Franja

plaža samostalnik
1. (pas zemlje ob vodi) ▸ strand, partV poletnih dneh je na številnih mestnih plažah in kopališčih ob Donavi množica kopalcev. ▸ Nyári napokon a számos Duna-menti strand és fürdő zsúfolásig megtelik fürdőzőkkel.
Ob obali se raztezajo brezkončne plaže. ▸ A part mentén végeláthatatlan strandok húzódnak.
Ko sem na morju, ležim na plaži, berem knjigo in ne razmišljam o službi. ▸ Amikor tengeren vagyok, fekszem a strandon, könyvet olvasok, és nem gondolok a munkámra.
Povezane iztočnice: divja plaža, peščena plaža

2. (kot plaža urejen prostor) ▸ strand
Na Kongresnem trgu bo oživela plaža, na kateri se bodo z mednarodno konkurenco soočili najboljši slovenski igralci. ▸ A Kongresszusi téren strand nyílik, ahol a legjobb szlovén versenyzők nemzetközi mezőnyben mérkőznek meg.
Izvrstna smuka je bila mogoča na osmih urejenih progah, posebno presenečenje pa so pripravili na "plaži" ob smučišču, saj so prav vsem, ki so prismučali mimo, ponudili brezplačno okrepčilo. ▸ A csodás síeléshez nyolc rendezett pálya állt rendelkezésre, különleges meglepetésként pedig a pálya mentén „strandot” alakítottak ki, hiszen mindenkinek, aki elhaladt mellettük, ingyenes harapnivalót kínáltak.

3. neštevno, neformalno, izraža negativen odnos (o literaturi) ▸ ponyva [irodalom] ▸ ponyvaolvasmány
Trgovine kar tekmujejo, kdo bo prodajal večjo "plažo" in tako otrokom uničil prirojeni okus za estetiko. ▸ A boltok szinte versenyeznek, melyik ad el több ponyvát, ezzel tönkretéve a gyermekek veleszületett esztétikai érzékét.
Na splošno velja prepričanje, da se ob pljuskanju morskih valov in petju škržatov najbolje bere "plaža" oziroma šund. ▸ Az az általános felfogás, hogy a tenger hullámzása és a kabócák éneke mellé a ponyvaolvasmányok illenek.

plēbēius 3 (plēbs)

1. iz navadnega (preprostega, revnega) ljudstva, drhali (gen.), sodrge (gen.), plebejski: T., Iuv. idr., homo, familiae Ci., consul, leges, virgo, magistratus, caenum, aedilitas, certamina L., Pudicitia (pooseb.) L., ludi plebeii L. plebejske igre, ki so jih v Rimu vsako leto prirejali plebejski edili, chorus O., stirps Stat.; subst.
a) plēbēius -ī, m, (naspr. patricius), pl. plēbēiī in plebēī (naspr. patricii, patres) neplemenitnik, neplemič, neplemenitaš, plebejec: Petr., palam muttire plebeio piaculum est Enn., pauperem plebeium atque proletarium Ca., cum his plebeios esse coniunctos Ci., adoptatum patricium a plebeio Ci. ep., rogationem tulit … ut plebeii magistratus fierent L., ut e plebeiis pateret summus honos L., dummodo ne quis in plebeio operis publici poenam … excedat Ulp. (Dig.).
b) plēbēia -ae, f neplemenitnica, neplemkinja, neplemenitašinja, plebejka (naspr. patricia): si plebeiam patricius duxerit L.

