Franja

rang [rɑ̃] masculin vrsta; red, čin; položaj, mesto; rang; architecture sloj kamenja

par rang de taille po velikosti
par rang d'ancienneté po službenih letih
à son rang po vrsti
en rangs v strnjenih vrstah
en rang d'oignons v eni vrsti
officier masculin sorti des rangs (militaire) častnik, ki je izšel iz vrst navadnih vojakov
avoir rang de capitaine imeti čin stotnika
avoir le rang sur quelqu'un imeti prednost pred kom
être au rang de spadati k; imeti čin, položaj (česa)
être, se mettre sur les rangs sodelovati, udeležiti se (tekmovanja)
garder, tenir son rang (ob)držati svoj položaj
mettre quelqu'un au rang des amis šteti koga med (svoje) prijatelje
se mettre au rang de prištevati se k
prendre rang uvrstiti se (parmi med); imeti trden položaj
prendre rang avant quelqu'un imeti prednost pred kom
rompre les rangs (militaire) razbiti vrste, raziti se
serrer les rangs stisniti, zgostiti vrste, stisniti se skupaj

rappel [rapɛl] masculin, politique odpoklic; poklicanje nazaj (v spomin); poziv, opomin; militaire ponoven vpoklic; naknadno doplačilo; théâtre poklic pred zastor

rappel d'un ambassadeur odpoklic veleposlanika
rappel d'un acteur sur la scène poklic igralca na sceno
rappel de compte opomin, poziv za plačilo računa
rappel d'un exilé poklic izgnanca (v domovino)
rappel d'impôt poziv za plačanje davka
rappel à l'ordre (parlement) poziv k redu
rappel paiement opomin za plačilo
rappel de réservistes vpoklic rezervistov
numéro masculin de rappel (cam) številka opomina
battre le rappel (militaire) zbobnati skupaj
descendre en rappel (alpinizem) sestopiti po vrvi
rappel à la vie oživitev
descente féminin en rappel spust, sestop po vrvi
il a eu cinq rappels petkrat so ga poklicali pred oder
toucher le rappel dobiti zaostanek plače

rariteta samostalnik
(redkost) ▸ ritkaság, raritásUmetnici nastopata skupaj le nekaj tednov v letu, zato so njuni nastopi prava rariteta. ▸ A művésznők egy évben csak néhány hétig lépnek fel közösen, ezért a fellépéseik igazi ritkaságnak számítanak.

rȁspār m nepar: ne može ona za njega poći, raspar je ne more se z njim omožiti, nista za skupaj

rattacher [rataše] verbe transitif (zopet) -na, -po, privezati; prikleniti; pripojiti; politique priključiti; spraviti v zvezo

(à z)
se rattacher priključiti se (à k komu), pripojiti se; spadati skupaj (à z), pripadati (à k); biti v zvezi; nanašati se; biti povezan
rattacher un chien zopet privezati psa
rattacher une commune à un canton priključiti občino kantonu
rattacher une question à une autre povezati neko vprašanje z drugim vprašanjem
ces questions se rattachent l'une à l'autre ti dve vprašanji sta povezani eno z drugim
rien ne nous rattache plus à notre pays d'origine nič nas več ne veže na našo rodno deželo

razumeti se povratni glagol
1. (biti v dobrih odnosih) ▸ kijönnek egymással, megértik egymástLjudje v klubu so super, soigralke odlične, razumem se z vsemi. ▸ Az emberek a klubnál nagyszerűek, a csapattársaim kiválóak, jól kijövök mindenkivel.
Škotski ovčar je miroljuben, zelo se razume z otroki. ▸ A skót juhászkutya nyugodt és nagyon jól kijön a gyerekekkel.

2. (biti strokovnjak) ▸ ért hozzá, hozzáértőNe razumem se na vaše zakone in pošteno povedano, me prav dosti niti ne zanimajo. ▸ Nem értem a törvényeiket, és őszintén szólva nem is nagyon érdekelnek.

