Franja

páhniti (-em) perf.

1. urtare, spingere; mandare a terra (con uno spintone):
pahniti od sebe spingere via

2. pren.
pahniti v nesrečo arrecare disgrazie
pahniti v obup portare alla disperazione
pahniti v revščino ridurre alla, in miseria
pahniti iz službe licenziare
pahniti s prestola dimettere, cacciare dal trono
pahniti koga od sebe allontanare da sé, alienarsi qcn.

pahnjen pridevnik
1. (o nastopu ali spremembi situacije) ▸ taszított, döntöttGovedorejci smo pahnjeni v položaj, iz katerega ne vidimo izhoda. ▸ Minket, szarvasmarha-tenyésztőket kilátástalan helyzetbe taszítottak.
Malokdo pa pomisli, da je dekle že od rane mladosti pahnjeno v svet šovbiznisa. ▸ Csak kevesen gondolnak arra, hogy a lányt már fiatalkorában a showbiznisz világába taszították.
Pripovedovalca zgodbe sta otroka, pahnjena v vrtinec vojne. ▸ kontrastivno zanimivo A két elbeszélő a háború forgatagába sodródott gyermek.
Takrat ko zamenjamo bivalno okolje, je naš prebavni sistem pogosto pahnjen iz ustaljenega ritma. ▸ Amikor lakókörnyezetet változtatunk, az emésztőrendszerünk gyakran kizökken a megszokott ritmusból.
Veliki Stalin je bil pahnjen s prestola slave. ▸ A nagy Sztálint letaszították a dicsőség trónjáról.

2. (o fizičnem premiku) ▸ letaszított, lelökött
Pahnjena na oblazinjeni sedež se je zastrmela v presenečenega starca. ▸ kontrastivno zanimivo Párnázott ülésbe huppanva a meglepődött öregemberre bámult.
Zanesljivo vem, da je bil Kenneth pahnjen s terase! ▸ Biztosan tudom, hogy Kenneth-t lelökték az erkélyről.

pajčolán (-a) m velo; knjiž. velame:
bel nevestin pajčolan velo bianco da sposa
črni pajčolan velo da lutto
klobuk s pajčolanom cappellino con veletta
pren. odreči se pajčolanu smonacarsi; deporre, gettare il velo

pájek (-jka) m

1. zool. ragno:
pajek prede, razpenja mrežo il ragno tesse la tela
suh kot pajek magro come uno stecco
pren. tako sem lačen, da mi pajki predejo po želodcu ho una fame da lupo
dolgonogi pajek folco (Pholcus phalangioides)
hišni pajek tegenaria (Tegenaria domestica)
morski pajek grancevola (Maja squinado)
osasti pajek argiope fasciata (Argiope bruennichi)
rdeči pajek ragno rosso (Trombidinus)
vodni pajek argironeta (Argyroneta aquatica)

2. avt. žarg. autogrù

palabra ženski spol beseda, izraz; obljuba, častna beseda; govor, zgovornost; vojska geslo

¡palabra (de honor)! častna beseda!
palabra de matrimonio obljuba zakona
palabra picante zbadljivka
palabra de rey neprelomna beseda
hombre de (su) palabra mož beseda, poštenjak
es la última palabra de la moda to je zadnji krik mode
palabra por palabra dobesedno
bajo palabra (de honor) pod častno besedo
de palabra ustno
en una palabra z eno besedo, kratko in malo, skratka
sin palabra besedolomen, ki sne besedo
¡una palabra! slišite! poslušajte!
¡pase la palabra! zaradi mene!
coger la palabra (a), coger a alg. por su palabra koga za besedo prijeti
cumplir la palabra držati besedo
dar (su) palabra, empeñar la palabra dati (svojo) besedo
sin decir palabra ne da bi besedo zinil
querer decir (ali tener) siempre la última palabra hoteti vedno imeti zadnjo besedo
dejar a uno con la palabra en la boca koga ne poslušati
dirigir la palabra (a) nagovoriti, obrniti se na
no entiendo palabra niti besedice ne razumem
faltar a la palabra ne držati svoje besede
llevar la palabra (glavno) besedo imeti
V. me quita la palabra de la boca besedo ste mi vzeli z jezika
tener palabra imeti besedo
no tener palabra biti besedolomen, ne držati besede
no tener más que una palabra poštenjak biti
tomar la palabra besedo povzeti
tratar mal de palabra surovo nahruliti
usar de la palabra besedo povzeti, govoriti
volver su palabra atrás svojo besedo nazaj vzeti
palabra y piedra suelta no tienen vuelta beseda izrečena ne vrne se nobena
palabras mayores sramotilne besede, psovke
eso quiere decir, en buenas palabras... to se pravi, z drugimi besedami ...
en dos palabras skratka, kratko in malo; brez težave, lahko; v hipu
hombre de dos palabras hinavec!
¡oiga V. dos palabras! slišite Vi!
cuatro palabras, dos palabras nekaj besed, kratek pogovor
ahorrar palabras ne mnogo govoriti, ne govoričiti
beber las palabras, comerse las palabras besede požirati, prehitro govoriti, besede izpuščati (pri pisanju)
estar colgado (pendiente) de las palabras zelo pazljivo poslušati
gastar palabras besede izgubljati, bob v steno metati
no son más que palabras to so le prazne besede
tener palabras, trabarse de palabras spričkati se
traer en palabras s praznimi obljubami za nos vleči
volverle a uno las palabras al cuerpo na laž koga postaviti

