Franja

Zadetki iskanja

  • pač

    1. (seveda) doch (zmeraj moraš pač zamuditi du [mußt] musst doch immer zu spät kommen); v odgovor na zanikano vprašanje: doch! (Saj še nisi naredil? Pač! [Du] du bist ja noch nicht fertig? Doch!)

    2. (žal) eben, halt, nun einmal, nun mal (tako je pač das ist halt/eben/nun einmal so; pač ni za nobeno rabo er ist eben zu nichts zu gebrauchen; tako je pač so liegen die Dinge einmal; se je pač zgodilo es ist nun einmal geschehen; se pač ne bi bila smela poročiti z njim du hättest ihn eben nicht heiraten sollen)
    pač ne halt nicht, nun einmal nicht

    3. (že) schon, wohl (videl sem ga pač, toda … ich habe ihn schon/wohl gesehen, doch …)
    to pač das schon

    4. (najbrž) wohl (bo pač tako das wird wohl so sein; je pač že odšel er ist wohl schon gegangen)

    5.
    pač pa jedoch, sondern

    6.
    pač kdo irgendwer, irgend jemand
    pač kaj irgend was
    pač kak(šen) irgendein, irgendwelcher
    pač kako irgendwie
    pač kje irgendwo
  • pàč adv.

    1. poi, sì, probabilmente, proprio:
    najbolj pametno bi pač bilo vrniti se la cosa più sensata da fare sarebbe, probabilmente, tornare indietro
    pač res je è proprio vero

    2. (za vprašalnim zaimkom, prislovom poudarja ugibanje) mai:
    kdo je pač ta tujec chi è mai questo straniero

    3. (izraža sprijaznjenje z dejstvi) ○:
    tako je pač življenje così è la vita

    4. (uvaja zavrnitev s popravkom) come no, appunto:
    nisi me pričakoval, kajne? Pač, pač, zato sem še pokonci non mi aspettavi, nevvero? Come no, perciò sono ancora in piedi

    5. pač pa (v vezniški rabi; uvaja novo trditev namesto prej zanikane) ma invece, in compenso, bensì:
    ni znanstvenik, pač pa dober učitelj non è, come si dice, uno scienziato, ma in compenso è un ottimo maestro
  • pahnjen pridevnik
    1. (o nastopu ali spremembi situacije) ▸ taszított, döntött
    pahnjen v bedo ▸ nyomorba döntött
    pahnjen v revščino ▸ szegénységbe taszított
    pahnjen v nemilost ▸ kegyvesztetté vált, kiszolgáltatott lett
    pahnjen na rob preživetja ▸ a megélhetés peremére taszított
    pahnjen na rob družbe ▸ a társadalom peremére taszított
    pahnjen iz česakontrastivno zanimivo kizökken valamiből
    Govedorejci smo pahnjeni v položaj, iz katerega ne vidimo izhoda. ▸ Minket, szarvasmarha-tenyésztőket kilátástalan helyzetbe taszítottak.
    Malokdo pa pomisli, da je dekle že od rane mladosti pahnjeno v svet šovbiznisa. ▸ Csak kevesen gondolnak arra, hogy a lányt már fiatalkorában a showbiznisz világába taszították.
    Pripovedovalca zgodbe sta otroka, pahnjena v vrtinec vojne.kontrastivno zanimivo A két elbeszélő a háború forgatagába sodródott gyermek.
    Takrat ko zamenjamo bivalno okolje, je naš prebavni sistem pogosto pahnjen iz ustaljenega ritma. ▸ Amikor lakókörnyezetet változtatunk, az emésztőrendszerünk gyakran kizökken a megszokott ritmusból.
    Veliki Stalin je bil pahnjen s prestola slave. ▸ A nagy Sztálint letaszították a dicsőség trónjáról.

