Franja

capa samostalnik
1. ponavadi v množini (ponošeno oblačilo) ▸ rongy, göncNa ulicah je videti ljudi, oblečene v raztrgane cape in pokrite s polivinilom. ▸ Az embereket szakadt göncökben, és polivinilbe burkolózva lehet látni az utcán.Za maturo je potrebovala obleko, pa sem prodala svojo, dve zimi sem hodila okrog v capah. ▸ Szüksége volt egy ruhára az érettségire, és én eladtam az enyémet, két télen át rongyokban jártam.

2. ponavadi v množini, izraža negativen odnos (oblačilo) ▸ gönc, rongy
Najbrž je hotela reči, da njene trendovske cape niso primerne zame. ▸ Minden bizonnyal azt akarta mondani, hogy a trendi göncei nem valók nekem.
Ona izdaja denar za cape in kozmetiko in leta za mlajšim moškim. ▸ Göncökre és kozmetikára költi a pénzt, és fiatalabb férfiak után rohangál.
Najbolj nas razžalosti, kadar ujamemo v cenene cape odete lepotice, ki bi morale s svojimi atributi osupniti naše oko. ▸ A leginkább az az elszomorító, amikor silány rongyokba öltözött szépségeket kapunk lencsevégre, akik amúgy ámulatba ejthetnének bennünket.

3. (kos blaga) ▸ rongy
Veliki spinaker se kot stara capa pobesi z jambora. ▸ A nagy spinnaker régi rongyként lógott alá az árbocról.
Polovica obleke je v capah visela z nje, iz levice pa ji je kapljala kri, kjer jo je ogrebel medved. ▸ A fél öltözéke rongyként lógott róla, a bal karjából pedig, ahol a medve belevájta karmait, csöpögött a vér.

4. izraža negativen odnos (neodločen človek) ▸ rongy [ember] ▸ senkiházi
Žena ga vpričo drugih ozmerja s šlevo ali capo. ▸ A felesége mások előtt anyámasszony katonájának és rongy embernek nevezi.

carínski douanier, de douane

carinski pregled visite ženski spol àla douane, examen moški spol des bagages
carinska deklaracija déclaration ženski spol en douane
carinska zveza union ženski spol douanière

cepljiv pridevnik
1. fizika (o lastnosti elementa) ▸ hasadóKritična masa je najmanjša količina cepljivega materiala, ki je potrebna za stabilno verižno jedrsko reakcijo. ▸ A kritikus tömeg a stabil nukleáris láncreakcióhoz szükséges minimális hasadóanyag-mennyiség.
Jedrski obrati in cepljive snovi so podvrženi natančnemu mednarodnemu nadzoru. ▸ A nukleáris létesítményeket és a hasadóanyagokat szigorú nemzetközi ellenőrzésnek vetik alá.
Jedra nekaterih kemijskih elementov oziroma njihovih izotopov so cepljiva. ▸ Egyes kémiai elemek vagy izotópjaik atommagja hasadó.

2. (o lesu) ▸ hasadó, hasítható
Smreka ima rumenkasto bel, lahek, lepo cepljiv in prožen les. ▸ A lucfenyőnek sárgásfehér, világos, szépen hasadó és rugalmas a faanyaga.
Glogovina je rdečkast ali rumeno rdečkast, težak, trd in težko cepljiv les. ▸ A galagonya vöröses vagy sárgásvörös, nehéz, kemény és nehezen hasadó fa.

cōnscrībō -ere -scrīpsī -scrīptum

I.

