Franja

infekcíjski infectious

infekcíjska bolezen infectious disease

infekcíjski infectieux, contagieux

infekcijska bolezen maladie ženski spol infectieuse (ali contagieuse)
infekcijsko žarišče foyer moški spol d'infection

infekcíjski infeccioso

infekcijska bolezen enfermedad f infecciosa (ali contagiosa)
infekcijska nevarnost peligro m de infección
infekcijsko žarišče foco m infeccioso

influenca samostalnik
(bolezen) ▸ influenzaSopomenke: gripa
Povezane iztočnice: aviarna influenca, influenca tipa A, influenca tipa B

influenca tipa A stalna zveza
medicina (bolezen) ▸ A típusú influenza

influenca tipa B stalna zveza
medicina (bolezen) ▸ B típusú influenza

inokulírati to inoculate

inokulirali so jih zoper koze they were vaccinated (ali inoculated) against smallpox
inokulírati komu bolezen to inoculate someone with a disease

insékt (-a) m knjiž. (žuželka, mrčes) insetto:
bolezen prenaša kak insekt la malattia è trasmessa da insetti

insidieux, euse [-djö, z] adjectif zahrbten, zavraten, lokav, potuhnjen

maladie féminin insidieuse zahrbtna bolezen
question féminin insidieuse zvijačno vprašanje
manières féminin pluriel insidieuses potuhnjeno obnašanje

intaccare

A) v. tr. (pres. intacco)

1. vrezati, vrezovati

2. ekst. načeti, načenjati:
la lamiera è stata intaccata dalla ruggine pločevino je načela rja
il male sta intaccando un polmone bolezen načenja pljučno krilo
intaccare le scorte načenjati zaloge

3. prizadeti:
intaccare la reputazione di qcn. prizadeti dobro ime nekoga

B) v. intr. jecljati

in-teger -tegra -tegrum, adv. -ē (in [priv.] in stari adj. *tagrus iz korena tag-, ki tiči v glag. tango; torej integer: tango = sacer: sancio)

I.

1. nedotaknjen: usque ad alterum R litterae constarent integrae Ci.; metaf.: gens a cladibus belli integra L., omnibus rebus integri incolumesque Ci., iis coniuges suas ab istius petulantiā integras servare non licitum est Ci., loca … integra Ci. (od vojske) neprizadeti, loca trans flumen integra C., gentes integrae Ci., nullum esse ius tam sanctum tamque integrum Ci. tako nedotakljivo, rudem me et integrum discipulum accipe Ci. še nikdar poučevanega učenca = še nevednega novinca v šoli, a populi suffragiis integer S., integer urbis Val. Fl. ki še ne pozna mestnih zabav.

2. occ.
a) čist: fontes H., Lucr., vinum H., Col., vini sapor H.; subst. n. pl.: anteponantur integra contaminatis Ci.; metaf.: integre dicere Ci. pravilno (= po slovničnih pravilih).
b) (nravstveno, moralno) čist, neomadeževan, nepokvarjen, neoporečen, brezgrajen: legem tulit homo castus atque integer Ci., initia aetatis integra atque inviolata Ci., bona integraque natura Ci., in omnibus vitae partibus honestus atque integer Ci., eius integerrima vita Ci., Cato vir integerrimus Ci., integri et sinceri L. (naspr. imbuti Romanis delenimentis), ingenium L., Diana H. deviška, filia Pl., virgo Cat. čista, neoskrunjena, virgo ab se integra sciet Tert.; pesn. z gen.: integer vitae scelerisque purus H. neomadeževanega življenja in greha čist.
c) (o jedeh) nepokvarjen, svež: vitiatum commodius quam integrum (aprum) consumere H. smrdečega … svežega; (glede na bolezen =) zdrav, neokužen, nepokvarjen, cvetoč: sana pars corporis atque integra Ci., caput, corpus Cels., corpora sana et integri sanguinis Q., si sanguis crassus et niger est, vitiosus est; si ruber et perlucet, integer est Cels., si integer futurus esset aeger Cels.; pren.: neu patiamini scelus ad integros contactu procedere S. fr., integra valetudo Ci. „cvetoče“ = trdno zdravje, i. aetas Ter., cvetoča mladost, integerrimā aetate Ci., integrā aetate ac valetudine Suet.; pesn.: integer aevi V., Sil. ali annorum Stat. v cvetoči mladosti.
č) nepodkupljen, nepodkupljiv, pošten, nesebičen, nepristranski: ad eas contiones nemo adibat incorruptus, nemo integer Ci., testes Ci., P. Sulpicius iudex integer Ci., servus integer Ci., nulla est laus ibi esse integrum Ci. nepristranski, consulatus T. nesebično konzulovanje, iudicium, consultatio T., quid hac quaestione dici potest integrius? quid incorruptius? Ci., incorrupte atque integre iudicare Ci., in privatorum periculis caste integreque versari Ci., integre sancteque agere T., Africam integerrime administrare Suet.
d) od strasti nedotaknjen, prost strasti, brez strasti, nestrasten, brezstrasten, nepristranski: vultum (puellae) integer laudo H. nepristransko, vos testor me integro animo Sullae causam defendere Ci., integrā mente Milo Romam revertit Ci., adhuc integer H. še nezaslepljen (od ljubezni), integris animis T., si ad quietem integri iremus Ci. nevznemirjenega duha, nevznemirjeni. —

