Franja

bogvekakš|en [ó] (-na, -no) Gott weiß welcher Art
X ni bogvekakšen X ist nichts Besonderes

boire*¹ [bwar] verbe transitif piti; (rad) se opijaniti, popivati; zapiti (denar)

se boire biti piten, dati se piti
air masculin, chanson féminin à boire napitnica
boire à quelqu'un napiti komu
boire un bouillon (figuré) doživeti neuspeh ali poraz
boire du café, du lait, de l'eau piti kavo, mleko, vodo
boire à petits coups srebati
boire le calice jusqu'à la lie izpiti kelih (trpljenja do dna)
boire un coup, une tasse (familier) piti jo (t. j. vodo, pri plavaniju itd)
boire dans le creux de la main, dans un verre, à même, à une source piti iz roke, iz kozarca, iz steklenice, iz studenca
boire comme une éponge, à longs, larges traits piti ko goba, v velikih požirkih
boire du petit lait (figuré) z zadovoljstvom uživati (laskanje)
boire l'obstacle igraje premagati oviro
je bois à votre santé pijem na vaše zdravje
boire sec piti čisto vino, pošteno (ga) piti
boire des yeux z očmi požirati
ce n'est pas la mer à boire bo že šlo, ni da bi obupali
c'est la mer à boire tega ni ne konca ne kraja
je boirais la mer et les poissons strašno sem žejen
donner pour boire à quelqu'un dati komu napitnino
le vin est tiré, il faut le boire (figuré) kar smo si skuhali, to moramo pojesti; nazaj ni poti
qui a bu, boira pijanec se spreobrne, ko se v jamo zvrne
il y a à boire et à manger dans cette affaire so dobre in slabe strani v tej zadevi
boire les paroles de quelqu'un koga pazljivo in z občudovanjem poslušati
boire tout son soûl piti, kolikor le moremo

bojazen samostalnik
(tesnoben občutek) ▸ félelem, félszObstaja bojazen, da se bo kriza preselila tudi v Evropo. ▸ Félő, hogy a válság átterjed Európára is.
Sidro dobro prime in ni bojazni, da bi se kaj zgodilo. ▸ A horgony jól tart, és nem kell attól félni, hogy bármi történne.
Bojazen, da bi blago ostalo na policah, je po prepričanju trgovcev povsem odveč. ▸ A kiskereskedők szerint felesleges attól tartani, hogy az áruk a polcokon maradnak.
Ni bojazni, da takšnega darila ne bi uporabila. ▸ Nem kell tartani attól, hogy egy ilyen ajándékot ne használna.

bojišče samostalnik
1. (o vojaškem spopadu) ▸ csatatér, harctér, harcmezőNa bojišču je padlo okrog 35.000 vojakov. ▸ Körülbelül 35 000 katona esett el a csatatéren.
Ceste so gradili vojaki, da so se po njih hitreje premikali na bojišča. ▸ A katonák utakat építettek, hogy gyorsabban eljussanak a csataterekre.

2. (v športu) ▸ küzdőtérPotem je projekt zamrl, dokler se podobna zamisel ni rodila pred nekaj leti na nogometnem bojišču. ▸ Aztán a projekt elakadt, mígnem néhány évvel ezelőtt hasonló ötlet született a futballpályán.Sama oblika boksarskega bojišča bi bila lahko tudi drugačna, lahko bi bil dejansko krog, kot ga poznajo v rokoborbi ali v kakšnem od azijskih borilnih športov. ▸ A bokszring alakja eltérő lehet - valójában lehetne kör alakú is, mint a birkózásban vagy néhány ázsiai küzdősportban.