1. (s prolept. obj.) spisa(va)ti, spisovati, pisati, napis(ov)ati: Vitr., Icti., volumen, testamenta Ci., quid attinet codicem conscribere? Ci. glavno knjigo voditi, c. librum de consulatu, orationem de furto Ci., edictum unius hominis causā conscriptum est Ci., edicta c. Suet., librum grandem verbis multis conscripsit N., epistula Graecis litteris conscripta C., c. tabellas L. pismo pisati, tabellae lepida conscriptae manu Pl., c. condiciones, foedus L., haec conscripta consignataque sunt L., stultam c. artem O., conscriptum lacrimis epistolium Cat.; occ.
a) abs., z de = pisati o čem: de quibus (viris) audivi et legi et ipse conscripsi Ci., c. de ratione dicendi Corn., de artibus Q.
b) z ACI: ut in ordinem se coactum conscriberet Suet. da je zapisal beležko (zabeležil), da …, omni personae quam dotem suscepisse cum marito conscribitur Cod. I. se zapiše.
c) (o zdravniku) zapis(ov)ati: pro salutaribus mortifera Ci.
č) načrta(va)ti, očrta(va)ti, narisati: imaginem (stavbni načrt) Stat.

2. (z zunanjim obj.) v kako listino, v kak imenik vpis(ov)ati ali zapis(ov)ati, popis(ov)ati: alicui latrones cogere et c. Pl., decrevit senatus, uti … consul sex milia familiarum conscriberet (namreč kot naselnike) L., ut collegia conscriberentur Ci., servorum dilectus habebatur … nomine collegiorum, cum vicatim homines conscriberentur, decuriarentur Ci., cum viderem … servos simulatione collegiorum nominatim esse conscriptos Ci., cum homines … palam conscribi centuriarique vidissem Ci.; occ.
a) vojake vpis(ov)ati, — nab(i)rati, v vojsko vzeti (jemati), vojaške oddelke ustanoviti (ustanavljati), osnovati (prim. scrībō): Caesar milites veteranos conscripsit Ci., c. exercitum tantum tam brevi tempore Ci., legiones C., L., Vell., Suet., voluntarios paucos milites L., omnes, qui arma ferre possent (vse za orožje sposobne) L., cohortes veteranas tumulti causā S., exercitum adversum aliquem Val. Max., exercitus se ipse conscripsit Val. Max., militem legere exercitumque conscribere Iust. S krajevnimi določili: Kje? ibi (sc. in Italia) duas legiones conscribit C., dum conscribitur Romae exercitus L., servorum exercitūs illum in urbe conscripturum fuisse Ci., duae legiones, quas proxime in citeriore Gallia conscripserat C. Od kod? e quorum (novorum civium) delectu trecentas amplius cohortes conscripserat Vell., ala equitum conscripta e Treviris T. nabrana v Treviru, conscripta ex Transalpinis legio Suet. Kam? conscriptae in Ciliciam legiones Suet., is … inter septimanos a Galba conscriptus T., inter nostros conscribi Vulg. — Od tod subst. pt. pf.: modo conscripti (sc. milites) C. vojaški novinci, regruti.
b) drž.pr. α) državljane v imenik državljanov vpis(ov)ati, v državljanske razrede uvrstiti (uvrščati), spreje(ma)ti: centuriae tres equitum conscriptae sunt L. so se ustanovile, convocabat tribūs …, Collinam (tribum) novam delectu perditissimorum civium conscribebat Ci.; poseb. o volitvenih spletkah: decuriasse Plancium, conscripsisse, sequestrem fuisse Ci. β) med nove senatorje vpis(ov)ati, odb(i)rati, v senat uvrstiti (uvrščati), spreje(ma)ti. Zadnji rimski kralj Tarkvinij Ošabni (Tarquinius Superbus) je v svoji krutosti pomoril mnogo senatorjev. Po njegovem begu l. 510 je baje Brut močno skrčeno število starešinstva izpopolnil z novimi senatorji, izbranimi izmed premožnejših vitezov: traditum inde fertur, ut in senatum vocarentur, qui patres (stari senatorji) quique conscripti (novi senatorji) essent L.; od tod (asindeton) nagovor ali naslov zbranega senata patres conscripti očetje in izbranci = zbrani očetje; pogosto v voc. pl.: Ci., S., L., potem tudi v drugih sklonih kot opis za starešinstvo, senat: Q., orant Siculi patres conscriptos ut … Ci., de me patres conscripti decreverunt, ut … Ci., patribus conscriptis parui Ci., patres conscripti … legatos in Bithyniam miserunt N.; celo v sg.: pater conscriptus repente factus est Ci. (šalj.) postal je kar senator; pesn. abs.: quod sit conscripti (= senatoris), quod iudicis officium H. —

II.

