Franja

klanec samostalnik
1. (neraven del; pobočje) ▸ emelkedő [navzgor] ▸ kaptató [navzgor] ▸ lejtő [navzdol] ▸ ereszkedő [navzdol]Ko peljemo kolo po klancu navzgor, vedno teže poganjamo pedala. ▸ Ha emelkedőn kerékpározunk, mindig nehezebb pedálozni.Traktor je bil ugasnjen in v prostem teku na blagem klancu. ▸ A traktort leállították és egy enyhe lejtőn alapjáraton járatták.

2. (hrib) ▸ emelkedő, dombNa klanec ni pridrvel samo eden, ampak kar trije taksisti. ▸ Nem is egy, hanem három taxisofőr jött fel a dombra.
Njena hiša je nizka, stisnjena na klancu pod cerkvijo. ▸ A háza alacsonyan, a templom alatti domboldalba simulva áll.

kolóna column

kolóna po eden single file
leteča kolóna flying column
pêta kolóna politika fifth column
član pête kolóne fifth columnist
voziti v tesni kolóni to drive bumper to bumper

litovščina samostalnik
(litovski jezik) ▸ litván [nyelv]Njihov materni jezik je litovščina, eden izmed zgolj dveh preživelih baltskih jezikov. ▸ Anyanyelvük a litván, amely a balti nyelvcsalád mindössze két fennmaradt tagjának egyike.

ljubosumen pridevnik
1. (o ljubezni) ▸ féltékenyEden izmed detektivov zasleduje damo po naročilu ljubosumnega moža. ▸ Az egyik detektív egy féltékeny férj megbízásából követ egy hölgyet.Vsakič ko se znajdem v resni zvezi, postajam iz dneva v dan bolj ljubosumen. ▸ Minden alkalommal, amikor komoly kapcsolatba kerülök, napról napra egyre féltékenyebbé válok.
Kot vemo, so starejši otroci zelo ljubosumni na novorojenčke. ▸ Mint azt tudjuk, a gyermekek nagyon féltékenyek az újszülöttekre.

2. (nevoščljiv) ▸ féltékeny"In če boš spet imela novo obleko, bom zelo ljubosumna!" ▸ „És ha ismét új ruhád lesz, nagyon féltékeny leszek!”
Tudi moj sošolci so zelo v redu, saj me podpirajo in niso ljubosumni. ▸ Az iskolatársaim is nagyon rendben vannak, hiszen támogatnak és nem féltékenyek.

3. (zaščitniški) ▸ féltő, féltékeny
Občutek imam, da so Slovenci precej usmerjeni navznoter, strašno ljubosumni na svojo intimnost in kot taki samotarski. ▸ Az a benyomásom, hogy a szlovénok eléggé befelé fordulók, borzasztó féltékenyen őrzik az intimitásukat, és mint ilyenek, maguknak valók.
Specialisti so za organizacijo tovrstnih doživetij precej ljubosumni na svoje domislice in ustvarjalne, a tudi zahtevne projekte. ▸ Az ilyen típusú élmények megszervezéséért felelős szakemberek meglehetősen féltékenyen védik fantáziadús és kreatív, de egyben kihívást jelentő projektjeiket.
Država je lahko hkrati demokratična in ljubosumna na svoje državljanstvo, kot so na primer Švica, Nemčija ali Japonska. ▸ Egy állam lehet egyszerre demokratikus és az állampolgárságát féltékenyen óvó, mint például Svájc, Németország vagy Japán.

matematik samostalnik
1. (strokovnjak) ▸ matematikusŠtejejo ga med tri največje matematike vseh časov; postavljajo ga ob bok Arhimedu in Newtonu. ▸ Minden idők három legjobb matematikusa között tartják számon; Arkhimédésszel és Newtonnal tartják egyenrangúnak.
Leta 1855 je umrl nemški matematik in astronom Carl Friedrich Gauss, eden največjih matematikov vseh časov. ▸ 1855-ben hunyt el Carl Friedrich Gauss német matematikus és csillagász, minden idők egyik legnagyobb matematikusa.