II.

1. nedotaknjen = nepoškodovan: litterae integris signis praetoribus traduntur Ci., monumentum sartum, tectum integrumque Ci., sublicarum pars inferior integra remanebat C.; pren.: integrā suā famā Ci. ne da bi njegov sloves trpel škodo, famā et fortunis integer S. fr. v popolni posesti svojega poštenja in imetja, integra fides T. neprelomna, trdna, famā et fortunis integer S.

2. occ.
a) neranjen, neokrnjen: partim interficiuntur, partim integri procumbunt C., saucii et integri C., integer et intactus, integer intactusque L., Sil., integros pro sauciis arcessere S., ex integris truncos (infantes) gigni Plin., cecidit Cethegus integer Iuv., nasus i. Iuv.
b) neoslabljen, poseb. o četah, ki še niso bile v boju, čil, spočit: integer in omni voce Corn. gospodar svojega glasu, kdor ima svoj glas v popolni oblasti, cohortes integrae ab labore C., integri defatigatis succedunt C., integer exercitus Pl., integrior exercitus N., integris corporibus fessos adoriri L., integris viribus succedere C., integer eques equique T., integerrimas vires militi servabat L.; ret.: amnis lacum integer perfluit T. v isti velikosti, z isto silo.
c) cel, celoten, ves, (po)poln, nenačet, neprikrajšan, nezmanjšan: cum integram praedam habere posset Ci., recens et integrum mālum Suet. sveže in celo (nenačeto) jabolko, aestatem integram nanctus Ci. vse poletje, ut haberet plenum annum et integrum Ci., integro die H. ob začetku dne, ko je dan še neprikrajšan, tu fructus integros vendidisti Ci., opes integrae H., fortunā integrā (naspr. adflictā) Ci., quibus fortuna in integro est T. je nedotaknjena, integram famem adferre Ci. popoln glad, popolno lakoto, integris patrimoniis exsulare Suet.

3. subst. integrum -ī, n kot jur. t. t. prejšnji pravni stan (položaj): ut damnati in integrum restituerentur Ci., mitto … , quae a nostris magistratibus in integrum restituta sunt Ci.; prim. restituo. —

III.

1. še nedotaknjen, nov: illud principium novi et integri laboris Ci. s tem se je delo začelo na novo in tako rekoč od začetka, tamquam ad integrum bellum S., integra causa Ter. še nerabljena pretveza; od tod adv. dē integrō znova, na novo, vnovič, od začetka: Ter., acrius de integro coortum est bellum L., censores dicit de integro sibi creari placere Ci., ibi de integro funus fecit filio iam sepulto Ci.; redkeje ab integrō: magnus ab integro saeclorum nascitur ordo V., columnam efficere ab integro novam Ci. in ex integrō: Q., Iust., Col., Suet., Amm.

2. (še) neodločen, nedognan, neizgubljen: ea omnia testibus integra reservabo Ci., iudicium non perditā fit, sed integrā re Ci., alias uti possim causā hāc integrā Ter., non scilicet re integrā, sed certe minus infractā Ci.; od tod prost, svoboden, komu na voljo (dan, prepuščen): tibi in integro res erat Ci. pri stvari si imel svobodno voljo, ne(z)vezane roke, sibi de aliqua re integrum reservare Ci. svojo voljo (polno oblast) si ohraniti, adoptandi iudicium integrum T., ut id integrum iam non esset Ci., non est integrum Pompeio tuo consilio uti Ci., non integrum ei erat, ut … Ci., integrum dare Ci. na voljo da(ja)ti, polno oblast da(ja)ti, ne vezati (koga), ne vezati komu rok.

