Franja

montado na konju, jež

soldado montado konjenik
estar montado en las rodillas (de) komu na kolenih jahati (otrok)

morilec samostalnik
1. (storilec umora) ▸ gyilkosPovezane iztočnice: množični morilec, serijski morilec

2. (vzrok smrti) ▸ gyilkos
Cesta je najpogostejši morilec mladih moških, starih med 25 in 44 let. ▸ Az utak a 24 és 44 év közti fiatal férfiak leggyakoribb gyilkosai.
Malarija je največji morilec otrok na svetu. ▸ A malária a legnagyobb gyerekgyilkos a világon.

mortalité [mɔrtalite] féminin umrljivost, mortaliteta

mortalité des nouveaux-nés, infantile, maternelle umrljivost novorojenčkov, otrok, mater

mosljáti (-ám) imperf. (sesati) ciucciare, succhiare:
otrok moslja palec il bambino ciuccia il pollice

mrtvorojen [ê] (-a, -o) medicina [totgeboren] tot geboren
mrtvorojen otrok die Totgeburt

mrtvorojén mort-né, mort en venant au monde

mrtvorojen otrok, mrtvorojenec enfant moški spol mort-né, mort-né moški spol

mrtvorojenec samostalnik
1. (mrtev otrok) ▸ halva születettMoja mama je imela pet splavov in pred menoj dva mrtvorojenca. ▸ Édesanyámnak öt vetélése és két halva született csecsemője volt előttem.

2. (o neučinkoviti ideji) ▸ halva született, életképtelen
Ta načrt je tako gospodarski kot politični mrtvorojenec. ▸ Ez a terv gazdasági és politikai szempontból is halva született.

mundo moški spol svet; Zemlja, zemeljska obla; ljudje; poznavanje sveta, občevanje z ljudmi; posvetne stvari

mundo antiguo stari svet (vek), antika
el Nuevo Mundo Novi svet, Amerika
el otro mundo onstranstvo
todo el mundo vsi, vsak
a la vista de todo el mundo vpričo vseh, javno
dejar el mundo odreči se svetu
echarse al mundo iti v družbo; vdati se prostituciji
ir, rodar (por el) mundo svet obresti
irse por esos mundos svojo pot iti
habia alli medio mundo tam je bilo ogromno ljudi
lo sabe medio mundo skoraj vsakdo to ve
¿qué mundo ocurre? kaj se dogaja? kaj pa je?
parecer un mundo sijajno izgledati
todo el mundo lo sabe splošno je znano; to ve vsak otrok
tener (mucho) mundo imeti mnogo izkušenj, dobro poznati svet
venir al mundo na svet priti
ver mundo razgledati se v svetu
desde que el mundo es mundo odkar svet stoji
así va el mundo tako je na svetu

načrtovan (-a, -o) geplant; (kalkuliran) veranschlagt
tehnika načrtovana hitrost die Entwurfsgeschwindigkeit
načrtovani promet die Entwurfsverkehrsmenge
načrtovan otrok das Wunschkind

nadebudnež samostalnik
1. izraža pozitiven odnos (dejaven, zvedav otrok) ▸ lurkó, kölyök, ambiciózus fiatal, ifjú titán, tehetséges fiatalPredstavo si je ogledalo okrog trideset mladih nadebudnežev s starši, ki so bili nad pravljico navdušeni. ▸ Az előadást mintegy 30 lurkó nézte meg a szüleivel, akik el voltak ragadtatva a mesétől.

2. (navdušenec) ▸ ifjú titán, tehetséges fiatal, ambíciózus fiatal, ígéretes fiatalNa začetku sem kot mlad zaletav nadebudnež seveda sprejel več funkcij, kot bi jih lahko sploh opravljal, pa sem videl, da ne bo šlo. ▸ Kezdetben forrófejű, ifjú titánként természetesen több feladatot vállaltam, mint amennyit el tudtam volna végezni, de beláttam, hogy ez nem fog működni.

nadobudnež samostalnik
1. izraža pozitiven odnos (dejaven, zvedav otrok) ▸ lurkó, kölyök, fiatal tehetség, ifjú titán, ambiciózus fiatalOče in sin sta odšla na bazen, da bi se nadobudnež naučil plavati. ▸ Az apa és fia elmentek az uszodába, hogy a kölyök megtanuljon úszni.
Sopomenke: nadebudnež

