Franja

izumrtje samostalnik
1. (o živih bitjih) ▸ kihalás, kipusztulásDanes je populacija risa genetsko izrazito osiromašena in na robu izumrtja. ▸ Napjainkra a hiúzállomány súlyosan megfogyatkozott genetikailag és kihalás fenyegeti.

2. (o dejavnosti ali predmetu) ▸ kihalás, megszűnés
Ob stalnem poudarjanju popolnoma električne vožnje se zdi, da so motorji na notranje zgorevanje pred izumrtjem. ▸ Úgy tűnik, hogy a teljes mértékben elektromos motorok folyamatos előtérbe kerülésével a belső égésű motorok el fognak tűnni.
Jeziku novozelandskih domorodcev je grozilo izumrtje. ▸ Az új-zélandi őslakosok nyelvét kihalás fenyegette.
Z izumrtjem tolarja na Bledu nimajo težav, saj je bil evro že prejšnja leta glavno plačilno sredstvo. ▸ Blednek nem okoz gondot a tollár megszűnése, mivel az elmúlt években az euró volt a fő fizetőeszköz.

3. (o kraju) ▸ kihalás
Vsi hodimo tja, saj zaradi izumrtja mestnih središč druge izbire nimamo. ▸ Mindannyian azért járunk oda, mert a városközpontok kihalásával nincs más választásunk.

izvršiti se povratni glagol
(zgoditi se) ▸ végbemegy, zajlik, történik
Te so tako tanke, da se lahko skozi njihove stene izvrši izmenjava snovi. ▸ Ezek olyan vékonyak, hogy végbe tud menni az anyagcsere a falukon keresztül.
Vse dejanje 453 strani obsegajočega romana se izvrši v pol leta in sicer v drugi polovici leta 1092. ▸ A 453 oldalnyi regény teljes cselekménye fél év alatt zajlik, méghozzá az 1092-es év második felében.
Bolnica je čutila, da se je na njej izvršila velika sprememba. ▸ A beteg érezte, hogy nagy változás történt vele.
Pri večini vrst življenjski cikel traja skozi celo leto, da se popolnoma izvrši, izjeme so samo kakšne izredno majhne vrste, pri katerih se lahko v enem letu zamenjata dve ali celo več generacij. ▸ A legtöbb faj esetében az életciklus egy teljes évig tart, ez alól csak néhány rendkívül kicsi faj jelent kivételt, ahol egy év alatt két vagy akár több generáció is válthatja egymást.
Okužba se velikokrat izvrši na nezrelih plodovih. ▸ A fertőzés sok esetben az éretlen terméseken fordul elő.

izzard [ízəd] samostalnik
ameriško, pogovorno, britanska angleščina, arhaično črka z

from A to izzard popolnoma, od A do Ž

jambe [žɑ̃b] féminin krak, noga; steber, podpornik

jambe artificielle, articulée umetna noga
jambes cagneuses, en manches de veste iksaste noge
jambe de force podpornik pri strešni gredi
gras masculin de la jambe meča
par-dessous la jambe igraje, brez truda, v spanju
n'aller que d'une jambe (figuré) ne priti naprej
avoir bonne jambe imeti dobre noge, biti dober pešec
avoir les jambes cassées, brisées ne več moči hoditi
avoir la jambe bien faite imeti lepe noge
n'avoir plus de jambes ne več nog čutiti od utrujenosti
couper, casser bras et jambes à quelqu'un (figuré) koga popolnoma onemogočiti, uničiti
courir à toutes jambes teči, kar noge neso
je te donnerai des jambes (figuré) te bom nagnal, ti bom že pokazal
la peur donne des jambes strah požene moč v noge
faire jambe de vin (populaire) nalesti se ga
faire quelque chose par-dessous la jambe napraviti kaj malo vestno
faire des ronds de jambe koketno se vesti
jeter un chat aux jambes de quelqu'un komu polena pod noge metati
jouer des jambes, prendre ses jambes à son cou hitro stopiti, teči, bežati
jouer quelqu'un par-dessous jambe imeti lahek posel s kom
passer la jambe à quelqu'un komu nogo podstaviti
rompre quelqu'un bras et jambes koga pošteno premikastiti
tenir la jambe à quelqu'un (populaire) gnjaviti, »moriti« koga
je ne peux plus tenir sur mes jambes ne morem se več držati na nogah
tirer dans les jambes de quelqu'un koga zahrbtno napasti
tirer, traîner la jambe de fatigue s težavo hoditi
traiter quelqu'un par-dessous jambe omalovaževati koga, zviška gledati na koga
cela me fait, fera une belle jambe (ironično) od tega imam pa res kaj!
cela ne vous rend pas la jambe mieux faite to vam prav nič ne koristi
quand on n'a pas de tête, il faut avoir des jambes kdor nima v glavi, ima v petah

