Franja

approbation [æprobéišən] samostalnik
odobritev, odobravanje, privolitev; pohvala

by approbation s privolitvijo
on approbation na vpogled

appropinquō (adpropinquō) -āre -āvī -ātum

1. krajevno: bližati se, približ(ev)ati se; abs.: cum... suspicio allata est ad Eumenem hostem appropinquare N., adpropinquante manu Plin. če približaš roko; z dat.: appr. ianuae L., finibus Bellovacorum, moenibus C., ubi (Rhenus) Oceano appropinquat C.; pass. impers.: cum eiusmodi locis esset appropinquatum C.; z ad: appr. ad summam aquam Ci., ad hostes C., ad insulam N., ad iuga montium L.; redko z in in acc. ali s samim acc.: iniquum in locum Auct. b. Hisp., fluminis ripas Auct. b. Hisp.

2. časovno: bližati se: cum dies comitiorum appropinquaret L., hiems appropinquabat C., ver appropinquabat N., L., proxima nocte, cum lux appropinquaret Ci. proti svitu, unde apparet noctem appropinquare Q.

3. pren. bližati se, čakati koga, nadejati se česa: quibus ego confido... fatum aliquod... certe iam appropinquare Ci., illi poena et nobis libertas appropinquat Ci., imperii occasum appropinquare dixerunt Ci., cum esset gravida Auria... et iam appropinquare partus putaretur Ci. da je že blizu čas poroda; occ. o osebah: biti na tem, da..., blizu biti: iam appropinquat, ut videat Ci., centuriones primis ordinibus appropinquabant C. centurionom se je bilo nadejati povišanja na prvo častno stopnjo.

appropiō -āre -āvī (ad in prope) (pri)bližati se; v pravem in v prenesenem pomenu, abs., z dat., s praep. ad: Eccl.

approve [əprú:v]

1. prehodni glagol (of)
odobriti; pohvaliti; potrditi, dokazati, priporočiti; izraziti priznanje

2. neprehodni glagol
izkazati se

to approve o.s. a good worker izkazati se dobrega delavca
to approve of odobriti, strinjati se s, priznati

approvisionnement [-izjɔnmɑ̃] masculin preskrba, oskrbovanje, dovoz, dobava; pluriel zaloga

officier masculin d'approvisionnement intendantski častnik
approvisionnement en énergie électrique, en gaz, en essence, en eau (ali d'eau), en matières premières, en vivres oskrba z električno energijo, s plinom, bencinom, vodo, s surovinami, z živili

approvisionner [-zjɔne] verbe transitif oskrbovati, oskrbeti (de quelque chose s čim), dobavljati; opremiti

approvisionner de houille oskrbeti s premogom
s'approvisionner oskrbeti se (de, en z), napraviti si zalogo
s'approvisionner en essence (automobilisme) oskrbeti se, založiti se z bencinom
s'approvisionner de bois pour l'hiver oskrbeti se z drvmi za zimo
s'approvisionner chez l'épicier du quartier nakupovati pri špeceristu svoje četrti

approximō -āre -āvī -ātum (pri)bližati se, prihajati: abs. in s praep. ad: Eccl.

appui [apɥi] masculin podpora, opora; naslon; poudarek; pomoč

à l'appui de za podkrepitev, za dokaz
avec preuves à l'appui s podkrepilnimi dokazi
sans appui brez pomoči
à hauteur d'appui v prsni višini
pièce féminin à l'appui dokazna listina
point masculin d'appui oporišče
être l'appui de quelqu'un, servir d'appui à quelqu'un biti komu v oporo
prendre appui sur quelque chose nasloniti, opreti se na kaj
prendre sous son appui vzeti koga v svoje varstvo
prêter son appui à quelqu'un pomagati komu
venir à l'appui de quelqu'un komu pa pomoč priti, podpreti ga

apron-string [éiprənstriŋ] samostalnik
trak na predpasniku

to be tied (ali pinned) to one's mother's (wife's) apron-string s držati se materinega (ženinega) krila, biti nesamostojen; biti pod copato

aptō -āre -āvī -ātum (intens. glag. *apiō -ere, prim. apīscor)