intercurrent, e [-kürɑ̃, t] adjectif, médecine ki pride zraven

maladie féminin intercurrente bolezen, ki se pojavi med kako drugo boleznijo

intêren interno

interna bolezen enfermedad f interna

invalidnost samostalnik
1. (zdravstveno stanje) ▸ fogyatékosság, rokkantságBolezen počasi povzroči težko invalidnost in odvisnost od tuje pomoči. ▸ A betegség lassan súlyos rokkantsághoz vezet, és külső segítségre szorul a beteg.Celotno vsoto za invalidnost izplačajo ob stoodstotni invalidnosti, sicer le del zavarovalne vsote glede na odstotek invalidnosti. ▸ A rokkantsági ellátás teljes összege kifizetésre kerül 100 százalékos rokkantság esetén, egyébként csak a biztosítási összeg rokkantsági százaléknak megfelelő része.
Povezane iztočnice: vojna invalidnost, nadomestilo za invalidnost, delovna invalidnost, poklicna invalidnost

2. lahko izraža negativen odnos (o nesposobnosti) ▸ fogyatékosságNevrotična obsedenost s poslovnim uspehom je izraz socialne invalidnosti. ▸ A neurotikus megszállottság az üzleti sikerért a társadalmi fogyatékosság megnyilvánulása.V času, ko že vrabci na vejah čivkajo o invalidnosti sodnega delovanja, premier v parlamentu pripoveduje, kako se problemov s sodstvom ne da rešiti prek noči. ▸ Egy olyan időszakban, amikor már a verebek is az igazságszolgáltatás fogyatékosságáról csiripelnek, a miniszterelnök a parlamentben arról mesél, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani.

inveterāscō -ere -āvī -ātum (incoh. k inveterāre)

1. (po)starati se, ostareti: inveteraverant hi omnes bellis C. osiveli so bili v vojnah, nardo colos, si (nardus) inveteravit, nigriori melior Plin., si (res) inveteravit (se je odložila, pod uho podtaknila = se ni upoštevala), actum est Ci.

2. metaf. zastarati, zastare(va)ti, ukoreniniti se, vgnezditi se, udomačiti se, ustanoviti se, ustaliti se: hanc inveterascere consuetudinem nolunt Ci., inveteravit iam opinio, macula, dissensio Ci., inveterascit aes alienum N., quorum nomen … inveteravit famae (dat.) Ci. se je tesno zraslo z … , si res (bolezen) inveteravit Cels., ubi inveteraverunt dolores Cels., ubi inveteraverit malum Cels., ulcus enim vivescit et inveterascit alendo Lucr., novas (fabulas) qui exactas feci ut inveteraverint Ter., sive illa (mala) ante provisa et exspectata sint sive inveteraverint Ci., irroboravit inveteravitque falsa atque aliena verbi significatio Gell., res nostrae litterarum monimentis inveterascent et corroborabuntur Ci., intelligo in nostrā civitate inveterasse (se je ukoreninila navada) iam bonis temporibus, ut splendor aedilitatum ab optimis viris postuletur Ci.; tudi o osebah: exercitus (miles) inveterascit in Galliā C. se privadi.

iūrō -āre -āvī -ātum (iūs 2) prisego narediti, opraviti (opravljati), priseči (prisegati), rotiti se, zaklinjati se

I. intr.: per (na) flumina infera O., per deos S., per quidquid deorum L., per superi regis regnum Pl., per patrem O., per infernam paludem, per Stygiam paludem sanctissime Lact., per genus infelix generisque parentem, per patris ossa tui O., o Iuppiter, numquid iuravi per te falso? Arn., i. ad aliquem Cat. pred kom, i. pro aliquo L. namesto koga, i. liquido Ter. z mirno vestjo, qui si iuraret, crederet nemo Ci., ex animi mei (nostri) sententiā i. Ci.; z in z acc. priseči na (z acc.): L., T., Sen. ph. idr., Petreius princeps in haec verba iurat C. na te (narekovane) prisežne besede; pren.: in verba magistri H. = slepo držati se učiteljevih besed; tudi: in certa verba Ci., in eadem verba L., in nomen principis Suet. priseči vladarju pokorščino in zvestobo, in ducis nomen Iust., in suum (imperatoris) nomen Suet., in tutorum (Poenorum) obsequia Iust., iurare in legem per vim latam noluit Ci., in acta principis T., Suet., in foedus L., omnis exercitus in se quisque iurat L. vsak mož zase (sicer je en mož opravljal prisego za vse); iurare alicui priseči (prisegati) komu zvestobo: scis tibi ubique iurari, cum ipse iuraveris omnibus Plin. iun., mihi scis te mihi certe, non socios iurasse tuos Val. Fl.; pesn.: in me iurarunt O. zarotili so se zoper mene, in facinus iurasse putes O. da so se zarotili za izvršitev zločina. —

