Franja

ornament¹ [ɔ́:nəmənt] samostalnik
ornament, okras (tudi glasba)
figurativno dika, čast, ponos (to komu, čemu)
cerkev, (tudi množina) cerkvena posoda, okras

by way of ornament za (kot) okras

ornière [ɔrnjɛr] féminin kolotečina; figuré stara navada, rutina

sortir de l'ornière (figuré) znebiti se starih navad
il boirait dans une ornière (figuré) videti je kot Kristus na križu
ornière (de la routine) stara navada
retomber dans ses vieilles ornières zopet pasti v stare navade

ōrnō -āre -āvī -ātum (iz *ōrd(i)nō)

1. opremiti (opremljati), oskrbeti (oskrbovati), preskrbeti (preskrbovati), prirediti (prirejati): Pl., H., Lucr., Plin. iun. idr., posteaquam … aedificasset ornassetque classes Ci., classem, naves L., triremem armatis N. oskrbeti z moštvom (s posadko), exercitum L., aliquem armis V., magistratūs mulis L., divitiis Athenienses N., ornare et apparare convivium Ci., o. fugam Ter. pripravljati se na beg, provinciam Ci. ep., L., Suet. konzulu ali pretorjem odkazati posebna upravna sredstva (denar, čete, nižje uradnike); tako tudi o. consules, praetores Ci. ep.

2. (o)krasiti, (o)lepšati, (o)dičiti, (o)venčati, (o)kititi, lepo opremiti (opremljati), (o)lišpati, (na)lišpati: Pl., Ter., L., Pr., Hier. idr., templum, domum suam Ci., aliquem torque o. N., ornabant manilia collum O., ornabant cornua sertis V.; z gr. acc.: ornatus caput foliis V.; occ. (po)česati, (s)frizirati: capilli ornandi O., sollers ornare Cypassis O., nondum ornata capillos O.

3. metaf.
a) (o)krasiti, (o)lepšati, (na)lišpati, na svetlo postaviti (postavljati): orationem Ci., seditiones Ci. hvaliti, eorum studio et dignitate ornatur causa Ci., fuit ornandus in lege Maniliā Pompeius Ci.
b) pospešiti (pospeševati), odlikovati, proslaviti (proslavljati), povzdigniti (povzdigovati), (po)častiti: civitatem omnibus rebus C., civitas meis beneficiis ornata Ci., pudor ornat aetatem Ci., o. eius mortem monumento Ci., ornare aliquem Ci. ali ornare et tollere aliquem Ci. ep., Suet. počastiti (in povzdigovati) koga, tj. pomagati komu do kake časti, častne službe. — Od tod adj. pt. pf. ōrnātus 3, adv. -ē

1. opravljen, opremljen, s potrebnim preskrbljen, oskrbljen: Pl., Ter., Auct. b. Afr., T. idr., equus L. ali asini Ca. obrzdan(i), elephantus N., ordinatissimus et paratissimus omnibus rebus Ci., ornatissimus exercitus N. kar najbolje oborožena, naves omni genere armorum ornatissimae C. zelo dobro opremljene z ladijskim orodjem, fundus ordinatissimus Ci.

2. metaf.
a) okrašen, olepšan, krasen, krasoten, ličen, lep, izboren, izvrsten, okrasen, ukrasen: Pl. idr., oratio Ci., o. in oratione N., ornati homines in dicendo et graves Ci. možje, ki znajo lepo in odločno (tehtno) govoriti, nihil ornatius agro bene culto Ci., ornate facere Ci., comparare magnifice et ornate convivium Ci., ornate loqui, dicere Ci., causas agere ornatius Ci., causam ornatissime et copiosissime defendere Ci.
b) časten, slavo prinašajoč, v čast komu, proslavljajoč koga: locus ad dicendum ornatissimus Ci., huic arti finitima est dicendi facultas et gratior et ornatior Ci.
c) (po)čaščen, čislan, spoštovan: testimoniis Ci., honoribus a senatu Ci., a nobis sum ornatus Ci., vir ornatus (naspr. non probatus) Val. Max., Syracusae urbs ornatissima Aug.; (kot naslov) velecenjen, velečastit, velespoštovan: ornatissimus adulescens, eques, civis Ci.