3. (o rastlinah) ▸ jól megférnek egymással, jól kijönnek egymással
Morski koprc se zelo dobro razume s paradižnikom in čebulo. ▸ A tengeri kömény jól megfér a paradicsommal és a hagymával.
Solata je za pridelavo nezahtevna rastlina, ki se dobro razume s tako rekoč vsemi vrtninami, edino s peteršiljem nista za skupaj. ▸ A fejes saláta könnyen termeszthető növény, ami úgyszólván minden zöldséggel jól kijön, kivéve a petrezselymet, amellyel nem illenek össze.

4. (o delovanju naprav) ▸ együttműködik
Vsaka računalniška komponenta ima svoj gonilnik, saj ji ta omogoča, da pravilno deluje in se razume z drugimi deli računalnika, predvsem pa, da zna delovati skupaj s programsko opremo. ▸ A számítógép minden alkatrészének van saját illesztőprogramja, mert ez teszi lehetővé a megfelelő működését és a számítógép más részeivel való együttműködést, és – ami a legfontosabb – a szoftverrel való együttműködést.

5. (o uspešni aktivnosti) ▸ bír, boldogul, elboldogul
Kako se pa vi razumete s ponedeljki? ▸ És ön hogy bírja a hétfőket?
Pač pa sem se zelo dobro razumel z rožami. ▸ Én pedig nagyon jól elboldogultam a rózsákkal.
V obdobju, ko ga je obdajalo domotožje po teatru, si je želel preizkusiti, kako se razume z dramskim dialogom. ▸ Olyankor, amikor áthatotta a színház utáni vágyakozás, szerette volna kipróbálni, hogyan boldogul a drámai párbeszéddel.

recept samostalnik
1. (za izdajo zdravila) ▸ recept, vény, orvosi rendelvényGlivice lahko zatrete z zdravili brez recepta v obliki tablet, krem ali svečk. ▸ A gombafertőzést vény nélkül kapható készítményekkel, tablettákkal, krémekkel vagy kúpokkal küzdheti le.Razložite mu svoje težave, on pa vam bo svetoval in morda napisal recept za tablete. ▸ Magyarázza el neki, hogy mi a gondja, ő pedig tanácsot fog adni és esetleg felír valamilyen tablettát.Povezane iztočnice: obnovljivi recept, elektronski recept

2. (pri kuhanju) ▸ receptVlagamo zelje, čebulo in papriko, vse skupaj pa pripravimo po lastnih receptih. ▸ Káposztát, hagymát és paprikát teszünk el, mindezt a saját receptünk alapján.Ko se še učite osnovnih tehnik, se držite receptov in pazljivo tehtajte vse sestavine. ▸ Amíg még csak az alaptechnikákat tanulja, tartsa magát a receptekhez és gondosan mérje le az összes hozzávalót.
3. (navodilo za pripravo) ▸ receptCel teden so zbirali zanimive recepte o zeliščih, ki so jih sedaj razstavili. ▸ Egész héten érdekes recepteket gyűjtöttek a gyógynövényekről, amelyeket most tárlat keretében mutattak be.Stari recepti za spodbujanje spolne sle so se ohranili še iz antičnih časov. ▸ A nemi vágyat serkentő ősi receptek még a római korból maradtak fenn.
Nato nalijemo na led pijače po receptu in jih z barsko žlico pomešamo z gibi od zgoraj navzdol. ▸ Ezután öntse a recept szerinti italokat a jégre, és keverje meg egy bárkanállal felülről lefelé irányuló mozdulatokkal.

4. (navodilo; pravilo) ▸ receptSodniki ponujajo recepte za večjo učinkovitost sodišč. ▸ A bírák recepteket kínálnak a bíróságok hatékonyabbá tételére.Po preizkušenem receptu so se sicer odločili, da bodo v moštvu nastopili najboljši trije s posamične tekme. ▸ A jól bevált receptet követve úgy döntöttek, hogy az egyéni verseny három legjobbja szerepel a csapatban.Star recept za lepe nohte je raba limone. ▸ Egy régi recept szerint citromot alkalmazva szépek lesznek a körmei.Kakšnega posebnega recepta za dolgo življenje nimam. ▸ Nincs különleges receptem a hosszú életre.
Strokovnjaki zatrjujejo, da je hoja recept proti stresu in depresiji. ▸ A szakértők szerint a gyaloglás a stressz és a depresszió leküzdésének a receptje.
Ženina je vprašal, kakšen je recept za petdeset let skupnega sožitja. ▸ Megkérdezte a férjet, mi a receptje az 50 éves szimbiózisnak.