II. trans. in sicer

1. z notranjim obj.: ius iurandum iurare Ci., falsum iurare Ci., O. krivo priseči, dictata sacramenta deis Sil., in verba alicuius sacramentum Petr., ius iurandum a Q. Nucio conceptum dicitur, quod in arrogando iuraretur Gell.; z dat.: haec iuravit amanti O., cineri iuret patrio Laurentia bella Sil.; z ACI: iurat se eum non deserturum C., Regulus iuravit se rediturum Ci., animum iurarem esse divinum Ci., nisi victores se redituros ex hac pugnā iurant L., iurarem per Iovem deosque penates me ea sentire, quae dicerem Ci., iura te nociturum non esse homini de hac re nemini Pl., qui sine hac iurabat se unum numquam victurum diem Ter., abituros se Italiā iuraverunt Val. Max., ossa tibi iuro per matris … me tibi ad extremas mansurum tenebras Pr., me quoque consimili impositum torquerier igni iurabo et bis sex integer esse dies Pr.

2. z zunanjim obj.: morbum iurare Ci. priseči na bolezen, calumniam iurare Cael. in Ci. ep. ali calumniam in aliquem iurare L. priseči, da se ne toži s hudobnim namenom. Tako tudi gr. ϑεοὺς ὀμνύναι: Stygias undas, deos, numina O. ali terram, mare, sidera V. ali signa Tert. koga za pričo prisege (po)klicati, (za)priseči ((za)prisegati) na koga (kaj); pass.: dis iuranda palus O. na katero morajo priseči, iurata numina O. na katera se je priseglo, arae iurandae per tuum nomen H., iuratur Honorius absens Cl. prisega se na odsotnega Honorija, tunc deus captivis etiam iurabere Thebis Stat., regi deorum iurari dignata palus Sil. — Od tod pt. pf. iūrātus 3, redko pass.: quod iuratum est, id servandum est Ci.; nav. med. po prisegi = (za)prisežen, v prisego vzet, prisegi zavezan: iuratorum iudicum sententiis damnari Ci.; dep. iūror -ārī -ātus sum (iūs 2) = iūrō -āre; v rabi sta bila le pf. in pt. pf.: quod fui iuratus feci Pl., quid iuratus sit Ci., ex lege, in quam iurati sitis Ci. po zakonu, za katerega ste prisegli, da se ga boste držali, Regulus iuratus missus est ad senatum Ci., iurato mihi crede Ci. na mojo prisego, iuratus se eum suā manu interempturum L., qui mihi iuratus est se hodie argentum dare Pl., negavit an me existimasti haec iniuratum in iudicio non esse dicturum, quae iuratus in maxima contione dixissem Ci., iudices, qui ex lege iurati iudicatis Ci., eligi a magistratibus iuratis T., at eum vos iurati capite damnastis? Corn.; superl.: iuratissimi auctores Plin. najzanesljivejši; subst. porotnik: non hoc idem irratum dicere audistis Ci. — Adv. abl. iūrātō s (pod) prisego: qui iurato promisit iudicis sisti, non videtur peierasse Paul.