1. (na)pisati, (na)risati na čem, na kaj: signum sanguinis in sua fronte Lact.

2. popis(ov)ati, polno napisati: mensam vino O., parietes incendiorum deprecationibus Plin., tabula aënea conscripta litteris verbisque Graecis Suet. bronasta tabla z napisom, pisanim z grškimi črkami in v grškem jeziku; pren. (šalj.): stilis me totum conscribito Pl. popiši me = nabij me, da bom čisto progast.

Opomba: Sinkop. pf. conscrīpstī (= conscripsisti): Pl.

dēlta¹

A) m, f invar. (črka) delta:
ala a delta aero krilo delta

B) agg. invar.
raggi delta fiz. delta žarki

délta¹ (-e) f delta, δ:
aer. krilo delta ala a delta
metal. delta zlitina metallo delta

déltast

deltasto krilo ala f delta

désni (-a -o) adj.

1. destro:
desna roka, noga mano destra, piede destro
pren. biti desna roka nekoga essere la mano destra di qcn.
desna stran ceste il lato destro, la destra della strada
desni breg reke la riva destra del fiume

2. polit. (konservativen, nazadnjaški) destro:
ekstremistične desne skupine gruppi estremisti di destra
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
avt. desni promet circolazione sulla destra
obrt. desna petlja maglia diritta
strojn. desni navoj filetto destro
šport. desni krilec mediano destro
desno krilo ala destra
šport. desna zveza centrodestro
desni udarec destro
navt. desni bok ladje tribordo

dežnik samostalnik
1. (kot zaščita pred dežjem) ▸ esernyő, ernyő, napernyőV gostilni sem pozabil dežnik. ▸ A vendéglőben felejtettem az esernyőt.
Tamle poleg vas je stojalo za dežnike. Postavite ga noter. ▸ Mellettetek van az ernyőtartó. Tegyétek bele!

2. (senčnik) ▸ napernyőProdajalci na tržnici iščejo senco pod dežniki. ▸ A piaci árusok árnyékot keresve az ernyő alá húzódnak.
Za začetek smo postavili dežnik in stole kar v gozdu pri avtomobilih. ▸ Legelőször felállítottuk a napernyőt és kiraktuk a székeket az autók mellé az erdőben.

3. vojska (obrambni sistem) ▸ ernyő
4. (okrilje) ▸ védőpajzs, oltalom, égisz
Liga narodov je novo tekmovanje pod dežnikom Uefe. ▸ A Nemzetek Ligája új versenysorozat az UEFA égisze alatt.
V državi, ki je spadala pod dežnik atlantskega pakta. ▸ Egy olyan országban, amely az Atlanti Szerződés oltalma alá tartozott.

5. (skupni pojem) približek prevedka ▸ ugyanabba a csoportba tartozó
Judi, muslimani in pripadniki kopice drugih ver, ki ne spadajo pod dežnik krščanstva. ▸ kontrastivno zanimivo Zsidók, muzulmánok és egy sor más vallás tagjai, amelyek nem tartoznak a kereszténység védőpajzsa alá.
Pod skupni dežnik so stlačile več različnih bolezni. ▸ kontrastivno zanimivo Egy kalap alá vettek egy sor betegséget.

6. (goba) kontrastivno zanimivo ▸ őzlábgomba

dispergō -ere -spersī -spersum (dis in spargere)

I.

1. raztrositi, raztres(a)ti, razkropiti, razpršiti (razprševati): cerebrum Ter., caprae dispergant se Varr., perque agros passim dispersit corpus (fratris Medea) Poeta ap. Ci., nubes dispergunt venti Lucr., dispergere fimum Plin., commeatum laciniatim Ap.