recoller [-kɔle] verbe transitif znova zalepiti (l'enveloppe kuverto)

recoller un vase zlepiti vazo
se recoller zlepiti se, zrasti skupaj (robovi rane); populaire biti zopet eno srce in ena duša

recomponer* (glej poner) spet sestaviti, zopet v red spraviti; popraviti, reparirati; predelati

recomponer su aspecto (fig) skupaj se vzeti

re-condō -ere -didī -ditum (re in condere)

1. nazaj da(ja)ti, postaviti (postavljati), položiti (polagati), spraviti (spravljati), skri(va)ti, (s)hraniti (shranjevati): Pl., Col. idr., gladium in vaginam recondere Ci. spraviti, vtakniti, potisniti, senatus consultum, tamquam in vaginā reconditum Ci. shranjen, medicamenta L., aliquem flammae vi e rogo eiectum Plin., reliquias Pl.; pesn.: oculos recondere O. zopet zamižati, zopet zatisniti oči, serpens alvo recondit volucres O. požre, pogoltne, poje = ore aquam recondere Pr., ensem in pulmone V., gladium recondit lateri O. zažene (zabode, zasadi, zarine) v … ; kot medic. (kirurški) t.t. zopet (znova, spet) spraviti (spravljati) nazaj na pravo mesto: fragmentum Cels.; refl. se recondere umakniti (umikati) se (kam v samoto): Q., Sen. ph.; metaf.: mens alia visa sic arripit, ut his statim utatur, alia recondit, e quibus memoria oritur Ci., verba, voltus recondere T. ohraniti v spominu (v srcu, v zavesti), odia T.

2. zakri(va)ti, skri(va)ti, prikri(va)ti, zatajiti (zatajevati), utajiti (utajevati): Fl. idr., quasque recondiderat opes (sc. humus) O., his inventis libellis ceteri remoti et diligentius sunt reconditi Ci., at Trivia Hippolytum secretis alma recondit sedibus V., Ascanium curva valle recondere V.; metaf.: eos fama recondit V. molči o njih, voluptates r. T. — Od tod adj. pt. pf. reconditus 3

1. skrit: quod celari opus erat, habebant reconditum Ci., reconditus silvā O. skrit v gozdu, venae auri argentique Ci., vinum H. najboljše.

2. (zelo) odročen, od rok se nahajajoč, oddaljen: locus, angulus provinciae Ci., saltus Cat.; subst. n.: in recondito Plin. globoko pod ključem, trdno v zaporu; neutr. pl.: occulta et recondita templi C. (oboje skupaj = gr. ἄδυτα) najsvetejše; pren. oddaljen = nenavaden, neobičajen, neraben, zastarel: verba Augustus ap. Suet.

3. metaf. globok, nizko ležeč, skrit, prikrit, tajen: aculei orationis reconditi Ci., reconditi sensus sermonis Ci., dolor Ci., ratio Ci. globokomiselna, globokoumna; subst. neutr. pl.: reconditiora desidero Ci., natura recondita Ci. zaprt (tih) značaj.

re-dimiō -īre -iī -ītum (ali iz a) *red-imiō, prim. skr. yamati, yacchati držati (skupaj), brzdati, lat. īnfula ali pa b) indoev. kor. *dē-, razširjen *dĕm (ali *dəm-) vezati; prim. skr. dyáti (on) veže, dā́man- vez, gr. δέω, δίδημι vežem, διάδημα šapelj, δέσμα vez, ὑπόδημα sandala, lat. redimīculum)

1. prevezati (prevezovati), ovi(ja)ti, zavi(ja)ti, omotati (omotavati), povezati (povezovati), (o)venčati, obda(ja)ti: Stat., Suet. idr., sertis redimiti Ci., tempora vittā V., lauro tabellas O., capillos mitrā O., nemore querno sinus Plin., frontem coronā Mart.; z gr. acc.: redimitus tempora vittis V., redimitus tempora lauro Tib., caput arundine redimitus Vell.

