Franja

glomerō -āre -āvī -ātum (glomus)

1. v klobčič zviti, zmotati, narediti kaj okroglo, oblikovati kaj v kepo, v grudo: rudem primos lanam glomerabat in orbes O., terram (deus) ... magni speciem glomeravit in orbis O. je ustvaril kot veliko kroglo, favilla volat glomerataque corpus in unum densatur O., viscera sanguine ali frusta mero glomerata O. gosto zmešani, gosto zmešano, venae glomerantur CELS., glomerato pulvere LUCAN., glomeratae turbine nives SIL.; pesn.: glomerans (sc. se) annus CI. POËT. „navijajoče se leto“ = letni (ob)tek, (ob)tok, equitem docuere ... gressus glomerare superbos V. ponosno v diru jezditi; occ. (o jedeh) v cmoke oblikovati: offae ... glomerantur ex ficis et farre mixto VARR., puls manu glomerata FEST.

2. metaf. stisniti, zbrati, zgrniti, nagrmaditi, nakopičiti, zgostiti: semina vocis ... ore foras glomerata feruntur LUCR., glomerare manum (krdelo) bello (dat. = za vojno) V., agmina cervi pulverulenta fugā glomerant V. se zgrinjajo na begu, dum se glomerant V., foedam glomerant tempestatem nubes V. se kopičijo v grdo (hudo) nevihto, glomerat sub antro fumiferam noctem V.; med.: (apes) mixtae glomerantur in orbem V., ad terram ... quam multae glomerantur aves V., glomerantur Oreades, hostes V., iam legiones in testudinem glomerabantur T., corpus glomerari grandine O. da se zgošča v točo; metaf.: haec vetusta saeclis glomerata ... clades CI. POËT. nakopičena, glomerare simul fas et nefas PRUD. mešati. – Od tod adv. komp. glomerātius bolj nakopičeno, bolj jedrnato: densata gl. dicere AUS.

glōrior -ārī -ātus sum (glōria) bahati se, ponašati se, hvaliti se, košatiti se, šopiriti se, (široko)ustiti se; abs.: tu ipse mihi gloriari videbare CI., ut tute gloriari solebas CI., defendendi haec causa, non gloriandi eloquor CI., haud negatura, immo etiam gloriatura SUET. Določila: kako? z adv., z abl. modi ali adv. abl.: gl. insolenter CI., C., nimis C., aperte Q., iure CI., quomodo ipse gloriari solet CI., falso gl. AP.; pri (pred) kom?: licet enim mihi apud te gloriari CI., dicitur ... glorians apud suos Pompeius dixisse C.; med kom?: inter suos gl. C., IUST.; proti komu?: ut tu ad amicos tuos gloriaris CI., sed ne adversus te quidem gloriabor L.; ob (pri) čem?: in victoria vel ignavis gloriari licet S., in nostro conspectu gloriari AUCT. B. ALX. pred našimi očmi, vpričo nas. Na vprašanje s čim (s kom)? z abl.: gl. laudatione, legibus, eodem materno genere, nominibus veterum CI., suā victoriā C., vitiis solis T., iisdem amicis PLIN. IUN., Aegyptus alendis augendisque seminibus ita gloriata est, ut ... PLIN. IUN. se je z rastjo in rodovitnostjo svojih setev tako ponašal; z dvojnim abl.: socero quoque glorior illo O. ponašam se z njim tudi kot s svojim tastom, s ponosom ga imenujem tudi svojega tasta; s praep. in abl.: de M. Catone gl. CI., de tuis divitiis intolerantissime gloriaris CI., in virtute recte gloriamur CI. v kreposti iščemo ... slave, krepost si ... štejemo v čast, cupiditas gloriandi de me L.; z gen.: adoriae plenae gloriarer AP.; z acc., toda klas. le z acc. pron. n.: vellem equidem idem posse (po drugih possem) gloriari, quod Cyrus CI. prav s tem, ut de me ipso aliquid more senum glorier CI., in eum haec (s tem) gloriantem impetum facit L.; redko in poklas. tudi s kakim drugim obj.: gl. rem ineptam VOP.; z dvojnim acc.: victorem Pacorum Romanorum gl. IUST. zelo se ponašati s Pakorom kot premagalcem Rimljanov, povelič(ev)ati Pakora kot premagalca Rimlj.; z ACI: TER., CELS., Q., IUST., se similem esse Catilinae gloriatur CI., cum Asselus omnes provincias se peragrasse gloriaretur CI., in eo multum ... gloriari solent, se ... nihil ... didicisse umquam CI. imajo v navadi zelo si šteti v čast, da ..., seque alterum fore Sullam ... gloriatur C., quod ... adversarii gloriarentur L., Lentulum et C. Marcellum consules creatos HIRT., non ego secundis rebus nostris gloriabor duos consules ... ab nobis sub iugum missos L., gloriantis quamlibet mulierculam vincere mollitiā H. ki se sme ponašati; z odvisnim vprašalnim stavkom: gloriatus est expergefactā e somno Caesoniā, quantum egisset, dum ea meridiaret SUET. – V pass. pomenu glōriandus 3 slave (pohvale) vreden: beata vita glorianda et praedicanda CI., nec in misera vita quidquam est praedicabile aut gloriandum CI., tamquam ... inhonesta glorianda (sint) AUG.

