Franja

inter-turbō -āre zmešnjavo delati, vnašati, motiti, prekiniti (prekinjati): Ter., ne interturba Pl., nullo etiamtum interturbante Amm., qui non interturbat orationem suam Don., qui interturbare gestit affectum Ambr.

inter-veniō -ēre -vēnī -vēntum

1. vmes, k čemu, zraven priti (prihajati), pristopiti (pristopati), vmes doiti (dohajati), prikaz(ov)ati se, pojaviti (pojavljati) se, znajti se, biti, teči: quod cum facere vellent, intervenit M. Manilius Ci., casu Germani equites interveniunt C., quam orationem cum ingressus esset, Cassius intervenit Ci., nam ut numerabatur forte argentum, intervenit homo de improviso Ter., secretum denegavit nisi ut interveniret Macro Suet. bi prišel, (bil) navzoč; z dat. rei: orationi huic L., sermoni Ci., alienae gloriae T., bellis Germanicis, incendio Suet. v vojnah, pri požaru navzoč biti, querelis Ci.; z dat. personae: interveni secretum consilium tractantibus T. sem zmotil tajno razpravljajoče (= tajni posvet), alicui quiritanti L. najti ga kličočega na pomoč, neminem curiosum intervenire nunc mihi, qui … Ter.; o stvareh: via publica, medius paries intervenit Icti., flumine interveniente Plin., Icti. interveniente candidā gemmā Plin. se nahaja vmes.

2. occ. (kot posredovalec) vmes stopiti (nastopati), vmeša(va)ti se, vtakniti (vtikati) se, posredovati, zavze(ma)ti se za kaj: nisi legatus intervenisset Ci., intervenit enim, cui metuisti, ne salvo capite negare non posses Ci., interveniens villicus Suet., interveniens et quasi studiosior partis alterius Suet., i. rebus nepotis Ap., eam (terram matrem) rebus hominum intervenire T. vpliva na … , eatenus interveniebat, ne quid perperam fieret Suet.; kot jur. t. t.: nastopiti (nastopati) kot porok ali tožnik: pro aliquo, in aliquid Icti.

3. metaf. nasproti (po robu) se postaviti (postavljati), zavreti (zavirati), ovreti (ovirati), nasprotovati, upirati (protiviti) se, zadrž(ev)ati, (z)motiti: ultimum de caelo, quod comitia turbaret, intervenit L. prišlo je navzkriž, casus mirificus quidam intervenit Ci., irae interveniunt Pl., quamquam et offensis intervenientibus Suet., haec quum fabula data est, novum intervenit vitium et calamitas Ter., affinitatem, cognationem, praeterea foedus intervenisse S.; pri T. z acc.: ludorum dies cognitionem intervenerant so zadržali preiskavo; pri Ter. z inter: narrabit omnem rem, quae inter nos intervenerit; sicer vselej z dat.: nox proelio, bellum coeptis, hiems rebus gerendis intervenit L., plangor intervenit verbo omni O. med vsako besedo se je bil na prsi, intervenit his cogitationibus avitum consilium L.; tudi z dat. personae: exigua fortuna intervenit sapienti Ci. se mu postavi nasproti = (gr. βραχεῖα σοφῷ τύχη παρεμπίπτει Epicurus), raro sapienti intervenit fortuna Sen. ph., nulla mihi res posthac potest iam intervenire tanta, quae … Ter. ne more se mi pripetiti.

interventus -ūs, m (intervenīre)

1. vmesni prihod, dohod, nastop, vstop: i. Alexandri Iust., interventu Flacci pugna sedatur Ci., paucae naves noctis interventu ad terram pervenerunt C. ker je med tem nastopila noč, nullo malorum interventu Ci. ne da bi se medtem pripetilo kaj zlega, interventus amnis Plin., lunae Plin. (pri sončnem mrku) articulorum Plin.

2. posredovanje, pomoč: meliorum T., sponsorum Suet., principis Plin. iun.

inteso agg.