2. plebejski, navaden, preprost, plebsu (plebejcem, navadnemu ljudstvu) pripadajoč, za plebs (plebejce, navadno ljudstvo) značilen (tipičen) ali primeren, ljudski, prostaški, vulgaren, tudi navaden, nizek, skromen, prav nič poseben, neznaten, nepomemben, vsakdanji, povprečen: sermo Ci., philosophi Ci., purpura plebeia ac paene fusca Ci., praetorium Ci., vestis Lucr., plebeii sanguinis pulli Col., semen Col. (o čebelah), ira, beneficium, panis Sen. ph., domus Sen. tr., vinum, gemma, charta Plin., beta Pers., sanguis, iura Stat., Venus Mart., verbum Gell., humanitas Ap., at albus anser et pictis anas involuta pennis plebeium sapit Petr.

plēbs, plebis, f (indoev. kor. *p(e)lē- polniti, množica; prim. lat. plēre, plēnus, gr. πλήϑω polnim, πλῆϑος, πληϑός množica)

1. neplemstvo, preprosto ljudstvo, plebejci (naspr. patricii, patres, senatus): S., O. idr., non populi (skupnega naroda), sed plebis eum magistratum (sc. tribunatum) esse L., ut ea res mihi, fidei magistratuique meo, populo plebique Romanae bene atque feliciter eveniret Ci., dictator de plebe dictus L., consulem de plebe non accipiebat Ci., urbanae et rusticae plebes Lact. , corona plebium Prud.

2. (nižje) ljudstvo, množica, reveži (naspr. divites), zaničlj. drhal, sodrga, krdelo, glota (naspr. optimates): urbana S., plebs et infima multitudo Ci., in Hyrcaniā plebs publicos alit canes, optumates domesticos L., plebs deorum O., Mart. nižji bogovi, tako tudi plebs superûm, Fauni Satyrique O., legentium plebs Macr. navadni bralci, plebs eris H. drhal ostaneš; o čebelah: tres alveorum plebes in unum contribuere Col. tri panje združiti.

plein, e [plɛ̃, ɛn] adjectif poln, napolnjen (de z); figuré popoln; gost (gozd); okrogel, poln (obraz); breja (žival); populaire noseča; familier poln, sit, opit, pijan; masculin polnost; physique napolnjen prostor; figuré sredina; marine plima; (zavarovanje) najvišji znesek; figuré višek

à plein bord do vrha poln
à pleine(s) main(s) s polnimi rokami, obilno
à pleines voiles s polnimi jadri
à pleine voix na ves glas
de plein gré sam od sebe
de plein saut z enim skokom
en plein air na prostem; pod milim nebom
en plein champ na odprtem polju, na planem
en pleine déroute v divjem begu
en plein hiver sredi zime
en plein jour, en pleine nuit pri belem dnevu, sredi noči
en pleine mer na odprtem morju
en pleine rue sredi ulice
en pleine saison na višku sezone, sredi sezone
en plein soleil na žgočem soncu
tout plein (familier) zelo, močno
cinéma masculin en plein air (pour automobilistes) kino na prostem (za avtomobiliste)
le plein dans le but poln zadetek
plein à craquer nabito poln
plein emploi masculin polna zaposlitev
pleine lune féminin polna luna
plein comme un œuf nabito poln
reliure féminin pleine peau, toile vezava v usnju, v platnu
plein(s) pouvoir(s) (pluriel) polnomočje, pooblastilo
plein de soi-même nadut, domišljav, samovšečen
avoir de l'argent plein les poches imeti polne žepe denarja
avoir son plein biti nabito poln
avoir le ventre plein imeti poln želodec, vulgairement biti noseča
battre son plein biti v polnem razmahu
faire son plein (d'essence) (automobilisme) napolniti bencinski tank
mettre dans le plein zadeti v polno, v črno
mettre plein gaz (automobilisme, familier) dati poln plin
sentir le tabac à plein nez močno dišati po tobaku
travailler à plein temps delati v polnem času
en avoir plein la bouche (figuré) imeti polna usta (o čem)
on avoir plein les bottes (familier) biti utrujen od hoje
en avoir plein le dos (familier) imeti dovolj (česa)

plenilski pridevnik
1. (o živalih) ▸ ragadozóPovezane iztočnice: plenilska pršica