2. (navdušenec) ▸ tehetséges fiatal, ifjú titán, ígéretes fiatal, ambíciózus fiatalVsi literarni nadobudneži ste s svojo poezijo in prozo vabljeni k sodelovanju. ▸ Szeretettel várjuk minden tehetséges fiatal írópalánta verseit és prózáját.
Sopomenke: nadebudnež

nagajiv pridevnik
1. (igriv) ▸ pajkos, huncut, csintalanOd vetra skuštrani lasje in beli zobje so dajali njegovemu obrazu nagajiv videz. ▸ A széltől kócos haja és fehér fogai pajkos kinézetet kölcsönöztek az arcának.
Čeprav mi je mama rekla, da imam lepe skodrane, nagajive lase, sem si jih počesala v tesen čop. ▸ kontrastivno zanimivo Annak ellenére, hogy anyám azt mondta, szép göndör, rakoncátlan a hajam, szoros copfba fésültem.
Vedno je dobre volje in vedno ima v očeh nekakšne nagajive iskrice ter hudomušen nasmeh. ▸ Mindig jókedvű, a szemében pedig mindig pajkos szikrák cikáznak, és hamiskás mosoly bújkál az arcán.
Voditelj tiskovne konference je postavil lucidno nagajivo vprašanje, zakaj dve knjigi. ▸ A sajtótájékoztató vezetője egy éleslátóan pajkos kérdést tett fel: miért két könyv?

2. (o nedisciplini) ▸ pajkos, csintalan, huncutSpominja se, da so nekoč nagajivi otroci župniku v spovednico na klop nastavili risalne žebljičke. ▸ Emlékszem, hogy régen a csintalan gyerekek rajzszögeket szórtak a plébános gyóntatószékére.
Sosed želi nagajivega dečka prevzgojiti, a mu to ne uspe. ▸ A szomszéd szeretné átnevelni a pajkos fiút, de ez nem sikerül neki.
V športu moraš biti malo nagajiv, drugače težko prideš na vrh. ▸ A sportban egy kicsit pajkosnak kell lenni, egyébként nehezen jutsz el a csúcsra.

3. (o spolnosti) ▸ pajzán, huncut, pajkosMenim, da se ljudem ob misli na uniformo porajajo predvsem nagajive pa tudi pregrešne misli. ▸ Úgy vélem, hogy az egyenruha láttán pajzán és bűnös gondolatok támadnak az emberekben
Besedilo pesmi je tudi rahlo nagajivo in ima nekoliko zapeljivega, erotičnega pridiha. ▸ A dal szövege enyhén pajzán, és van benne némi csábító, erotikus hangzás.

4. (o nevšečnosti) ▸ pajkos, rakoncátlanKo je jedel opečenec in slanino, mu je nagajivi vetrc skušal odpihniti prtiček. ▸ Amikor ette a pirítóst és a szalonnát, a rakocátlan szellő megpróbálta elfújni a szalvétáját.
Poletje je v vsem svojem zamahu, okus po morski soli in nagajivih sončnih žarkih še ni zbledel s spomina. ▸ A nyár még javában tart, de a tengeri só ízének és a pajkos napsugaraknak az emléke még nem fakult meg.
Čeprav je vreme precej nagajivo, izkoristite poletne dni in si pričarajte poletje kar sami. ▸ Annak ellenére, hogy az időjárás eléggé rakocátlan, használják ki ezeket a nyári napokat, és varázsoljanak nyarat saját maguknak!

naglušen pridevnik
(ki ima okvaro sluha) ▸ hallássérült, nagyothallóVčasih se mi celo zazdi, da sem postala malo naglušna. ▸ Néha úgy tűnik, hogy már enyhén nagyot hallok.

nàjmlájši -a -e prid. cel mai mic
□ najmlajši otrok mezin

naplodíti (-ím) perf. procreare, fare:
naplodila sta veliko otrok hanno fatto una nidiata di figli

narav|a¹ ženski spol (-e …) die Natur
mati narava Mutter Natur
stvarnica narava die Allmutter
prosta narava freie Natur, živalstvo, zoologija freie Wildbahn
… narave Natur-
(čaščenje die Naturverehrung, doživljanje das Naturerlebnis, filozofija die Naturphilosophie, filozof der Naturphilosoph, ljubitelj der Naturfreund, obvladovanje die Naturbeherrschung, opazovanje Naturbeobachtung opis die Naturbeschreibung, otrok der Naturmensch, področje das Naturreich, pojmovanje die Naturauffassung, poznavalec der Naturkundige, uničevanje die Naturzerstörung, varstvenik der Naturschützer, varstvo der Naturschutz)
spoznavanje narave in družbe šolski predmet: die Sachkunde, der Sachunterricht
igra narave figurativno das Naturspiel, ein Spiel der Natur
k naravi zur Natur
Nazaj k naravi Zurück zur Natur!
prerok vrnitve k naravi der Naturapostel
o naravi über die Natur
film o naravi der Naturfilm
nazor o naravi die Naturanschauung
po naravi:
po naravi dan naturgegeben
naslikan: točno po naravi naturgetreu
slikati po naravi nach dem Leben (malen)
v naravi in der Natur, figurativno im Grünen
živeč: v naravi [wildlebend] wild lebend
v naravo iti: ins Grüne
šola v naravi die Schullandwoche, Schulsportwoche
pravo v naravi Natural-
(dajatev die Naturalleistung, davek die Naturalsteuer, dohodek das Naturaleinkommen, plačilo der Naturallohn)
pravo prejemki v naravi Sachbezüge množina
za naravo für die Natur
smisel za naravo der Natursinn, das Naturgefühl
z naravo mit der Natur
živeč z naravo naturnah, naturverbunden

