Franja

merveille [mɛrvɛj] féminin (pravo) čudo, čudež; čudovita stvar; nekaj čudovitega, veličastnega, sijajnega

à merveille čudovito; izvrstno
les sept merveilles du monde (histoire) sedem čudes sveta
la huitième merveille du monde osmo čudo sveta
pays masculin des merveilles čudežna, deveta dežela
s'acquitter à merveille d'un emploi izvrstno opraviti posel
c'est merveille de vous voir! pravi čudež je, da vas (zopet) vidim
ce n'est pas merveille que (vous soyez malade) nič čudnega, da (ste bolni)
dire merveille(s) de quelque chose v nebo kaj povzdigovati, pripovedovati čuda o čem
faire merveille, faire (des) merveilles delati čudeže, biti čudovit, sijajno se obnesti
la nouvelle machine à laver fait merveille novi pralni stroj se sijajno obnese
se porter à merveille izvrstno se počutiti
promettre monts et merveilles obljubljati zlate gradove
tenir de la merveille mejiti na čudež, biti čudovit
vous verrez des merveilles se boste (še) pošteno čudili

merx, mercis, gen. pl. -ium, f (merēre)

1. blago: Q., Amm. idr., mercem in frigidaria ferre Luc. fr., mercem dare Pl., m. invendibilis, m. improbae Pl., merces peregrinae L., merces feminae O. žensko okrasje, mercem gestare H., nakit, m. esculenta Col. živilo, jestvina, tabes mercium Plin. preležano, založeno blago, frumenta in merce sunt Plin. spadajo k blagu, se prištevajo k blagu, Poeni primi mercaturis et mercibus suis Ci. ap. Non., Ci., merces mutare V., T., Ap. trgovati na osnovi izmenjave, merces suas evehunt externasque invehunt Plin. metaf. stvar, zadeva, reč: ut aetas mala merx est tergo Pl., novi illas malas m. Pl. prazne muhe, mala merx haec est Pl. to je slabo blago, slaba stvar (o človeku), tako tudi pl. o eni osebi: o merces malae Pl. Star. soobl. (v rokopisih in izdajah) mercis, merces (npr. S. fr.) in mers.

2. meton. cena blaga, blagovna cena: mercium quantitas Cypr.

mesa ženski spol miza; hrana, oskrba; (visoka) planota; stopniščni presledek

mesa andante, mesa parlante premikanje (trkanje) mize (spiritizem)
mesa catalana bogato obložena miza
mesa de(l) comedor jedilna miza
mesa de charnela(s) sklopna miza
mesa escritorio, mesa de despacho pisalna miza
mesa extensible raztegljiva miza
-ministro delovna (pisalna) miza
mesa de noche nočna miza
mesa plegable zložljiva miza
mesa puesta pogrnjena miza
mesa rodante (Am) tekoči trak
vino de mesa namizno vino
cubrir la mesa prinesti jedila na mizo
alzar (quitar, levantar) la mesa pospraviti mizo
poner la mesa pogrniti mizo
a mesa puesta brez truda in dela; o pravem času
sentarse a la mesa za mizo sesti
comer en mesa jesti pri skupni mizi za goste

mesarjev pridevnik
(o poklicu) ▸ hentes, mészárosMeso na kavljih se nastavlja ostremu nožu v mesarjevih rokah. ▸ Az akasztókon lévő hús kínálta magát a hentes kezében lévő éles késnek.
Kaj vse smo se naučili, smo lahko takoj ugotovili, saj smo ob mesarjevi pomoči lahko sami delali klobase. ▸ Azonnal láthattuk, hogy mit tanultunk, hiszen a hentes segítségével saját magunk készíthettünk kolbászt.

mésiti (-im) imperf.

1. impastare (pane, argilla); mescolare:
mesiti kruh impastare il pane
pren. mesiti kaj o kom sparlare (di)

2. (gaziti) guazzare (in)

mesno prislov
1. (o vrsti hrane) ▸ húsosBližal se je veliki finale, ki je v tej gostilni popolnoma mesno obarvan. ▸ Közeledett a nagy finálé, ami egy teljesen húsközpontú esemény ebben a vendéglőben.
"Portugalci nam vsak dan pečejo ribe. Še ponoči sanjamo o njih!" so potarnali mesno naravnani slovenski vojaki. ▸ „A portugálok minden nap halat készítenek nekünk. Még éjszaka is erről álmodunk!” – panaszkodtak a húsevő szlovén katonák.