3. (o konfliktu, spopadu) ▸ csatatér, harctérGlavno bojišče regionalizacije se je tako preneslo na sprejemanje zakona o pokrajinah. ▸ A regionalizáció fő harctere tehát a tartományi törvény elfogadására tevődött át.
Žal je danes v mnogih družinah miza bojišče, kjer starši in otroci merimo moči. ▸ Sajnos manapság sok családban az asztal az a csatatér, ahol a szülők és a gyerekek összemérjük a hatalmunkat.
To spremeni šolo v bojišče za čim boljše rezultate, v boj za točke. ▸ Ez az iskolát csatatérré változtatja, ahol a harc a lehető legjobb eredményekért, a pontokért folyik.

boksar samostalnik
1. (športnik) ▸ ökölvívó, bokszolóPovezane iztočnice: boksar težke kategorije, tajski boksar

2. (orožje) ▸ bokszer
Ker jim fant ni izročil denarja, ga je eden izmed pajdašev udaril v trebuh, drugi pa mu je zagrozil z boksarjem. ▸ Mivel a fiú nem adta oda nekik a pénzét, az egyik haverja hasba vágta, a másik pedig bokszerrel fenyegette.

bolezen samostalnik
1. (stanje organizma) ▸ betegség, kórObe živili z nizko hranilno vrednostjo namreč lahko povzročita številne bolezni. ▸ Mindkét alacsony tápanyagtartalmú élelmiszer számos betegséget okozhat.
Doslej so pristojne veterinarske službe po Evropi zabeležile 446 izbruhov te bolezni. ▸ Az állategészségügyi szolgálatok eddig 446 alkalommal regisztrálták a kór kitörését Európa-szerte.
V razvitem svetu smrtnost zaradi nalezljivih bolezni upada že desetletja. ▸ A fejlett világban a fertőző betegségek okozta halálozások száma évtizedek óta csökken.
Pljučnica je bila pogosta bolezen v vsej človeški zgodovini. ▸ A tüdőgyulladás az emberiség története során mindig gyakori betegség volt.
Tinitus ni bolezen, temveč simptom, ki je lahko posledica različnih vzrokov. ▸ A köhögés nem betegség, hanem egy tünet, az oka sokrétű lehet.
Povezane iztočnice: kronična obstruktivna pljučna bolezen, bolezen norih krav, duševna bolezen, kronična bolezen

2. (negativen dejavnik) ▸ betegség, kór, nyavalyaPomanjkanje etike, morale je torej bolezen našega časa. ▸ Az etika, az erkölcs hiánya tehát korunk betegsége.
Droge so bolezen naše dobe prav zato, ker po njih sega mladina. ▸ A kábítószerhasználat korunk betegsége, éppen azért, mert a fiatalok körében terjed.
Organizirani kriminal kot bolezen družbe bi se dalo primerjati z rakom. ▸ A szervezett bűnözés társadalmi kórként a rákhoz hasonlítható.
Suženjstvo je očitno naenkrat postalo bolezen družbe. ▸ Úgy tűnik, a rabszolgaság hirtelen a társadalom betegségévé vált.
Stres je bolezen današnjega časa. ▸ A stressz korunk betegsége.

bólje better

bólje in bólje, vedno bólje better and better
čim prej tem bólje the sooner the better
toliko bólje so much the better
tem bólje all the better
oziroma bólje (rečeno) or rather
bólje je (vzeti...) it is preferable (to take...)
zaradi tega mi ni prav nič bólje I am no whit the better for it
gre mu (ekonomsko) bólje he is better off
sedaj mi gre (zdravstveno) bólje I am getting better now
bólje bi storil, če bi ostal doma you'd better stay at home, pogovorno you better stay at home
bólje ne! (= tega Vam ne svetujem) you had better not!
sinoči, oziroma bólje rečeno, davi smo imeli vihar last night, or rather, this morning there was a storm
ni mogel napraviti bólje kot... he could not have done better than...
bólje se počutiti to feel (ali to be) better
posli gredo bólje business is improving
obrniti se, spremeniti se na bólje to change for the better
bólje drži ga kot lovi ga a bird in hand is worth two in the bush

bóljši better; superior

daleč bóljši better by far
njegova bóljša polovica polovica (= žena) humoristično his better half
sprememba na bóljše a change for the better
on je na bóljšem he is better off
on je videl bóljše dneve (figurativno) he has seen better days, ZDA pogovorno he is a has-been
bóljšega ni mogel storiti kot... he could not do better than...
ima se za nekaj bóljšega he thinks himself superior
ker ni nič bóljšega for want of something better
zdravje je bóljše kot bogastvo health is better than wealth

bóljši meilleur

če (ker) ni nič boljšega faute de mieux
moja boljša polovica ma chère (ali tendre) moitié
boljši ljudje les gens bien