naráva nature

po narávi by nature, according to nature, naturally
proti narávi against (ali contrary to) nature, unnatural
ljubitelj naráve lover of nature
muha(vost) naráve (spaček) a freak of nature
opazovanje naráve (opis) naráve observation (description) of nature
otrok naráve a child of nature
plačilo v narávi (v naturalijah) payment in kind
varstvo naráve preservation of natural beauties
urad za varstvo naráve Nature Conservancy
plačati v narávi to pay in kind
to mu je postala druga naráva (figurativno) it has become second nature with him
(na)risati po narávi to draw (ali to sketch) from life
slikan (portretiran) po narávi portrayed to the life
to je proti moji narávi it is contrary to my nature
prerasti, preiti v narávo to grow into habit
naráva dela nature of activity

nātālis -e (nātus -ūs)

1. rojsten, roden: n. dies Pl., Ci. ali (pesn.) lux O. rojstni dan, diem natalem suum agere Ci. ali alicuius diem natalem celebrare T. praznovati rojstni dan, n. astrum H. zvezda rojenica, hora H., n. Delos Apollinis H. rodni (otok) Delos, n. tempus O., humus, locus, solum O. rojstni (rodni) kraj, domovina, n. origo O., Iuno Tib. zaščitnica poroda, domus Val. Fl.; metaf.: natalis dies reditus mei Ci. ep. obletnica, natalis dies huius urbis Ci. obletnica (rešitve pred Katilinovo zaroto), natalis dies coloniae Ci. obletnica ustanovitve naselbine.

2. prirojen, vrojen: sterilitas Col., decus Val. Fl. — Od tod subst.

1. nātālis -is, m
a) (sc. dies) rojstni dan: Tib., natali meo Ci. ep., meus est natalis V., natales grate numeras H., Brutorum et Cassi natalibus Iuv., natalem alicuius celebrare Suet., debemus natales tuos perinde ac nostros celebrare Plin. iun.; pesn.: sex mihi natales ierant O. šest let, bis senis natalibus actis O. po 12 letih življenja, natalis Romae O. (praznik Palilia, ki so ga obhajali vsako leto v spomin ustanovitve Rima), natalis Minervae O. (dan, ko so ji posvetili prvo svetišče), natali urbis DCXXXIII Plin. na 633. ustanovni dan = l. 633 po ustanovitvi (rim.) mesta.
b) rojstni kraj, rodišče: natalis Delos Apollinis H.
c) rojstvo, roditev, porod: n. praeposterus Plin. napačen porod (če se otrok rodi z nogami naprej), dies natalis sui Icti., Eccl. rojstni dan; pesn.: eripere alicui natalem ne dati komu, da se rodi, odtegniti komu vir življenja: erepto natale Lucan.; metaf. nastanek: n. tantarum arborum Plin.

2. nātālēs -ium, m
a) rojstvo: natalium periti Sen. ph. prerokovalci (sreče) iz stanja zvezd ob rojstvu koga; metaf. nastanek, začetek: ceteris (sc. generibus adamantis) … in auro non nisi excellentissimo natalīs Plin., n. agnitionis, impatientiae Tert.
b) rojstvo, rod, družina, rodbina, pleme, stan: quis tuis natalibus inveniet quidquam sublimius? Iuv., Cornelius Fuscus … claris natalibus T., natalibus clara Plin. iun., natalium splendor Plin. iun., natalium dedecus T.; kot jur. t. t. rojstne (rodne) pravice: de agnoscendis liberis restituandisque natalibus Plin. iun., natalibus sui restitui ali reddi Icti. biti znova postavljen v rodne pravice = pridobiti znova rodne pravice.

3. nātāle -is, n rojstni kraj, rodišče: Musis natale in nemore Heliconis adsignant Plin.

Opomba: Abl. sg. nav. natali, redko natale: Lucan., It.

natürlich naraven; (physisch) fizičen; natürliche Auslese/Zuchtwahl naravni izbor; natürliches Geschlecht naravni spol; natürliches Kind nezakonski otrok; natürliches Recht naravna pravica; natürliche Verbindlichkeit naturalna obveznost; natürliche Person Recht fizična oseba; natürliche Zahlen Mathematik naravna števila; Adverb seveda, naravno

neanche

A) avv.

1. sploh ne, nikakor ne:
neanche per idea!, neanche per sogno! sploh ne!, kje pa!

2. niti (v podkrepitev negacije):
non ho in tasca neanche un soldo v žepu nimam niti ficka

3. celo... ne, še... ne:
neanche un bambino si comporterebbe così še otrok se ne bi tako obnašal

B) cong. pa če (uvaja dopustne stavke + gerundiv ali nedoločnik):
neanche a pagarlo, neanche pagandolo a peso d'oro lo farebbe tega ne bi storil, pa če bi mu z zlatom plačal