jásen (veder) unclouded, serene, unobscured, fair, sunny; (očiten) evident, obvious, manifest; (viden) clear, conspicuous; (svetel) luminous, bright, shining, light; (razumljiv) intelligible, easily understood; (nedvomen) indubitable, unmistakable, not to be mistaken, leaving no doubt; (nedvoumen) unequivocal, unambiguous; (izrečen) explicit; (točen) precise, exact; (barva) light, light-coloured; (slog, stil) clear, lucid; (samoumeven) self-evident

jásno in jedrnato izraziti to express tersely and neatly
jásen kot beli dan self-evident, as clear as daylight (ali arhaično as noonday), as clear as crystal, as plain as a pikestaff, as plain as the nose on your face, as plain as the palm of your hand
nebo je jásno the sky is clear
to je jásno that's clear, that's flat
kot strela z jásnega out of the blue
strela z jásnega a bolt from the blue
ni mi čisto jásno it is not quite clear to me
nisem si na jásnem o tem I am not (quite) clear about it
sem jásen? do I make myself clear?, have I made myself plain on that point?
jásno govoriti to speak clearly
jásno se izraziti to make it clear
jásno se odražati na obzorju to show clear on the horizon
priti na jásno (figurativno) to clear up, to settle (o čem something)
postalo nam je jásno it dawned on us
to je popolnoma jásno (figurativno) it's perfectly obvious

joie [žwa] féminin veselje, radost; pluriel zabave, užitki

avec joie z veseljem
plein, rempli de joie ves vesel, radosten
joie maligne škodoželjnost
joie de vivre veselje do življenja
fille féminin de joie lahkoživka, prostitutka
feu masculin de joie (kresni) ogenj (na prostem)
rayonnant de joie žareč od veselja
se donner de quelque chose à cœur joie nekaj popolno uživati, si privoščiti, popolnoma se predati čemu
être au comble de sa joie skakati od veselja
faire la joie de quelqu'un biti komu v veselje
se faire une joie de quelque chose najti veselje v čem
mettre en joie razveseliti, povzročiti veselje pri
ne pas se sentir de joie biti ves iz sebe od veselja

judge¹ [džʌdž] samostalnik
pravno sodnik
figurativno razsodnik; izvedenec, strokovnjak, dober poznavalec česa (of)

vojska judge advocate sodnik pri naglem sodišču
vojska judge advocate general vrhovni sodnik pri naglem sodišču
associate judge sodni prisednik
as God's my judge! pri bogu!
to be a judge of razumeti se na kaj
a good judge of dober poznavalec česa
I am no judge of it tega ne morem presoditi
let me be the judge of that prepusti to meni
to be judge and jury in one's own cause biti sodnik in tožitelj hkrati
as sober as a judge popolnoma trezen

katakombe samostalnik
(podzemno pokopališče) ▸ katakombákV Rimu so 31. maja 1578 po naključju odkrili katakombe, ki so bile od 10. stoletja popolnoma pozabljene. ▸ Rómában 1578. május 31-én véletlenül fedezték fel azokat a katakombákat, amelyek a 10. század óta teljesen feledésbe merültek.
Trenutno je na mestnem območju Rima javno dostopnih pet katakomb, ki so svoje odpiralne čase tako dobro uskladile druga z drugo, da lahko ves svoj dopust preživite pod zemljo. ▸ Róma városában jelenleg öt katakomba látogatható a nagyközönség számára, amelyek nyitvatartási idejét annyira összehangolták, hogy akár az egész vakációt a föld alatt lehet tölteni.