2. (o barvi) ▸ húsZnačilna je gola, mesno rdeča glava z izbočenim zatiljem in grivo na zadnjem delu vratu. ▸ Jellemző rá a kopasz, húsvörös fej, kidülledő tarkóval és sörénnyel a nyak hátsó részén.
Lepljivi mesno rdeči, rožnati ali oranžni cvetovi se razvijajo v velikih socvetjih na vrhu stebelnih poganjkov. ▸ A ragadós húsvörös, rózsaszín vagy narancssárga virágok nagy virágzatban fejlődnek a szárak tetején.

3. (za pridobivanje mesa) ▸ húsBika priporočamo za uporabo v mesno usmerjenih rejah in osemenjevanje krav dojilj. ▸ A bika húshasznú tenyésztésre és anyatehenek termékenyítésére ajánlott.

mesnopredelovalen pridevnik
(o izdelovanju) ▸ húsfeldolgozó

mesó (-á) n

1. (rdeče tkivo živalskega telesa kot hrana) carne:
goveje, svinjsko, telečje meso (carne di) manzo, maiale, vitello
konjsko meso carne equina
kuhano, pečeno meso carne lessa, arrosto
meso na žaru carne ai ferri, grill, grigliata
meso v koščkih spezzatino
meso v omaki potaggio

2. (rjavkasto rdeče tkivo, zlasti mišičje) carne:
krogla mu je ranila meso, kosti pa ni poškodovala la pallottola ha ferito i tessuti muscolari senza danneggiare le ossa

3. pren. (človeško telo) carne:
trgovina s človeškim mesom commercio di carne umana
bibl. duh je voljan, ali meso je slabo lo spirito è forte, ma la carne è debole
rel. vstajenje mesa resurrezione della carne

4. ekst. carne, polpa (dei frutti)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
bibl. beseda je meso postala il verbo s'è fatto carne
vsak človek je iz mesa tutti siamo fatti di carne
pravica, zakon je postal(a) meso in kri il diritto, la legge è diventata(o) effettiva(o)
ideja mu je prešla v meso in kri l'idea gli è penetrata nel sangue
lik je človek iz mesa in krvi il personaggio è un uomo in carne e ossa
gastr. belo meso carne bianca
med. divje meso carnume

mesojed pridevnik
1. (o živalih in rastlinah) ▸ húsevőZa mesojede rastline, pravi, je usodno vsakršno gnojenje. ▸ Szerinte a húsevő növények számára bármilyen tápoldatozás végzetes.
Človek in mesojede živali nimajo encimov za razgradnjo celuloze, zato celuloza zanje ni vir energije. ▸ Az ember és a húsevő állatok nem rendelkeznek a cellulóz lebontásához szükséges enzimekkel, így a cellulóz nem jelent számukra energiaforrást.
Največji mesojedi sesalci v gozdu so zveri. ▸ A legnagyobb erdei húsevő állatok a ragadozók.
Virus stekline najdemo pri različnih mesojedih živalih. ▸ A veszettség vírusa számos húsevő állatban megtalálható.
Mačka je mesojeda žival z zelo značilnimi prehranjevalnimi navadami. ▸ A macska húsevő, igen jellegzetes táplálkozási szokásokkal.

2. (ki rad uživa meso) ▸ húsevő
Med obiskovalci je bilo veliko mesojedih, zato bi se ti lahko počutili nelagodno. ▸ A látogatók között sok volt a húsevő, ezért ők kellemetlenül érezhették magukat.
Ni ga čudilo, da so mesojedi Angleži zavladali vegetarijanski Indiji. ▸ Nem csodálkozott rajta, hogy a húsevő angolok leigázták a vegetáriánus Indiát.

mesojed samostalnik
1. (žival ali rastlina) ▸ húsevő
Ta rastlinojedi dinozaver je bil bližnji sorodnik mesojedov. ▸ Ez a növényevő dinoszaurusz a húsevők közeli rokona volt.
Veličastni lev je največji afriški mesojed. ▸ A fenséges oroszlán a legnagyobb afrikai húsevő.
Sopomenke: mesojedec