2. (o roparjih ali ropanju) ▸ rablóLačni ljudje in plenilske tolpe ropajo trgovine. ▸ Éhes emberek és rablóbandák fosztogatják az üzleteket.
Huni so dolgo veljali za primitivno plenilsko hordo, ki je na iskrih konjih prinašala smrt in razdejanje. ▸ A hunokat hosszú ideig primitív rablóhordának tartották, amely tüzes lovakon halált és rombolást hozott.
Bolniki pri sebi nimajo veliko denarja, zato je bil izkupiček plenilskega pohoda borih 25 evrov. ▸ A betegek nem tartanak maguknál sok pénzt, így a rablóhadjáat eredménye csupán 25 euró.

3. lahko izraža neodobravanje (izkoriščevalski) ▸ ragadozóPolitika je v bistvu prepojena s plenilsko logiko. ▸ A politika lényegében újjászületett a ragadozó logikával.
Ločujeva med tehnično korupcijo zasebne rabe javnih virov in med plenilsko vrsto korupcije. ▸ Megkülönböztetjük a közforrások magáncélra történő felhasználását mint technikai korrupciót illetve a ragadozó jellegű korrupciót.
Spopad z imperialisti je neizbežen, če se ne bodo odpovedali svoji nasilni in plenilski naravi. ▸ Az imperialistákkal való összecsapás elkerülhetetlen, ha nem változtatnak erőszakos és ragadozó természetükről.
Povezane iztočnice: plenilski kapitalizem

plēnus 3 (indoev. baza *pelH- liti, izlivati, polniti, stresati (prim. armensko hełum izliti, izlivati); prim. skr. piparmi = gr. πίμπλημι = lat. pleō [com-pleō, im-pleō] = got. fulljan = stvnem. fullen = nem. füllen, skr. párīṇaḥ = gr. πλῆϑος, πληϑός obilje, množica, skr. prānaḥ in pūrnaḥ = gr. πλήρης = lat. plērus in plēnus = sl. poln = hr., srbsko pun = lit. pìlnas = got. fulls = stvnem. fol = nem. voll, gr. πολύ, got. in stvnem. filu = nem. viel, stvnem. fule = nem. Volk, lat. plēbēs, populus, plūs, plūrimus, plērīque, manipulus)

1. poln (naspr. inanis, vacuus); kot adj. relat. z gen.: navis … plena argenti facti atque signati Ci., acerra turis plena H., tuguria plena hominum S., fons plenissimus piscium Ci.; pozneje (enako kot repertus) z abl.: urbs omni bellico apparatu plena L., plena domus ornamentis fanorum Ci.; abs.: poculum Cu., V., apparetque beata pleno Copia cornu H., pleno (sc. venti) velo subit ostia V. ali plenissimis velis navigare Ci. z napetimi (polnimi) jadri, plenis repente portis effusi L., velut ex pleno et abundanti Sen. ph., usque ad plenum Pall.; metaf.: plenior venustatis Ter., plenus timoris, spei C., plena exemplorum vetustas Ci.; redko: plenus sum exspectatione Ci., erant plena laetitiā omnia C.

2. occ.
a) debel, obilen, živôten (naspr. exilis): Cels., homo, iecur Ci., ire foras pleno tendebat corpore frustra H.
b) noseč, nosen, brej: uterus, venter O., femina, victima O., sus Ci.
c) poln = sit, nasičen: plenus eras minimo O.; pren. sit, naveličan: quae cupide petiit, mature plena reliquit H.

3. bogato oskrbljen (opravljen, opremljen, obložen), bogat s čim, obilujoč s čim, obilen: mensa V., domus H., pecunia Ci., plenissima villa H., plenae urbes Ci., exercitus plenissimus praedā L., castra plena curae Ci., oratio ali epistula plenior Ci. (snovno) bogatejši govor, (snovno) bogatejše pismo, oratio plena sententiis Sen. rh., pleniora … atque uberiora Romam perscribere C. obširneje pisati (poročati), v pismu (poročilu) pretiravati, crura (gr. acc.) thymo plenae (sc. apes) V. po nogah obilno obložene z materino dušico; pren.: quis Mario plenior inimicorum Ci., irae L., plenus vitii Pl., gloriarum plenior Pl. na vsa usta poveličuje svoja slavna dela, plenus negotiis Ci., ves zatopljen v delo, ves zaseden z dolžnostmi (nalogami), annis Plin. iun. dovolj star, zrel, polnoleten.