1. prilagoditi (prilagojevati), (pri)ravnati (priravnavati), natakniti (natikati), nastaviti (nastavljati), da(ja)ti kaj na kaj: arma L., cristas telaque trunca V., remos Cu., vela Q., calamos, sudes V., tabulam Col., bellatore iubas aptante Sil.; z dat.: dona postibus V., Danaûm insignia nobis aptemus V., cur dexteris aptantur enses conditi? H. se jemljejo v roke..., a. corpori arma L. oborožiti (oboroževati) se, vincula collo Q., sagittas nervo, tela flagello V., anulum digito Suet., anulos (domini) sibi Sen. ph., personam Herculis et cothurnos infantibus Q., foribus claves Mart.; pren.: ad evagandum altius validiores sibi pennas Amm.; redkeje s praep.: mucronem sub pectus imum Q., aptat... miles ad arma manus O., ad militares remus aptatur manus Sen. tr., in eo transversae perticae... aptantur Col., cibaria militum in fasciculos aptata Front.

2. prirediti (prirejati), pripraviti (pripravljati), opremiti (opremljati), opraviti (opravljati); abs.: capere arma et aptare L., apt. lacertos V., classem V., Liburnicam Plin. iun., naves Suet., iam paratas aptatasque habebat pedes lintres L., in pace... aptavit idonea bello H., arma, moenia, viros aptant Plin. iun.; z dat.: arma pugnae L., se pugnae V., Cu., habendo (= za rabo) ensemque clipeumque V., sarcinas itineri Cu., sanguinem hircinum cibo, tabulam picturae Plin.; z ad: ad transeundum omnia Cu., reliquias navigii ad cursum Sen. ph.; z abl. instrumenti: ensem vaginā V. z nožnico opremiti, v nožnico vtakniti, se ut quisque aptaverat armis L., apt. classem velis V., apt. biremes remigio V., pinum armamentis Q., silvis trabes V.

3. pren. pripraviti (pripravljati) v kak namen, primerno urediti (urejati), uravna(va)ti: bella... citharae modis H., haec carmina nervis Pr., animos aptent armis V., usum ad ipsius munitionis firmamentum apt. L., hoc verbum est ad id aptatum, quod ante dixerat Ci., sunt haec ad popularem aptata delectationem Q., in oratione pressa sunt omnia et rei aptata Sen. ph.... in stvari primerno.

aptus 3 (pt. pf. glag. *apiō -ere), adv. -ē (comprehendere vinculo antiqui apere dicebant, unde aptus P. F.)

I. kot pt. pf.

1. privezan, pritaknjen, pritrjen, privešen, pripet (spet): vincti inter se et nodis apti Ci., gladium e lacunari setā equinā aptum demitti iussit Ci., uteri terrae radicibus apti Lucr., bracchia... validis ex apta lacertis Lucr.; pren.: vi Veneris vinctus, otio aptus Pl. navezan na brezdelje, brezdelju predan.

2. pren. odvisen od česa, izvirajoč iz česa: honestum, ex quo aptum est officium Ci., non ex verbis aptum pendere ius Ci., nemo potest non beatissimus esse, qui est totus aptus ex sese Ci., rerum causae aliae ex aliis aptae et necessitate nexae Ci.; s samim abl.: rudentibus apta fortuna Ci., vita modica et apta virtute Ci.

3. strnjen, zvezan: cum inter se omnia conexa et apta viderit Ci., apta inter se et cohaerentia dicere Ci., facilius est apta dissolvere quam dissipata conectere Ci., oratio apta Ci., coniugio corporis atque animae consistimus uniter apti Lucr.

4. primerno uravnan, dobro urejen, v dobrem stanju, preskrbljen, opravljen, opremljen, okrašen s čim; abs.: socordius ire milites non aptis armis S. fr., exercitus S., L. za boj pripravljeno, oratio Ci. primerno zaokrožen, naturā nihil est aptius, nihil descriptius Ci., Thucydides verbis aptus et pressus Ci. kratek in jedrnat; z abl. instrumenti: Fides alma, apta pennis Enn. ap. Ci., caelum stellis ardentibus aptum V., illae triremes omnes... aptae instructaeque omnibus rebus ad navigandum C., nautico instrumento apta et armata classis L., aptae et instructae remigio... quinqueremes erant L.