izbruhniti glagol
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitör, kirobbanPo izreku sodbe so med protestniki in policisti izbruhnili tudi spopadi. ▸ Az ítélethirdetés után összecsapások törtek ki a tüntetők és a rendőrök között.
Ko je izbruhnila vojna, je imel komaj štiri leta. ▸ Amikor kitört a háború, alig volt négyéves.
Prvi škandal je izbruhnil, še preden se je festival sploh začel. ▸ Az első botrány még a fesztivál kezdete előtt kirobbant.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kiüt, kitörPožar je izbruhnil na dveh zapuščenih sedežnih garniturah, najverjetneje pa so ga povzročili odvrženi cigaretni ogorki. ▸ A tűz két elhagyott kanapén ütött ki, és valószínűleg eldobott cigarettacsikkek okozták.
V suhih gozdovih lahko izbruhnejo uničujoči požari. ▸ A száraz erdőkben pusztító tüzek üthetnek ki.
Ogenj je izbruhnil na podstrešju, kjer je bilo shranjeno seno. ▸ A tűz a padláson ütött ki, ahol szénát tároltak.
Med sprehodom je izbruhnila huda nevihta – in zadel jo je blisk. ▸ Séta közben heves zivatar tört ki – és a lányt villám vakította el.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitör, feltörVulkan običajno izbruhne dvakrat na vsakih 100 let. ▸ A vulkán általában 100 évente kétszer tör ki.
Gejzir izbruhne, ko vrela voda iz globine prebije hladnejšo na površju. ▸ Gejzír tör fel, amikor a mélyből származó forró víz áttöri a felszínen lévő hidegebb vizet.
Ko skorja ne zdrži več tlaka, plin izbruhne ter požene skale in plin visoko v zrak. ▸ Amikor a kéreg már nem bírja a nyomást, feltör a gáz, és a sziklákat, valamint a gázt a magasba repíti.
Tradicija pravi, da jo je dal zgraditi papež Kalist na mestu, kjer naj bi iz tal izbruhnilo olje, najverjetneje nafta. ▸ A hagyomány szerint Callistus pápa építtette azon a helyen, ahol állítólag olaj, valószínűleg kőolaj tört fel a földből.
Kar 12.200 metrov visoko je izbruhnil ogromen oblak pepela. ▸ Hatalmas hamufelhő tört ki 12.200 méter magasságba.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitör, felcsattanV službi se vas bodo izogibali, saj boste skoraj vsako minuto izbruhnili. ▸ Kerülni fogják a munkahelyén, mert szinte percenként felcsattan.
Množica je izbruhnila od navdušenja, kardinal je moral počakati, preden je lahko nadaljeval. ▸ A tömeg lelkesedésben tört ki, és a bíborosnak várnia kellett, mielőtt folytatni tudta volna.
Ko poslušalci dojamejo poanto šale, ponavadi izbruhnejo v smeh. ▸ Amikor a hallgatók megértik a vicc csattanóját, általában nevetésben törnek ki.

5. (o bolezni) ▸ kitörDom, v katerem je izbruhnila epidemija, je trenutno zaprt. ▸ Az otthon, ahol a járvány kitört, jelenleg zárva van.
Pri okuženih bolezen izbruhne že po štirih mesecih. ▸ A fertőzötteknél a betegség már négy hónap után kitör.

6. (o besednem odzivu) ▸ kitör, kibukik
"Oh, kakšna sramota!" je izbruhnila. ▸ „Ó, micsoda szégyen!” – tört ki.
Možakar je izbruhnil: "Saj sem vedel, da ne posluša!" ▸ A férfi kibukott: „Tudtam, hogy nem figyel!”

7. (o telesnem odzivu) ▸ kihány, kiokád
Pri bruhanju izteka iz ust obilica hrane, ponavadi jo otrok izbruhne kar v loku. ▸ Hányáskor sok étel jön ki a szájból, a gyermek általában ívben hányja ki az ételt.

izkoreniniti glagol
1. (o slabi stvari) ▸ felszámol, gyökerestől kiirtOšpice so v ZDA uradno izkoreninili leta 2000. ▸ A kanyarót az USA-ban hivatalosan 2000-ben számolták fel.
Rekli so, da bodo v teh 15 letih izkoreninili revščino v svetu. ▸ Azt mondták, hogy ebben a 15 évben felszámolják a szegénységet a világon.
Želim si, da bi izkoreninili korupcijo, ki hromi državo. ▸ Szeretném, ha felszámolnánk az országot megbénító korrupciót.

2. (o rastlini) ▸ kiirt, gyökerestől kitépNamesto da bi izkoreninili ves plevel, pustimo rasti nekatere vrste. ▸ Ahelyett, hogy az összes gyomnövényt kiirtanánk, bizonyos fajtákat hagyjunk nőni!
Srakonjo je s pletjem nekoliko lažje izkoreniniti, saj s krepkim potegom izpulimo celotno rastlino s koreninami vred. ▸ Az ujjasmuhart kicsit könnyebb gyomlálással kiirtani, hiszen egy erős rántással az egész növényt gyökerestől kitéphetjük.

iznakáziti (-im) | iznakaževáti (-újem) perf., imperf. deformare, deturpare, sfigurare; devastare:
obraz, ki ga je iznakazila bolezen un viso devastato dalla malattia

izpíti (-píjem) perf. ➞ piti

1. bere:
izpiti na zdravje bere alla salute
izpiti kozarec na dušek, v dušku vuotare il bicchiere d'un fiato

2. bere, succhiare:
ta žival žrtvi pregrizne vrat in ji izpije kri la bestia morde il collo della preda e le succhia tutto il sangue

3. knjiž. pren. (posušiti, izčrpati) asciugare; estenuare, spossare, esaurire:
suša je izpila studenec la siccità aveva asciugato la fonte
bolezen ga je izpila è spossato dalla malattia