bon, bonne [bɔ̃, bɔn] adjectif dober; neoporečen; točen, pravi, pravilen; ugoden; vesel; duhovit; ljubezniv, spreten, uporaben (pour za); veljaven (pour za); pripravljen (à za)

bon! dobro! (izraža zadovoljstvo)
ah, bon? a, res?
bon, voilà que ça recommence! na, že spet se začenja!
bonne année! srečno novo leto!
bon voyage! srečno pot!
à guoi bon? čemu?
bon an, mal an od leta do leta, iz leta v leto
le bon chemin prava pot
de bon cœur srčno rad
de bonne foi odkrit(osrčen), dobroveren
de son bon gré prostovoljno
de bonne heure zgodaj (zjutraj), rano
à la bonne heure! tako je prav! to je lepo!
bon homme dobrodušen človek
(à) bon marché poceni
de bon matin zelo zgodaj zjutraj, na vse zgodaj
pour de bon, tout de bon v resnici, resnično, zares, resno
sauf bonne fin z običajnim pridržkom (commerce)
de bonne source iz zanesljivega vira
mon bon, ma bonne dragi moj, draga moja (familiarno, ironično)
bon à boire, à manger piten, užiten
bon mot masculin dovtip, duhovit izrek
bon papa dedek
bon pour deux personnes veljaven za dve osebi
bon point masculin točka v dobro (v igri)
bon pour le service sposoben za vojaško službo
bon à tirer zrel za tisk
arriver bon premier priti z veliko prednostjo kot prvi
n'attendre, n'espérer, ne présager rien de bon nič dobrega ne pričakovati, upati, slutiti
avoir bonne main imeti srečno roko
avoir quelqu'un à la bonne imeti simpatije do koga
vous en avez de bonnes! vi se šalite!
en voilà une bonne! ta je pa dobra!
en conter, en dire de bonnes lepe zgodbe pripovedovati
en raconter une bien bonne povedati zabavno, originalno zgodbo
croire, juger bon smatrati za dobro
cela ne dit rien de bon to ne pomeni nič dobrega
il est bon comme le pain dober je ko kruh, dobra duša je
(familier) nous sommes bons pour la contravention smo že dobri, smo že naredili prestopek (npr. z avtom)
être en bons termes avec quelqu'un dobro se s kom razumeti
demain? vous êtes bon! c'est impossible! jutri? vi ste pa posrečeni! to je nemogoče!
il est bien bon de croire cela dovolj je naiven, če to verjame
il n'est bon à rien on ni za nobeno rabo
c'est bon à vous to lahko vi rečete ali naredite
c'est bon à savoir to si velja zapomniti
il fait bon (être ici) prijetno je (biti tu)
en faire de bonnes napraviti veliko neumnost, delati neumnosti
faire bon poids dobro tehtati, dati dobro težo
prendre quelque chose à la bonne (familier) vzeti kaj z dobre strani, videti položaj v ugodni luči
sentir bon (dobro) dišati
comme bon vous semble kot se vam ljubi, zdi; po vaši presoji
j'y mettrai bon ordre to bom že (jaz) uredil
tenir bon vztrajati, vzdržati, dobro se držati
il y a cinq bons kilomètres dobrih 5 km je

bone¹ [boun] samostalnik
kost, srt, koščica
množina okostje
pogovorno, množina kocke, kockanje; kastanjete
sleng študent, ki počasi študira
ameriško, sleng dolar

a bag of bones kost in koža, suh ko trlica
bred in the bone prirojen, v krvi
to cast (in) a bone between povzročati nesoglasje, ščuvati
chilled to the bone popolnoma premražen
bone of contention kamen spotike
to cut to the bone do skrajnosti omejiti
devil's bones kocke
to feel in one's bones slutiti, biti prepričan
funny (ali crazy) bone za udarec občutljivo mesto na komolcu
to go down on one's bones na kolenih prositi za odpuščanje
to make no bones about (ali of) ne delati težav zaradi, odkrito priznati
to make old bones doseči visoko starost
to have a bone to pick with s.o. imeti s kom račune; ošteti koga
to have no bones about ne se pomišljati
hard words break no bones strogost ne škoduje, beseda ni konj
to have a bone in one's arm (ali leg) biti na smrt utrujen
to have a bone in one's throat ne moči spregovoriti
to keep the bones green biti dobrega zdravja
the nearer the bone the sweeter the flesh (ali meat) na koncu je jed najslajša
to the bone maksimalno (zreducirati)