1. dogovorjen:
resta inteso che dogovorjeno je, da

2. obveščen:
non darsi per inteso ne doumeti; ne zmeniti se (za)

3. knjižno (intento) zatopljen

in-tēstābilis¹ -e (in [priv.], testis priča) (zaradi svojega obnašanja) nesposoben za pričevanje ali izdelavo oporoke, oporočanje: Tab. XII. ap. Gell., cum lege quis intestabilis esse iubetur, eo pertinet, ne eius testimonium recipiatur G.; od tod sinekdoha brezčasten, zaničljiv, oduren, preklet, (o stvareh) ostuden, grd: Aur., is intestabilis et sacer esto H. (po zakoniku na 12 tablah povzeta pravna formula), se aliter tutum non putat, quam si peior atque intestabilior metu vestro fuerit S., periurium L. ki jemlje čast (dobro ime), ars magica Plin., i. saevitiā T.

intimno prislov
1. (o tesnem odnosu) ▸ intim módon, meghitten, bensőségesenPri pisanju za otroke je treba ostati intimno povezan s svojim otroštvom, zato niti ni nujno, da ima avtor svoje otroke. ▸ A gyermekirodalmi művek írása során a szerzőnek meghitt kapcsolatban kell maradnia a saját gyermekkorával, ezért nem feltétlenül szükséges, hogy saját gyermekei legyenek.Člani društva se med seboj skoraj intimno poznajo, si pomagajo in delijo izkušnje in materialne dobrine. ▸ Az egyesület tagjai szinte bensőségesen ismerik egymást, segítenek egymásnak és megosztják egymással a tapasztalataikat és az anyagi javaikat.

2. (o ljubezenskem razmerju) ▸ intim módon, bensőségesenIgralec istočasno intimno prijateljuje z vsaj še štirimi drugimi ženskami. ▸ A színész legalább négy nővel folytat intim viszonyt egyszerre.James mi je povedal, ko sva bila še intimno povezana. Zaljubljeni moški radi klepetajo. ▸ James mondta nekem, amikor még intim viszonyban voltunk. A szerelmes férfiak szeretnek fecsegni.Ljubosumni ste na eno izmed dvojčic, ker se je intimno zbližala s privlačnim moškim. ▸ Féltékeny az ikrek egyikére, mert intim kapcsolatba került egy vonzó férfival.

3. (o vzdušju) ▸ bensőségesen, meghittenTaka postelja bo zaradi znižanega stropa delovala tudi bolj intimno in prijetno. ▸ Az alacsonyabb mennyezetnek köszönhetően az ágy is bensőségesebbnek és barátságosabbnak hat majd.Kako ukrotiti premočno svetlobo, da bo prostor romantično, intimno razsvetljen? ▸ Hogyan szelídítsük meg a túl sok fényt, hogy a szoba romantikusan, bensőségesen legyen megvilágítva?
Tudi ambient je zelo lep, deluje zelo intimno, ker je prostor majhen in sprejme omejeno število obiskovalcev. ▸ A hangulat is nagyon kellemes, nagyon bensőségesen hat, mivel a hely kicsi és csak korlátozott számú látogatót tud befogadni.

4. (o čustvih ali mnenjih) ▸ bensőségesen, približek prevedka ▸ a lelke mélyénMorda se kot človek z dejanjem klienta intimno ne strinjam, a ga moram skladno s poklicno etiko braniti. ▸ Lehet, hogy az ügyfél cselekedetével a lelkem mélyén nem értek egyet, ugyanakkor a szakmai etika szabályai szerint védenem kell.

in-tractābilis -e ki ga ni moč obdelati, s komer je težko ravnati, ki mu ni mogoče priti do živega, trden, neupogljiv, neuklonljiv, nedostopen, divji: genus intractabile bello V. nepremagljiv, bruma V. ostra, huda, homo naturā intractabilior Gell., deinde oro et obsecro te, ne te difficilem amicis et intractabilem praestes Sen. ph., aetas alicuius iam dura et intractabilis Sen. ph., frigore intractabilia loca Iust. zaradi mraza nepripravni za bivanje, quod χαλεπόν est cum difficile, tum molestum quoque et incommodum et intractabile Gell., animus Sen. tr., ferae Amm.

