojen) doppio:
dvolična morala doppia morale

erīlis (herīlis) -e ([h]erus, [h]era) gospodov, gospodarjev, gospejin, gospodinjin: penum Afr. fr., metus Pl. do gospodinje, filius, filia Kom., domači, domača, dolor Varr. fr., mensa V. gospodarjeva, nutus H. gospodov, peccatum H. gospejin, pensum H. vsakdanje delo (preja volne), ki ga je morala sužnja opraviti za gospodinjo, nomen, sanguis (sc. heri) O.

Eteoclēs -is, m (Ἐτεοκλῆς) Eteokles, Ojdipov in Jokastin sin, Polinejkov, Antigonin in Ismenin brat. Po Ojdipovi smrti bi se morala brata menjavati v vladanju, toda Eteokles je temu nasprotoval. Zato se je vnela vojna sedmerih junakov zoper Tebe in brata sta v bitki drug drugega usmrtila: Ci., Hyg., Stat. — Adj. Eteoclēus 3 (Ἐτεόκλειος) Eteoklov: Ap.

extenuō -āre -āvī -ātum

1. (s)tanjšati, razredčiti (razredčevati), zmanjš(ev)ati: Eccl., lignum falce Varr., ab his (dentibus) extenuatur et molitur cibus Ci., aër extenuatus Ci., Caere sortes extenuatas (esse) L. da so se … skrčile, extenuari in aquas O., extenuari in pulverem Plin., extenuare crassitudines columnarum Vitr., aëra Sen. ph.; poseb. medic.: extenuare raucitatem, destillationes Plin. pituitam Cels., corpus curā, fame, inediā Cels. shujšati, si venter non extenuatur Cels.; occ. (voj.) raztegniti (raztezati): Iugurtha extenuatā suorum acie consedit S., agmen extenuabant angustiae L. zaradi soteske je morala biti … preveč raztegnjena, media acies diductis cornibus extenuata L. preveč raztegnjena, ne dovolj globoka.

2. pren. (o)slabiti, zmanjš(ev)ati: dolor extenuabat vocem Ci., ea cogitatio molestias omnīs extenuat Ci. olajša, extenuare sumptūs, crimen, spem Ci., aciem L., vires H., mala ferendo, curas O., longa est extenuanda mora O., extenuare scabiem, vitia Plin.; occ.: opisujoč omalovaževati, zniž(ev)ati, v nič da(ja)ti: verbis suum munus Ci., bellicas laudes verbis Ci., locupletissimi cuiusque censum extenuarant, tenuissimi auxerant Ci., extenuare famam L., facta deorum O. — Od tod adj. pt. pf. extenuātus 3 slab, maloštevilen, neznaten: oratio Corn., vestigia Cat., copiolae meae sunt extenuatissimae Brutus in Ci. ep. so čisto skrčene.

faraonka samostalnik
1. (vladarka v Starem Egiptu) ▸ fáraó, fáraónőPoslednja grška faraonka je bila znamenita Kleopatra, ki je morala leta 31 pr. n. š. prestol prepustiti Rimljanom. ▸ Az utolsó görög fáraó a híres Kleopátra volt, aki Kr. e. 31-ben kénytelen volt átadni trónját a rómaiaknak.

2. (faraonova žena) ▸ fáraóné
Skrivnostna faraonka Nefretete je živela pred 3400 leti. ▸ A titokzatos Nefretiti fáraóné 3400 éve élt.

favola f

1. basen:
le favole di Esopo Ezopove basni
la morale della favola nauk, morala basni; ekst. moralni nauk

2. pravljica:
le favole di Andersen Andersenove pravljice

3. izmišljotina

4. obrekovanje:
è la favola del paese vsi se mu posmehujejo

gesuitico agg.

1. jezuitski:
stile gesuitico umet. jezuitski slog

2. pren. slabš. jezuitski, neiskren, zvijačen, licemeren:
morale gesuitica jezuitska morala

gneča samostalnik
1. (o ljudeh) ▸ tömeg, csődület
2. (o stvareh) ▸ zsúfoltság
Srce bi me bolelo, če bi morala še ohranjena oblačila metati proč, ker delajo gnečo v omari. ▸ Fájna a szívem, ha helyhiány miatt ki kellene dobnom a megőrzött ruhadarabokat is.
Gnečo v elektronskih predalih zmanjšujejo filtri proti spamu, ki preprečujejo vstop nezaželene elektronske pošte. ▸ Az elektronikus postaládák terhelését a levélszemétszűrők csökkentik, amelyek megakadályozzák a nem kívánt levelek beérkezését.

hedoníst(ičen) hédoniste moški spol

hedonistična morala morale hédoniste (ali hédonistique)
hedonistični filozof philosophe moški spol hédoniste

hinavski pridevnik
1. (o človeku) ▸ képmutató, álnok, álszent, sunyi, köpönyegforgatóNiso mu všeč hinavski in škodoželjni ljudje, rad ima odprte, pozitivne, prijazne. ▸ Nem tetszenek neki a képmutató, kárörvendő emberek, a nyitott, pozitív, kedves embereket kedveli.