oro moški spol zlato; zlatnik

oro batido zlata pena
oro en barras zlato v palicah
oro de gato mačje zlato
oro negro (Am, fig) kavčuk
oro virgen čisto (suho) zlato
edad de oro, siglo de oro zlati vek
existencia de oro zaloga zlata (v banki)
tipo (del) oro, patrón oro zlata vrednota
como un oro, como mil oros izredno lep
lo guarda como un oro en paño varuje to kot zlat zaklad
ofrecer el oro y el moro obljubiti sonce z neba
pagar en oro v zlatu plačati
vale tanto oro como pesa on je zlata vreden
no es oro todo lo que reluce ni vse zlato, kar se sveti
el oro lo puede todo, oros son triunfos denar je sveta vladar
siete de oros karo sedmica

ōrō -āre -āvī -ātum (ne iz ōs, ampak iz nekega onomatop. indoev. kor. *ōr-, *ər-; prim. skr. ā́ryati poveličuje, proslavlja, gr. ἀράομαι molim, živo prosim, ἀρή (Hom.) = at. ἀρά molitev, ἀρύω = βοάω, osk. urust (= oraverit, egerit); prim. tudi sl. óriti (ôriti) razlegati se, odmevati, starejše sl. oriti se glasiti (oglašati) se)

1. govoriti, besediti, besedovati: Pl. idr., talibus orabat dictis V., iuveni oranti tremor occupat artūs V., orantis medias deseruere preces O.; occ. (kot govornik javno) govoriti, predavati, podajati, razpravljati, obravnavati: Tab. XII, Ter., Suet., Aur. idr., orandi nescius T. slab govornik, orandi validus T. krepek, dober govornik, ars orandi ali orandi scientia Q. govorništvo, govorstvo, vestra in nos universa promerita … complecti orando Ci., orare litem Ci., causam Ter., Ci., L., T., capitis causam Ci., causas melius V., causam dixit et pro se oravit L. in se je sam zagovarjal, cum eo de salute orat C.; subst. ōrantēs -ium, m govorniki: T. —

2. prositi (koga česa, za kaj), naprositi (naprošati), zaprositi; abs.: Ter., V., Suet., Sil. idr., oranti surdas praebere aures O., sororem dedisse Prusiae precanti atque oranti L.; z acc. personae: L. Andr. fr., Enn. ap. Non., H., T. idr., vos orat atque obsecrat Ci., o. longis Hecaten ululatibus O.; z acc. rei: Pl., Ter., T. idr., vilam V., L., veniam O., V., auxilium ad bellum orantes L.; z acc. personae in rei: Enn. ap. Fest., Pl., Ter., Ci. ep., Suet., multa deos orans V., auxilia regem o. L.; v pass. z dvojnim nom.: socer non orandus erat mihi sed faciendus Erechetheus O. Erehteja sem si moral ne izprositi za tasta, ampak si ga narediti (sc. za tasta); z dat.: venit oratum filio Pl. za sina; z dat. in acc.: Ter., Suet., T., opes rebus affectis L., veniam dapibus … orant O.; s praep.: o. pro salute alicuius Brutus in Ci. ep., tu pro illā ores Pl., nec pro civibus se orare, sed pro … urbe Iust., nunc hoc me orare a vobis iussit Iuppiter Pl., hoc abs te oro Pac. ap. Non., orare cum aliquo aliquid proseč s kom kaj razpravljati (obravnavati), proseč se s kom pogovarjati o čem: Ter., face, quod tecum precibus pater orat Enn., hoc tecum oro Pl.; dopolnilo z velelnim stavkom: Sil., Suet.; oro: este mei memores O.; z zahtevnim stavkom: Pl., Ter., V., Plin. iun., Suet. idr., vos orat, sit apud vos modestiae locus Ci., faveas, oramus O., oro, ut homines miseros conserves incolumes Ci., oro … ne putetis Ci., Timoleon omnes oravit, ne id facerent N.; le pesn. in poklas. z inf.: a me illos abducere orat V., oratus sum huc venire Pl., principem orabat deligere senatores T. ali z ACI: Suet., permitti Meherdaten patrium ad fastigium orabant T.; pogosto kot vrinjeni stavek: Sen. ph., noli, oro te, velle N., dic, oro te, clarius Ci., ne illa quidam, oro vos, movent? L.; occ. moliti: mulierem decalvatam orare non decet Ambr., secessurus orandi gratiā … in montem Lact. — Od tod subst. pt. pf. ōrātum -ī, n prošnja, večinoma v pl.: cum orata eius reminiscor Ter.