    2. (o fizičnem premiku) ▸ letaszított, lelökött
    Pahnjena na oblazinjeni sedež se je zastrmela v presenečenega starca.kontrastivno zanimivo Párnázott ülésbe huppanva a meglepődött öregemberre bámult.
    Zanesljivo vem, da je bil Kenneth pahnjen s terase! ▸ Biztosan tudom, hogy Kenneth-t lelökték az erkélyről.
  • palma samostalnik
    (drevo) ▸ pálma, pálmafa
    bananina palma ▸ banánpálma
    vitka palma ▸ sudár pálma
    zelena palma ▸ zöld pálma
    visoka palma ▸ magas pálma
    palme na plaži ▸ pálmafák a strandon
    plaža s palmami ▸ strand pálmafákkal, kontrastivno zanimivo pálmafás strand
    otok s palmami ▸ sziget pálmafákkal
    palma raste ▸ pálma növekedik
    palma cveti ▸ pálmafa virágzik
    posaditi palmo ▸ pálmafát ültet
    krošnja palme ▸ pálmalomb
    list palme ▸ pálmalevél
    nasad palm ▸ pálmaültetvény
    drevored palm ▸ pálmasor
    splezati na palmo ▸ pálmafára felmászik
    plaža pod palmami ▸ strand a pálmafák alatt, strand a pálmafák tövében
    senca pod palmami ▸ pálmák árnyéka
    poležavanje pod palmami ▸ lustálkodás a pálmák tövében
    zlekniti se pod palmo ▸ elterül a pálmafa alatt
    ležati pod palmo ▸ fekszik a pálmafa alatt
    sedeti pod palmo ▸ ül a pálmafák alatt, ül a pálmafák tövében
    košata palma ▸ terebélyes pálma
    v senci palm ▸ pálmafa árnyékában
    V bližini večjih mest so nasadi dateljnovih palm in pistacij. ▸ A nagyobb városok környékén datolyapálma- és pisztáciaültetvények vannak.
    Želje so daleč od realnega, saj bi bil moj sanjski dopust pod palmami na kakšni peščeni plaži, kjer bi me obdajalo morje in zagorela telesa. ▸ A vágyak távol állnak a valóságtól, hiszen az álombéli vakációm egy homokos strandon lenne, pálmafák tövében, ahol a tenger és napbarnított testek vennének körül.
    Za večino ljudi je Fidži idiličen tropski otok s palmami in prijaznimi domačini. ▸ A többség számára a Fidzsi-szigetek idillikus trópusi szigetek pálmafákkal és barátságos helyi lakosokkal.
    V ozadju so oaze z dateljnovimi palmami. ▸ A háttérben oázisok vannak datolyapálmákkal.
    Vse okoli nas so bili majhni otočki, porasli s kokosovimi palmami. ▸ Körülöttünk pici, kókuszpálmákkal benőtt szigetek helyezkedtek el.
    Bele peščene obale, obrobljene s palmami, kristalno čista, sinje modra voda in prostrani temno zeleni pragozdovi, polni pisanih cvetov - raj na zemlji. ▸ Hófehér, homokos, pálmafákkal szegélyezett partok, kristálytiszta, égszínkék víz, távolabb pedig sötétzöld őserdő tele tarka virágokkal – maga a földi paradicsom.
    V zadnjem delu dvorišča je poleg bazena zasadil palme, poskrbel pa je tudi za prijetno senco. ▸ Az udvar hátsó részébe, a medence mellé pálmákat ültetett, ezzel a kellemes árnyékról is gondoskodott.
    Nekega jutra mornar spleza na palmo, da bi pogledal, ali pluje kakšna ladja v bližini otoka. ▸ Egy reggelen a tengerész felmászik a pálmafára, hogy megnézze, jár-e hajó a sziget közelében.
    Na kokosovo palmo spleza kot najspretnejša mačka, hitro, brez nepotrebne porabe moči. ▸ A kókuszpálmára macskaügyességgel mászik fel, gyorsan, felesleges erőfeszítések nélkül.
    Pod palmami sedijo redki gostje sanatorijev in berejo. ▸ A pálmafák tövében csak néhány szanatóriumbeli vendég ül és olvas.
    Sopomenke: palmovec
    Povezane iztočnice: dateljnova palma, datljeva palma, kokosova palma, oljna palma
  • pamtivek samostalnik
    izraža poudarek, lahko izraža negativen odnos (o časovni oddaljenosti) ▸ emberemlékezet, ősidő, őskor
    poznati od pamtiveka ▸ ősidők óta ismer
    uporabljati od pamtiveka ▸ emberemlékezet óta használ
    Kamen kot gradbeni element se že od pamtiveka uporablja v gradbeništvu. ▸ Az építészetben a követ már emberemlékezet óta használják építőanyagként.
    Domačini so tukaj od pamtiveka živeli bolj za sproti, od riža in rib. ▸ Itt a helyiek ősidők óta rizsből és halból éltek.
    Pa ne moreš nositi za vratom mrtve lisice, saj nismo v pamtiveku in se ne pobijamo z gorjačami. ▸ De nem hordhatsz döglött rókát a nyakadban, mert nem az őskorban élünk, és nem öljük egymást bunkókkal.
  • pár (-a)

    A) m

    1. coppia:
    čeden par una bella coppia
    zakonski par i (due) coniugi, la coppia di sposi