in-tractātus 3 (in [priv.], tractāre) nedotaknjen, nepreizkušen: equus intractatus et novus Ci. neizurjen za ježo, neujahan, ne quid … intractatum sceleris dolive fuisset V.

intremīscō -ere -tremuī (incoh. k intremere) stresti se, zatresti se, vztrepetati, zadrgetati: intremuit terra V., mālus V., genua timore intremuere O., manu stabili nec umquam intremiscente (ne tresoče se) sit Cels. (o kirurgih), intremiscunt terrae Plin., elephas Plin.; z acc. (zaradi česa): qui intremuit regum eventūs Sil.

in-tribuō -ere s stvarnim (realnim) bremenom obložiti (oblagati), realno breme naložiti (nalagati) obremeniti (zemljišče): modo ne quid ideo intribuatur Traianus in Plin. iun. ep.

intrīn-secus, adv. (inter, secus; prim. extrīn-secus)

1. znotraj, notri (naspr. extrīnsecus, exterius); le pesn. in poznolat.: Lucr., Amm., Prud., iecur i. cavum, extrinsecus gibbum Cels., haec aviaria i. et extrinsecus polire Col., i. (solum) stratum sulphure et bitumine traditur Iust., ne cupa et clavus conteratur i. Cat., unam partem ab altera exclusam equitibus i. (od znotraj) adortus Auct. b. Afr.

2. navznoter, na notranjo stran: replicare iocinera i. Suet.

intrō -āre -āvī -ātum (pač k *interus, prim. inter, interior), naspr. exire.

I. intr.

1. vstopiti (vsto-pati), iti noter, iti v kaj, vniti (uhajati), vdreti (vdirati): cultos intravit in hortos O., in Capitolium intrare non debuisti Ci., in tabernaculum Cu., cum vix intrare posset ad praesepia Ph., ad munimenta L., intra limen Pl., intra praesidia C., in portūs O., in aedem Suet., per rimas Mart.; z dat.: saeptis et turribus Stat., ponto Sil., mediis montibus Val. Fl., caelo, casae Sil., silvis, puppi Sil.; pass.: quo intrari non potest C. kamor se ni mogoče … ; pren.: animus in corpus intravit Ci.

2. metaf. (duševno) vdreti, (vdirati), prodreti (prodirati), vglobiti (vglabljati) se, poglobiti (poglabljati): intrabo etiam magis Ci. še bolj se bom poglobil (v zadevo), intrandum est in rerum naturam Ci., quo ne imprudentia possit intrare Ci., in sensum indicis id non intrare potest Ci., in alicuius familiaritatem Ci. polno zaupanje si pridobiti, nihil potest intrare in affectus, quod in aure statim offendit Q.; occ. vstopiti (vstopati), nastopiti (nastopati), priti (prihajati): intravit per corpora somnus V., si certus intrarit dolor H., nox segnitia cum otio intravit T. —

II. trans.

1. stopiti (stopati) v (na) kaj, vniti (vhajati) v kaj: tu illud sanctissimum limen intrare (ausus es)? Ci., tot maria intravi V., saltūs i. L., theatrum, portum Cu., olearum ordinem Ci., regnum, pomoerium Ci., urbem O., cum curru urbem ac deinde regiam Cu., bifores fenestras O. (o mesecu), fumum et flammam Hirt., castra, domum N., agrum hostium, vallum, sacrarium L., Istrum, regionem Iust., curiam Suet., signum arietis Plin. (o soncu, ki vstopa v znamenje Kozla), terram per occulta foramina Sen. ph. (o zraku); pass.: intrata est superis domus una tribus O., intratae silvae L., hoste intratos muros Sil., templorum intrati postes Sil., urbem militibus intratam Sil., Gallia, Germania intrata Vell.