palačinka samostalnik
1. ponavadi v množini (jed) ▸ palacsintaPovezane iztočnice: ameriške palačinke

2. (o posledici fizičnega kontakta) ▸ palacsinta
Če je promet gost, vsekakor ostanite v vozilu, saj če skočite ven, vas lahko v palačinko spremeni mimoidoči tovornjak. ▸ Ha sűrű a forgalom, mindenképpen maradjon a járműben, hiszen ha hirtelen kiszáll, egy arra járó teherautó palacsintát csinálhat önből.
Stojiš na ozki polici, pod tabo je kakšnih deset metrov praznine, ravno dovolj, da se spremeniš v palačinko, če padeš. ▸ Egy keskeny párkányon állsz, alattad közel tízméteres mélység, ami éppen elegendő, hogy palacsintává válj, ha leesel.
Zamahne z mečem in s ploskim delom rezila s strani useka grofa po glavi; z udarcem splošči njegove možgane v palačinko. ▸ Suhint a kardjával és a kardél lapos részével oldalról fejbe vágja a grófot; az ütéssel palacsintává lapítva az agyát.

pálček¹ (-čka) m

1. mitol. nano; gnomo:
sedem palčkov i sette nani
vrtni palček gnomo da giardino

2. pren. nano, nanerottolo; šalj. moscerino

3. zool. scricciolo, sepaiola (Troglodytes troglodytes)

pálčica¹ (-e) f dem. od palica bacchetta, bastoncino; bastone:
sprehajalna palčica bastone da passeggio

paleografski pridevnik
(o preučevanju starih pisav) ▸ paleográfiaiLeta 1938 je paleografska študija v britanskem muzeju pokazala, da je bilo na besedilu opravljenih več popravkov. ▸ 1938-ban a British Museumban végzett paleográfiai vizsgálat kimutatta, hogy a szövegben számos javítást végeztek.

pálica (-e) f

1. bastone; verga; mazza; barra; bacchetta; asta; canna; stecca:
opirati se na palico appoggiarsi al bastone
tepsti s palico bastonare, battere, picchiare col bastone
palice so padale po hrbtu le bastonate piovvero sul groppone
bambusova, leskova palica bastone di bambù, di nocciolo
dolga, grčava, kljukasta palica bastone lungo, nodoso, ricurvo
palica s kovinsko konico bastone con puntale, bastone chiodato
igre biljardna palica stecca da biliardo
čarovna palica bacchetta magica
dirigentska palica bacchetta da direttore d'orchestra
voj. nabijalna palica bacchetta, calcatoio
voj. maršalska palica bastone da maresciallo
zlata palica verga d'oro
pastirska palica bastone da pastore
ribiška palica canna da pesca
šport. skakalna palica asta
šport. smučarska palica bastoncino, racchetta da sci
sprehajalna palica bastone, canna da passeggio
rel. škofovska palica pastorale, bastone vescovile
šport. štafetna palica testimone
fiz. gorilna palica bacchetta combustibile
fiz. kontrolna palica barra di controllo
aer. krmilna palica cloche; barra di comando
šport. palica za golf, za hokej mazza, bastone da golf, da hockey
šport. skok ob palici salto con l'asta
pren. palica je pela fu bastonato
pren. priti na beraško palico ridursi al lastrico