bonus 3 (st.lat. duonus, še starejše duenos; prim. lat. bēo, bellus), adv. benē (gl. to geslo); komp. melior, melius (prim. gr. μάλα zelo, μᾶλλον bolj, μάλιστα najbolj, največ, μαλερός močan, lat. multus); superl. optimus, starejše optumus 3 (iz *opitumus: ops, opis, inops). Beseda bonus ima tako širok pomen kakor gr. ἀγαϑός, sl. dober.

I. o stvareh in osebah:

1. dober, izvrsten (naspr. malus): bona dicta Enn. ap. Ci., Ci. izvrstni izreki, dobri dovtipi, verba valde bona, verba suā naturā bona aut mala Ci., bona ars, bonae (optimae) artes Ci. lepa umetnost, lepe umetnosti (toda: Claudius bonarum artium cupiens erat T. dobrih lastnosti), nummos adulterinos pro bonis accipere Ci. ponarejene za prave, omnia meliora facere Ci. vse izboljšati, izpopolniti, optimos versus dicere ex tempore Ci., portus bonus N., ager optimus Ca., C., si hominibus bonarum rerum (za dobro) tanta cura esset, quanto studio... nihil profutura... petunt S., bona vina, carmina H., melius iter H., scripta optima Graecorum H.

2. dober = pripraven, primeren, ustrezen, koristen; abs.: bonum est Ca. koristi, pomaga, aetas tironum plerumque melior Ci.; z dat. ali z ad (za kaj): quod mihi erit bonum atque commodum Ter. ugodno in lahko, ager... bonus pecori S., mons pecori bonus alendo L., bona bello cornua V., nona dies melior fugae V., ad quam rem bona aut non bona sit (terra) Varr., milites Rom. ad proelium boni T.; s sup.: quis amor cultu optimus Pl., optimum factu Ci., C., S., L. najboljše, najpametnejše, vitatu quidque petitu sit melius H.; z inf.: Pl., Ci. ep., quiesse erit melius L.; z ACI: optimum esse domum suam quemque reverti C. da najbolje kaže, tako tudi bonum videtur: Aug. ali optimum factu videtur z inf.: S. in optimum videtur z ACI: L., optimum est ali hoc mihi factu est optimum z ut in cj.: Pl.

