Franja

certus 3 (cernere) (od)ločen, od tod

1. sklenjen, odločen: quando id certum atque obstinatum est L., opponere turmas... certa est sententia Turno V.; sicer le v zvezi certum est (alicui) z inf. = sklenjeno je: sibi certum esse a iudiciis causisque discedere Ci., certum est igni circumdare muros V., luce aggredi certum est Cu.; v zvezi s sopomenkami: certum est deliberatumque, quae ad causam pertinere arbitror, omnia dicere Ci., certum atque decretum est non dare signum L., z ACI: quorum virtuti belli fortuna pepercit, eorundem me libertati parcere certum est Enn. ap. Ci.; abs.: certumne est tibi? certum Pl.; occ. (enalaga) o osebah odločen, gotov, pripravljen: Aeneas certus... fluctus secabat V., nec sat certa diu, patriis an cederet armis Sil.; z inf.: illa certa mori V. pripravljena umreti, Caesar certus procul urbe degere T., c. fugere Plin. iun.; z gen.: certus fugae Plin. iun.; z gen. gerundii ali gerundivi: certus eundi V., O., c. desciscendi, relinquendae vitae T.

2. določen, odločen, ustanovljen, gotov: certus ac definitus locus Ci., certa dies (rok) Ca., N., V., L., Suet., certam diem observare Ci., fore in armis certo die Ci. na določeni dan, iudicium est pecuniae certae, arbitrium incertae Ci., certus locus, certa lex, certum tribunal, quo hoc reservetur Ci., certo tempore Ci., certo tempore anni Plin., ali subst. certo (sc. tempore) anni T., certum pretium finitumque tempus Suet., vectigal certum, quod stipendiarium dicitur Ci., res omnes certis et propriis vocabulis nominare Ci. s pravimi in značilnimi imeni, certus gradus Ci. odmerjen, po taktu, c. arbores Lucr., sunt certi denique fines H., linguae certa loquentes O. jasno, razločno; od tod occ. o osebah kot poudarjeni quidam = neki: hac lege dari vobis nihil, condonari certis hominibus omnia Ci., tudi v zvezi s quidam: certae quaedam dicendi leges Q.

3. gotov = zanesljiv, pravi, stalen, verodostojen, neizpodbiten
a) o osebah: Pl., Val. Fl., Sil., amicus Enn. ap. Ci., Ci., certum hominem mitteret N., unum ex hominibus certis, ex quibus omnia comperi, reperiebam Ci., c. accusator Ci., auctor N., Sen. tr., Q., T., certis auctoribus comperisse Ci., certissimus auctor V., certus enim promisit Apollo H. nelažni; kot subst. certī -ōrum, m zanesljivi ljudje: certos apud latera collocare S. ap. Serv., certos praeficere N., per litora certos dimittam V.
b) o abstr. in stvareh: Pr., Lucr., Tib. idr., fides H., O., Cu., Val. Fl., Plin. iun., spes Pl., H., O. trdno upanje, spes certissima Ci. ep., c. iudicium N., argumenta, testimonia certiora Ci., signum amoris certissimum Ci., c. receptus C., certiorem capessere fugam L., c. tempestas Ci. ep., ventus Auct. b. Afr., hasta V. ali sagitta H. ki gotovo zadene, manus Q. trdna, stanovitna, certo iactu tela exhaurire T., certissima vectigalia Ci., certis nominibus pecuniam debere Ci. v zavarovanih postavkah; subst. neutr. pl.: certa maris T. varna vožnja po morju.