2. nekdaj (dolžinska mera, 138 cm) pertica

palimpsēstos -ī, m (gr. παλίμψηστος) palimpsést = znova spraskan (ostrgan) pergament, s katerega so z votličem spraskali prvotno besedilo, da je bil znova uporaben za pisanje: Cat., Ci. ep.

palla¹ f

1. krogla; obla:
palla del mondo pog. zemeljska obla, globus
palla dell'occhio pog. očesno zrklo
palla di lardo pren. debeluh
palla di neve snežna kepa
palla di piombo pren. svinčena krogla

2. krogla, žoga:
palla da biliardo biljardna krogla
palla da tennis teniška žogica
a palla ferma pren. ko je igre konec, ko je vse končano
palla buona, palla goal šport priložnost za zadetek
mancare una palla zamuditi priložnost (tudi pren.);
non essere in palla šport ne biti v formi
prendere la palla al balzo pren. izkoristiti ugodno priložnost

3. (kaznjenčeva) krogla:
essere una palla al piede per qcn. biti komu v nadlego, koga ovirati

4. voj. krogla; granata

5. volilna kroglica

6.
palle pl. vulg. jajca:
rompere le palle a qcn. koga nadlegovati
che palle! kakšna jajca!, dolgčas pa tak!

palma² f

1. bot. palma: dateljnova palma (Phoenix dactylifera)
palma da cocco kokosova palma
palma dum dum palma (Hyphaene thebaica)

2. relig. palmova, oljčna veljica:
domenica delle palme cvetna nedelja

3. pren. nagrada; zmaga:
conseguire, riportare la palma zmagati, dobiti nagrado
la palma del martirio relig. mučeniška palma, krona

palma samostalnik
(drevo) ▸ pálma, pálmafaV bližini večjih mest so nasadi dateljnovih palm in pistacij. ▸ A nagyobb városok környékén datolyapálma- és pisztáciaültetvények vannak.
Želje so daleč od realnega, saj bi bil moj sanjski dopust pod palmami na kakšni peščeni plaži, kjer bi me obdajalo morje in zagorela telesa. ▸ A vágyak távol állnak a valóságtól, hiszen az álombéli vakációm egy homokos strandon lenne, pálmafák tövében, ahol a tenger és napbarnított testek vennének körül.
Za večino ljudi je Fidži idiličen tropski otok s palmami in prijaznimi domačini. ▸ A többség számára a Fidzsi-szigetek idillikus trópusi szigetek pálmafákkal és barátságos helyi lakosokkal.
V ozadju so oaze z dateljnovimi palmami. ▸ A háttérben oázisok vannak datolyapálmákkal.
Vse okoli nas so bili majhni otočki, porasli s kokosovimi palmami. ▸ Körülöttünk pici, kókuszpálmákkal benőtt szigetek helyezkedtek el.
Bele peščene obale, obrobljene s palmami, kristalno čista, sinje modra voda in prostrani temno zeleni pragozdovi, polni pisanih cvetov - raj na zemlji. ▸ Hófehér, homokos, pálmafákkal szegélyezett partok, kristálytiszta, égszínkék víz, távolabb pedig sötétzöld őserdő tele tarka virágokkal – maga a földi paradicsom.
V zadnjem delu dvorišča je poleg bazena zasadil palme, poskrbel pa je tudi za prijetno senco. ▸ Az udvar hátsó részébe, a medence mellé pálmákat ültetett, ezzel a kellemes árnyékról is gondoskodott.
Nekega jutra mornar spleza na palmo, da bi pogledal, ali pluje kakšna ladja v bližini otoka. ▸ Egy reggelen a tengerész felmászik a pálmafára, hogy megnézze, jár-e hajó a sziget közelében.
Na kokosovo palmo spleza kot najspretnejša mačka, hitro, brez nepotrebne porabe moči. ▸ A kókuszpálmára macskaügyességgel mászik fel, gyorsan, felesleges erőfeszítések nélkül.
Pod palmami sedijo redki gostje sanatorijev in berejo. ▸ A pálmafák tövében csak néhány szanatóriumbeli vendég ül és olvas.
Sopomenke: palmovec
Povezane iztočnice: dateljnova palma, datljeva palma, kokosova palma, oljna palma

pálma (-e) f

1. bot. palma, palmizio:
dateljnova palma palma da datteri, palmizio (Phoenix dactylifera)
dum palma palma dum (Hyphaene thebaica)
kokosova palma palma da cocco, cocco (Cocos nucifera)
oljna palma palma da olio (Elaeis guineensis)
zmajeva palma calamo (Calamus)
pren. palma miru la palma della pace