2. (kdor rad uživa meso) ▸ húsevő
Najde se hrana tako za mesojede, vsejede kot tudi vegetarijance. ▸ Találhatók ételek mind a húsevők, mind a mindenevők, mind pedig a vegetáriánusok számára.
Imata tudi različno ideologijo; on ni vegetarijanec, ampak mesojed! ▸ Az ideológiájuk tekintetében is különböznek: ő nem vegetáriánus, hanem húsevő.
Sopomenke: mesojedec

mesojedec samostalnik
1. (kdor rad uživa meso) ▸ húsevőNekaj juh in svinjskih, puranjih ter telečjih zrezkov bi moralo zadovoljiti zaprisežene mesojedce. ▸ A levesből, a sertés-, pulyka- és borjúszeletből a kínálatnak ki kellene elégítenie a megrögzött húsevőket.
Nisem pretirani mesojedec, saj ni treba, da imam vsak dan na krožniku meso. ▸ Nem vagyok megrögzött húsevő, hiszen nem fontos, hogy minden nap hús kerüljön a tányéromra.
Sopomenke: mesojed

2. (o živalih in rastlinah) ▸ húsevőKot mesojedci smo prav na vrhu prehrambene piramide. ▸ Húsevőként a táplálékpiramis csúcsán állunk.
Ravnovesje v naravi pomeni, da je v naravi pravšnje število rastlin, rastlinojedcev in mesojedcev. ▸ A természetes egyensúly azt jelenti, hogy a természetben megfelelő számú növény, növényevő és húsevő található.
Večina pajkovcev je mesojedcev, lovijo manjše živali. ▸ A legtöbb pókszabású húsevő állat, kisebb állatokra vadászik.
Sopomenke: mesojed

mestni avtobus stalna zveza
(o vrsti prevoza) ▸ városi autóbusz
Obvoz bo označen, mestni avtobusi na liniji 27 bodo vozili po spremenjeni trasi. ▸ A kerülő útvonal ki lesz táblázva, és a 27-es járat városi autóbuszai módosított útvonalon közlekednek majd.
Povprečna starost mestnih avtobusov je slabih deset let, primestnih pa dobrih sedem let. ▸ A városi autóbuszok átlagéletkora valamivel kevesebb, mint tíz év, az elővárosiaké pedig jó hét év.

mest|o¹ [é] srednji spol (-a …) naselbina: die Stadt (glavno Hauptstadt, festivalsko Festspielstadt, industrijsko Industriestadt, kongresno [Kongreßstadt] Kongressstadt, pristaniško Hafenstadt, malo Kleinstadt, milijonsko Millionenstadt, mrtvih Totenstadt, obalno Küstenstadt, pobrateno Partnerstadt, rojstno Vaterstadt, Geburtsstadt, satelitsko Satellitenstadt, Nebenstadt, Trabantenstadt, sejemsko Messestadt, sosednje Nachbarstadt, stari del Altstadt, stolno Domstadt, svetovno Weltstadt, svobodno Freistadt, univerzitetno Universitätsstadt)
Večno mesto (Rim) die Ewige Stadt
mesto in vas Stadt und Land
vse mesto die ganze Stadt
… mesta Stadt- (načrt der Stadtplan, ogled die Stadtrundfahrt, die Stadtbesichtigung, meja die Stadtgrenze, središče die Stadtmitte; ➞ → mestni)
pogled na mesto die Stadtansicht
podoba mesta das Stadtbild
iz mesta aus der Stadt (heraus), stadtauswärts
beg iz mesta die Stadtflucht
po mestu durch die Stadt, in der Stadt (herum)
v mesto stadteinwärts
v bližini mesta stadtnah
znan v vsem mestu stadtbekannt
o tem govori vse mesto das ist Stadtgespräch

mésto¹ town; (veliko, VB) city, ZDA (že od 8.000 prebivalcev naprej) city; (kraj) locality, place; (v knjigi) passage; (služba) place, employment, post, (služabniško) situation; spot; stand, point