2. (kdor dobro računa) ▸ matematikus
Bil je najboljši matematik v svojem razredu. ▸ A legjobb matematikus volt az osztályban.
Prireditve se je udeležilo 174 najboljših matematikov iz 45 srednjih šol. ▸ A rendezvényen 45 középiskola 174 legjobb matematikusa vett részt.

ministrski pridevnik
(o državnih funkcionarjih) ▸ miniszteriKot eden prvih korakov k oblikovanju vlade jih čaka razdelitev ministrskih položajev. ▸ A kormányalakítás egyik első lépéseként a miniszteri posztok elosztása vár rájuk.

mój -a, -e (pridevniško) my, (zaimek; pridevnik samo v predikativni rabi) mine

mój, -a, -ei pl my people
mój, -a, -ei dragi my dear ones, my family
mój, -a, -ea knjiga my book
ta, mój, -a, -ea knjiga this book of mine
ta knjiga je mój, -a, -ea this book is mine
tvoj in mój, -a, -e oče your father and mine
mój, -a, -e bog! dear me!, oh dear!
neki (eden) mojih bratrancev a cousin of mine, one of my cousins
neki prijatelj mojega očeta a friend of my father's
jaz in mój, -a, -ei smo na deželi my family (ali pogovorno my folks) and I are in the country
mój, -a, -e lasten my own, of my own
če bi šlo po mojem if I had my (own) way

nad

1. (više od) kje, kam: über (nad Xom über dem X, nad Xa über den X; (ona) stanuje nad nami sie wohnt über uns; obesiti sliko nad zofo das Bild über das Sofa hängen), oberhalb, oberhalb von (nad 2000 metri dež prehaja v sneg oberhalb 2000 Meter geht der Regen in Schnee über; vas nad Celovcem ein Dorf oberhalb von Klagenfurt)
nad vodo über Wasser (držati se nad vodo sich über Wasser halten)
nad glavo über dem Kopf
nad morjem über dem Meeresspiegel
nad tem/njim/njo … darüber; darüberliegend, darüberhängend … (stanovanje nad tem die darüberliegende Wohnung, slika nad njo das darüberhängende Bild …)
eden/drug nad drugim übereinander, übereinander-
(biti [übereinanderstehen] übereinander stehen, [übereinanderliegen] übereinander liegen)
nad vrstico [hochstehend] hoch stehend

2. (hierarhično više) über (moč nad Xom die Macht über X, vladati nad Xom über X herrschen)
tisti nad mano die da oben množina
postaviti nad koga: (nadrediti) (jemandem) überordnen
figurativno biti vzvišen nad tem [darüberstehen] darüber stehen

3. (več kot) über
nad ničlo über Null
nad osemdeset über achtzig
nad vse über alles
biti nad über … sein, stroški: liegen über (biti za 10 % nad um 10 % über … liegen)
über- (nad tarifo übertariflich)

4. grozeče, sovražno prihajati, iti ipd.: auf … los- (iti/korakati nad Xa auf X losgehen/losmarschieren)
| ➞ → bedeti, dvigati se, jeziti se, sedeti, sklanjati se, skopati se, spotikati se, zgroziti se, glava, kontrola, pregled, zmaga

nadmorski pridevnik
1. (o točki na zemeljskem površju) ▸ tengerszint felettiTo so kraji, kjer je zaradi nekoliko višje nadmorske lege in gozdnate okolice zrak tudi poleti vlažnejši. ▸ Ezek azok a vidékek, ahol a némileg magasabb tengerszint feletti magasság és az erdős környezet miatt nyáron is párásabb a levegő.
2. (o morski površini) ▸ tengeri, tengerfelszín feletti, felszíni
Na dno morja sta šli dve veliki bojni ladji in pozneje se je izkazalo, da je bil to eden zadnjih klasičnih nadmorskih spopadov težkih ladij. ▸ Két hatalmas csatahajó süllyedt a tenger fenekére, és később kiderült, hogy ez volt az egyik legutolsó klasszikus tengeri ütközet, amely hadihajók közt zajlott.
Zelo pomembno sredstvo za opazovanje nadmorskega in podmorskega dogajanja je helikopter. ▸ A helikopter nagyon fontos eszköze a tengerfelszín alatti és feletti fejlemények megfigyelésének.