4. zelo številen, (mnogo)številen, zelo (številno, obilno) obisk(ov)an, poln ljudi, obljuden, ljudnàt (ljúdnat): agmen O., convivium Suet., plena Caesarum domus T., viae plenissimae C.

5. poln, popoln, polnoštevilen, cel: annus Ci., numerus Ci., cohortes Ci., legio, neque ea plenissima C. ne čisto polnoštevilna, duae male plenae legiunculae L., plenissimum lumen (sc. lunae) V. polna, pleno gradu S., L. s polnim (= urnim, hitrim) korakom, niti pleno vertice O. = na vso moč, concordia O., gaudium Ci., ius Icti., verbum plenum Ci. nekontrahirana beseda, syllaba plenior Corn. daljši zlog, pleno aratro sulcare Col. s celim plugom.

6. poln = môčen (močán), krêpek (krepák): cornix plena voce pluviam vocat V., pleniore voce Ci. (o govorniku), plenissima verba O. prav krepke, plenum vocis genus Ci. (o tonu glasu, ki se ob bolečini izvije iz grla z vso močjo), sonus (sc. vocis) nimium plenus Q.; occ. izdaten, močan, tečen: vinum, cibi Cels. — Od tod adv. plēnē

1. polno, obilno, izdatno: infundere Plin.

2. obilno = docela, popolnoma, povsem: plene sapientes homines Ci., si hoc plene vitare non potes Ci., plene perfectae munitiones C., plenius alere Q., partes suas plene exhibebat Val. Max., plenius ostendere Plin. natančneje, obširneje, illud plenissime, hoc restrictissime facere Plin. iun., plenissime ulcisci Fl., plenissime ad me pervenit animus tuus Sen. ph. popolnoma mi zadostuje, če si mi rade volje pripravljen ugoditi, plenissime parta victoria Vop., plenissime Silanus absolutus est Asc., in plenum Sen. ph., Plin. sploh, ad plenum Aus., Don., Eutr. popolnoma, v celoti.

plesalski pridevnik
(o plesu) ▸ tánc, táncosV predstavi nastopa mednarodna plesalska zasedba. ▸ Az előadásban nemzetközi tánckar lép fel.
Oskarja je dobil za vlogo, v kateri je lahko pokazal svoj pevski in plesalski talent. ▸ Az Oscart egy olyan szerepért kapta, amelyben megmutathatta ének- és tánctehetségét.
Sopomenke: plesen

plesen pridevnik
(o plesu) ▸ tánc, táncosSopomenke: plesalski
Povezane iztočnice: plesna dvorana, plesna figura, plesna glasba, plesna obleka, plesni gib, plesni korak, plesni ritem, plesni čevlji

plésen -a, -o dancing; dance; ball

plésna dvorana ballroom, dance hall
plésna čajanka tea dance, thé dansant
plésni (lakasti) čevelj patent-leather dance shoe
plésen, -a, -o klub dance club
plésen, -a, -o korak step
plésni lokal (public) dance hall, palais de danse, (za mladino, s ploščami namesto orkestra) disco
plésna pesem dance song
plésni orkester dance band
plésna plošča dance-music record
plésni učitelj dancing master
plésni turnir dancing contest
plésna glasba dance music
plésna šola school
plésne vaje dancing lessons pl
plésni večer dance, dancing party
plésni venček (private) dancing party
plésna zabava ball
cenen, zanikrn plésni lokal ZDA žargon juke joint

pleskati glagol
(o stavbah in delih stavb) ▸ fest, kifest, mázol

plesna figura stalna zveza
(o plesnih gibih) ▸ táncfigura

plesni gib stalna zveza
ples (o plesnem elementu) ▸ táncmozdulat

plesni korak stalna zveza
ples (o plesnem elementu) ▸ tánclépés

plesni ritem stalna zveza
glasba (o glasbenem ritmu) ▸ táncritmus

plêsti (plêtem)

A) imperf.