    2. (skupina dveh enot) paio (pl. paia); binomio:
    par čevljev, nogavic, rokavic un paio di scarpe, di calze, di guanti
    žuželka s tremi pari nog un insetto con tre paia di zampe

    3. (dve istovrstni živali istega ali nasprotnega spola) coppia, paio:
    par konj, volov un paio di cavalli, di buoi
    knjiž. par volov un giogo di buoi
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    pisatelj, športnik, ki mu ga ni para uno scrittore, uno sportivo senza pari
    fant, da mu ne najdeš para un bravo ragazzo; un giovanotto robusto, ben piantato
    fiz. ionski par coppia di ioni
    fiz. par sil coppia di forze
    šport. tekmovanje parov gara a coppie
    lingv. zveneči in nezveneči pari glasov coppie di suoni tonici e atoni
    voj. na pare preštej se! in fila per due!
    pren. to pa je drug par rokavic è un altro paio di maniche

    B) pár adv. pog. (nekaj, nekoliko) un paio (di); qualche; poco:
    spregovoriti par besed dire due parole
    za par ur me ne bo sarò assente qualche ora
  • parkrat prislov
    neformalno (nekajkrat) ▸ párszor, egypárszor
    parkrat na leto ▸ évente párszor
    parkrat napisati ▸ egypárszor leír
    parkrat v življenju ▸ párszor az életben
    Med vsem tem časom sem šel parkrat v vodo, ona pa nobenkrat. ▸ Ezalatt párszor bementem a vízbe, de ő egyszer sem.
    Kot sem že parkrat omenil, sem v mladosti rad risal. ▸ Ahogy már párszor említettem, fiatal koromban szerettem festeni.
  • pascal samostalnik
    1. fizika (enota za tlak) ▸ pascal
    Sopomenke: Pa, paskal

    2. računalništvo (programski jezik) ▸ Pascal
    Delphi je seveda veliko več kot orodje za programiranje v pascalu. ▸ A Delphi természetesen sokkal több, mint egy Pascal programozási eszköz.
    Sopomenke: paskal
  • pásji (-a -e) adj.

    1. canino; di cane, di cani:
    pasja zvestoba fedeltà canina
    pasja razstava mostra di cani
    pasja vprega tiro di cani
    pasji povodec, pasja vrvica guinzaglio
    pasje leglo cucciolata

    2. pejor. (hudoben, zloben) cane, d'un cane:
    pasji sin figlio d'un cane

    3. pren. cane, da cani:
    pasji svet mondo cane
    pasje vreme tempaccio, tempo da cani
    pasje življenje vita da cani
    pasji mraz freddo cane
    pasja vročina canicola, caldo tremendo
    pasji dnevi (23. 7.—23. 8.) solleone, canicola

    4. pren.
    pasja figa nonnulla, inezia
    (v adv. rabi) za to se eno pasjo figo brigam non me ne importa un accidente, un fico secco
    to je pasjo figo vredno non vale un fico secco
    (v medmetni rabi) pasja figa, pa tak izlet una gita schifosa
    biti ves pasji essere di malumore, incattivito, inviperito; furbo (come il diavolo)
    profesor je ves pasji il professore è severissimo
    imeti pasjo srečo avere una fortuna sfacciata
    pog. pasja radost salsicciotto
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    bot. rumena pasja čebulica stellina dorata (Gagea lutea)
    vet. pasja steklina rabbia canina, idrofobia
    zool. pasja trakulja echinococco (Echinococcus granulosus)
    bot. pasja trava pannocchina, erba mazzolina (Dactylis)
    pasja znamka piastrina
    bot. pasji jezik lingua di cane, cinoglossa (Cynoglossum officinale)
    bot. pasji peteršilj falso prezzemolo, cicuta minore (Aethusa cynapium)
    pasji rep coda di cane, cinosuro (Cynosurus cristatus)
    zool. pasji som canesca, galeo (Galeo canis)
    bot. pasji trn marrucca, paliuro (Paliurus)
    pasje zelišče ballerina, morella (Solanum nigrum)
  • paskal samostalnik
    1. fizika (enota za tlak) ▸ pascal
    Enota paskal se imenuje v čast francoskemu matematiku, filozofu in fiziku Blaisu Pascalu. ▸ A pascal mértékegységet a francia matematikus, filozófus és fizikus, Blaise Pascal tiszteletére nevezték el.
    Sopomenke: Pa, pascal

    2. računalništvo (programski jezik) ▸ Pascal
    Sopomenke: pascal
  • pazíti (-im)

    A) imperf.