II. kot adj. priležen, prilegajoč se, tesen, oprijet: calcei... apti ad pedem Ci., ad pedem apte convenire Ci., pileum capiti apte reponere L., mundi corpus apte cohaeret Ci., ex patellis quae evellerat, apte in scaphiis aureis includebat Ci.; pren.
a) ret.: apte cum genere ipso orationis Ci. popolnoma ustrezno značaju govora, aptissime inter se cohaerere (o besedah) Ci.
b) nravno: hunc (casum) apte... ferre Ci. vdano; pogosto pren. priležen, prikladen, prigoden, primeren, pripraven, sposoben, spreten (naspr. ineptus): abs.: tempus L. pravi, apto cum lare fundus H. s primernim imetjem, nunc quid aptum sit, hoc est quid maxime deceat in oratione, videamus Ci., aptior occasio Cu., opere ipso coniungi haud paulo aptius videri potest Cu., verbis uti... quam maxime aptis Ci., apte, distincte, ornate dicere Ci.; z abl.: (Mucianus) aptior sermone T.; z dat.: arma, quae cuique habilia atque apta essent Ci., ut provincia, quae cuique apta esset, ea cuique obveniret Ci., aptum Argos equis H., armis apta magis tellus Pr., aptum tempus insidiis T., reliqua illis erant aptiora C., locus proelio aptior Cu.; z dat. gerundii ali gerundivi: quod bellando aptus sum Acc. fr., quidquid alendo igni aptum est Cu., iter aptum insidiis tegendis erat Cu., aptus alliciendis feminarum animis T., gens aptior novandis quam gignendis rebus Cu., aptiora exportandis oneribus tarda iumenta sunt quam nobiles equi Sen. ph.; z ad: ad omnes res aptus N., id pallium aptum esse ad omne anni tempus Ci., videamus nunc..., locus ad insidias ille ipse,... utri tandem fuerit aptior Ci., nostros minus aptos esse ad huius generis hostem C. za boj zoper takega sovražnika, Gallia aptissima ad bellum renovandum C., castra ad bellum ducendum aptissima C.; s finalnim relat. stavkom: est mihi, quae lanas molliat, apta manus O., nulla videbatur aptior persona, quae de illa aetate loqueretur Ci.; pesn.
a) z in (za): formas deus aptus in omnes O.; poklas.: in quod (genus pugnae) minime apti sunt L.
b) z inf. (pesn.): (ficus) non erat apta legi O., mens apta capi O., Circe apta cantu mutare figuras Tib.

aquaelicium (aquilicium) -iī, n (aqua in ēlicere) prirotitev dežja, v bogoslužnem jeziku obred (žrtvovanje), s katerim se izprosi dež: Tert.

aquel, aquella, aquello (aquél, aquélla) oni, ona, ono; oni tam, tamkajšnji

un aquél oné, onegá
con el aquél de que s pretvezo, da ...
todo aquél que vsak, ki
como aquello de... kot se (navadno) reče

Aquīlius (Aquīllius) 3 Akvilij(ev), rim. patricijsko in plebejsko rodbinsko ime,

1. M'. Aquilius Manij Akvilij, konz. l.129, končal je vojno z Aristonikom: Vell., Fl., Iust.

2. M'. Aquilius Manij Akvilij, sin prejšnjega, bil je Marijev legat l.103, l.101 pa je kot konz. zatrl upor sužnjev na Siciliji, ki ga je vodil Atenion (Athenio); l.88 je bil premagan v mitridatski vojni in po izdajstvu izročen kralju Mitridatu, ki ga je dal privezati na osla, zasmehovati in mu naposled v grlo vliti raztopljenega zlata: Ci., Vell., Fl.

3. C. Aquilius Gallus Gaj Akvilij Galus, Ciceronov prijatelj, govornik, pravnik; l.66 je bil skupaj s Ciceronom pretor: Ci., Plin.