3. occ.
a) dober = spreten, umetelen (v čem, s čim), izurjen v čem, vešč česa, v čem, vrl: aedificator, agricola, colonus, dominus Ca., orator Enn. ap. Ci., accusator sat bonus, accusatores meliores Ci., bonus gubernator, poëta, comoedus, consul, boni imperatores, duces Ci., b. dux H., Q., b. socii L., b. amicus N., b. amici T., b. vicinus, sutor, pater optimus H., melior gladiator O., optimus furum balneariorum Cat.; z abl.: et proelio strenuus erat et consilio bonus S., iaculo bonus V. spreten kopjanik, bonus pedibus, remis V., sagittis melior Dacus H. boljši strelec s puščicami; z gen.: furandi melior T. spretnejši v lokavih naskokih; pesn. z inf.: Pers., Val. Fl., Sil., Stat., Cl., boni... ambo, tu calamos inflare levīs, ego dicere versus V.; pren.: stilus optimus... dicendi... magister Ci., usus magister est optimus Ci.; subst. bonī -ōrum, m vrli možje, junaki, korenjaki: Ci.
b) (v boju, v vojni) jak, vrl, hraber, pogumen, junaški (naspr. malus, ignavus); večinoma kot subst.: optimus quisque cadere aut sauciari S., boni malique, strenui et imbelles inulti obtruncari S., pari periculo, sed famā impari boni atque ignavi erant S.; z abl.: vir pace belloque bonus L., bonus militiā T., plures Adherbalem sequuntur, sed illum alterum (Iugurtham) bello meliores S., Pisidae optimi bello L.
c) ki je v dobrem (ugodnem) položaju = imovit, premožen, bogat: est miserorum, ut... invideant bonis Pl.
č) plemenit, odličen, imeniten, spoštovan, cenjen: bono genere nata Pl., illam civem esse Atticam bonam bonis prognatam Ter., nisi qui patricius sit, neminem bono genere esse natum Ci., adulescens bonus, honesto loco natus Ci.; boni (viri), optimus quisque, optimi plemenitaš(i), aristokrat(i), velikaš(i), včasih s stranskim pomenom dobromiselnik(i), domoljub(i) (prim. III. 2. c); occ. = premožnež(i), bogataš(i), bogatin(i): semper in civitate, quibus spes nullae sunt, bonis invident, malos extollunt S., auctoritas bonorum retinetur Ci., quid iuris bonis viris Ti. Gracchi tribunatus reliquit? Ci., optimo cuique pereundum erat, reliquis serviendum Ci.
d) čeden, ličen, lep, zal: forma bona Ter., Varr., forma melior H., Lepidus iuvenis formā quam mente melior Vell., mulier bona aspectu Ambr., cervix b. Suet., optima signa Ci. kipi, scyphos optimos aufert Ci., plena domus caelati argenti optimi Ci. najlepših srebrnih reliefov.
e) dober = fin, izbran, slasten, dragocen: bene habitavit omnibusque optimis rebus usus est N. je užival v vsem le najfinejše, bonis rebus explere Lucr., regio rebus optima bonis Lucr., bona cena Cat., cenarum bonarum assectator Sen. ph., re bonā multā copiosus Gell. z mnogimi dragocenostmi, optima quaedam (naspr. vilia et minuta) Plin. iun. dragocenosti; ignorantia bonarum rerum N. dragocenih, slastnih reči, t.j. dragocenih mazil, poslastic.
f) dober = dobršen, precejšen, znaten, velik, obilen, bogat: bonum atque amplum lucrum Pl., bonam magnamque partem ad se attulit Ter., bona magnaque pars servabat foedera caste Lucr., bonam partem sermonis in hunc diem esse dilatam Ci., bona pars hominum H., bona pars vocis meae accedet H. moj glas bo vmes krepko donel, nostris pars bona dempta malis O., amicorum bona copia praesto fuit Ci., bona librorum copia H., Bona Copia (pooseb.) O.; bonam copiam eiurare Ci. ep. proglasiti se za golega in suhega.

4. do koga dober, naklonjen, blagohoten, prijazen, ustrežljiv, milostljiv; abs.: bonus atque benignus H., des bonus veniam H., adsit bona Iuno V., boni divi V. milostni, b. Acestes V. darežljivi, vultūs boni, vultus melior O., bonae et fidae voluntatis ministri Sen. ph., cum laude et bonis recordationibus facta prosequi T., bonā veniā Ter., Ci., L. ali bona cum venia Ci., L.; z dat.: vicinis bonus esto Ca., sis bonus o felixque tuis V., vos o mihi Manes este boni V., iam melior mihi V. že spravljen z menoj; bonus in me Ci. ep. — Kot priimek: Bona dea, Bona dīva (gl. Bona dea), Iuppiter Optimus Maximus (okrajšano O.M.) L. idr., te, Capitoline, quem propter beneficia populus Romanus Optimum, propter vim Maximum nominavit Ci. (prim. Ci. De nat. deor. II, 25, 64).

II. o abstraktnih pojmih: dober =

1. ugoden, prijeten: caelum Ca., tempestas Ci., tempestas melior, via peior H., bona initia S., b. eventus Varr., exitūs boni H., meliores exitūs Ci., b. fama Ci. dober glas, sloves, bona de Domitio... fama est Ci. ugodna je vest, sententia melior nulla esse potest Ci., bonae res Pl., L. sreča, in bonis rebus omnes contemnere, in malis pugnare contra bonos Ci. v sreči — v nesreči, animus b. Pl. miren, pohleven duh, bono animo (animo bono) esse Ci. idr. ali bonum animum habere S., L. dobre volje, dobrega duha (srca) biti, aliquid in bonam (optimam) partem accipere Ci. za dobro vzeti (jemati); occ. dober =
a) čil, čvrst, svež, zdrav: aetas Varr., Ci. mladost, color Varr., Lucr., O. zdrava polt, melior color Plin., melior sanguis V. bolj sveža, mlajša, valetudo bona Ci. ali optima C. dobro, trdno zdravje, bona mens Ci., L., O. idr. zdrava, trezna pamet, mens melior Ter.
b) zdravilen, neškodljiv: vinum Cels., aquae Pr.