Opomba: Sinkop. pf. orasti: Pl.; star. cj. pf. orasseis (= oraveris): Pl.

orolōgio m (pl. -gi)

1. ura (naprava):
orologio digitale, numerico digitalna ura
orologio solare sončna ura
orologio a sabbia peščena ura
orologio a pendolo nihalna ura
orologio a sveglia ura budilka
orologio elettrico električna ura
orologio da polso ročna ura
orologio da tasca žepna ura
orologio di precisione precizna ura, kronometer
orologio da controllo kontrolna ura
un orologio che spacca il minuto pren. zelo natančna ura
essere un orologio pren. biti kot ura natančen
funzionare come un orologio pren. delovati kot ura natančno

2. biol.
orologio biologico biološka ura

ortica f

1. bot. velika kopriva (Urtica dioica)
ortica bianca kitajska kopriva (Boehmeria nivea)

2. pren.
luogo dove crescono le ortiche zapuščen kraj
conosciuto come l'ortica poznan kot slab denar
gettare la tonaca alle ortiche sleči talar, obesiti talar na kljuko

3. tekstil koprivno vlakno

ōs, ōris, n (indoev. *ōu̯s- >*ōu̯st-, *əu̯st; prim. skr. āsyám usta, jon. παρήϊον = at. παρηιά = lezboško παραύα lice (= „kar je pri (ob) ustih“), lat. ōrā, cōram, ōreae (aureae), ōscēdo, ōscitō, ōscillum, ōstium, lit. uostà, úostas ustje reke, zaliv, let. uosts, uõsta pristanišče, zaliv, sl. usta, ustje, ustnica, hr. ústa)

I.

1. usta, gobec: Enn. ap. Non., Ca., Lucr., Sen. ph. idr., nihil ex ore eius exit N., animalia cibum oris hiatu capessant Ci.; occ. žrelo, kljun: Plin. idr., ora canum O., ora cornicis O.; od tod ora navium rostrata H. ladijski nosovi (kljuni, rilci). Poseb. usta kot govorilo, govorilni organ: linguae centum oraque centum V., ora mille linguaeque totidem Ap., aperire ora fatis futuris V., uno ore v en glas, soglasno, npr.: consentiunt uno ore omnes Ci., uno ore fremebant V., uno ore omnes omnia bona dicunt Ter., poscebatur ore volgi T. glas ljudstva. Rekla: in ore (sc. hominum) esse Ci., L. ali omnibus in ore esse Ci. ali in ore volgi esse Ci., T. ali in ore hominum agere T. ali ire per ora Sil. ali volitare per ora virum Enn. ap. Ci. biti (vsem) ljudem (vsemu ljudstvu) med zobmi (v zobeh), alicui semper (valde) in ore esse Ci. biti komu vedno (zelo) na jeziku, in ora hominum venire H. ali abire L. ali pervenire in ora vulgi Cat. priti ljudem v zobe (na jezike), veliko se govoriti o kom, aliquem semper in ore habere Ci. na jeziku (v ustih) imeti, in ore atque in linguā habere verba haec Gell. na jeziku in ustih imeti; pren.: ex totius belli ore ac faucibus Ci. iz odprtega žrela cele vojne.