2. pren. obda(ja)ti, opasati (opasovati): terra quasi quibusdam redimita et circumdata cingulis Ci., silvis redimita loca Cat., fastigium aedis tintinnabulis Suet., arcu redimitur hiems Cl., maiori famulam redimibit honore Iuvenc.

Opomba: Skrč. impf. redimibat: V., Aus.; fut. redimibo: Iuvenc.

redoubler [-duble] verbe transitif podvojiti; pomnožiti, povečati; dati novo podlogo (un manteau v plašč); verbe intransitif podvojiti se, postati močnejši, narasti; familier še enkrat se začeti od kraja; stopnjevati se

se redoubler zviti se skupaj
redoubler (une classe) ponavljati razred
redoubler ses efforts povečati napore
redoubler d'attention podvojiti pažnjo
la tempête, le froid redouble nevihta, mraz se stopnjuje

rejoindre* [rəžwɛ̃drə] verbe transitif (znova) spojiti, združiti; dohiteti, doiti, pridružiti se (quelqu'un komu); militaire vrniti se (son régiment k svojemu polku, v svoj polk)

se rejoindre zopet se združiti, priti skupaj, sniti se
ce chemin rejoint la route nationale ta pot se pridruži, vodi na glavno cesto
j'ai fait une chute et n'ai pas pu rejoindre mes amis padel sem in nisem mogel dohiteti svojih prijateljev
l'art de Rodin rejoint Michel-Ange Rodinova umetnost ima mnogo podobnosti z Michelangelovo

réunir [reünir] verbe transitif (zopet) združiti, zediniti (à z); spojiti; zbrati; povezati; parlement sklicati

se réunir sniti se, priti skupaj, zbrati se, sestati se, zborovati, zasedati
réunir des amis chez soi zbrati, povabiti prijatelje na svojem domu
réunir la documentation zbrati dokumentacijo
réunir toutes ses forces zbrati vse svoje moči
réunir toutes les voix (politique) dobiti (zase) vse glasove
réunir une province à un Etat pridružiti, vključiti provinco (neki) državi
le cou réunit la tête au tronc vrat povezuje glavo s trupom
se réunir au café sesta(ja)ti se v kavarni
la Save et le Danube se réunissent à Belgrade Sava in Donava se stekata pri Beogradu

revenir* (glej venir) vrniti se, nazaj (zopet) priti

revengamos sobre el asunto vrnimo se k stvari
revenirse skrčiti se, skupaj iti, uskočiti se; hirati, (s)hujšati; skisati se (pijače); fig premisliti se

rìt (ríti) f

1. vulg. (zadnjica) sedere, deretano; vulg. culo; šalj. mappamondo, preterito;
biti vedno skupaj kot rit in srajca stare sempre insieme come culo e camicia

2. (bojazljiv človek) pauroso, vigliacco, fifone; vulg. paraculo

3. nareč. (ritnica) chiappa
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
vulg. s tem papirjem si lahko rit obrišeš con questa carta puoi pulirti il culo
vzdigniti rit levare le chiappe
vse prinesti k riti imbeccare qcn.
pren. brcniti koga v rit licenziare qcn.
lesti komu v rit leccare il culo a qcn.
bati se za svojo rit temere per sé, per i propri privilegi
dobiti jih po riti prenderle
kar naprej biti komu za ritjo essere alle calcagna di qcn.; stare dietro a qcn.
biti tiho kot rit stare zitti come una tomba
ne imeti drugega kot golo rit non possedere nulla, essere nullatenente, essere poveri in canna
pojdi (hudiču) v rit e vaffanculo!
piši me v rit e chi se ne frega!
na rit ga bo vrglo, ko bo to zvedel sarà una bella sorpresa per lui quando verrà a sapere

Rōmulus -ī, m Rómul, eponimni heroj mesta Rim, ki ga je zgradil skupaj z bratom Remom, sin Marsa in Ree Silvije, prvi rimski kralj, po smrti čaščen kot bog Kvirin (Quirīnus). Kot adj. Rōmulus 3 Rómulov, potem tudi = rímski: Romula ficus O. (= Rūmīnālis ficus) Romulova smokva (pod katero je volkulja dojila Romula), Romula tellus V. ali hasta Pr. rimska. — Adj.