2.
a) koristen, zaslužen: exemplum, facta T., alicuius bonā operā (operā optimā C.) uti L., bonam operam navare adversus aliquem Aur.
b) uspešen, srečen, ugoden, srečenosen, obetaven, dobrega pomena: salus Ci., spes C., H. veselo, fortuna L., fata H., fatis melioribus uti V., b. annus V., dies O., Sen. ph., Petr. srečen, vesel, optima quaeque dies miseris mortalibus aevi prima fugit V., melior pars diei V. ugodnejši, b. hora Petr., bonas horas male collocare Mart., b. navigatio Ci., Val. Max., mors Plin. iun. srečna, lahka, omnibus bonis, non tristissimis Ci., melius auspicium Pl., melius omen, meliora auspicia V., omine cum bono Cat., ite bonis avibus O. ali cum bona nubere alite Cat. (prim.: secundā ratem occupare alite H.) z ugodnimi ptičjimi znamenji, ob ugodnem ptičjem znamenju, z dobro prerokbo (iz ptičjega leta so namreč prerokovali srečo ali nesrečo); od tod bonum sit V. (če se vzame kaj za znamenje, pomenek) naj bo srečno! blagor nam!; kot želja: quod bonum faustum felix fortunatumque sit Ci., quod bonum faustum felixque L., quod bonum atque fortunatum sit Pl., quod bonum faustumque sit tibi domuique tuae, Caesar Auguste Suet.; kot uvodno besedilo pred razglasi: bonum factum Suet. na blaginjo in srečo! bonum factum, ut edicta mea servetis Pl. dajte, pazite na moje razglase! o govoru: dicenda bono sunt bona verba die O., dicamus bona verba Tib.; pren.: bona verba quaeso Ter. = le počasi!

III. v nravstvenem pogledu: dober =

1. dobre čudi, pošten, pravičen, vrl, zanesljiv, zvest; o osebah: multi boni adulescentes illi homini nequam studuerunt Ci., servi tam benevoli, tam boni, tam fideles Ci., senatoris boni est semper in senatum venire Ci. dolžnost vestnega senatorja, bonus auctor, auctor valde bonus, auctor optimus Ci., plebs optima et modestissima Ci., boni fidelesque socii L., naturā optimus Sen. ph.; poseb. bonus vir pošten, pravičen mož, ali subst. bonus -ī, m poštenjak, pravičnež: negant quemquam esse bonum virum nisi sapientem Ci., viri boni et misereri Ci., iustis autem et fidis hominibus, id est bonis viris, ita fides habetur, ut... S., pessimus atque optimus vir Q., bonus tantummodo segnior fit, ubi neglegas, malus improbior S., boni (naspr. nefandi) O., oderunt peccare boni virtutis amore H., proprium est boni recta facere Q., minor vis bonis quam malis inest Plin. iun. Bonus (= ὀ Χρηστός) Pravičnik, Pravični kot Focionov častni priimek: N. V nagovoru bone, boni dragi moj(i): Pers., i, bone, quo virtus tua te vocat H., optime V. dragi moj, optimi viri Ci. dragi moji; pogosto iron.: bone vir Pl., Ter. ti poštenè, quid ais, bone custos defensorque provinciae? Ci. ti zvesti (= nezvesti) varuh, boni H. O abstr. pojmih: ingenio bono esse Ter., bono animo in populum Rom. esse Ci. naklonjen biti rim. narodu, bona atque honesta amicitia S., societas bona T., bona (optima) fide tibi sua omnia concessit Ci. pošteno, vestno, optimi mores Ci., ratio bona cum perdita confligit Ci. pravičnost, conscientia bona Q. ali optima Plin. iun., quod Erucio accidebat in mala causa, idem mihi in usum venit in causa optima Ci. v povsem častni, consilio bono Ci. z dobrim namenom, optimo iure Ci. po vsej pravici; o duši: optima pars hominis Ci. = quod in homine praestantissimum et optimum est Ci. = quod est optimum in nobis Lact., bona pars tui Sen. ph.