4. gotov = dognan, očiten, poznan, nedvomen: patre certo nasci Ci. od zakonskega očeta, certior res Ci., intra parietes tuos hostem certissimum habes Ci., certissimus peculatus Ci., deûm certissima proles V., c. ius Q.; subst. neutr. pl.: certa amittimus, dum incerta petimus Pl., de quo dum certa dicam, breviter attendite Ci., incerta pro certis malle S., certa opperiri T. Pogosto neutr. certum (kot adj., subst. in adv.): quid ad haec Quinctius? sane nihil certum Ci., an certius quicquam obici potest? Ci., nihil invenies magis hoc certo certius Pl.; pogosto v reklih: certum est gotovo je, dognano je: Pl., satin' hoc certum est? certum Ter.; z odvisnim vprašanjem: certum est, quid e lege censoria debeant Ci., est certum, quid respondeam Ci., neque... certi quid esset, explorari poterat C., nihil certi est, cuius populi ea classis fuerit L. nič gotovega (trdnega) se ne ve; z ACI: Cu., Ulp. (Dig.); z de: cum de altero intellectu certum est, de altero dubium Q.; certum scire za gotovo (trdno) vedeti (= vedeti, da je kaj gotovo, vedeti kaj gotovega): senem quoad exspectatis vostrum? non certum scio Ter.; z de: Ter., de Oropo opinor, sed certum nescio Ci. ep.; z odvisnim vprašanjem: Ci. ep.; z ACI: Val. Max.; certum habere za gotovo (trdno) vedeti: Ci. ep., S., Q., Suet.; z odvisnim vprašanjem in obenem z de: Ci. ep., z ACI: certum habeo te imprudentiā labi L.; toda pro certo habere aliquid imeti kaj za gotovo; z acc., ACI ali odvisnim vprašanjem: Ci., Matius ap. Ci., L.; v pomenu za gotovo, za trdno tudi v zvezah: certum affirmare z ACI: L.; certum cognoscere: Auct. b. Alx.; certum comperire z ACI: Auct. b. Hisp.; certum inveniri non potest z odvisnim vprašanjem: C.; non certum traditur z odvisnim vprašanjem: L.; certum respondere: Ci.; pro certo scire z odvisnim vprašanjem: L.; pro certo negare aliquid: Ci.; pro certo putare aliquid: Matius in Ci. ep.; pro certo polliceri: pro certo polliceor hoc vobis atque confirmo me esse perfecturum Ci.; pro certo affirmare: quis enim rem tam veterem pro certo affirmet? L; pro certo dicere: nihil, quod pro certo dicere audeam Ci., nec enim hunc ipsum mundum pro certo rotundum esse dicitis Ci.; pro certo ponere aliquid: L.; pro certo creditur z NCI: pro certo creditur (Catilina)... vacuam domum scelestis nuptiis fecisse S.; pro certo esse: Q.; ad certum redigere na gotovo postaviti: si id ante dubium fuerit, legatorum... verba ad certum redegisse L., donec ad certum redigatur, vanusne hic timor noster fuerit an verus; certum ali certius facere alicui aliquid ali z odvisnim vprašanjem: razbistriti, pojasniti (pojasnjevati) komu kaj: Pl.; certum, adv. za gotovo, za trdno, zares: nondum enim certum constituerat Ci., quod mi obsit clare certumque locuto H., c. vigilans H. zares bdeč.

5. enalaga (o osebah) dobro vedoč, obveščen, prepričan o čem, v svesti si česa: num quid nunc es certior? Pl., certus incerta pericula lustret? O., hoc tamen ipso debueram scripto certior esse tuo O., certo certior contendit ad... domum Ap.; z objektnim gen.: certus consilii Sen. ph., T., eventūs, exitii, spei T., damnationis Suet.; z de: c. de sua genitura Suet.; z ACI: Gell., certi sumus perisse omnia Ci. ep.; od tod certiorem esse ex aliquo obveščen, uverjen biti po kom: quanta sit... Caesaris ira,... ex me certior esse potes O. moreš na meni spoznati; tako tudi: fac me, ut sim certus, an recte... Gell.; pesn. certum facere aliquem obvestiti (obveščati) koga o čem, naznaniti (naznanjati), sporočiti (sporočati) komu kaj: Pl., V., O.; z gen.: consilii sui O.; z odvisnim vprašanjem: face me certum, quid tibi sit Pl.; v klas. prozi le komp. certiōrem facere aliquem (v enakih pomenih), pass. certiōrem fierī: Pl, Ter., cum certum sciam faciam te paulo ante certiorem Ci. ep., praefectos certiores necessitatis suae fecit Cu.; z de: nos de Pilia et Aticca certiores faciet Ci. ep., de Germanorum discessu per exploratores certiores facti C.; z ACI: certiorem te faciunt P. Africanum Karthagine deleta simulacrum Dianae maioribus suis restituisse Ci., Haedui... Caesarem certiorem faciunt sese... non facile ab oppidis vim hostium prohibere C., per litteras certior factus provinciam Numidiam Mario datam S., litteris eum certiorem feci id agi, ut... N.; z odvisnim vprašanjem: eos Verres certiores facit, quid opus esset Ci., a quo factus Vibullius certior, quae res in Piceno gererentur C.; s finalnim stavkom: milites certiores facit, paulisper intermitterent proelium C. naroči vojakom, naj prekinejo bitko. — Od tod

