Franja

lir|a² ženski spol (-e) die Leier (tudi glasba), glasba die Lyra
vojaška lira der Schellenbaum
vojaška lira z zvončki die Lyra

lizati (ližem)

1. lecken (se sich), schlecken; bonbon, liziko: lutschen
lizati si rane seine/ihre Wunden lecken (tudi figurativno)

2.
lizati se (dobrikati se) komu: katzbuckeln, herumscharwenzeln

3.
lizati rit in den Arsch kriechen

lízati to lick

lízati si rane to lick one's wounds (tudi figurativno)
lízati pête komu, lizati se komu (figurativno) to lick someone's boots (ali shoes), to fawn on (ali upon) someone
lízati si ustnice to lick one's lips (ali chops)

ljubezen na daljavo stalna zveza
(oblika partnerskega odnosa) ▸ távszerelem, távkapcsolat
Nobena ljubezen na daljavo se ni obnesla, tudi vaša se ne bo. ▸ Egyetlen távszerelem sem járt sikerrel, az öné sem fog.

ljubimkati glagol
1. (imeti razmerje) ▸ hetyeg, enyeleg, kavarNočem, da bi moja punca ljubimkala z drugim. ▸ Nem szeretném, ha a csajom mással kavarna.
A puhloglava mladenka je na veliko ljubimkala in na koncu strla njegovo srce. ▸ A fiatal, üresfejű lány sokat hetyegett másokkal, és végül összetörte a szívét.
Njuna partnerja ljubimkata, zato se tudi sama zbližata. ▸ A párjaik puszipajtások voltak, ezért ők is összehaverkodnak.

2. (imeti spolni odnos) ▸ hancúrozik, szeretkezik, etyepetyél
Ko ta dva ravno ljubimkata pod tušem, v stanovanje prispejo starši slednjega. ▸ Éppen akkor, amikor ezek ketten a zuhany alatt hancúroztak, hazaértek a fiú szülei.
V Grčiji mu je uspelo klikniti sicer ne tako redek pojav, kako dva strastno ljubimkata na plaži. ▸ Görögországban sikerült elcsípnie azt a nem is olyan ritka pillanatot, amikor ketten szenvedélyesen szeretkeztek a strandon.
Na očetovem vrtu velikokrat ljubimka s študentko Martho. ▸ Az apja kertjében gyakran etyepetyél az egyetemista Mártával.

ljubosumen pridevnik
1. (o ljubezni) ▸ féltékenyEden izmed detektivov zasleduje damo po naročilu ljubosumnega moža. ▸ Az egyik detektív egy féltékeny férj megbízásából követ egy hölgyet.Vsakič ko se znajdem v resni zvezi, postajam iz dneva v dan bolj ljubosumen. ▸ Minden alkalommal, amikor komoly kapcsolatba kerülök, napról napra egyre féltékenyebbé válok.
Kot vemo, so starejši otroci zelo ljubosumni na novorojenčke. ▸ Mint azt tudjuk, a gyermekek nagyon féltékenyek az újszülöttekre.

2. (nevoščljiv) ▸ féltékeny"In če boš spet imela novo obleko, bom zelo ljubosumna!" ▸ „És ha ismét új ruhád lesz, nagyon féltékeny leszek!”
Tudi moj sošolci so zelo v redu, saj me podpirajo in niso ljubosumni. ▸ Az iskolatársaim is nagyon rendben vannak, hiszen támogatnak és nem féltékenyek.

3. (zaščitniški) ▸ féltő, féltékeny
Občutek imam, da so Slovenci precej usmerjeni navznoter, strašno ljubosumni na svojo intimnost in kot taki samotarski. ▸ Az a benyomásom, hogy a szlovénok eléggé befelé fordulók, borzasztó féltékenyen őrzik az intimitásukat, és mint ilyenek, maguknak valók.
Specialisti so za organizacijo tovrstnih doživetij precej ljubosumni na svoje domislice in ustvarjalne, a tudi zahtevne projekte. ▸ Az ilyen típusú élmények megszervezéséért felelős szakemberek meglehetősen féltékenyen védik fantáziadús és kreatív, de egyben kihívást jelentő projektjeiket.
Država je lahko hkrati demokratična in ljubosumna na svoje državljanstvo, kot so na primer Švica, Nemčija ali Japonska. ▸ Egy állam lehet egyszerre demokratikus és az állampolgárságát féltékenyen óvó, mint például Svájc, Németország vagy Japán.

logik|a [ó] ženski spol (-e …) die Logik (tudi figurativno); die Denklehre; (izjavna Aussagelogik, modalna Modallogik, pojmovna Begriffslogik, predikatna Prädikatenlogik, stavčna Satzlogik)
figurativno biti skregan z logiko aller Logik widersprechen

lotévati se (-am se) | lotíti se (-im se) imperf., perf. refl.