2. metaf.
a) ustje, odprtina, luknja, vhod: Pl., Iuv., Col., Q., Sen. tr. idr., in aditu atque ore portūs Ci., o. ulceris V., o. specūs L., Cu., T., fornacis Plin. ustje, lato dedit ore fenestram V. široko odprto luknjo; o rekah izliv, ustje: in ore Tiberis Ostia condita est L.; pesn. (iz)vir, žrelo: Cl., fons Timavi per ora novem it V.
b) ora leonis Col. poet. bot. odolin.

3. meton.
a) jezik, govor(jenje), izreka, izgovor, izgovarjanje, glas, grlo: tanta erat commendatio oris atque orationis N. glasu in govora, faciam uno ore Latinos V. govoriti en (isti) jezik, ora sono discordia V. tuje zveneč jezik, os promptum Q. dober (gladko tekoč, okreten) jezik, os planum, confusum Plin. iun., os (lajava usta, nesramno jezikalo) habeat, linguam (dolg, prešeren, „podmazan“ jezik) Pl.
b) govorica, narečje: os Latinum Plin. iun., Hispanum Gell.
c) jezik kot sredstvo poučevanja: philosophorum ingenia Socratico ore defluentia Vell. zgovornosti; pren.: os Pindari Vell. pesniški jezik, petje, ruit profundo Pindarus ore H. globokoumen jezik. —

II.

1. sinekdoha lice, obličje, obraz: Pl., O., Q., Sen. ph. idr., nihilne te horum ora vultusque moverunt? Ci., in os adversum C. naravnost v obraz, os humerosque deo similis V., ora oculosque in aliquem convertere Ci., alicui os praebere Ter. dati se (pustiti se) komu biti v obraz, os praebere ad contumeliam L. dati se (pustiti se) v obraz zasramovati, aliquem coram in os laudare Ter. v obraz (v oči), tot sese vertit in ora V. v toliko podob; tudi o živalih: O., insignis ore (sc. rex apium) V., ore rubicundo (sc. gallina) Plin.; occ. lice = oči = prisotnost, navzočnost, priča (v zvezah vpričo z gen.): Ter., incedunt per ora vestra magnifici S. pred vašimi očmi, vpričo vas = in ore vestro S. fr., per ora cedere H., ante oculos et ora parentium V., in ore parentum filios iugulare Sen. ph. ali in ore eius iugulari T. ali in ore omnium versari Ci. očitno (javno) se (po)kazati, med ljudmi živeti, quae in ore atque in oculis provinciae gesta sunt Ci. pred obrazom in očmi.

2. metaf. lice = sprednja stran glave, krinka, maska: Gorgonis os pulcherrimum … revellit atque abstulit Ci., truncis arborum antefixa ora T., ora corticibus sumunt horrenda cavatis V.

3. meton. lice glede na značaj, (pre)drznost, nesramnost: Pl., Ter., L., Sen. ph., Suet. idr., duri puer oris O. nesramen in drzen, os hominis insignemque impudentiam cognoscite Ci., si Apii os haberem Ci., os Academiae Ci., quod habent os! Ci. kako so predrzni! Ci.

Opomba: Gen. pl. ōrium redek in poznolat., dat. in abl. pl. ōribus Varr., V. in poznolat.

ôsa (-e) f zool. vespa (Vespa); ose vespidi (sing. -e) (Vespidae); pl.
lesne ose siricidi (sing. -e) (Siricidae)
zool. navadna peščena osa vespa d'oro, stilbo (Stilbum splendidum)
pren. hud, siten, razdražen kot osa essere noioso come una mosca
pren. skočiti, kot bi ga pičila osa saltare su subito
pren. biti preščipnjen (v pasu) kakor osa avere una vita, un vitino di vespa

osamosvojitev samostalnik
1. (o statusu države) ▸ önállóság, önállóvá válás, függetlenségTo je bila četrta zlata kolajna in hkrati prva ženska za Slovenijo na olimpijskih igrah po osamosvojitvi. ▸ Szlovéniának ez volt a negyedik aranyérme, és az első női olimpiai érem az ország önállóvá válása óta.