2. occ.
a) nraven, čist, čednosten: mulier Pl., huius sanctissimae feminae atque optimae pater Ci., filius optimus atque innocentissimus Ci., bona coniunx, virgo, pueri boni malique, amor bonus Cat.
b) dobrodušen, nesebičen: bonae sub regno Cinarae H.; o ljubicah, ki ne jemljejo plačila: expedit bonas esse vobis Ter., at bona, quae nec avara fuit Tib.
c) (politično) dobro misleč, dobromiseln, domoljuben, rodoljuben, lojalen, za občo blaginjo zavzet: bonus et fortis civis Ci., id accidere bono viro et civi potest Ci. poštenjaku in za občo blaginjo zavzetemu državljanu, ut eum, quem bonum civem semper habuisset, bonum (pravičen) virum esse pateretur Ci., boni cives, boni viri Ci., optimi viri Ci. spoštovanja vredni domoljubi, pars melior (naspr. pars deterior) L. = optimae partes N. domoljubna stranka; subst. bonus -ī in pl. bonī -ōrum, m dobromiselnik(i), domoljub(i): boni complures S., fautor et cultor bonorum L., invitis principibus, resistente senatu, omnibus bonis repugnantibus infima manu plebis bellum concitare Hirt.; iron.: video bonorum, id est lautorum et locupletium urbem refertam fore Ci.; v gr. pogledu so boni možje demokratskega prepričanja, demokrati: iam tum... fortius boni pro libertate loquebantur quam pugnabant N.; v rim. pogledu pa so boni in optimi (pri Ci. pogosto optimates) možje aristokratskega prepričanja, aristokrati, konservativci: omnes boni semper nobilitati favemus, te senatus equitesque et omnes boni sequebantur, eam optimam rem publicam esse dico,... quae sit in potestate optimorum. — Subst. bonum -ī, n

1.
a) (še z značilnostmi adj., zato ima tudi komp. melius -ōris) dobro, dobra lastnost, dober položaj: ni vis boni in ipsa inesset forma Ter., prodigium L. ali detrimentum vertit in bonum C. se obrne na dobro, mutare in deterius aut in melius Sen. ph., mutari in melius T. (o osebah), it in melius valetudo principis T. se izboljšuje, reficere in melius et in maius Plin. iun. izboljš(ev)ati in poveč(ev)ati.
b) (čisti subst.) dobro (telesno, duševno in nravstveno), dobrina: sapiens et bonum ferre potest modice et malum fortiter Varr. fr., forma bonum fragile est O., unicum bonum diuturnam vitam existimare Ci., qui sint in bonis, nullo adiuncto malo Ci. ki uživajo vsakovrstne dobrine, tria genera bonorum: maxima animi, secunda corporis, externa tertia Ci., summum bonum Ci. največje dobro (fil.), ius bonumque S. kar je prav in dobro, aequum (et) bonum ali aequum bonumque (gl. aequus), dividere bona diversis H. ločiti dobro od kvarnega, bona pacis T., bona malaque vestra T. vaša blaginja in vaše gorje, bona omnia optare (precari) alicui Pl. komu vse dobro želeti, za koga vse dobro prositi, bonum tuum concoquas Petr. uživaj svojo srečo, boni consulere aliquid Ca. ap. Gell., Q. tolmačiti kaj za dobro; dar, vrlina, čednost, krepost: naturale bonum N. prirojena nadarjenost, multa a natura habuit bona N., acer bonorum et vitiorum suorum iudex Ci., bona aut mala S. vrline ali pregrehe, neque bona neque mala eorum S. čednosti — pregrehe, bonum tuum auge et exorna Sen. ph. svoje vrline, čednosti.