I. adv. certē

1. gotovo, resnično, zares, nedvomno, brez dvoma: Pl., Ter., V., Cat., certe scio Ci. gotovo vem = gotovo je, da vem, si enim scit, certe illud eveniet, sin certe eveniet, nulla fortuna est Ci., addit haec, quae c. vera sunt Ci., certius explorare L., si reperire vocas amittere certius O.

2. (pritrjevalno) gotovo, v resnici, res: si licuit, sicuti c. licuit Ci., feciset c., si sine dedecore potuisset Ci., Apollinis signum ablatum c. non oportuit Ci. je bilo zares nepotrebno.

3. (v odgovorih) da, gotovo, zares, seveda, kajpada: vis in foro versata est? certe Ci., quid enim diceres? damnatum? certe non! Ci. num quisnam est vestrum? certe nemo! Ci.

4. (včasih omejevalno) saj vendar, vsaj, pač: speravi, etiam si honos noster vobis vilior fuisset, salutem c. caram futuram Ci., dies vere natalis aut c. salutaris C., tuae coniugis, bonae feminae, locupletis quidem c. pater Ci., difficile est de omnibus confirmare, sed tamen est c., quod respondeam Ci., c. ego S.

— II. adv. neutr. sg. certō (za)gotovo, nedvomno: certo comperi Ter., nihil ita exspectare quasi c. futurum Ci., certo certius nosse virum Eccl.; v potrjevalnih odgovorih: liberum ego te iussi abire? certo Pl. gotovo da; večinoma v reklu certō sciō za gotovo vem, za trdno vem: Pl., Ter., Ci., S. (prim. certe scio).

césar moški spol cesar

César Cezar
o césar o nada ali vse ali nič
lo que es de césar, dése a césar, lo que es de Dios, a Dios daj cesarju, kar je cesarjevega, in bogu, kar je božjega

cêsar emperador m

dajte cesarju, kar je cesarjevega dad al César lo que es del César

cesarica samostalnik
1. (vladarka) ▸ császárnőDovoljenje za ustanovitev samostana je dala cesarica Marija Terezija leta 1759. ▸ A zárda alapítását Mária Terézia császárnő engedélyezte 1759-ben.

2. (vladarjeva žena) ▸ császárné
Po navedbah cesarske tiskovne službe sta tudi cesar in cesarica zelo srečna. ▸ A császári sajtószolgálat jelentése szerint a császár és a császárné is nagyon boldog.
Cesar Ferdinand I. in cesarica Ana sta bila deležna velikega slavja. ▸ I. Ferdinánd császárt és Anna császárnét hatalmas ünneplésben részesítették.

3. (mojstrica; virtuozinja) ▸ királynő, mesternő, császárnő
Z veseljem sem se lotila dela, saj je bila Ondina zame cesarica petja že v šolskih časih. ▸ Örömmel láttam hozzá a munkához, hisz számomra Ondina már az iskolában is az éneklés királynője volt.

cesarjev pridevnik
(o vladarju) ▸ császár, császáréS pogodbo se je Bohemond strinjal, da bo postal cesarjev vazal in da bo branil cesarstvo, kadar bo to potrebno. ▸ A szerződésben Bohemond beleegyezett abba, hogy a császár hűbérese lesz, és szükség esetén megvédi a birodalmat.
Na tem položaju je podpiral cesarjeve interese in postal njegov ožji svetovalec. ▸ Ebben a pozícióban támogatta a császár érdekeit, és a legközelebbi tanácsadója lett.