2. (o neodvisnosti od drugih) ▸ függetlenség, függetlenedés8. oktobra 1991 je Slovenija razglasila denarno osamosvojitev in uvedla tolar kot slovenski denar. ▸ 1991. október 8-án Szlovénia kikiáltotta monetáris függetlenségét és szlovén valutaként bevezette a tollárt.

3. (o živem bitju) ▸ önállósulás, függetlenné válás
K njegovi osamosvojitvi so prispevali tudi starši, ki so mu pustili prosto pot pri odločitvah. ▸ Az önállósulásához a szülei is hozzájárultak, akik szabad utat adtak neki a döntéshozatalban.

os-cen -inis, m (iz *obs-cen; obs in canere) avgurski t.t. ptič vedeževalec (prerokovalec), ptica vedeževalka (prerokovalka). Ločevali so praepetes alites in oscines; alites so naznanjale prihodnost s svojim letom (npr. jastreb, orel), oscines (npr. vran, vrana, sova) pa z glasom: Varr., Ap., Plin., Amm., Aus., Serv., Fest., oscen corvus H., cantus sinister oscinis Ci. ep.

Opomba: Kot fem.: Varr., Plin., Appius Claudius ap. Fest.

osebek samostalnik
1. pogosto v množini, biologija (organizem) ▸ egyedEvolucijo omogoča velika raznolikost med osebki iste vrste. ▸ Az evolúciót az egyazon fajhoz tartozó egyedek közötti nagyfokú változatosság teszi lehetővé.
Brez hrane lahko odrasel osebek preživi tudi eno leto. ▸ Egy felnőtt egyed akár egy évig is életben maradhat táplálék nélkül.

2. lahko izraža negativen odnos (oseba) ▸ alak [samo za moške] ▸ szerzetČe ti morda ne zaupajo, se potrudi in razkrij, da si zaupanja vreden osebek. ▸ Ha esetleg nem bíznak benned, tegyél erőfeszítéseket annak kimutatására, hogy megbízható alak vagy.
Domneval bi, da tak osebek nima dokončane niti osnovne šole, v javnosti pa nastopa, kot da bi imel v žepu najmanj tri fakultete. ▸ Feltételezem, hogy az ilyen alak még az általános iskolát sem végezte el, miközben a nyilvánosság előtt úgy viselkedik, mintha legalább három diplomája volna.

3. jezikoslovje (stavčni člen) ▸ alanyStavek ima lahko samo en osebek. ▸ Egy mondatban csak egy alany lehet.
Kot vidimo iz tega primera, osebek stoji na koncu stavka. ▸ Ahogy ebből a példából láthatjuk, az alany a mondat végén áll.
Povezane iztočnice: sestavljeni osebek, slovnični osebek

osel samostalnik
1. (žival) ▸ szamárPo poljih se v prvih jutranjih sončnih žarkih že pasejo krave, ovce, osli in kokoši. ▸ A tehenek, juhok, szamarak és csirkék már a mezőkön legelésznek a reggeli nap első sugaraiban.
Osli so del človekovega življenja že več kot 6000 let, ko so jih prvič udomačili. ▸ A szamarak több mint 6.000 éve, első háziasításuk óta részei az ember életének.
Četrti voz je vlekel osel. ▸ A negyedik szekeret szamár húzta.
Povezane iztočnice: afriški divji osel

2. lahko izraža negativen odnos (nepremišljena, nespametna oseba) ▸ szamár"Končno je dojela, da si osel – nisi se prikazal, nikoli odpisal, je nikoli poklical." ▸ „Végre felfogta, mekkora szamár vagy – nem jelentél meg, nem válaszoltál neki, sohasem hívtad fel.”
Pokliči vendar svojo mater, ti osel. ▸ Hívd már fel anyádat, te szamár.
Na poročni slovesnosti je nevesta potegnila ženina k sebi in mu zapela pesem: "Ljubim te, ti osel." ▸ Az esküvőn a menyasszony magához húzta a vőlegényt és elénekelte neki a „Szeretlek, te szamár” című számot.
Sopomenke: bedak