1. accingersi a, mettersi a; intraprendere:
zopet se lotiti študija riprendere gli studi
lotiti se dela mettersi al lavoro; affrontare qcs.
slikar se je loteval tudi tihožitij il pittore si cimentò anche nelle nature morte
gostje so se začeli lotevati vina gli ospiti avevano cominciato a degustare il vino

2. (napadati, napasti) assalire, attaccare; aggredire:
lotiti se koga s pestmi prendere qcn. a pugni
lotiti se koga v časopisu attaccare qcn. sui giornali
lotiti se koga fizično aggredire qcn.

3. essere presi da, avere un attacco di; provare:
loteva se ga mrzlica ha un attacco di febbre
lotevalo se ga je hrepenenje, lotevala se ga je jeza, loteval se ga je strah provava desiderio, rabbia, paura
železa se loteva rja il ferro sta arrugginendo
jabolk se je lotila gniloba le mele stanno marcendo
ta bolezen se loti zlasti notranjih organov una malattia che attacca specie gli organi interni
pren. ne vedeti česa bi se lotili non saper che pesci pigliare

lov³ moški spol (-a …) figurativno die Jagd, der Fang (na stranke Kundenfang, na točke Punktejagd, na kriminalce Verbrecherjagd, na ljudi Menschenjagd, na naivneže Bauernfang, na glasove volivcev Stimmenfang)
lov na čarovnice zgodovina die Hexenverfolgung (tudi figurativno)
figurativno biti na lovu za … hinter … her sein

lòv¹ caza f ; fig persecución f

lov s pogonom caza de acoso
lov na divje race caza de ánades silvestres (ali salvajes)
lov na divjega petelina caza del gallo silvestre
lov na fazane (jerebice) caza del faisán (de la perdiz)
lov na lisice (zajce, volkove) caza del zorro (de la liebre, del lobo)
lov na gamse (jelene) caza de gamuzas (del venado)
lov s sokoli cetrería f
divji, tatinski lov caza furtiva, caza en vedado
lov na divje prašiče caza del jabalí
čas za (na) lov época f hábil
mali lov caza menor
véliki lov caza mayor, caza de montería
peklenski lov (mit) caza infernal
prepovedan lov caza prohibida (ali en vedado)
biti na lovu estar de caza (tudi fig)
iti na lov ir (ali salir) de caza (ali a cazar)
uprizoriti lov na dar caza a, cazar (tudi fig)

lúč lumière ženski spol ; (dnevna) (lumière du) jour moški spol ; (svetilka) lampe ženski spol ; (avto) phare moški spol ; (parkirna) feu(x) moški spol, (množina) de stationnement (ali de position) ; (nočna) veilleuse ženski spol ; (sveča) bougie ženski spol , chandelle ženski spol

luč življenja flambeau moški spol de la vie
prižgati luč allumer (la lumière), faire de la lumière
ugasniti luč éteindre la lumière
pri luči delati travailler à la lumière (ali à la lampe)
z lučjo varčevati économiser la lumière
na luči biti komu empêcher quelqu'un de voir, masquer (ali boucher) la vue (ali la lumière, le jour) à quelqu'un
pojdite mi z luči! ôtez-vous de mon jour!
proti luči à contre-jour
pokazati kaj v pravi luči faire voir quelque chose sous son vrai jour
zagledati luč sveta voir le jour, naître
kjer je luč, je tudi senca (figurativno) toute médaille a son revers

lúč luz f (tudi fig)

dnevna luč luz diurna (ali del día); (svetilka) farol m; lámpara f; (avto) faro m; (sveča) vela f, bujía f
večna luč lámpara f del Santísimo
pri luči con luz
proti luči a contraluz
bodi luč! ¡hágase la luz!
prižgati luč encender (ali hacer) la luz
pojdi mi z luči! ¡no me quites la luz!
ugasniti luč apagar la luz
pokazati kaj v pravi luči mostrar a/c tal como es en realidad
prikazati kaj v neugodni luči presentar a/c bajo un aspecto desfavorable
stati komu v luči impedir a alg ver
videti vse v rožnati (najlepši) luči verlo todo color de rosa
zagledati luč sveta venir al mundo; nacer
kjer je luč, je tudi senca (fig) no hay medalla sin reverso

lug moški spol (-a …) die Lauge (tudi kemija); die Base; der Äscher (samo tehnika); (kalijev Kalilauge, natrijev Natronlauge, odpadni Ablauge)
prepojen z lugom tehnika durchlaugt

luknj|a¹ ženski spol (-e …) das Loch
astronomija črna luknja schwarzes Loch
luknja v ledu die Wuhne
(mesto, kjer kaj pušča) das Loch, die Leckage, das Leck; (izhod) das Schlupfloch; -loch (izvrtana Bohrloch, mišja Mäuseloch, ozonska Ozonloch)
poln lukenj löcherig (tudi figurativno)
tehnika vrtanje lukenj die Lochung
… z luknjami Loch-
(vložek der Locheinsatz, zidak der Lochziegel)
luknje od moljev der Mottenfraß
narediti luknje v (molji) Löcher fressen in
dobiti luknjo (začeti puščati) leck werden
imeti luknjo ein Loch haben, leck sein
narediti luknjo ein Loch in (etwas) reißen, s škarjami, nožem: ein Loch schnippeln in, s streljanjem ein Loch schießen in
figurativno narediti luknjo v denarnico (stati veliko denarja) ein Loch in den Geldbeutel reißen
figurativno zalesti se v svojo luknjo sich in seinem Loch verkriechen
zamašiti luknjo ein Loch stopfen