4. Aquilius Regulus Akvilij Regul, polbrat govornika Vipstana Mesale, malopriden ovaduh (delator) cesarske dobe: T.

5. Aquilius Niger Akvilij Niger, rimski zgodovinopisec: Suet.; tudi kot žensko ime: Aquīlia Akvilija: Ci. ep. Adj. Akvilijev: lex (= Gaja Akvilija Galusa) Ci., G.; Od tod adj. Aquīliānus 3 Akvilijev (= Gaja Akvilija Galusa): Icti., definitio Ci.; subst. Aquīliānī -ōrum, m akvilijevci: Varr.

ara samostalnik
1. pravo (vnaprejšnje plačilo dela kupnine) ▸ foglaló, előlegOb podpisu pogodbe se plača deset odstotkov are, preostali del kupnine pa ob primopredaji. ▸ A szerződés aláírásakor tíz százalék előleget kell megfizetni, a vételár fennmaradó részét pedig az átadáskor kell kifizetni.
Posel je bil s sklenjen s podpisom pogodbe in plačilom are. ▸ Az üzlet a szerződés aláírásával és az előleg kifizetésével köttetett meg.

2. Ara (ptica) ▸ arapapagáj, ara
Odšla je v trgovino z malimi živalmi in zagledala čudovito aro. ▸ Elment egy kisállat-kereskedésbe, és meglátott egy gyönyörű arát.
Prelepa modro-rumena ara se sprehaja po vrtu in ponosno razkazuje svoje lepo perje. ▸ Egy gyönyörű kék-sárga ara járkál a kertben, büszkén mutogatva gyönyörű tollazatát.

arabarchēs (alabarchēs) -ae, m (gr. ἀραβάρχης, ἀλαβάρχης) arabarh, alabarh, visok oblastnik aleksandrijskih Judov, najbrž višji carinski uradnik za vzhodno Ponilje proti Arabiji: Iuv.; sarkastično o Pompeju, ki se je ponašal s tem, da je carino izdatno pomnožil: Ci. ep. Od tod arabarchia (alabarchia) -ae, f (gr. ἀραβαρχία, ἀλαβαρχία) arabarhovstvo, alabarhovstvo: Cod. I.

Arabēs -bum, acc. pl. -bēs in nav. (gr.) -bas, sg. Arabs -bis, m (gr. Ἄραβες, Ἄραψ) Arabci, Arabec: Ci., L., H. idr., Eoi Arabes Tib. (ker so mislili, da bivajo ob robu oceana proti vzhodu), aspice... Eoasque domos Arabum pictosque Gelonos V., Arabes Scēnītae Plin., Scēnītae Arabes Amm. (Ἄραβες Σκηνῖται), ki živijo pod šotori (v južni Mezopotamiji) in jih T. (Annal. XII, 12) imenuje samo Arabes, Arabes beati.; adj. Arabs -bis arabski: pastor Arabs Pr., messor Arabs Mart.; heterocl. pl. subst. Arabī -ōrum, m Arabci: Aur., sive Getis inferre... bellum Hyrcanisve Arabisve parant V.; met. Arabēs Arabija: palmiferos Arabas reliquit O. in Arabes molles gradietur Cat. — Od tod subst.

1. Arabia -ae, f
a) (sc. terra) polotok Arabija, nav. skupaj s sirskimi stepami, južno Mezopotamijo in severovzhodnim oz. vzhodnim Egiptom: Pl., Ci. ep., Pr., Cu., Mel., Plin.
b) (sc. urbs) Arabija, mesto v Srečni Arabiji (zdaj Aden): Mel.

2. Arabiānus -ī, m Arabec (kot cogn.): Lamp., Vop.

3. Arabissa -ae, f Arabka: Hier. Adj.

1. Arabicus 3 arabski: Pl., Cu., sinus Mel., Plin. Arabski zaliv, Rdeče morje = mare Ar. Mel., lapicidinae Plin., spina Plin.; adv. Arabicē arabsko: Pl. fr., P. F.; subst. Arabica -ae, f (sc. gemma) „arabski dragulj“, menda vrsta kalcedona ali oniksa: Plin.

2. Arabius 3 (starejša in pesn. soobl. Arabicus 3) arabski: Pl., Prisc., limen Pr. (ki piše: Ārabium) z arabskimi zavesami opravljen (po drugih iz arabskega kamna, t.j. belega alabastra).