Kehricht, der/das, (-s, ohne Plural) smeti; einen feuchten Kehricht (sploh) nič, popolnoma nič, eno figo

kič samostalnik
1. lahko izraža neodobravanje (cenen izdelek) ▸ giccsNa bazarju dobiš vse od kiča do lepih ročno izdelanih spominkov. ▸ A bazárban a giccstől a szép kézműves emléktárgyakig minden kapható.
Spominki, povezani s svetovnim prvenstvom v nogometu, so prava parada kiča na eni strani in zelo dragih izdelkov na drugi strani. ▸ A labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatos emkléktárgyak egyrészt igazi giccsparádét jelentenek, vagy pedig nagyon drága termékek sokaságát.
Ne maram kiča, se pravi neestetskih stvari, narejenih iz cenenih materialov ... ▸ Nem szeretem a giccset, szóval a nem esztétikus, olcsó anyagokból készült dolgokat...
Razni viteški portreti, ceneni kič, ki je bil všeč cesarju, niso mogli pregnati močnega slikarstva impresionistov. ▸ A különböző lovagi portrék, az olcsó, császárnak tetsző giccs nem tudta kiszorítani az impresszionisták erős festészetét.

2. lahko izraža neodobravanje (o izumetničenosti nečesa) ▸ giccsVedno sva imeli radi estetiko kiča, prenasičenost s podobami. ▸ Mindig is szerettük a giccs esztétikáját, a képekkel való túltelítettséget.
Njen okus ima dve skrajnosti – minimalizem oziroma zelo očiščena oblika ali pa popoln kič. ▸ Az ízlésének két véglete van – a minimalizmus, illetve a nagyon letisztult forma vagy a tiszta giccs.
Bahavih ameriških filmov, ki mejijo na kič, ne maram. ▸ A giccsel határos, harsány amerikai filmeket nem szeretem.
Kadar je na Blegošu lepo vreme, okolica postane tako lepa, da skoraj meji na kič. ▸ Amikor Blegošban szép az idő, a táj úgy megszépül, hogy az már szinte a giccsel határos.
Čudovit film, čudoviti igralci, ki so vse prizore odigrali iz srca, realno, brez pretiravanja, brez kiča in olepšav. ▸ Csodálatos film, csodálatos színészek, akik minden jelenetet szívvel, életszerűen játszanak el – giccs és szépítés nélkül.
Dekorativna umetnost, most med visoko umetnostjo in cenenim kičem, je v pol stoletja pri nas skoraj popolnoma izginila. ▸ A magas művészet és az olcsó giccs között hidat képező dekoratív művészet fél évszázadon belük szinte teljesen eltűnt nálunk.
Kritika je dolgo odklanjala Puccinijeva dela ter mu celo očitala, da piše sentimentalen kič. ▸ A kritikusok sokáig elutasították Puccini műveit, és még azt is felrótták neki, hogy érzelgős giccseket ír.
Ta rešitev je še posebej priporočljiva za manj zmogljive računalnike in vse tiste, ki ne marajo softverskega kiča. ▸ kontrastivno zanimivo Ez a megoldás különösen ajánlott a kisebb teljesítményű számítógépekre, továbbá mindazoknak, akik nem szeretik a giccses szoftvereket.

kȍrijen m (ijek.), kȍrēn m (ek.)
1. koren, korenina: puštati, hvatati -e; uhvatiti dubokog -a globoko se ukoreniniti; iščupati što s -om izpuliti s korenino vred; podsjeći čemu korijen; presjeći što u -u presekati v korenini; iz -a izmijeniti, promijeniti temeljito zamenjati, spremeniti; vući korijen od koga izvirati od koga; zatrti u -u zatreti v korenini, popolnoma uničiti
2. lingv. koren, besedni koren: rad je korijen porodici radnik, radnica, raditi, radnja, zarada, predradnik, radionica itd.
3. koren: korijen jezika, ruke, dlake, zuba
4. mat. koren: kvadratni, kubni korijen; izvući, vaditi korijen broja 25

ladder¹ [lǽdə] samostalnik
lestva
britanska angleščina spuščena zanka na nogavici

Jacob's ladder; ali rope ladder vrvna lestev
hook-on (ali pompier) ladder kljukasta lestev
motor turntable ladder požarna vrtljiva lestev
šport wall ladder telovadne lestve
mechanical (ali sliding) ladder raztezna lestev
he can't see a hole in a ladder je popolnoma pijan
to see through a ladder videti nekaj očividnega
he kicked down the ladder by which he rose pozabil je na stare prijatelje, ki so mu pomagali do uspeha
to get one's foot on the ladder začeti, storiti prvi korak
the ladder of success pot do uspeha
figurativno at the bottom of the ladder na dnu