chanter [šɑ̃te] verbe intransitif peti, prepevati; žvrgoleti; šumeti, žuboreti; škripati (vrata); verbe transitif opevati; hvaliti, slaviti; familier povedati, pripovedovati; populaire ovaditi, izdati

faire chanter quelqu'un izsiljevati koga
chanter en duo, en quattuor peti v duetu, v kvartetu
chanter à livre ouvert, à première vue iz not peti, brez predhodne priprave
chanter juste, faux pravilno, napačno peti
chanter pouilles à quelqu'un grditi, opsovati koga
chanter à pleins poumons, à pleine voix, à tue-tête na ves glas, na vse grlo peti
chanter victoire vpiti hurá
chanter dans un chœur, une chorale peti v zboru, v pevskem društvu
que me chantez-vous là? (familier) kaj mi pripovedujete tu?
chanter! es louanges de quelqu'un zelo pohvalno govoriti o kom, hvalo komu peti
si cela (ça) vous chante če vas to veseli
comme ça vous chante kot, kakor imate rajši
c'est comme si on chantait (familier) je, kot da bi v veter govoril
je te ferai chanter sur un autre ton te bom naučil, da boš druge strune ubral
il faut qu'il chante sur un autre ton (figuré) mora se spremeniti
il chante toujours la même chanson vedno isto (pesem) goni

Charmidēs -ī, m (Χαρμίδης) Harmid, gr. nom. propr., komična oseba pri Pl. Od tod šalj. izveden glag. charmidor -ārī -ātus sum v Harmida se spremeniti, poharmiditi se: ut charmidatus es, rursum recharmida Pl.

chico majhen; mlad

género chico enodejanke
perra chica, perro chico španski kovanec za 5 stotink
chico m deček; fant; otrok
es un buen chico dober dečko je

chiflado moški spol

es un chiflado ni čisto pri pravi (pameti)

chino moški spol Kitajec; kitajščina

engañar a uno como a un chino sramotno varati koga, za nos voditi
es como si me hablara en chino to je zame španska vas

chocar [c/qu] izzivati, dražiti, šokirati; ganiti, pretresti; presenetiti; zadeti ob; spopasti se

chocar los vasos trčiti (pri pitju)
eso me choca temu se čudim
no me choca on mi ni všeč
no es de chocar nič čudnega ni
¡choquemos! trčimo!

ciego moški spol slepec; slep cestni muzikant; slepič; debela krvavica

el Dios ciego Amor
en tierra de (los) ciegos, el tuerto es rey med slepci je enooki kralj
sus ojos son capaces de hacer ver a un ciego ona ima čudovito lepe oči

cierto gotov, zanesljiv, nedvomen; določen, neki

cierto día nekega dne
con (una) cierta desilusión nekako z razočaranjem
de cierta edad že star, že v letih
cierto sujeto neki človek
estoy cierto de encontrarle gotovo ga bom našel
estar en lo cierto natančno poučen biti, prav imeti
eso no es cierto to ni točno, to ni res
lo cierto es que toliko je gotovo, da ...

cigan samostalnik
1. (Rom) ▸ roma, cigány
2. izraža negativen odnos (podlež; lopov) ▸ roma, cigány
Predsednika so zmerjali s ciganom in mu grozili, da mu bodo sodili. ▸ Az elnököt lecigányozták és megfenyegették.

ciklus samostalnik
1. (obdobje) ▸ ciklus, időszakŽivljenjski ciklus trajnic traja od pomladi do jeseni. ▸ Az évelők életciklusa tavasztól őszig tart.
Gospodarstvo je lani začelo nov močan naložbeni ciklus. ▸ Tavaly a gazdaság erős, új befektetési ciklusba kezdett.
Povezane iztočnice: gospodarski ciklus, konjunkturni ciklus, menstruacijski ciklus, menstrualni ciklus, mesečni ciklus, življenjski ciklus izdelka

2. (o umetniških delih) ▸ ciklusZato si izberite svoj filmski ciklus in obogatite vaše vizualne izkušnje. ▸ Válasszák ki tehát filmciklusukat, és gazdagítsák saját vizuális tapasztalataikat!

cilinder samostalnik
1. (del stroja) ▸ henger, cilinder
2. (del ključavnice) ▸ cilinderNajprej je onesposobil alarm, odlomil cilinder ključavnice in vstopil v bencinski servis. ▸ Először a riasztót hatástalanította, majd letörte a cilinderzárat, és belépett a töltőállomásra.