Opomba: V pozni lat. tudi segloriari = gloriari: IUL. VAL.

glorious [glɔ́:riəs] pridevnik (gloriously prislov)
krasen, sijajen, čudovit; veličasten, slaven, znamenit
hudomušno v rožicah

a glorious mess (ali muddle) lepa zmešnjava

glōssa (glōsa) -ae, f (gr. γλῶσσα) zastarela ali tuja beseda, potrebna razlage, glosa, razlaga: AUS. Glossae = zbirka takih besed s potrebno razlago: VARR.

glōssārium (glōsārium) -iī, n (gr. γλωσσάριον) slovar, ki razlaga zastarele ali tuje besede: GELL.

glōssēma (glōsēma) -atis, gen. pl. -atum in (nav.) -atōrum, n (gr. γλώσσημα) zastarela ali tuja, razlage potrebna beseda: VARR., Q., ASIN. POLL. AP. SUET. Glossemata = zbirka takih besed z njihovo razlago: FEST.

glove¹ [glʌv] samostalnik
rokavica

a kid glove affair zelo služben sprejem v svečani obleki
to be hand and glove with s.o. biti s kom zelo zaupen
the iron hand in the velvet glove le na videz nežen in mil
to handle without gloves (ali with the gloves off) strogo, surovo ravnati
to take up the glove sprejeti poziv
to throw down the glove pozvati na dvoboj
to take off the gloves pripraviti se na boj, neusmiljeno se vesti
to fit like a glove tesno se prilegati; biti pravšen

glu [glü] féminin ptičji klej, lim; figuré vaba, vada

glu translucide zamazka za porcelan
(familier) il est collant comme de la glu on je nadležnež (môra), ki se ga ne moreš znebiti
avoir de la glu aux doigts biti nespreten ali nepošten
prendre à la glu ujeti na limanice

glūbō -ere, glūpsī, glūptum (prim. gr. γλύφω rezljam, izrezujem, γλυφίς zareza, lat. glūma [iz *glūbma in to iz *glūbh-mā ali *glūbh-sma])

1. obeléti, oluščiti, olupiti, omajíti: salictum CA., ramos VARR., granum P. F.; v refl. pomenu: CA.; occ. žival odreti, iz kože da(ja)ti: pecus P. F.

2. metaf. oropati, rubiti, rob(ti: glubit magnanimos Remi nepotes CAT.