    1. stare attento a, badare a, fare attenzione a, aver cura di, stare a guardia di:
    pes pazi na dom il cane sta a guardia della casa
    pazi, da ne padeš attento a non cadere
    paziti na knjige aver cura dei libri

    2. sorvegliare, vigilare:
    otroci gredo v šolo, najmlajšega pa pazi babica i bambini vanno a scuola, mentre la nonna sorveglia il più piccolo, bada al più piccolo
    pazi na svoj jezik acqua in bocca!, frena la lingua!, tieni la lingua a posto!, controllati!

    B) pazíti se (-im se) imperf. refl.

    1. guardarsi di, tenersi lontano da

    2. (v medmetni rabi) (stare) attento:
    fant, pazi se! giovanotto, attento!; bada veh!
  • pehota samostalnik
    1. (kopenska vojska) ▸ gyalogság, gyaloghad
    oborožena pehota ▸ fegyveres gyalogság
    sovražnikova pehota ▸ ellenség gyalogsága
    nasprotnikova pehota ▸ ellenfél gyalogsága
    bataljon pehotekontrastivno zanimivo gyalogos zászlóalj, kontrastivno zanimivo gyalogsági zászlóalj, kontrastivno zanimivo menetzászlóalj
    poveljnik pehote ▸ gyaloghad parancsnoka
    vojaki pehotekontrastivno zanimivo gyalogos katonák
    napad pehote ▸ gyalogság támadása
    pehota in konjenica ▸ gyalogság és lovasság
    Ukazal je, naj se pehota razvrsti v štiri kolone in za njo v šestih kolonah konjenica. ▸ Parancsba adta, hogy a gyalogság négy, a lovasság pedig hat oszlopba rendeződjön.
    Dolga kolona se je premaknila: ob straneh je v dveh vrstah korakala konjenica, v sredini pa pehota. ▸ A hosszú oszlop megindult: a lovasság két sorban menetelt oldalt, a gyalogság pedig középen.
    Štiri leta in pol sem bila vojakinja v pehoti, zdaj delam kot medicinska sestra. ▸ Négy és fél évig gyalogsági katona voltam, most nővérként dolgozom.
    Povezane iztočnice: težka pehota, lahka pehota, mornariška pehota, motorizirana pehota, mehanizirana pehota

    2. (skupina ljudi) ▸ gyalogság, had
    Most čez Dragonjo je zasedla slovenska novinarska pehota. ▸ A Dragonja folyó feletti hidat a szlovén újságírók hada foglalta el.
    Statisti so kot nekakšna pehota v filmski industriji. ▸ A filmiparban a statiszták olyanok, mint a gyalogság.
  • perzijski jezik stalna zveza
    (jezik) ▸ perzsa nyelv
    V Iranu je uradni perzijski jezik oziroma farsi, v osnovno šolo pa gredo otroci s šestimi leti in traja šest let. ▸ Iránban a perzsa, illetve a fárszi a hivatalos nyelv, a gyermekek pedig hatéves korukban kezdik látogatni az általános iskolát, amely hat évig tart.
    Besede tarifa , algebra in zenit so arabskega izvora, medtem ko ček , pomaranča in kaviar prihajajo iz perzijskega jezika farsi. ▸ A tarifa, az algebra és a zenit szavak arab eredetűek, míg a csekk, a narancs és a kaviár a perzsa fárszi nyelvből származik.
    Sopomenke: perzijščina
  • pésem chanson ženski spol , chant moški spol ; (otožna) cantilène ženski spol ; (verzi) poème moški spol , poésie ženski spol ; (cerkvena) cantique moški spol , hymne moški spol

    ljubezenska, narodna, otroška, pohodna (vojaška), študentovska pesem chanson d'amour, populaire (ali air moški spol du pays), d'enfants (ali enfantine), de marche (ali de soldats), d'étudiants
    epična (junaška), lirična pesem poème épique (ali chanson de geste), lyrique
    labodja pesem chant du cygne
    poročna, žalna pesem chant nuptial, funèbre
    visoka pesem (biblija) le Cantique des cantiques
    izbor pesmi choix moški spol de poèmes (ali de poésies)
    knjiga pesmi recueil moški spol de chansons
    napraviti satirično pesem chansonner
    recitirati pesmi réciter de la poésie
    to pa je druga pesem ça, c'est une autre chanson, voilà une autre chose
    to je stara pesem c'est toujours la même rengaine, la même antienne
  • pésem (-smi) f