na méstu (takoj) on the spot, straight (ali right) away
v méstu in town
iz mésta from town
na samem méstu (kraju) pravo on the premises
na mojem méstu in my place
prav na tem méstu in this very place
na prvem méstu in the first place, first and foremost
častno mésto place of honour
glavno mésto capital, metropolis
podeželsko mésto country town
večno mésto the Holy City, Rome
industrijsko mésto manufacturing town
prazno mésto (služba) vacancy
dolnje mésto lower town (ali ZDA downtown)
gornje mésto upper (ali high) town
komandant mésta town major
zrasel v méstu townbred
sva iz istega mésta we are from the same place
ni na méstu (govoriti)... it is inappropriate (to speak)...
tu ni mést, da (bi govoril)... this is not the proper place (to speak)...
opazka ni bila na méstu (umestna) the remark was uncalled for
biti v méstu to be in town
ko bi jaz bil na tvojem méstu if I were in your place (ali position, figurativno shoes), if I were you
ne bi hotel biti na tvojem méstu I wouldn't like to he in your skin
vse mésto govori o tem it is the talk of the town, the whole town's talking about it
iti v mésto to go to (oziroma into) town
ne se ganiti z mésta not to stir
stopati na méstu to mark time
pojdite vsak na svoje mésto! go to your respective places!
potegovati se za kako mésto to apply for a post
postaviti koga na odgovorno mésto to place someone in a responsible position
vlak, ki vozi iz mésta (v mesto, v London) down train (up train)
vznemiriti mésto z velikim hrupom, razgrajanjem to paint the town red

mešanec samostalnik
1. (o živalih) ▸ keverék, félvér, korcsŽe dve leti imamo psa mešanca, ki smo ga vzeli iz zavetišča. ▸ Már két éve van egy keverékkutyánk, akit menhelyről hoztunk.

2. (o napravah, izdelkih) ▸ keverékGre za mešanca med mobilnikom in dlančnikom v prijetnem ohišju. ▸ Ez egy mobiltelefon és egy PDA keveréke szép tokban.

3. lahko izraža negativen odnos (o rasi ali narodnosti) ▸ keverék, félvér
Otok je bil namenjen zapornikom črne polti, mešancem in Indijcem. ▸ A szigetet a fekete bőrű, keverék és indiai rabok számára tartották fenn.
Sopomenke: mestic

mešanka samostalnik
1. (o živalih) ▸ keverék, félvér, korcsMiša je starejša psica, najverjetneje mešanka z nemškim ovčarjem. ▸ Miša egy idősebb szuka, valószínűleg német juhászkutya keverék.

2. lahko izraža negativen odnos (o rasi ali narodnosti) ▸ félvér, keverék
Pokazala se je tudi njegova žena, drobna in krhka temnolasa mešanka. ▸ Megjelent felesége is, egy vékony és törékeny, sötét hajú, félvér nő.

meščánstvo middle class, middle classes pl; citizenry, the citizens pl townspeople (s konstr. v sg ali pl), townsfolk (s konstr. v sg ali pl)

častno meščánstvo freedom of the city
listina o častnem meščánstvu scroll of freedom of the city
podeliti častno meščánstvo to confer the freedom of the city on someone

mešetáriti to act as broker (ali jobber, middleman, go-between); to transact business as broker

mešetáriti o čem to dicker over something

metallum -ī, n (izpos. gr. μέταλλον)

1. kovina (zlato, srebro idr.), ruda, rudnina: O., Plin., Sen. tr. idr., aeris, auri V., libertas potior metallis H. kot srebro in zlato; metaf. o raznih rudninah npr. o marmorju: Stat.; o žveplu: Ap.; o soli: Prud.; pren. kovina, jedro, vsebina, zrno: saecula meliore metallo Cl.

2. meton. rudno nahajališče, rudnik: Varr., T., Iust., Temesēs metalla O., pecunia, quae ex metallis redibat N. = reditūs metallorum L., ius metallorum Suet. pravica, na svojem zemljišču odpreti rudnik, m. silicum (kamnolom), argentarium, aurarium, ferrarium Plin., metalla instituere L. začeti kopati, odpreti, exercere metallum Macedonicum L., metalla vetera intermissa recoluit L. je dal zopet odpreti, damnare in metallum Plin. iun. ali in opus metalli Icti. ali condemnare ad metalla Suet. obsoditi na težko delo v rudnikih.

metanje kovanca frazem
(o izbiranju med dvema možnostma) ▸ pénzfeldobás
Pozabite torej na metanje kovanca, saj ponuja premalo odločitev za zapleteni svet, v katerem pogostokrat potrebujemo več kot le "da" in "ne". ▸ Felejtsük el a pénzfeldobást, mert az túl kevés választási lehetőséget kínál egy olyan összetett világban, ahol gyakran többre van szükségünk az „igen”-nél és a „nem”-nél.