2. pren. palma:
film. zlata palma palma d'oro

palo m

1. kol; drog:
palo di sostegno podporni kol
dritto come un palo raven kot kol, tog
ha ingoiato un palo pren. hodi, kot da ima kol v hrbtu
rimanere al palo di partenza pren. prestopati se na mestu
saltare di palo in frasca preskakovati s predmeta na predmet

2. pren. žarg.:
fare il palo, fare da palo biti na straži (pri kraji, ropu)

3. šport prečka, vratnica

pamet ženski spol (-i …) der Verstand, die Vernunft; strokovno: praktische Vernunft; pogovorno: die Grütze, das Köpfchen
zdrava pamet der gesunde Menschenverstand
počasna pamet die Begriffsstutzigkeit
počasne pameti begriffsstutzig, schwer von Begriff
figurativno imeti več sreče kot pameti mehr Glück als Verstand haben
imej no pamet! nimm doch Verstand an!
soliti pamet komu (jemandem) dareinreden, ins Handwerk pfuschen
srečala ga je pamet figurativno er ist zur Vernunft gekommen
tu se človeku pamet ustavi figurativno da steht der Verstand still
pamet je boljša kot žamet Weisheit ist besser als Gold und Silber
k pameti:
priti k pameti Vernunft annehmen/zur Vernunft kommen
spraviti k pameti zur Vernunft bringen

na pamet aus dem Kopf, auswendig, aus dem Stegreif
računanje na pamet das Kopfrechnen
računati na pamet im Kopf rechnen
učenje na pamet das Auswendiglernen
učiti se na pamet auswendig lernen
znati na pamet auswendig können

ob pamet von Sinnen (biti ob pamet von Sinnen sein)
spravljati ob pamet wahnsinnig machen

po pameti der Vernunft nach, vernunftgemäß
pri pameti:
biti pri pameti seine fünf Sinne beisammen haben
nisi pri pravi pameti du hast wohl nicht alle beieinander

zoper pamet vernunftwidrig
zoper zdravo pamet wider alle Vernunft

pámet (um) intellect, intelligence, sense, brains pl, wits pl; (duh) reason, mind; prudence; mother wit; (razumevanje) understanding; (spomin) memory; pogovorno gumption

na pámet by heart
zdrava pámet common sense, sanity
si ob pámet? are you out of your senses?, have you lost your wits?
ali si pri pámeti? are you in your right mind?
sem pri kraju s svojo pámetjo I am at my wit's end
bodi no pri pámeti! be sensible!, be reasonable!, have a bit of common sense!
on ni pri pravi pámeti he is not in his right mind, he is out of his mind
nisem bil pri pravi pámeti I had not my wits about me
on je počasne pámeti he is slow-witted, pogovorno he is slow on the uptake
ona je kratke pámeti she is rather slow (ali dull, slow on the uptake)
še (vedno) mi je na pámeti... it is still fresh in my mind...
nima toliko pámeti, da bi (u)videl... he has not the wits to see...
to se krega s pámetjo it is thoughtless (ali senseless)
si se s pámetjo skregal? have you taken leave of your senses?
padlo mi je na pámet it occurred to me, the idea struck me, the thought crossed my mind
na kraj pámeti mi ne pade, da bi (rekel) far be it from me to (say)
reči, kar človeku pade na pámet to say whatever comes to mind
imeti več sreče kot pámeti to have more luck than brains
izgubiti pámet to go out of one's mind (ali pogovorno off one's rocker); to lose one's mind (ali one's reason)
to presega mojo pámet this is beyond me, that's over my head, that passes my comprehension
priti k pámeti to come to one's senses
kdo, ki je pri pravi pámeti, bi šel...? who in his senses would go...?
moram ga spraviti k pámeti I must make him see reason (oziroma see sense)
spraviti koga ob pámet to drive someone out of his mind (ali pogovorno up the wall, round the bend)
sklicevati se na zdravo pámet to appeal to reason
(iz)računati na pámet to calculate mentally
učiti se na pámet to learn by heart, to commit to memory
znati na pámet to know by heart (ali from memory), (vlogo) to be word-perfect
ko te bo pámet srečala... when you see reason...