laisser [Iɛse] verbe transitif po-, pre-, za-pustiti; preiti, zamolčati

avoir le prendre et le laisser imeti izbiro
c'est à prendre ou à laisser ali to vzamete ali pa ne (druge izbire ni)
ne pas laisser de ne opustiti, ne nehati
laisser en blanc pustiti belo, prazno, nepopisano
laisser voir pokazati
laisser pour compte (commerce) dati zopet na razpolago
laisser tomber spustiti(na tla)
laisser de côté, à part pustiti ob strani
laisser à désirer ne popolnoma zadovoljiti
ne rien laisser au hasard ničesar ne prepustiti slučaju
laisser à penser dati misliti
laisser faire, dire pustiti koga, da dela, govori, kar hoče
ne pas laisser de faire quelque chose ne zamuditi kaj napraviti
cette réponse ne laisse pas de m'étonner ta odgovor me res preseneča
laisser dormir (figuré) pustiti pri miru
laisser tranquille pustiti na miru
laisser à entendre, à comprendre dati razumeti
se laisser prepustiti se
se laisser aller zanemariati se
se laisser aller à spozabiti se
se laisser dire pustiti si reči, dopovedati
se laisser faire ne se upirati, pristati na
se laisser tout faire ničemur se ne upirati, vse prenesti, potrpeti
se laisser faire une douce violence upirati se navidezno in končno popustiti
laisser là pustiti na cedilu
laisser quelqu'un libre de faire quelque chose komu na voljo pustiti, da kaj naredi
laisser passer pustiti kaj iti mimo, pustiti, da se kaj godi
se laisser porter par le courant (figuré) plavati s tokom
laisser sa vie, (populaire) ses os, sa peau, ses bottes umreti
je vous laisse (familier) (zdaj) grem
laissez (donc)! pustite (vendar) to!
cela ne laisse pas d'être dangereux to je kljub temu (prej ko slej), to ostane še vedno nevarno
cela se laisse manger, entendre to se da jesti, slišati
il faut bien faire et laisser dire delaj prav in ne boj se nikogar
il m'a laissé en plan, en rade (familier) pustil me je na cedilu
laisser des plumes dans une affaire (familier) mnogo izgubiti v kaki zadevi

largeur [laržœr] féminin širina, širokost

largeur de cœur širokogrudnost
largeur de la voie širina železniškega tira
(familier) dans les grandes largeurs popolnoma

laudātio -ōnis, f (laudare)

1. hvaljenje, (po)hvala, slavospev, pohvalni govor, hvalnica: l. tua Ci. ki jo ti daješ, sic adulescentīs simulata laudatione recuperavit N.; pl. laudationes (po)hvale (naspr. obiurgationes) Sen. ph.; s subjektnim gen.: l. hominis turpissimi Ci. (po drugih collaudatio); pl. modulatae laudationes hvalospevi, slavospevi: captus … modulatis Alexandrinorum laudationibus Suet.; z objektnim gen.: laudatio eorum Ci.

2. occ.
a) pohvalno pričevanje o kom na sodišču, zagóvoren (obrambni) govor, zagovor pred sodiščem: gravissima atque ornatissima l. Ci., quae est ista laudatio? Ci., laudationem falsam esse dicebat Ci.; s celotnim izrazom: l. iudicialis Suet.
b) hval(il)ni govor v čast pokojnikov, hvalnica na čast pokojnikom, pogrebni govor: exsequiae, pompa, laudatio Ci., laudationis loco consul Antonius per praeconem pronuntiavit senatus consultum, quo … Suet.; popolnoma: l. funebris: Ci., Sen. rh., Q., v pl.: Plin. iun.; z objektnim gen.: non nullae mortuorum laudationes Ci., laudatio mortui L., ut earum (sc. matronarum) sicut virorum post mortem sollemnis laudatio esset L.
c) zahvala, zahvalno poročilo, tj. ugodno poročilo o delu namestnika, ki so ga preb. rim. provinc vsako leto (navad. februarja) pošiljali rim. senatu: homini alienissimo a civitatibus laudationes per vim et metum comparare Ci., tum eos hortatus sum, … ut illam laudationem, quam se vi atque metu coactos … decresse dicebant, tollerent Ci.

léči (ležem) to lie down; (v posteljo) to go to bed, to retire for the night

léči jajca to lay eggs, to hatch
léči popolnoma oblečen to turn in fully dressed

lēthargus -ī, m (gr. λήϑαργος)

1. (sc. morbus) dremavost, dremavica, dremež, omrtvičenost, omrtvelost, mrtvilo, letargija: Q., quondam lethargo grandi est oppressus H., lethargum olfactoriis excitari, ocimum … insaniam facere et lethargos Plin.; popolnoma morbus lethargus Plin.