Opomba: Fut. I. (po 2. konjugaciji) glubebit: CA.

glúh deaf; figurativno having no ear for, dead to, having turned a deaf ear to

glúh kot kamen stone-deaf, (as) deaf as a post
glúh od rojstva deaf from birth, congenitally deaf; deaf; hard (ali dull) of hearing
glúh na eno uho deaf in one ear
glúh na levo uho deaf in the left ear
glúh na obe ušesi deaf in both ears
v glúhi noči in the (ali at) dead of night
glúh za vse prošnje deaf to all entreaties (ali to all pleas)
ali si glúh? are you deaf?, can't you hear?, have you gone deaf?
bila je glúha za moje besede she turned a deaf ear to all my words
on je glúh za mene he has turned a deaf ear to me
to ni padlo na glúha ušesa it didn't fall on deaf ears
pridigati glúhim ušesom to preach to deaf ears
on bo glúh za vaše opomine he will turn a deaf ear to your admonitions
najbolj glúhi so tisti, ki nočejo slišati (there are) none so deaf as those that will not hear

glúh sourd

gluh na enem ušesu sourd d'une oreille
gluhega se delati faire la sourde oreille
gluh za vse prošnje sourd à toutes les prières (ali supplications)
pridigati gluhim ušesom prêcher dans le désert, parler à des sourds
gluh ko zemlja sourd comme un pot

glūma -ae, f (iz *glūbma, to pa iz *glūbh-mā ali glūbh-smā: glūbere; gl. glūbō) lupina, luščina, pleva, strok, (kolekt.) stročje: VARR., P. F.

gnáti (ženem) pousser, chasser, conduire, mener; germer, bourgeonner, croître

do skrajnosti gnati (ženem) pousser les choses à l'extrême
k srcu si gnati (ženem) prendre quelque chose à cœur
gnati (ženem) na pašo mener paître, conduire au pâturage
gnati (ženem) se se donner du mal (ali de la peine), faire des efforts, s'appliquer

gnaw [nɔ:]

1. prehodni glagol
(o)glodati, naglodati, preglodati; razjedati, gristi
figurativno mučiti

2. neprehodni glagol
glodati, gristi (at, upon, into)
figurativno zagristi se

to gnaw away (ali off) odglodati, izglodati, odgristi

gnezditi glagol
1. (o živalih) ▸ fészkelObrežja mrtvic so navadno poraščena s šopi šašev in trstičja. Tu gnezdijo in najdejo zatočišče številne ogrožene ptice. ▸ A holtágak partjait általában sás és nádas borítja. Számos veszélyeztetett madár fészkel itt és talál menedéket.Ne pravijo kar tako, da lastovke k hiši prinašajo srečo, saj lastovke in štorklje gnezdijo le na zdravih mestih, kjer se tudi ljudje dobro počutijo. ▸ Nem csak mendemonda, hogy a fecskék szerencsét hoznak a házhoz, mivel a fecskék és a gólyák csak olyan egészséges helyen fészkelnek, ahol az emberek jól érzik magukat.Taščice gnezdijo v luknjah, ki nastanejo v drevesih, ko jim odpadejo odmrle veje. ▸ A vörösbegy az elhalt ágak lehullása után a fákban keletkező üregekben fészkel.Albatrosi ponavadi gnezdijo na osamljenih otočkih v Tihem oceanu. ▸ Az albatroszok rendszerint a Csendes-óceán apró lakatlan szigetein fészkelnek.