námreč namely; that is to say; videlicet (krajšava: viz.); (= t.j., to je) to wit; in other words

nisem mogel govoriti z njim, bil je námreč bolan I could not speak to him, as (ali seeing that) he was ill
eden mojih sosedov, námreč neki X.Y., ... one or my neighbours, to wit, one X.Y., ...

niti

1. (celo) nicht einmal, sogar … nicht, auch … nicht (niti on nicht einmal er, auch er nicht; niti pisati ne zna er kann nicht einmal schreiben, sogar schreiben kann er nicht)

2. (prav noben) kein, nicht ein
niti beliča nimam: keinen Heller/nicht einen Heller, keinen Pfennig
niti besede kein Wort
niti besede več kein Wort weiter
niti besedice mi ni rekel: kein/nicht ein Sterbenswörtchen
ne migniti niti s prstom ne delati: keine Hand rühren, keinen Handgriff tun, keinen Finger krumm machen, keinen Finger rühren
ne privoščiti niti pogleda keines Blickes würdigen
ne razumeti niti besedice kein Wort verstehen
ne imeti: niti prebite pare keine müde Mark
ne umakniti se: niti za las um kein Haar (weichen)
niti eden nicht einer
niti malo kein [bißchen] bisschen, nicht die Bohne

3.
niti … niti weder … noch (niti on niti jaz weder er noch ich)

4.
niti najmanj nichts weniger als …, mitnichten, nicht das mindeste, nicht im mindesten, nicht im geringsten
niti slučajno beileibe nicht
niti slučajno! kein Gedanke!/Fehlanzeige!/keine Idee!

5.
niti ne kaum (Si utrujen? Niti ne. Bist du müde? Kaum.)

níti ni

niti ... niti ni... ni
niti ti niti jaz ni tú ni yo
niti eden niti drugi ni uno ni otro
niti jaz ne (jaz tudi ne) ni yo tampoco
niti ti ne ni tú siquiera

njegóv son, sa ; (poudarjeno) le sien, la sienne

njegova knjiga son livre
eden njegovih prijateljev un de ses amis
moj in njegov oče mon père et le sien
Nj. Veličanstvo Sa Majesté
to je čisto po njegovem cela lui ressemble, c'est bien lui, en voilà bien des siennes

njegóv (nepoudarjeno) su ; (poudarjeno) suyo, de él

njegova knjiga su libro
eden njegovih prijatejev uno de sus amigos
neki njegov prijatelj un amigo suyo
moj in njegov oče mi padre y el suyo
Nj. Veličanstvo Su Majestad

nobèn | nobèden (nobêna -o) adj.; pron.

1. (v nikalnih stavkih) nessuno:
nobeden ga ne pozna non lo conosce nessuno

2. (v nikalnih stavkih v prilastkovi rabi) nessuno, alcuno:
nobene skrbi nima non ha alcuna preoccupazione
na noben način in nessun modo

3. brez nobenega nareč. nessuno, alcuno:
obsodili so ga brez nobenega dokaza è stato condannato senza alcuna prova
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. tega ne bom storil za nobeno ceno non lo farò per tutto l'oro del mondo
pren. tehtnica se še ni nagnila na nobeno stran non è ancora chiaro, non si è ancora deciso
pren. nobene ni črhnil non ha detto parola, non ha aperto bocca
pren. nobene ne ostati dolžan rispondere per le rime
PREGOVORI:
minuta zamujena ne vrne se nobena il tempo opportuno viene una volta sola
eden ni nobeden uno è nessuno

nordijska mitologija stalna zveza
(zbirka mitov skandinavskih dežel) ▸ skandináv mitológia
To je eden izmed primarnih virov za raziskovanje nordijske mitologije. ▸ Ez a skandináv mitológia kutatásának egyik legfontosabb elsődleges forrása.