1. lavorare a maglia, sferruzzare; agucchiare:
plesti nogavice fare la calza

2. intrecciare, intessere; tessere:
plesti vence intrecciare ghirlande
plesti kite fare le trecce
plesti košare intrecciare cesti
plesti s slamo impagliare
pren. plesti hvalnice komu tessere le lodi di qcn.

3. pren. tramare, ordire:
plesti zaroto tramare una congiura

4. pren. inventare:
plesti laži inventare menzogne
plesti besede o parlare, discorrere di

5. pren. macchinare, creare

B) plêsti se (plêtem se) imperf. refl.

1. girare; manifestarsi, apparire

2. diffondersi:
čudne govorice se pletejo o dogodku sul fatto si diffondono strane dicerie

3. pren. accadere, succedere
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
govorica se mu plete farfuglia, si impappina
govor se je pletel o si parlò, si discorse di
vprašanje, ki se je dolgo pletlo po njegovih možganih un problema che lo aveva assillato a lungo
plesti se s kom avere rapporti (intimi) con qcn.

plešast pridevnik
1. (brez las) ▸ kopasz, tarLani jeseni so mi začeli tako izpadati lasje, da sem postala skoraj plešasta. ▸ Tavaly ősszel annyira elkezdett hullani a hajam, hogy majdnem megkopaszodtam.
2. (o površini) ▸ kopasz, kopárNa Trgu revolucije je ubogo staro živo mejo in "plešasto" zelenico nadomestila urejena cvetlična greda. ▸ A Forradalom téren a szegényes régi sövényeket és a „kopasz” gyepet takaros virágágyás váltotta fel.
Brocken je gosto poraščen z mešanim gozdom, proti vrhu se gostijo smreke, čisto na vrhu pa je kamnito plešast. ▸ A Brockent sűrű vegyes erdő fedi, a teteje felé haladva lucfenyőkkel, a hegycsúcs pedig sziklás és kopár.

pleurer [plœre] verbe intransitif jokati (sur nad, de ob); (oči) solziti se; verbe transitif objokovati, žalovati za

pleurer à chaudes larmes točiti grenke solze
pleurer comme un veau (familier) bridko jokati
il pleure le pain qu'il mange žal mu je kruha, ki ga jé
n'avoir plus que les yeux pour pleurer dobesedno ničesar več ne imeti, vse izgubiti
pleurer misère tožiti, tarnati o svoji usodi
(familier) pleurer après quelque chose jokati za čem, nujno prositi, moledovati za kaj
triste, bête à pleurer zelo žalosten, zelo neumen (trapast)

plezalen pridevnik
(o plezanju) ▸ mászó, hegymászóPovezane iztočnice: plezalna pot, plezalna smer, plezalna stena, plezalna vrv, plezalni copati, plezalni klin, plezalni pas, plezalni triatlon

plezalna pot stalna zveza
(o planinarjenju) ▸ mászóút

plicō -āre, plicuī, -ātum (prim. plectō in gr. πλέκω) zgiba(va)ti, v gube zložiti (zlagati), zganiti, (z)gubati, (na)gubati, zviti (zvijati): iunctura quasi anellis hamisque plicata Lucr., se in sua membra V. (o kači), historia ingens minutissime scripta, artissime plicata Sen. ph., chartam Mart., quod plicabatur Gell. ovoj, zavoj, librum Vulg., caelum plicabitur ut liber Aug.

Opomba: Pf. plicuī: Vulg.