2. pren.
a) raztres(a)ti = na vse strani širiti, razširiti (razširjati), raznositi (raznašati), (po)razdeliti ([po]razdeljevati): multa perniciosa Ci., partes rei gestae in causam Ci., in cunctas partes plura corpora Lucr., partem voti in auras V., vitam in auras V. ali in vacuas vitam dispergere auras Sil. izdihniti dušo, nullos ignes agris dispergere Sil. ne opustošiti z ognjem, libellos T., exercitum in manus plures dispergere T.; (o rastlinah) (po)razdeliti = sejati, saditi: vitem, lactucam Col. Od tod adj. pt. pf. dispersus 3, adv. -ē raztresen, razpršen: praedones toto mari dispersi Ci., homines dispersi vagabantur Ci., eorum (membrorum) collectio dispersa Ci., bellum tam late divisum atque dispersum Ci. po mnogih krajih razširjena, in omnīs partīs dispersa multitudo C., dispersis in opere nostris C., dispersos adorti C., dispersos milites … in unum contrahit S., dispersi a suis pars cedere, alii insequi S., ala equitum dispersa toto campo L.; quae disperse a me multis in locis dicentur Ci.
b) govorice razširiti (razširjati), raznesti (raznašati): sermonem Ci., rumorem Ph., falsos rumores T.; z ACI: disperso rumore rem Romanam … lacerari T., volgus … disperserat accitum in adoptionem T.

— II. (p)oškropiti: ut cerebro dispergat viam Ter. — V rokopisih in v pozni lat. (npr. pri Tert.) tudi dispargō -ere -sparsī -sparsum.

dovoljenje samostalnik
1. neštevno (privolitev) ▸ engedélyVlada je v soboto dala dovoljenje za aktiviranje vojske. ▸ A kormány szombaton engedélyezte a hadsereg mozgósítását.
Nekateri starši zahtevajo od otrok, da prosijo za dovoljenje, preden televizor vključijo. ▸ Néhány szülő megköveteli a gyermekeitől, hogy engedélyt kérjenek, mielőtt bekapcsolják a televíziót.

2. (dokument) ▸ engedélyDodala je, da ni podpisala dovoljenja za objavo, niti ni bila za te fotografije plačana. ▸ Hozzátette, hogy nem írta alá a közzétételi engedélyt, és ezekért a fényképekért díjazást sem kapott. Dovoljenje za podaljšanje obratovalnega časa so izdali le do konca oktobra. ▸ A nyitvatartási idő meghosszabbítására vonatkozó engedélyt csak október végéig adták ki.
Povezane iztočnice: gradbeno dovoljenje, delovno dovoljenje, enotno dovoljenje, dovoljenje za prebivanje, dovoljenje za obratovanje, dovoljenje za uvoz, dovoljenje za izvoz, vozniško dovoljenje, uporabno dovoljenje, upravno dovoljenje, uvozno dovoljenje, vodno dovoljenje, lokacijsko dovoljenje

dovoz samostalnik
1. (dostopna pot) ▸ bekötőút, felhajtóút, megközelítő útPri hiši številka 4 je vključila smerni kazalec in pričela zavijati levo na makadamski dovoz. ▸ A 4-es számú háznál bekapcsolta az irányjelzőt és elkezdett balra kanyarodni egy kavicsos bekötőútra.Protestom so se priključili tudi tovornjakarji, ki so danes zjutraj blokirali dovoze do več skladišč z gorivi. ▸ A tüntetésekhez csatlakoztak a kamionsofőrök is, akik ma reggel lezárták a bekötőutakat több üzemanyagraktárhoz.Vhod v skupno urgentno službo treh istrskih občin bo s strani, kjer je tudi dovoz za reševalna vozila. ▸ A három isztriai település közös sürgősségi osztályának bejárata azon az oldalon lesz, ahol a mentőautók számára is van felhajtó.Dejal je še, da je prometna inšpekcija zagrozila, da bo zaprla vse dovoze do dvorane. ▸ Elmondta, hogy a forgalmi felügyelőség azzal fenyegetett, hogy a csarnokokhoz vezető összes felhajtóutat bezárja.
Dvorišče je bilo že očiščeno, prav tako dovoz do hiše, celo vhod do vrat. ▸ Az udvart már kitakarították, ahogy a házhoz vezető felhajtót is, egészen a bejáratig.
Avta nima kje parkirati, ker ni dovoza v garaže, mestno pa je kar naprej prenapolnjeno s pločevino. ▸ Nincs hol leparkolni az autót, mert a garázsokhoz nincs feljáró, a városközpont pedig folyamatosan tele van járgányokkal.