obá ambos; entrambos; los dos

eden od obeh uno de los dos
midva oba nosotros dos
oba moja brata mis dos hermanos
v obeh primerih en ambos casos
na obeh straneh a ambos lados, a uno y otro lado
obadva ambos a dos

obá(dva) tous (les) deux, l'un et l'autre, les deux

eden izmed obeh l'un d'eux
nobeden izmed obeh ni l'un ni l'autre
izgubil je oba sinova il a perdu ses deux fils

od

1. izvor: von (od njega/brata von ihm, vom Bruder, od Keltov von den Kelten; kaplja od dreves es tropft von den Bäumen); del: von (eden od nas einer von uns, nobena od teh slik keins von diesen Bildern)

2. smer: von (od spredaj/zadaj/desne/leve/zgoraj/ spodaj von vorn/hinten/rechts/links/oben/unten, od severa vom Norden); proč: von, von X weg (od kamna vom Stein, od mize vom Tisch); sem: von, von X her (od jezera vom See her); (začenši od) von … aus (od Mannheima naprej von Mannheim aus)

3. časovno: seit (od konca vojne seit Kriegsende); (začenši od) von … an (od petih naprej von fünf Uhr an; figurativno od mladih nog von Jugend an); ab (od petih naprej ab fünf Uhr, od marca ab März); po izvoru: von (od včeraj/prej von gestern/früher)

4. vzrok: vor (trepetati od mraza vor Kälte zittern, bleščati se od čistoče vor Sauberkeit glänzen, trd od strahu starr vor Schreck)

5. v primerjavi: als (večji od mene/te hiše größer als ich/dieses Haus)

6.
od X do Y hoditi, gledati ipd.: von X zu Y
figurativno hoditi od Poncija do Pilata von Pontius zu Pilatus laufen
razdalja, čas: von X bis (zu) Y (od petih do sedmih von fünf bis sieben Uhr, od hotela do jezera vom Hotel bis zum See)

od de, depuis, dés, à partir de; que, sur

od Ljubljane do Pariza de Ljubljana à Paris
od mesta do mesta de ville en ville
od kod? d'où?
od tod d'ici
od tod naprej à partir d'ici
od blizu de prés
od spredaj de devant
od zadaj de derrière
od spodaj d'en bas, de dessous
od zgoraj d'en haut
od zgoraj navzdol de haut en bas
od znotraj de l'intérieur
od zunaj de dehors
od povsod de partout, de toute part
od časa do časa de temps en temps, de temps à autre
od včeraj depuis hier
od današnjega dne à partir d'aujourd'hui, dès aujourd'hui
od danes do jutri du jour au lendemain
od jutri dalje à partir de demain
od jutra do večera du matin au soir, depuis le matin jusqu'au soir
od tedaj naprej, od tistega časa dès lors, depuis lors
od začetka dès le début (ali le départ)
od zdaj naprej désormais, dorénavant, à partir de maintenant
od danes naprej à partir d'aujourd'hui
od kdaj? depuis quand?
od nedavna depuis peu
od nekdaj že depuis toujours
od včeraj depuis hier
od mladih nog, od otroštva dès (ali depuis) l'enfance
od moje (zgodnje) mladosti depuis ma (tendre) jeunesse
odprto od 8. do 12. ure ouvert de 8 heures à midi
pismo od šestega maja une lettre (datée) du six mai
brat je mlajši od mene mon frére est plus jeune que moi
eden od nas l'un de nous
sam od sebe de soi-même
od nog do glave de pied en cap
od šestih ni bilo niti enega dobrega sur les six il n'y en avait pas un de bon
od srca rad de bon cœur
od vsega srca de tout mon (ton itd.) cœur
umreti od lakote, od žeje, od strahu mourir de faim, de soif, de peur
delo mu gre od rok il a le travail facile
od (strani) mojega prijatelja de la part de mon ami
ločiti se eden od drugega se séparer (l'un de l'autre)
prihajam od strica j'arrive de chez mon oncle
od tam prihajam j'en arrive (ali viens)