2. (kar se zdi nenevarno) ▸ alattomos, szeszélyes
Ta zahrbtna, hinavska, predvsem pa nepredvidljiva bolezen! ▸ Ó, ez a sunyi, alattomos és mindenekelőtt kiszámíthatatlan betegség!
Ceste so zelo hinavske, praviloma nagnjene v napačno smer in polne lukenj. ▸ Az utak roppant szeszélyesek: általában rossz irányba lejtenek és tele vannak kátyúkkal.

igrati se s kom kot mačka z mišjo stalna zveza
(imeti popolno premoč nad nekom) ▸ úgy játszik valakivel, mint macska az egérrel
Vlada bo morala pokazati, da se ne igra z nami kot mačka z mišjo. ▸ A kormánynak be kell bizonyítania, hogy nem játszadozik velünk úgy, mint macska az egérrel.
Sopomenke: poigravati se s kom kot mačka z mišjo

imuniteta samostalnik
1. (o pravni nedotakljivosti) ▸ mentelmi jog, mentességNorveška je morala z ustavno spremembo odvzeti imuniteto tudi svojemu kralju. ▸ Norvégiának az alkotmánymódosítással a saját királyát is meg kellett fosztania a mentelmi jogától.
Diplomatov zaradi imunitete ni mogoče preganjati. ▸ A diplomaták a mentelmi joguk miatt nem vonhatók felelősségre.
Povezane iztočnice: diplomatska imuniteta, poslanska imuniteta

2. (odpornost organizma) ▸ immunitás

jáven (-vna -o) adj.

1. (ki je v zvezi s skupnostjo in ne s posameznikom) pubblico, comune:
javni interes interesse pubblico
skrbeti za javno blaginjo curare il benessere comune
javno mnenje opinione pubblica

2. (namenjen uporabi vseh ljudi, skupnosti) pubblico:
javni lokali locali pubblici
javni park giardino pubblico

3. (ki se opravi tako, da se z njim ljudje lahko seznanijo) pubblico; (splošno znan) di dominio pubblico:
javna seja seduta pubblica
javna razprava dibattimento pubblico; processo pubblico

4. (nanašajoč se na družbenopolitično dejavnost) pubblico:
javni funkcionar pubblico funzionario, ufficiale
ekon. javna družba società in nome collettivo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
javna hiša casa di tolleranza, casa chiusa, bordello, postribolo; pog. casino
javna morala buon costume
javna pohvala encomio
javna sfera politico
hist. javne funkcije cursus honorum
javna šola scuola pubblica, statale
javna uprava pubblica amministrazione
javna ustanova ente pubblico
javna varnost pubblica sicurezza
javne zgradbe edifici pubblici
jur. javni tožilec pubblico ministero
jur. javno tožilstvo procura della Repubblica
jur., hist. javno sojenje placito
javno stranišče vespasiano

konformístičen conformiste, traditionaliste

konformistična morala morale ženski spol conformiste

láksen lax

láksna morala lax morals pl
láksni pojmi lax ideas pl

laž|en (-na, -no) falsch (ime falscher Name, alarm falscher Alarm), unecht
lažna morala Verlogenheit der Moral

lažnív (-a -o) adj.

1. bugiardo; falso; menzognero; mendace:
lažniv otrok un bambino bugiardo
lažnivi kljukec piantacarte, inventone

2. (lažen) falso, finto:
lažniva morala morale falsa

mercury [mə́:kjuri] samostalnik
kemija živo srebro
šaljivo sel
figurativno živahnost

Mercury Merkur (bog in planet); botanika golšec
the mercury is rising barometer se dviga; figurativno morala se dviga
he has no mercury in him je brez življenja
elektrika mercury converter živosrebrni usmernik

mitigé, e [-že] adjectif omiljen; zrahljan

morale féminin mitigée zrahijana morala

morálen moral, de mœurs austères, honnête, juste

moralne bolečine douleurs morales
moralna načela principes moraux
morala obveznost obligation morale
moralni zakon loi morale
moralno moralement, du point de vue moral (ali éthique)