2. (sc. homo) mrtvičen človek, letargični bolnik, letargik: Cael.

lībella -ae, f (demin. lībra)

I.

1. = as libralis funtni as, srebrnik, deseti del denarija: parietes villae libellis in pedes quinque Ca., nummi denarii decuma libella, quod libram pondo aeris valebat et erat ex argento parva Varr.; ker se je asu po raznih razvrednotenjih (devalvacijah) vrednost znižala na 1/36 njegove prvotne vrednosti, preg. = belič: unā libellā liber possum fieri Pl., tibi libellam argenti numquam credam Pl., ob eam rem mihi libellam pro eo argenti ne duis Pl., ecquis Volcatio … unam libellam dedisset? Ci.; od tod: HS ICCC ad libellam sibi deberi Ci. do beliča, tj. celih 50.000 sestercijev = „do zadnjega stotina“.

2. metaf. (tako kot as) dvanajstdelna celota kake dediščine: Curius fecit palam te (sc. heredem) ex libella, me ex teruncio Ci. ep. Kurij te je postavil za edinega dediča cele zapuščine, toda tako, da meni daš četrtino. —

II. stavna mera, vodna tehtnica, libéla, grebljica, „livel“, „nivel“: et libella aliqua si ex parti claudicat hilum Lucr., collocare … aliquid ad regulam et libellam Vitr., materia … ad regulam et libellam exigitur Plin., structuram ad normam et libellam fieri Plin.; od tod adv.: locus, qui est ad libellam aequus Varr. popolnoma vodoraven, popolno: libella fabrilis Col., Veg.

liberté [-te] féminin svoboda, prostost, neodvisnost

libertés pluriel svoboščine
en liberté prost, svoboden
en toute liberté popolnoma svobodno, neovirano
liberté d'action, d'association svoboda delovanja, združevanja
liberté de commerce svoboda trgovanja, svobodna trgovina
liberté de conscience svoboda vesti
les libertés constitutionnelles ustavne pravice
liberté d'esprit nepristranost
liberté individuelle osebna svoboda
liberté des mœurs nenravnost, nemoralnost
liberté des mouvements svoboda gibanja
liberté naturelle pravica do svobode
liberté d'opinion pravica svobodnega izražanja svojega naziranja
liberté de la parole svoboda govora
liberté de penser svoboda mišljenja
liberté politique uživanje političnih pravic
les libertés publiques politične pravice
liberté de la presse svoboda tiska
liberté religieuse, des cultes svoboda vere, verska svoboda
liberté de réunion svoboda zborovanja
attentat masculin à la liberté, privation féminin de la liberté odvzem svobode
mise féminin en liberté izpustitev na svobodo
restriction féminin à la liberté personnelle omejitev osebne svobode
accorder à quelqu'un la liberté (de) komu na voljo dati
donner la liberté à quelqu'un komu podariti prostost, izpustiti koga na svobodo
laisser toute liberté d'action à quelqu'un dati komu vso svobodo
mettre en liberté izpustiti na svobodo, prostost dati
prendre la liberté dovoliti si

libre [librɛ] adjectif prost, svoboden, neodvisen

libre arbitre masculin prosta volja
libre à l'entrée carine prost
libre concurrence svobodna konkurenca
libre des droits de douane zacarinjen
à l'air libre na prostem, na zraku
libre de soucis brezskrben
école féminin libre zasebna šola
libre penseur svobodomislec
union féminin libre svoboden (koruzni, divji) zakon, konkubinat
entrée féminin libre prost vstop
zone féminin libre svobodna cona
des propos très libres zelo razbrzdano govorjenje
je n'ai qu'une main de libre imam samo eno roko prosto
avoir, garder son libre arbitre imeti, obdržati svobodo odločanja
être libre comme l'air biti popolnoma svoboden, ko ptiček na veji
être très libre avec quelqu'un biti zelo odkritosrčen s kom
libre à vous d'accepter ou de refuser lahko sprejmete ali odklonite
avoir le champ libre, la main libre imeti popolno svobodo delovanja
donner libre cours à sa colère dati duška svoji jezi