ôsel (vse tudi figurativno) âne moški spol ; familiarno baudet moški spol , bourrique ženski spol , aliboron moški spol

majhen osel ânon moški spol, bourricot moški spol, bourriquet moški spol
jahati na oslu chevaucher à dos d'âne
kakšen osel! quelle bourrique!
trmast kot osel têtu comme un âne

ôsel (ôsla) m

1. zool. asino, ciuco, somaro (Equus asinus):
osel riga l'asino raglia
jahati na oslu cavalcare l'asino
natovorjen kot osel carico come un asino
trmast kot osel testardo come un mulo
to ti je kronan osel un asino calzato e vestito

2. pren. asino, somaro:
kakšen osel sem bil, da sem verjel che asino sono stato a credere
molči, osel zitto, asino che non sei altro
pog. kazati komu osle fare sberleffi a uno, sbeffeggiare qcn.
PREGOVORI:
kjer osel leži, tam dlako pusti la persona incivile si riconosce dai segni che lascia
osel gre samo enkrat na led l'asino dov'è cascato una volta, non ci ricasca la seconda

osemleten pridevnik
1. (o starosti) ▸ nyolcévesGlasbeno pot je začel že kot osemletni deček v cerkvenem zboru. ▸ Zenei pályafutását már nyolcéves kisfiúként a templomi kórusban kezdte.

2. (o trajanju) ▸ nyolcéves, nyolc évig tartóOb tej odločitvi prizivnega sodišča je postalo jasno, da osemletna preiskava ni odkrila niti motivov zločina. ▸ A fellebbviteli bíróság e döntésével világossá vált, hogy a nyolc évig tartó nyomozás még a bűncselekmény indítékait sem tárta fel.
Leta 1869 je Avstroogrska sprejela zakonodajo, ki je uvedla osemletno obvezno šolanje. ▸ 1869-ben az Osztrák–Magyar Monarchia elfogadta a kötelező nyolcéves oktatást bevezető törvényt.

oskrbnina samostalnik
(plačilo za oskrbo) ▸ ellátási díjV zavetišču bodo sprejeli tudi pse, ki jih lastniki ne želijo obdržati, če bodo ti plačali oskrbnino. ▸ A menhely olyan kutyákat is befogad, amelyeket a tulajdonosok nem akarnak megtartani, de megfizetik az ellátási díjat.
Stanarine in oskrbnine v domovih za ostarele naraščajo hitreje kot pokojnine. ▸ Az idősotthonok lakódíjai és ellátási díjai gyorsabban emelkednek, mint a nyugdíjak.
Starši plačajo oskrbnino za otroka, ki je odvisna od cene programa in njihovih dohodkov. ▸ A szülők a gyermekük után ellátási díjat fizetnek, amely a program árától és a jövedelmüktől függ.

ōspite

A) m, f

1. gostitelj, gostiteljica:
andarsene insalutato ospite oditi, odkuriti jo (brez pozdrava)

2. gost, gostja

3. biol. gostitelj
PREGOVORI: l'ospite è come il pesce, dopo tre giorni puzza preg. gost je kot riba, po treh dneh smrdi

B) agg. šport gostujoč:
squadra ospite gostujoče moštvo

ossilāgo -inis, f (os, ossis)

1. otrdelost kosti: Veg.

2. kot nom. propr. Ossilago = Ossipagina: Arn.

ostál left (over), remaining

ostáli pl the rest, the others, those left
med ostálim among other things, (latinsko) inter alia
v ostálem (= sicer) for the rest
in vse ostálo (drugo) and everything else, and all the rest of it
in ostálo (podobno) and so on, and so forth; et cetera (krajšava: etc.)
ostáli od nas the rest of us
vsi (drugi) ostáli gredó (hočejo iti) all the others (ali the rest of them) are going
bil je pijan kot vsi ostáli (drugi) he was drunk like the rest
mi (ki smo) ostáli (mi drugi) the rest of us
(vse) ostálo (drugo) se je izgubilo the remainder was lost