pámet sens moški spol , raison ženski spol , esprit moški spol , sens commun, bon sens ; (spomin) mémoire ženski spol ; (razsodnost) jugement moški spol , entendement moški spol , discernement moški spol ; (previdnost) prudence ženski spol

kratka pamet mémoire courte
kurja pamet tête ženski spol de linotte, mémoire de lièvre
počasna pamet esprit lent (ali d'escalier)
počasne pameti dur de tête
zdrava pamet esprit sain (ali naturel), bon sens, sens commun, jugement commun, familiarno jugeote ženski spol
na pamet de mémoire, par cœur
biti pri polni pameti avoir toute sa raison (ali sa lucidité), jouir de toutes ses facultés
biti brez pameti être fou (ali ženski spol folle), être privé de raison, être inconscient, familiarno timbré (ali toqué, loufoque)
imeti zdravo pamet avoir du bon sens, popularno avoir de la jugeote
izgubiti (ali priti ob) pamet perdre la raison (ali l'esprit), n'avoir plus toute sa tête, familiarno déraisonner (ali dérailler)
napisati na pamet écrire de mémoire
naučiti se, znati na pamet apprendre, savoir par cœur
ostači pri pameti (medicina) conserver ses facultés mentales
povedati na pamet dire (ali réciter) de mémoire (ali par cœur)
priti na pamet venir à l'esprit, avoir une idée
priti ob pamet devenir fou (folle ženski spol), perdre la tête
prili spet k pameti recouvrer la raison (ali le jugement), revenir à la raison, familiarno retrouver ses esprits
ravnati po pameti agir raisonnablement (ali conformément à la raison)
spraviti koga k pameti mettre (ali amener) quelqu'un à la raison, faire entendre raison à quelqu'un
spraviti koga ob pamet faire perdre la raison (ali le jugement) à quelqu'un
s pametjo raisonnablement
to ni za njegovo pamet cela le dépasse, ceci est au-dessus de sa compétence, ceci n'est pas à sa portée
kje sem imel pamet? (figurativno) où avais-je l'esprit?
ne biti (čisto) pri pravi (pameti) n'avoir pas tous ses esprits, avoir l'esprit troublé, ne pas avoir toute sa raison
prišla mi je na pamet misel, da l'idée m'est venue que
ima večjo srečo kakor pamet il a plus de chance que de science, il a une chance imméritée, popularno il a une veine de cocu

pámet razón f ; inteligencia f ; mente f ; intelecto m ; juicio m ; sentido m ; entendimiento m

s pametjo con sentido
na pamet de memoria
počasne pameti fam duro de mollera
zdrava pamet sentido común, buen sentido, sano criterio m
biti pri polni pameti estar en su (cabal) juicio
biti pri zdravi pameti estar en su (sano) juicio
(on) ni čisto pri pravi pameti no está en sus cabales (ali en su juicio)
imeti več sreče kot pameti tener más suerte que letras
iti komu preko pameti no estar al alcance de la comprensión de alg
izgubiti (priti ob) pamet perder la razón (ali el juicio); volverse loco, fam perder el seso
naučiti se (znati, recitirati) na pamet aprender (saber, recitar) de memoria
tu človeku odpove pamet se queda uno anonadado (ali fam turulato)
priti k pameti llegar al uso de la razón, entrar en razón, alcanzar la edad de la razón
priti spet k pameti recobrar la razón (ali el juicio), volver a la razón
prišla mi je na pamet misel (da ...) se me ocurrió la idea (de)
ostati pri pameti (med) conservar sus facultades mentales
spraviti koga k pameti hacer entrar en razón a alg
spraviti koga ob pamet hacer perder la razón (ali el juicio) a alg; volver loco a alg
sem pri kraju s svojo pametjo mi sabido no llega a más