2. (dostava ali prihod z vozilom) ▸ behajtás, felhajtás, szállítás

empiričen pridevnik
(izkustven) ▸ empirikusSvojih trditev ni vedno podprla z močnimi empiričnimi dokazi. ▸ Állításait nem mindig támasztotta alá empirikus bizonyítékokkal.
Raziskovalna naloga vsebuje teoretični in empirični del. ▸ A kutatás teoretikus és empirikus részből tevődik össze.
Povezane iztočnice: empirična literarna veda, empirična literarna znanost

freccia f (pl. -ce)

1. puščica, strelica:
incoccare, scagliare la freccia nastaviti puščico na lok, izstreliti puščico
avere molte frecce al proprio arco pren. imeti več želez v ognju
correre come una freccia pren. teči hitro kot strelica
Freccia del Sud, Freccia Azzurra Južna strelica, Modra strelica (ekspresni vlaki)

2. pren. zloben, zbadljiv namig, puščica, zbadljivka

3.
freccia di direzione avto nekoč smernik
freccia del campanile konica zvonika
a freccia puščičast
ala a freccia aero puščičasto krilo

frēni-ger -gera -gerum (frēnum in gerere) obrzdan, obuzdan: ala Stat. konj(en)iško krilo.

generalni direktor stalna zveza
(vodja organizacije) ▸ vezérigazgató, főigazgató
Generalni direktor je med drugim podpisoval pogodbe celo brez vednosti drugih direktorjev podjetja. ▸ A vezérigazgató többek között a társaság többi igazgatójának tudta nélkül írt alá szerződéseket.
Sprejela sta nas ministrica za notranje zadeve in generalni direktor policije. ▸ A belügyminiszter és a rendőrség főigazgatója fogadott bennünket.

giljotina samostalnik
1. (naprava za obglavljanje) ▸ guillotine, nyaktilóMaria Antoinetta je skupaj s svojim francoskim možem Ludvikom XVI. končala pod giljotino. ▸ Marie Antoinette és francia férje, XVI. Lajos a guillotine alatt végezte.
2. pogosto v športnem kontekstu (o neprijetnih posledicah) ▸ guillotine
Trener je bil nepričakovano miren, pa čeprav se zaveda, da mu nad glavo visi giljotina. ▸ Az edző a vártnál nyugodtabb volt, pedig tudatában volt annak, hogy ott lóg a guillotine a feje felett.

3. (rezalnik papirja) ▸ guillotine, papírvágó
Kakšno priporočilo za soliden obrezovalnik papirja oz. giljotino? ▸ Valamilyen javaslat megfelelő papírvágó pengére, illetve guillotine-ra?

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

hetaericē -ēs, f (gr. ἑταιρική sc. ἵππος) makedonska kraljeva straža na konjih, pravzaprav „konjenica tovarišev“ = rojenih Makedoncev, jedro makedonske konjenice: altera equitum ala, quae hetaerice appellabatur N.

igrálec (-lca) | -lka (-e) m, f

1.
a) gled., film. attore (-trice):
gledališki, filmski igralec attore teatrale, cinematografico
glavni, stranski igralec interprete principale, protagonista; (attore) comprimario
karakterni igralec caratterista
b) šport. giocatore:
teniški igralec tennista, giocatore di tennis
amaterski, profesionalni igralec (giocatore) dilettante, professionista
nasprotni igralec giocatore avversario
rezervni igralec riserva
krilni igralec ala
vezni igralec mediano

2. (kdor se udeležuje kake dejavnosti za zabavo) giocatore:
hazardni igralec giocatore d'azzardo