    1. lit. poesia; lirica; knjiž. carme; versi; tuba:
    pisati, deklamirati pesmi scrivere, recitare poesie
    ciklus, zbirka pesmi ciclo, raccolta di poesie
    ljubezenska, ljudska pesem poesia amorosa, popolare
    Leopardijeve pesmi i canti di Leopardi
    etn. obredna pesem canto rituale
    lit. anakreontska pesem (poesia) anacreontica
    epska, lirska pesem poesia epica, lirica
    priložnostna pesem poesia d'occasione
    pesem v enajstercih, v svobodnem verzu poesia in endecasillabi, in versi liberi

    2. muz. canzone; canto:
    cerkvena, zborovska pesem canto sacro, canto corale
    črnska duhovna pesem spiritual
    dvoglasna, večglasna pesem canto a due, a più voci

    3. ekst. canto; coro:
    pesem slavca il canto dell'usignolo
    pesem dežja, morja, vetra il canto della pioggia, del mare, del vento
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    zdaj je to pesem (prijetno lahko delo) adesso è roba da niente
    to je pa druga pesem un altro paio di maniche
    zmeraj ista pesem sempre la solita solfa
    bibl. Visoka pesem Cantico dei cantici
  • pesimistično prislov
    (negativno) ▸ pesszimistán, pesszimisztikusan
    zveneti pesimistično ▸ pesszimistán hangzik
    razmišljati pesimistično ▸ pesszimisztikusan gondolkodik
    pesimistično gledati na prihodnost ▸ pesszimistán tekint a jövőbe
    Na življenje gleda pesimistično, jaz pa gledam optimistično. ▸ Ő pesszimistán tekint az életre, én pedig optimista módon.
    Največkrat so pesimistično razpoloženi in razmišljajo negativno. ▸ A legtöbbször pesszimista beállítottságúak, és negatívan gondolkodnak.
  • pezdír (-ja) m bot. canapule (della canapa, del lino); bibl.
    pezdir v očesu svojega bližnjega vidi, bruna v svojem pa ne nota il fuscello nell'occhio del prossimo e non vede la trave nel proprio
  • piano prislov
    glasba (značilnost skladbe) ▸ piano
    Začel je imenitno, z divjim, polnim, napadalnim tonom, potem pa je igral bolj in bolj piano. ▸ Nagyszerűen, vad, telt és támadó hangvétellel kezdett, aztán egyre inkább pianóba ment át.
  • piflar samostalnik
    1. izraža posmeh (marljiv šolar) ▸ stréber
    Pridne dijake nekateri sovrstniki zelo radi zmerjajo s piflarji. ▸ A szorgalmas tanulókat egyes évfolyamtársaik szeretik strébernek gúnyolni.
    Če bo sredi septembra prosil sošolce za zvezke, ga bodo imeli za piflarja. ▸ Ha szeptember közepén elkéri az osztálytársai füzeteit, strébernek fogják tartani.

    2. lahko izraža negativen odnos (kdor se rad uči in raziskuje) ▸ okostojás, približek prevedkakocka
    Računalniki že zdavnaj niso več samo za dolgočasne znanstvenike in piflarje. ▸ A számítógépek már réges-rég nem csak az unalmas tudósoknak és az okostojásoknak valók.

    3. lahko izraža kritiko (kdor se uči na pamet) ▸ biflázó, magoló
    Piflar je nekdo, ki se goro podatkov nauči na pamet, potem pa to zelo hitro tudi pozabi. ▸ A biflázó olyasvalaki, aki egy halom adatot bemagol, majd nagyon gyorsan el is felejti.
  • píhati (-am) | píhniti (-em) imperf., perf.

    1. intr. soffiare:
    zunaj piha fuori soffia
    pihati v ogenj soffiare sul fuoco
    pihati vročo juho soffiare sul brodo caldo
    pihati od jeze soffiare, sbuffare di rabbia

    2. tr. muz. suonare (uno strumento a fiato)

    3. tr. obrt.
    pihati steklo soffiare il vetro
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    pren. vedeti, od kod veter piha capire il vento che tira
    zdaj piha za nas ugoden veter le circostanze ci sono propizie, abbiamo il vento in poppa
    z nastopom novega šefa je začel pihati nov veter col nuovo capo tira un'altra aria
    voznik je moral pihati il conducente ha dovuto soffiare nell'etilometro
    pihati dekletu, pihati komu na dušo fare la corte alla ragazza, cercar di conquistare qcn.
    po gadje pihati soffiare dalla rabbia
    pog. ta ga pa pihne proprio una cannonata
    pihniti jo čez mejo scappare oltre confine
    pihniti na nekoga besede non tener conto delle parole di uno