1. Rōmuleus 3
a) Rómulov, rómulski: ensis O., manus O., fera Iuv., casa Petr.
b) rímski: urbes O., colles (= Roma) O., senatus Sil.

2. Rōmulāris -e Rómulov: ficus L. = Rūmīnālis ficus.

3. Rōmilius 3 romílijski, ime neke tribus: tribus Varr., Ci., Fest. — Po gr. patron. Rōmulidae -ārum (ali -dum: Prud.) Romulídi, Rómulovi potomci, pesn.= Rimljáni: V., Pers., Lucr.

room² [rum] neprehodni glagol & prehodni glagol
ameriško stanovati (at pri)
dati komu stanovanje; namestiti

a double-roomed flat dvosobno stanovanje
they room together stanujejo skupaj

route [rut] féminin cesta; pot; vožnja; tek (reke); militaire pohod, marš; aéronautique letalska proga; marine vožnja, kurz, smer

en route spotoma, med potjo, na poti (pour v)
à moitié route na pol pota
en route! na pot!
bonne route! srečno pot, vožnjo!
route aérienne zračna pot, proga
route alpestre, asphaltée alpska, asfaltirana cesta
route en béton (précontraint) cesta iz (napetega) betona
route bitumée z asfaltom prevlečena cesta
route de col cesta čez gorski prelaz
route côtière obalna cesta
route de course dirkalna proga
route départementale cesta I. reda
route empierrée, d'évitement, goudronnée, de montagne gramozna, obvozna, z asfaltom prevlečena, gorska cesta
route nationale (RN) državna cesta
routes de navigation plovbne proge, linije
route pavée, poussiéreuse, provinciale tlakovana, prašna, podeželska cesta
route à priorité prednostna cesta
route rapide, express hitra cesta
route non revêtue neutrjena cesta
route de sortie izpadnica (cesta)
route du Sud cesta proti jugu
route de terre, par mer kopna, pomorska pot
route verglacée, enneigée poledenela, zasnežena cesta
accident masculin sur la route nezgoda, nesreča na cesti
circulation féminin sur les routes promet po cestah
code masculin de la route cestni prometni red, predpisi
courses féminin pluriel cyclistes sur route cestne kolesarske dirke
colonne féminin de route kolona na pohodu, na maršu
croisement masculin de routes cestno križišče
feuille féminin de route vojaška dovolilnica za individualno potovanje
grande route glavna prometna cesta, figuré velika cesta
police féminin de la route cestna, prometna policija
usager masculin de la route uporabnik ceste
arriver à Maribor par la route dospeti v M. po cesti
barrer la route à quelqu'un zapreti komu pot
couper la route à quelqu'un odrezati komu pot
demander la route à quelqu'un vprašati koga za pot
demander la route (automobilisme) hoteti prehiteti
être sur la bonne route biti na dobri, pravi poti
cette route est meurtrière ta cesta zahteva mnogo žrtev
faire route pour odpotovati v, marine odpluti v
faire route avec quelqu'un potovati, peljati se skupaj s kom
faire de la route mnogo se voziti (pluti)
faire fausse route priti s prave poti, izgubiti pot, zaiti; figuré (z)motiti se, biti na nepravi poti
se mettre en route kreniti, iti na pot
prendre sa route ubrati svojo pot (par po, čez)
souhaiter bonne route želeti (avtomobilistu) srečno pot, vožnjo
il y a deux heures de route je dve uri vožnje
la route est toute tracée (figuré) vemo, kaj je treba napraviti

Rōxanē -ēs, f (Ῥωξάνη) Roksána, hči baktrijskega satrapa Oksiarta, soproga Aleksandra Velikega od l. 327; po njegovi smrti je bila na Kasandrovo povelje l. 311 usmrčena skupaj s svojim sinom: Cu., Iust.