2. metaf. prodreti (prodirati) kam: nulla acies terram intrare potest Ci. pregledati, intrat subitus vatem deus Sil. prešine, navdahne; prim.: Phoebo iam intrata sacerdos Sil. navdahnjena, navdihnjena, navdušena; occ.
a) (o afektih) obiti (obhajati), navda(ja)ti, obvze(ma)ti, prevze(ma)ti, (s)prehajati, spreleteti (spreletavati): intrat animum gloriae cupido T., pavidos intrat metus T., animos intrat pavor Cu., ubi quaesitas artis de more vetustae intravit mentes superum Sil.
b) napasti (napadati): hostem Stat.
c) prebosti (prebadati): ursos, aprum Mart.

Opomba: Star. obl. intrassis = intraveris: Pl.

intrō-spiciō -ere -spēxī -spectum (ixpt.) noter gledati, pogledati v kaj: ne quis introspicere tuam domum possit Ci., casas omnium Ci.; abs.: Vulg.; metaf.: introspicite in omnis rei p. partes Ci. obrnite oči, poglejte, zazrite se v, penitus introspicite (eorum) mentes Ci. skušajte jih pregledati, aliorum felicitatem (fortunam suam) aegris oculis i. T. opazovati, motriti, qui penitus atque alte usum ac sententiam legis introspexerunt Gell. ki so natanko in temeljito premotrili, verba Gell., voluntates T., occultas principis voluntates Amm.

introuvable [ɛ̃truvabl] adjectif nenajdljiv, ki ga ni moči najti; nedostavljiv (pošta) neznano kam preseljen; figuré brez pri mere

le merle blanc est presque introuvable bel kos se skoraj ne najde

intuitiven pridevnik
1. (o lastnosti) ▸ intuitívOdločitev je bila čisto intuitivna in izredno pozitivna. ▸ A döntés teljesen intuitív és kivételesen pozitív volt.

2. (o sposobnosti) ▸ intuitívJe izjemno intuitiven, zato mu ne poskušajte lagati. ▸ Nagyon intuitív, ezért ne próbáljanak meg hazudni neki.
Ženske smo tudi bolj intuitivne, saj se odločamo na podlagi občutka. ▸ Mi, nők intuitívabbak vagyunk, hiszen a megérzéseink alapján döntünk.

3. v računalništvu (uporabniku prijazen) ▸ intuitívStikala in drugi sklopi za upravljanje so namreč preprosti, prijetni na otip ter zasnovani za intuitivno uporabo. ▸ A kapcsolók és egyéb kezelőegységek egyszerűek, kellemes tapintásúak és intuitív használatra tervezték őket.Program je preveč tehničen in premalo intuitiven. ▸ A szoftver túlságosan technikai és nem elég intuitív.

4. (o terapiji) ▸ intuitív

in-turbidus 3 nevznemirjen, nemoten, miren: inturbidus externis rebus annus T., tutā et inturbidā iuventā frui T.; od tod vir inturbidus T. ki ne mara nemirov, miren, umirjen.

in-ultus 3 (in [priv.], ulcīscī)

1. nemaščevan: Marius vitam suam, ne inultus esset, reservavit Ci., cavete, ne inulti animam amittatis S., precibus non linquar inultis H. da bi moje prošnje našle maščevanje, da bi mojim prošnjam sledilo maščevanje.

