Franja

zapísan (-a -o) adj.

1. scritto, registrato:
dejanje bo zapisano v zgodovini z zlatimi črkami un'azione che verrà iscritta nella storia a lettere d'oro
pren. nikjer ni zapisano, da mora tako biti e dove sta scritto che deve essere così?

2. lasciato, eredidato:
imeti kaj zapisano po očetu aver ereditato qcs. dal padre

3. destinato; votato:
biti zapisan propadu essere destinato alla rovina
biti zapisan znanosti votarsi, darsi alla scienza
pog. imajo ga dobro, slabo zapisanega gode di buona, di cattiva reputazione

zapísati to write down; to note down; to jot (down); to put down (za for); to register

zapísati voznika zaradi prehitre vožnje to take down a motorist's name and address for speeding (ali for exceeding the speed limit)
zapísati si to take a note (of), to take down
zapišite me za 50.000 tolarjev put me down for 50,000 tolars
zapisan noted down, registered, jotted down
biti dobro zapisan pri kom (figurativno) to be well thought of by someone, (pogovorno) to be well in with someone
on je dobro (slabo) zapisan pri meni (figurativno) he is in my good (bad, black) books
slabo je zapisan pri svojem šefu he is in a tough spot with his boss
smrt mu je zapisana v obrazu arhaično he has the seal of death in his face

zapísati mettre (ali consigner, coucher) par écrit, écrire, inscrire, noter, prendre note de ; (zdravilo) prescrire, ordonner

zapisati se (pomotoma) faire une faute d'orthographe, mal orthographier, familiarno écrire de travers
dobro (slabo) biti zapisan pri kom (figurativno) être bien (mal) vu par quelqu'un, (n') avoir (pas) la cote auprés de quelqu'un, (n') être (pas) dans les bonnes grâces (ali dans les petits papiers) de quelqu'un
smrti zapisan voué à la mort

zapísati notar; anotar; poner por escrito ; (vpisati) inscribir

biti dobro zapisan pri kom (fig) estar bien conceptuado por alg, fam tener buen número

zapómniti si retenir quelque chose, garder quelque chose en mémoire, se souvenir de

to si bom zapomnil je m'en souviendrai
tole si dobro zapomnite! retenez bien ceci!, tenez-vous cela pour dit!, tenez-le-vous pour dit!
zapomni si enkrat za vselej! rappelle-toi une fois pour toutes!

zapomni|ti si [ô] (-m si) kaj sich (etwas) merken, (etwas) im Kopf behalten
dobro si zapomniti kaj ein gutes Gedächtnis haben für
slabo si zapomniti kaj kein Gedächtnis haben für, ein schlechtes Gedächtnis haben für
to si je lahko zapomniti das ist gut merkbar
zapomni si … [laß] lass dir das gesagt sein!

zapómniti si to keep (ali to bear) in mind, not to forget, to memorize; to remember; to commit to memory, to retain (in one's mind, in one's memory); to mark

zapómniti si si melodijo to memorize a tune
ona si ne more zapómniti si imen she cannot remember names
to sem si dobro zapomnil it sank deep into my mind
zapomni si, kaj ti pravim! remember what I tell you!
nisem si zapomnil njegovega imena his name has escaped me
zapomnite si moje besede! you mark my words!, ZDA get this straight!
ne morem si zapómniti si datumov I have no head for dates
dobro si zapomni tole! take note of this!, take this to heart!
zapomnil si bom to! I'll not forget that!
zapomnil si te bom! I'll remember you!

zapómniti si retener (ali conservar) en la memoria (kaj a/c)

dobro si zapomni(te)! ¡bien entendido!
zapomnite si, kar vam rečem! ¡no se le olvide esto que le digo!
dobro si zapomniti datume tener buena memoria para (ali retener bien) las fechas

zaslužíti gagner; mériter, être digne de

dobro zaslužiti gagner bien (sa vie), avoir un bon salaire, être bien rémunéré (ah rétribué), familiarno gagner gros
tega nisem zaslužil od vas je n'ai pas mérité cela de votre part
to je zaslužil (kazen) il l'a bien mérité, familiarno il ne l'a pas volé

zaslúžiti (denar, plačo) ganar (pri en) ; (biti vreden) merecer, ser digno de

dobro zaslužiti ganar mucho; teaer (ali ganar) un buen sueldo
tega nisem zaslužil od Vas no merecía esto de usted
zaslužena kazen castigo m merecido

zasolíti (-ím) perf.