lúna moon

polna lúna full moon
nova lúna new moon
pojemajoča (rastoča) lúna decreasing, decrescent, waning ali old (waxing ali crescent) moon
obraz kot polna lúna a face like the full moon
lúna je sijala the moon was shining, there was a moon
pasti z lúne (figurativno) to fall from the clouds
mi tudi nismo z lúne padli we weren't born yesterday
lúna ga trka (figurativno) he is crazy (ali žargon loony, touched), pogovorno he's off his rocker

lúna (-e) f

1. astr. luna, Luna:
luna sije, vzide, zaide la luna splende, sorge, tramonta
žarki lune i raggi della luna
polet na luno volo sulla luna
mlada luna luna nuova
polna luna luna piena

2. (mesečina) luna:
luna ga nosi è sonnambulo
pren. ali te luna trka, živiš na luni? ma che vivi nel mondo della luna?
pren. lajati v luno abbiare alla luna
pren. pog. mi tudi nismo z lune padli mica siamo scemi
astr. Jupitrove lune le lune di Giove

luskast (-a, -o) beschuppt (tudi živalstvo, zoologija), geschuppt (medosledec geschuppter Honiganzeiger); po obliki: schuppenförmig, schuppig

mačkon samostalnik
1. (maček) ▸ kandúr, macskaOd nekod je prišel en običajen tigrast mačkon in se mi z vzdignjenim repom ovijal okoli nog. ▸ Valahonnan egy átlagos cirmos került elő, és feltartott farokkal a lábamhoz dörgölődzött.
2. (zrel in izkušen moški) ▸ kandúrKljub napovedi upamo, da to ni bil zadnji nastop ekipe glasbenih mačkonov, ki je pred dvajsetimi leti posnela enega biserov slovenske pop kulture. ▸ Az előrejelzés ellenére reméljük, hogy nem ez lesz az utolsó fellépése ennek a sokat próbált együttesnek, akik húsz évvel ezelőtt a szlovén popkultúra egyik slágerét vették fel.
Ko je bil članek na njegovi mizi, me je poklical, in si mel roke. Deloval je kot pravi uredniški mačkon. ▸ Amikor a cikk az asztalán volt, felhívott a tenyerét dörzsölve. Úgy viselkedett, mint egy igazi szerkesztőségi vén róka.

3. neformalno (postaven moški) ▸ kandúr
Ko si bo najbolj prizadeval, da bi vam dokazal, kak mačkon je, se obnašajte razumsko: pritrjujte mu in ne skoparite s pohvalami. ▸ Amikor a legjobban igyekszik bebizonyítani, hogy mekkora kandúr, viselkedjen racionálisan: erősítse meg ebben a meggyőződésében és ne spóroljon a bókokkal.
Če bi bil tudi ti dober mačkon, ne bi pri svojih štiridesetih letih iskal ženske za v posteljo in pri tem še škrtaril! ▸ Ha megbízható öreg kandúr lennél, nem keresnél negyvenesen kalandokat és nem költekeznél!

magari

1. (lahko) meinetwegen

2. (tudi, celo) sogar (magari do polnoči/tisoč mark sogar bis Mitternacht/sogar tausend Mark)

3.
pa magari/magari če (tudi če) wenn auch

mahnjen pridevnik
1. lahko izraža negativen odnos (o močni ljubezni, naklonjenosti) približek prevedka ▸ valamiért bolondulóČe se v 24 urah stušira več kot enkrat, ni le mahnjen na čistočo, ampak je z njo že kar obseden. ▸ Ha 24 óra alatt több mint egyszer zuhanyozik, nemcsak tisztaságmániás, hanem megrögzött tisztaságmániás.
2. lahko izraža negativen odnos (nor; čudaški) ▸ dilis, lököttPotem je rekla, da je fant najbrž vaški norček. Da na vaseh pač pustijo malo mahnjene, da delajo, kar hočejo. ▸ Aztán azt mondta, hogy a fiú minden bizonnyal a falu bolondja. Hogy falun hagyják a kissé diliseket, hogy azt csinálhassák, amit csak akarnak.
Rahlo mahnjen se je zdel tudi Hollywoodu, kjer na njegova trdna moralna načela gledajo kot na ljubko ekscentričnost. ▸ Hollywoodban is kissé dilisnek tűnt, ahol a szigorú erkölcsi elveire inkább bájos excentrikusságként tekintenek.