2. nekaznovan, brez kazni: ut ceterorum iniuriae sint inultae Ci., inultis hostibus ager vastatur S., eum regem inultum esse patiemini? Ci., inultus ut tu riseris sacra vulgata! H., inultus subeuntem prohibet Cu. brez škode, id inultum numquam feret Ter., tantum scelus inultum habuit Val. Max., imperatores inulti L., inulti perierunt S., haud inultum interfecere L., neque inultus interficitur S., aliquem inultum sinere Ci., hostes inultos abire sinere L.; pesn.: dum catulos ferae celent inultae H.

in-umbrō -āre -āvī -ātum

1. obsenčiti (obsenčevati), zatemniti (zatemnjevati): toros obtentu frondis inumbrant V., amnis riparum amoenitate inumbratus Cu. z ljubkimi senčnatimi bregovi, vestibulum i. V., inumbrante vesperā T. ker so večerne sence padle na zemljo, terra inumbratur, quā nimbi cumque feruntur Lucr., cunctas dominationis suae partes Val. Max., ora coronis Lucr., quae (areola) quattuor platanis inumbratur Plin. iun., amnis viventibus utrimque silvis inumbratus Q., velis forum i. Plin., stridentia colla Gorgonos (= Gorgonis) obtentu pallae fulgenti inumbrat Cl., iuvenis quidam commodum lanoso barbitio genas inumbratus Ap., speluncam frondibus i. Ap.

2. metaf. zasenčiti (zasenčevati), zatemniti (zatemnjevati), zakri(va)ti, topiti: imperatoris adventu legatorum dignitas inumbratur Plin. iun., ne luctuosum monumentum laeta saecula inumbrare videatur Cod. I., inumbrata quies Cels., dozdeven (navidezen) mir, quibus breviter expositum est et quod antea obtinebat (je veljalo) et quod postea desuetudine inumbratum ab imperiali remedio illuminatum est Iust.

3. načrt česa osnovati, zasnovati, obris(ov)ati kaj: solarium Varr.

in-urgeō -ēre -ursī

1. intr. riniti (se) tja: vitulus cornibus i. Lucr.

2. trans. vrivati kaj: linguae susurros Ap. vedno šepetati, česar drugi ne sliši rad.

in-ūrō -ere -ūssī -ūstum

1. vžgati (vžigati), ožgati (ožigati), zažgati (zažigati): notas et nomina gentis inurunt (vitulis) V., picturas i. Plin. (o enkavstičnem slikarstvu), notae corporis, quae parvulo inustae erant Iust., foramen i. Col. (o svedru) neenako (iz)vrtati (kakor dela ogenj), vulnere sanguis inustus O. ožgana na rani strjena kri, loca inusta Lucr. požgani, truncus rogo inustus Aur., ferro candente calcaribus inustis Col., quidquid vitiosi est, inurere Col. odž(i)gati, ros inustus sole Plin. posušena, inurentes (žgoč) calcaria ad infima crura, usque dum rumpatur Varr., comas Q. kodrati; pren.: illa calamistris Ci., Suet. s svojo frizersko umetelnostjo nališpati, ne qua generi suo nota nefariae turpitudinis inuratur Ci., inexpiabili litterarum notā per summam oris contumeliam inustus (ožigosan) Val. Max.; subst. pt. pf. inūsta -ōrum, n opekline, opečeno mesto, ožgano mesto: Plin.

2. metaf.
a) ožigosati, zaznamovati, naznačiti, označiti (označevati): homo inustus verissimis maledictorum notis Ci., probitatis signa domesticis inusta notis Ci., inuri notā censoriae severitatis Ci., Trasymenum lacum dirā inustum (esse) memoriā Val. Max.
b) neizbrisno vtisniti, globoko vtisniti: inustum mentibus nefariis bonorum odium Ci., ignominiam, infamiam Ci., maculam genti L., alicui summam superbiae crudelitatisque famam L.; occ.: (kaj zlega) prizade(va)ti, zada(ja)ti, povzročiti (povzročati): mala (scelera, vulnera) rei publicae ab illo inusta Ci., alicui dolorem Ci. pekočo bolečino povzročiti, quas leges nobis inusturus fuerit Ci. ki nam jih je hotel vsiliti.

3. žgati, peči, ogre(va)ti, segre(va)ti, razgre(va)ti: sol inurens Cels., urinam testis candentibus Col., axis inustus solis equis Lucan., pars, quae curriculis solis inuritur Ap.