3. Arabus 3 arabski: Pl., Luc., lapis Plin.

arabeska samostalnik
1. umetnost (okrasek; vzorec) ▸ arabeszkVsepovsod so po zidovih številne arabeske, po tleh marmor in tu in tam lončnice. ▸ A falakon számos arabeszk, a padlón márvány, itt-ott cserepes növények.
Fasado je prekril s kovinskimi naoknicami v slogu arabskih arabesk. ▸ A homlokzatot arab arabeszk stílusú fém zsalukkal díszítette.

2. glasba (skladba ali del skladbe) ▸ arabeszkSolist z arabeskami poudarja določene orkestrske barve in njihova razpoloženja. ▸ A szólista arabeszkekkel hangsúlyozza a zenekari színeket és azok hangulatát.

3. (plesna figura) ▸ arabeszk
Plesalkin gib je izrazito prežet z liričnostjo: izredno senzibilne roke, lahkotnost giba, visoke in precizne arabeske. ▸ A táncosnő mozgása kifejezetten lírai: rendkívül érzékeny kézmozdulatok, könnyed mozgás, magas és precíz arabeszkek.

4. (misel ali pripoved) ▸ tekervényes történet, cikornyás történet
Hvala lepa za človeka, ki si ne zna na hitro s priročnimi arabeskami okrasiti življenjepisa! ▸ Mire megyek olyasvalakivel, aki képtelen cikornyás elemekkel gyorsan megszépíteni az önéletrajzát!
Zavozlane rebuse tega mesta sem najprej odkrival v njegovih iskrivih pisateljskih arabeskah, zdaj pa jih odkrivam še v minimundusu njegovega puba. ▸ A város titokzatos rébuszait először sziporkázó, tekervényes történeteiben fedeztem fel, most pedig a kocsmája minimunduszában.

5. (motiv, ki spominja na arabesko) ▸ arabeszk, tekervényes motívum, cikornyás motívum
Vsak plesalec je v roki držal kratek meč, s katerim je moral izvesti zahtevno arabesko, tako da je z zaporednimi gibi rok in nog nakazoval izmenične poteze medsebojne agresivnosti in podreditve. ▸ Mindegyik táncos rövid kardot tartott a kezében, amellyel egy összetett cikornyás formagyakorlatot kellett végrehajtaniuk, a karok és lábak egymást követő mozdulataival a kölcsönös agresszió és behódolás váltakozó gesztusait sugallva.
Iz gobca se mu je cedila tenka nit sline in na tleh kabine risala arabesko. ▸ A pofájából vékony nyálcsík csordogált, és cikornyás alakzatot rajzolt a fülke padlójára.

6. (kompleksen preplet) ▸ kavalkád, egyveleg
Okusi so se prepletli v pravo arabesko in nas spodbudili k premlevanju ponudbe z jedilnega lista. ▸ Az ízek valódi kavalkádban tobzódtak, és arra sarkaltak bennünket, hogy alaposan áttanulmányozzuk az étlap kínálatát.
Čakala me je nova celina, črna kot oglje, peščena arabeska hašiša in žalostnih večerov, v katerih se vonj dima meša z laježem psov pod neskončnimi zvezdami. ▸ Várt rám az új kontinens, szénfekete, a hasis és a szomorú esték kavalkádja a homokban, ahol a füst szaga elvegyült a kutyák ugatásával a végtelen égbolt alatt.

arātrum -ī, n (arāre; prim. gr. ἄροτρον) oralo, plug: Ca., Varr., Lucr., V., O., Tib. idr., arator aratrum ipse atque omne instrumentum vendat Ci.; pri ustanavljanju mest so s plugom zaznamovali mestne meje: Casilinum coloniam deduxisti, ut aratrum circumduceres Ci.; čez obzidje osvojenih mest so po starem običaju potezali plug v znamenje, da je mesto razrušeno: cur perirent funditus imprimeretque muris hostile aratrum exercitus insolens S.

arborer [arbɔre] verbe transitif vidno nositi; izobesiti

arborer un drapeau izobesiti zastavo
(figuré) arborer l'étendard de la révolte upreti se; spuntati se
arborer un insigne à sa boutonnière nositi znak v gumbnici
arborer un sourire s smehljajem vidno vsem kazati svoje zadovoljstvo, veselje, ostentativno se nasmehniti