1. salare troppo

2. pren. guarnire, rifinire:
zasoliti pripoved z ljudskimi reki guarnire il racconto di detti popolari

3. pren. far pagare caro; far vedere a qcn.:
prenočevanje dobro zasoliti far pagare caro l'alloggio
ko pride čas, ti bom že zasolil appena capita l'occasione buona, te la farò pagare

zastavi|ti² (-m) zastavljati (postaviti) vprašanje, nalogo: stellen (eine Frage stellen, eine Aufgabe stellen); nalogo: aufgeben (eine Aufgabe aufgeben)
zastaviti si cilj sich ein Ziel stecken
zastaviti dobro besedo za ein gutes Wort einlegen

zaštekati glagol
1. neformalno (razumeti; dojeti) ▸ veszi a lapot, pedz, megfejt
Pomembno je, da zaštekaš, kaj je bolj pomembno in pametno. ▸ Fontos, hogy vedd a lapot, hogy mi fontosabb és mi racionálisabb.
Zaštekaš, zakaj je črno usnje preživelo obe vojni, vse glasbene trende in vse modne zapovedi? ▸ Pedzed már, a fekete bőr miért élt túl két háborút, minden zenei trendet és minden divatirányzatot?
Japonci so zaštekali princip delovanja Hollywooda. ▸ A japánok megfejtették Hollywood működési elvét.

2. neformalno (o naklonjenosti) ▸ bír, csíp, bejön
Ko sem bil mulc, je bila edina muzika, ki sem jo zaštekal, narodno zabavna. ▸ Kölyökkoromban az egyetlen zene, ami bejött, az a szórakoztatózene volt.

3. neformalno (prenehati delovati; imeti težave) ▸ bekrepál, bedöglik, befuccsol
Po popoldanskem počitku mu je koleno tako 'zaštekalo', da sploh ni mogel več stopiti na nogo. ▸ A délutáni pihenőt követően a térdem annyira bekrepált, hogy egyáltalán nem tudtam rálépni a lábamra.
Kljub temu, da je v finalni poskusni seriji puška dvakrat zaštekala, je nato na srečo delovala brezhibno. ▸ Annak ellenére, hogy a döntő próbasorozatában a puska kétszer is bekrepált, ezt követően szerencsére hibátlanul működött.
Tako se je pač zgodilo, da mi je zaštekalo pri denarju in ker nisem punca, ki joka, ampak vzame stvari v svoje roke, sem ugriznila v dobro ponudbo. ▸ Ezért tehát úgy alakult, hogy befuccsoltam a pénzzel, és mivel nem vagyok sírós kislány, hanem a saját kezembe veszem a dolgokat, ráharaptam a jó ajánlatra.

zaštekati se povratni glagol
neformalno (o dobrih odnosih) ▸ összespanol, kontrastivno zanimivo ▸ jól kijön valakivel
Res smo dobre prijateljice, zelo smo se "zaštekale". ▸ Valóban jó barátnők vagyunk, nagyon jól kijövünk egymással.
Sicer pa nasploh nimam nikakršnih problemov, da se kjerkoli na svetu dobro "zaštekam" z ljudmi. ▸ Egyébként általában véve nem okoz gondot, hogy bárhol a világon „összespanoljak” az emberekkel.