3. (moško pokrivalo) ▸ cilinderS seboj nimam čarovniškega cilindra niti čarovniške paličice. ▸ Sem varázscilinder, sem varázspálca nincs nálam.

4. (del petrolejske svetilke) ▸ cilinder

cincati glagol
neformalno (obotavljati se) ▸ totojázik, tétovázikTransfer delno ni uspel tudi zaradi brazilskega vratarja, ki je cincal z odločitvijo in ni hotel opraviti vseh zdravniških testov. ▸ Az átigazolás részben a brazil kapus hibájából hiúsult meg, aki túl sokáig tétovázott a döntéssel, és nem volt hajlandó elvégezni az összes orvosi vizsgálatot.
Precej dolgo sva cincali, na koncu pa sva si rekli, da bova poskusili. ▸ Sokáig totojáztunk, aztán arra jutottunk, hogy megpróbáljuk.
In ker uradniki cincajo s podpisi pod papirje, se nabirajo zamudne obresti. ▸ És mivel a hivatalnokok totojáznak a papírok aláírásával, a késedelmi kamatok emelkednek.

circuitiō (circumitiō) -ōnis, f (circumīre)

I.

1. abstr. hoja v krogu (okrog), kroženje, krožitev, sukanje, vrtenje: c. tympani plani Vitr., efficere modicas circumitiones (tympani) Vitr., orbiculorum circumitiones Vitr.; pren.: insecuti temporis c. Cod. I. (pre)tek.

2. konkr.
a) krožna pot (črta), krog, obod: liberata c. Vitr. krog na vodoravnem, celeriter consequi iustam circumitionem Vitr. pravšnje mesto na svoji krožni poti.
b) krožni zavoj: collocanda oppida sunt... circumitionibus Vitr., in cursibus et circumitionibus (namreč vodovodov) spiritus naturales aliter atque aliter fiunt Vitr., munimentum fluminis circumitione vallatum Amm.; met. α) površina kroga: Vitr. β) hodnik, hodišče: cum haberent singula tabulata circumitionem cubitorum ternum Vitr., duo triclinia cum circumitionibus inter se spectantia Vitr. γ) oblina: extrema tympani circumitio Vitr. valjasta oblika bobna.
c) ovinek, okoliš: sin autem non longum erit circumitio Vitr. eius montis iugum oras maris Hadriatici pertingit circumitionibus Vitr.; pren. ovinek, okoliš(i) v govoru ovinek v govoru, posredno postopanje: ita aperte ipsam rem modo locutus es, nihil circumitione (po drugih circum itione) usus es Ter., hic (Epicurus) circumitione quadam deos tollens Ci. nekako ovinkoma, quid opus est circumitione et amfractu? Ci., quid sibi volunt ambitus isti et circumitiones? Fr.; od tod ret. circuitio (= περίφρασις) opis: Corn.
č) okrožje, obseg: orbis terrae Vitr., duorum stadiorum habere ambitionis circumitionem Vitr.

— II. obhajanje, voj. obhod vojaških straž, (nočna) obhodna straža: circumitio ac cura aedilium plebi erat L.

citadela samostalnik
1. (trdnjava) ▸ citadella, fellegvár
2. (temeljni del česa) ▸ fellegvár
Revijo New Yorker, citadelo ameriške literature, pa so morali avtorji osvajati vedno znova. ▸ A New Yorker folyóiratot, az amerikai irodalom fellegvárát a szerzőknek újra és újra meg kellett hódítaniuk.

citiran pridevnik
(o dobesedni navedbi) ▸ idézett Citirana določba v nadaljevanju med drugim predpisuje postopek javne dražbe. ▸ Az alább idézett rendelkezés többek között nyilvános árverési eljárást ír elő.To leto, leto 1993, je omenjeno tudi v citiranem članku. ▸ Az 1993-as év szintén szerepel az idézett cikkben.Bleščeča akademska pot ga je pripeljala med najbolj cenjene in tudi citirane znanstvenike. ▸ Ragyogó tudományos karrierje az egyik legelismertebb és legtöbbet idézett tudóssá tette. Citirana literatura naj se navede na koncu članka in naj bo razvrščena po abecedi glede na priimke avtorjev. ▸ Az idézett irodalmat a cikk végén, a szerző vezetékneve szerinti betűrendben kell felsorolni.