2. literarno (o lokaciji) ▸ fészket rak, befészkel, bevackol
Edino razkošje, ki si ga občasno privošči, je počitek na zasilnem ležišču, če na njem ne gnezdi kateri od potnikov ali njegovih pomočnikov. ▸ Az egyetlen luxus, amit időnként megenged magának, hogy megpihenjen egy szükségágyon, ha valamelyik utasa vagy asszisztense már nem vackolta be magát oda.
Ta starodavna vas gnezdi visoko na strmem grebenu nad Kolpo in se razgleduje daleč po hrvaških poljih onkraj nje. ▸ Ez az ősi falu egy meredek hegygerincen trónol a Kolpa folyó felett, és a mögötte elterülő horvátországi mezőkre néz.
V vdolbinah jezika gnezdijo bakterije, ki proizvajajo žveplo. ▸ A ként termelő baktériumok a nyelv mélyedéseiben fészkelnek.
Ležala sva vsak na svojem boku, kakor žlici, ki gnezdita v predalu. ▸ Az oldalunkon feküdtünk, mint a fiókba bevackolt két kanál.

3. pogosto v literarnem kontekstu (o prisotnosti, izvoru) ▸ honol, beágyazódik, fészkel
Tudi vsa kultura navsezadnje gnezdi v duševnosti možganov. ▸ Végül is minden kultúra beágyazódik az agy pszichéjébe.
Po njegovem mnenju pojav rasizma gnezdi prav v neoliberalnem sistemu. ▸ Véleménye szerint a rasszizmus jelensége éppen a neoliberális rendszerben gyökerezik.
Samo v grobu gnezdi tak mrak. ▸ Csak a sírban honol ilyen sötétség.

4. v računalništvu (o podatkih) ▸ beágyazČe znotraj celice gnezdite tabele, ima ugnezdena tabela barvo ozadja isto kot celica, v katero je tabela postavljena. ▸ Ha a táblázatot egy cellába ágyazza be, a beágyazott táblázatnak ugyanaz lesz a háttérszíne, mint annak a cellának, amelyben a táblázatot elhelyezte.
Bolj izkušeni uporabniki lahko gnezdijo rezultate poizvedb v svoje vnaprej pripravljene spletne strani. ▸ A tapasztaltabb felhasználók a lekérdezési eredményeket saját, előre elkészített weboldalakba ágyazhatják be.
Lastniki spletnih strani lahko videoposnetke 'gnezdijo' tudi na svoji spletni strani. ▸ A honlaptulajdonosok videókat is beágyazhatnak az oldalaikba.

gnézdo nest; (orlovo, roparic) eyrie, aerie, aery; (fazanov) arhaično nide; figurativno (dom) home, roof; figurativno haunt; (leglo) brood, hatch, (za žuželčja jajca) nidus

gnézdo roparjev den of thieves
polno gnézdo nestful
graditi gnézdo to build a nest, arhaično to nidificate, to nidify
krasti jajca iz gnézd to rob birds' nests
položiti v gnézdo to nest
sedeti na gnézdu to sit on the nest (to hatch)
stikati za ptičjimi gnézdi to go bird's-nesting (ali bird-nesting ali nesting)
sedeti v toplem gnézdu (figurativno) to live (ali to be living ali to be) in clover
ustvariti si gnézdo (figurativno) to build one's nest (ali home), (oženiti se) to settle down to married life
ptički brez gnézda (= otroci brez doma) waifs and strays
napraviti si mehko gnézdo to feather one's nest

gnilôba putridez f ; podredumbre f ; putrefacción f

zobna gniloba caries f dental (ali dentaria)

gnját jamón m

kuhana, surova gnjat jamón cocido (ali dulce), crudo
zvita gnjat jamón arrollado

gnōmonicus 3 (gr. γνωμονικός) ki se nanaša na sončno uro ali njen kazalec: res rationes VITR. Od tod subst. gnōmonica -ae, f: GELL. ali gnōmonicē -ēs, f: VITR., PLIN. (gr. γνωμονική, sc. τέχνη) umetnost presojanja in izdelave sončnih ur, gnomonika.

gnús asco m ; fam ganas f pl de vomitar ; (slabost) náuseas f pl ; (naveličanost) hastío m ; (nevolja) repugnancia f , aversión f

zbuditi gnus dar asco (ali náuseas), repugnar
občutiti gnus ob tener asco (ali aversión) a, sentir repugnancia hacia tomar asco a