zašuštrati glagol
neformalno (slabo narediti; uničiti) ▸ elpuskáz, elbaltáz, elfuserál
Razširile so se govorice, da so preiskavo umora zašuštrali kriminalisti. ▸ Olyan mendemondák keringtek, hogy a gyilkosság vizsgálatát a nyomozók baltázták el.
Zdi se, da znam delati komedije, doslej niti ene še nisem zašuštral. ▸ Azt hiszem, tudok vígjátékokat készíteni, eddig egyet sem puskáztam el.
Ginekologinja jo je dobro zašuštrala. ▸ A nőgyógyász alaposan elfuserálta.

zató

A) adv. perciò, per questo, pertanto, di conseguenza, appunto:
termiti zelo hitro uničujejo les in so zato velika nadloga le termiti distruggono rapidamente il legno e sono perciò una calamità tanto grande
rad bi nekaj vprašal. Kar daj, saj smo zato tukaj vorrei fare una domanda. Prego, siamo qui per questo
če prebere vse knjige, zato še ne bo pameten anche se avesse letto tutti i libri del mondo non sarebbe saggio per questo
razreda nisem izdelal, pa kaj zato non ho superato la classe. E allora?!
uro sem zgubil. Nič zato ho perso l'orologio. Non fa niente
to ni drobiž, to so milijarde! Saj zato non sono spiccioli, si tratta di miliardi. Appunto

B) zató konj.

1. (za izražanje vzročno-sklepalnega razmerja) perciò, pertanto:
bil je zelo lačen, zato so mu dali jesti aveva una fame da lupo, perciò gli diedero da mangiare

2. (v protivnem priredju) per questo; in compenso:
piše malo, zato pa dobro scrive poco ma in compenso bene

3. zato ker (v vzročnih odvisnih stavkih) perché:
zakaj je manjkal? Zato ker je bil bolan perché non è venuto? Perché stava male

4. zato da (v namernih odvisnikih) perché, affinché; per:
zakaj ste zaprli okno? Zato da ne bi bilo prepiha perché ha chiuso la finestra? Per impedire giri d'aria

zaupanj|e srednji spol (-a …) das Vertrauen, vase: Selbstvertrauen
zaupanje v kaj/koga das Vertrauen zu, das Vertrauen auf (etwas)
živali, otroka v človeka: das Zutrauen; (trdno prepričanje, da bo vse dobro) die Zuversicht, die Zuversichtlichkeit
… zaupanja Vetrauens-
(stvar die Vertrauenssache, temelj die Vertrauensbasis, vprašanje die Vertrauensfrage, zloraba der Vertrauensbruch)
izigrati/zlorabiti zaupanje treubrüchig werden, Treu und Glauben brechen
izgubiti zaupanj v sein Vertrauen verlieren, irre werden an
ki zbuja zaupanje [vertrauenerweckend] Vertrauen erweckend
vreden zaupanja vertrauenswürdig
z zaupanjem vertrauensvoll, zuversichtlich
v zaupanju do im Vertrauen auf

zavárovan assuré, protégé

dobro zavarovan bien gardé, bien conservé
zavarovan pred mrazom à l'abri de la gelée (ali du gel)

zaveda|ti se [é] (-m se) česa sich (einer Sache) [bewußt] bewusst sein (kdo se zaveda česa jemand ist sich einer Sache [bewußt] bewusst) (jemandem) [bewußt] bewusst sein (es ist mir [bewußt] bewusst)
dobro se zavedati česa sich wohl [bewußt] bewusst sein ([daß] dass)

zdéti se (zdím se) imperf. refl. ➞ zazdeti se

1. impers. sembrare, parere, apparire:
zdelo se mu je, da plava v zraku gli sembrava di librarsi in aria

2. essere disposto; andare:
ne zdi se mu čakati tako dolgo non gli va di aspettare tanto tempo

3. (počutiti se) sentirsi, trovarsi:
pri vas se mu zdi prijetno da voi si trova bene
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dobro se zdeti essere contento, soddisfatto di
zamalo se zdeti komu aversene a male
iron. to bom jaz opravil. Se mi zdi, da boš lo faccio io. Ah sì? Vorrei proprio vederlo!