2. (le v pl.) imetje in blago, imetek, imovina, posest, premoženje, bogastvo: bona fortunaeque, b. aliena, privata Ci., b. patria Ci. očetnjava, b. paterna et avita Ci., eorum bona veneant, qui proscripti sunt Ci., bona publicare Ci., N., bona civium voci subicere praeconis Ci. dati na dražbi prodati, bona verbo redigere (zaseči), re dissipare Ci., bonorum omnium heres L. glavni dedič, divisa inter creditores bona T., bona edere Pl. ali comedere H. po grlu pognati, esse in bonis Ci. ali habere in bonis Icti. biti lastnik kake posesti (kake dediščine), toda: qui sint in bonis, nullo adiuncto malo Ci. (gl. pod 2.), esse in bonis alicuius Icti. pripadati komu.

3. korist, prid, obrestek, dobiček, sreča (naspr. malum): quid mihi sit boni, si mentiar? Pl. kaj naj bi imel od tega, est alicui aliquid bono Ci., L., Ph. komu je kaj v prid, quibus occidi patrem bono fuit Ci., quis enim ullam ullius boni spem haberet in eo? Ci. kdo bi se nadejal česa dobrega od njega, maximum bonum in celeritate putare S., maximum regni bonum Sen. tr., nullā boni spe T. brez vsakega upanja na dobro, iam intellegente suum bonum Italiā Plin., commune bonum Lucr., Sen. ph. ali bonum publicum Pl., S., L. idr. obča (državna) blaginja, privato usui bonum publicum postponitur T.; kot vzklik bonum! Ap. k sreči! na srečo! (naspr. malum! žal!).

Opomba: Optimus je včasih okrepljen še z adv.: plane opt. Ap., satis opt. Aur., valde opt. Plin. Val., perquam opt. It.

bordanje samostalnik
neformalno (deskanje na snegu) ▸ boardozás [hódeszkázás]
Slovenski otroci so bili pred stoletji večinoma samouki, saj tečajev sankanja, smučanja in bordanja skorajda ni bilo. ▸ A szlovén gyermekek évszázadokkal ezelőtt jórészt autodidakták voltak, hiszen szánkó-, sí- és boardtanfolyam majdhogynem nem is létezett.
Sopomenke: deskanje na snegu, deskanje

borrego moški spol mlado jagnje; bedak

borregos pl ovčice (oblaki)
no hay tales borregos motite se! ni govora! kje pa!

bosti se z bikom frazem
(nasprotovati močnejšemu) ▸ ráncigálja az oroszlán bajszát
Z bikom se ni dobro bosti, je stara resnica. ▸ Régi igazság, hogy nem érdemes az oroszlán bajszát ráncigálni.

botryon¹ -yī, n neko zdravilo iz človečjaka: hoc medicamentum vocabat botryon Plin. (botryon je najbrž gen. pl. = βοτρύων, razen če ni iz βότρυν = botryn, acc. subst. botrys, βότρυς grozd).

bottone m

1. gumb:
bottoni gemelli manšetni gumbi
attaccare un bottone a qcn. pren. gnjaviti koga z dolgočasnim pripovedovanjem
non vale un bottone ni vreden počenega groša
il bottone dell'ascensore, del campanello gumb v dvigalu, zvonec
stanza dei bottoni pren. centrala, center (oblasti, vodenja)

2. bot. popek:
bottone d'argento rman (Achillea ptarmica)
bottone d'oro lesjak (Trollius europaeus)

3. anat. zadebelina, vozliček, brbončica:
bottone gustativo okušalna brbončica

bougre, sse [bugr, -rɛs] masculin, féminin, populaire tip; človek

c'est un bon bougre to ni napačen človek; to je dober dečko
pauvre bougre ubožec, revček
bougre! presneto!
bougre de temps pasje vreme
bougre d'idiot! bougre d'imbécile! tepec! idiot!
cette bougresse de concierge to babše od hišnice, ta vražja hišnica

bouillie [buji] féminin močnik; kaša (pri izdelovanju papirja)

en bouillie zdrobljen, figuré spremenjen v kašo
la voiture, après la collision, était en bouillie po trčenju je bil avto zmlet v kašo
mettre quelque chose en bouillie spremeniti kaj v kašo
c'est de la bouillie pour les chats to delo ni nič vredno

bourru, e [burü] adjectif osoren, zadirčen, čemeren, neljubezniv; (kamen) neoklesan; surov

vin masculin bourru novo belo vino, ki še ni zavrelo